Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Az USA a világhatalommá válás útján
dr. Jeney László egyetemi adjunktus A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
2
A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői
Káprázatos ütemű haladás Óriási természeti erőforrások Szabad földterület Mezőgazdasági (éghajlat, talaj, víz) és ásványi nyersanyagok Bevándorlás humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő) Polgárháború nincs import van tőkeimport Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 2
3
Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás
Nagy, családi farmméret (65ha) Gazdálkodás gépesítése állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt műszaki fejlődés Terménybőség árutermelő farmok (önellátás helyett) feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás gyors városodás tercier szektor Specializációhoz vezetett Midwest: gabona, állattartó övezet Mississippi Delta: gyapot övezet Kalifornia (öntözött területek): szőlő (legtermékenyebb borászatok), narancs Szárazabb, magasabb nyugati részek: alacsony termelékenység legelők 3
4
Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé
1858: postakocsijáratok Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése km (leghosszabb, több mint NBr) 1910: km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal 1861: távíró SF és NY között 4
5
Dinamikus fejlődés a vadnyugat hőskorát követően
Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása városokban munkaerőhiány magasabb városi munkabérek Jólét további bevándorlás növekvő belső fogyasztópiac Drága élőmunka technológiai fejlesztés Bevándorlás humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő) 1861–1865 polgárháború nincs import van tőkeimport É győzelme, rabszolgaság eltörlése Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 5
6
Világgazdaság egyetlen Európán kívüli fejlett centruma az ipari kapitalizmus korában
1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok Foglalkoztatás: még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipar = mg X 2 1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt) Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.) 1900: világ legerősebb gazdasága Föld más nagyrégiói: periféria 6
7
Ipari specializáció Hatalmas egységes piac előnye gyors tőkekoncentráció Első óriásbankok Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok Ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke Gyors urbanizáció Városok szakosodása Nyugati központok Csak kereskedelmi funkció XX. sz. eleje: új munkahelyek XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű De: közvélemény ellenezte (izoláció) 7
8
Válság és konjunktúra a II. világháború végére
Később bevándorlás korlátozása 1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális) GDP 50%-ra csökkent Bankok, iparvállalatok csődje Munkanélküliség Kilábalás erőteles állami beavatkozással F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) Szövetségesek győzelme Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök II. vh: konjunktúra Világ ipari termeléséből 31,4% (1938) 55,8% (1950) 8
9
Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után
2 vh, hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet Világpiacra termelő tnc-k érdekei is Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén 1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség SZU felbomlása Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus) 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan 2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai kiadásainak 40%-a) 9
10
Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Távol-Kelettől)
Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése Szűkebb hatókörű jóléti intézmények XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra 1970-es évek válsága posztfordizmus Magas a szolgáltatások aránya (76–78%) Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%) Magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) Multinacionális mamut vállalatok világméretű terjeszkedése, de erősödő KKV-szekor is Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű Cégek 87%-a 20 főnél kisebb fogl 26%-a 10
11
Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője
Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2-2,5X-e) Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) Igaz EU népessége nagyobb GDP (világrészesedése ≈ EU) 11
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.