Katona József:Bánk bán

Az előadások a következő témára: "Katona József:Bánk bán"— Előadás másolata:

1 Katona József:Bánk bán
Jellemek, Bánk tragikuma

2 Bánk bán Gertrudis

3 Bevezetés a) magyar színjátszás :
Első magyar színtársulat: Buda, (Kelemen László) Második magyar színtársulat: Pest (Déryné Széppataki Róza pl.) Akadályok: közönség, anyagi támogatás,építő kritika,”kőszínház”, magyar drámák hiánya; cenzúra Pesti Magyar Színház, 1837( később Nemzeti Színház)

4 b) A Bánk bán keletkezési körülményei :
Erdélyi Múzeum pályázata, 1815 (visszhang nélküli!) Átdolgozott, végleges változat, 1819 A cenzúra csak a könyv alakban való megjelenését engedélyezte (1820) A kudarc miatt Katona íróként elhallgat; Kecskeméten főügyész

5 Tárgyalás a) műfaj Tragédia(tragikum!)
Történelmi és szerelmi tragédia: a történések Bánkot magánemberként(férj) és közemberként (nádor) is érintik A kettőséget a cím is jelöli Konfliktusos dráma, az ötödik szakaszban középpontos dráma Konfliktusos dráma: a cselekmény akkor bontakozik ki, ha két vagy több személynek/csoportnak ellentétes akarata/célja van, és vannak eszközeik érdekeik érvényesítésére: - a fő ellentét: Bánk – Gertrudis - más ellentétek, akár a szövetségesek között is( a fő konfliktusra épülnek!) * Gertrudis-Ottó * Ottó-Biberach *Bánk-Petur *Bánk-Melinda - a fő konfliktus a 4. felvonásban feloldódik, Bánk megöli Gertrudist, ami őt mint közembert „megsemmisíti” . Az ötödik felvonásban a király válik hatalmi középponttá, de Bánk is centrumba emelődik , a hozzájuk való viszonyulások viszik tovább a cselekményt . A király passzív középpont, a döntéshez szükséges információkat más szereplőktől tudja meg, különböző nézőpontokból tájékoztatják( korlátozott a tisztánlátása) . Bánk is passzív alak( „oszlop módra állott”) *az elhangzó információk egy része számára is új *ekkor szembesül Melinda halálával *a drámai történés nála is belül zajlik(összeomlik)

6 b) téma Középkori magyar történelem: II. András felesége ellen elkövetett királynégyilkosság 1213-ban Katona alaposan tanulmányozta a korabeli forrásokat, krónikákat: Gertrud öccse elcsábította Bánk feleségét, nénje támogatásával,erre Bánk megölte a királynét Katona a leírások felhasználásával egy kitalált világot hozott létre, nem azonosítható sem a történelmi valósággal, sem a 19.századi magyar valósággal

7 c) A Bánk bán szerkezete, cselekménye
I. felvonás: in medias res kezdés( a harmónia már megbomlott); kibomlik a drámai alaphelyzet( a király távollétében Gertrudis zsarnokként uralkodik, öccse Melindára „pályázik”, az udvarban pazarló mulatozás folyik, a nép nyomorog, a hazahívott nagyúr a harmónia visszaállítására tesz kísérletet); Bánk látja a problémákat, a megoldást még nem II- III. felvonás:fokozódik a drámai feszültség: Bánk Petur házában sikeresen lecsillapítja a békétleneket;a Melindát fenyegető veszély; Ottó megöli Biberachot IV. felvonás: - a dráma tetőpontja - Gertrudis semmibe veszi az elégedetlenséget(levél) - a tébolyult Melinda a királyné fejére olvassa bűneit - Bánk megöli a királynét . V. felvonás: - Gertrudis ravatala - visszatér II. Endre - Bánk vállalja tettét - Peturt és házanépét megölik a merániaiak - Petur utolsó szavai - Melinda holtteste - Bánk összeomlása

8 d) jellemek- Bánk bán Kitüntetett helyzetben van: a király helyettese(ő a törvényes hatalom),jelleme is a hierarchia csúcsára emeli(széles látókörű, a nemzetéért felelősséget érző igazi hazafi, jó politikus,szerető férj, gondoskodó apa) Legfőbb értékei: Melinda iránti szerelme, hazaszeretete, királyhűsége, méltósága,érzékenysége( indulati szélsőségekre ragadja!) Célja: a harmónia helyreállítása A konfliktushelyzet kettős minőségében is érinti;magánéletének és hazájának problémáit együtt akarja megoldani, de érzi, hogy ez lehetetlen Törvényes megoldás számára nincs Lelkében is konfliktus zajlik, vívódó lélek

9 d) Gertrudis Hatalomvágyó, uralkodásra termett; férje távollétében ő gyakorolja a hatalmat Lenézi a magyarokat, és csak a saját rokonai érdekeit tekinti (szenvedélyesen szereti hazáját, mint Bánk) Nem vétlen Melinda meggyilkolásában Ottót azért támogatja, nehogy a „sikertelenség” nevetségessé tegye a családját A Bánkot ért sérelmek oka benne rejlik, halála után visszaáll az erkölcsi világrend; II.Endre össznemzeti érdekeket képvisel Bűneit nem érvényteleníti Bánk tette( Endre fogja belátni)

10 d) Melinda Érzékeny, finom lelkű és naiv
Idegen a királyi udvarban, nem tudja megvédeni magát Ottó romlottságával szemben Bánk életének legfőbb értéke, az asszony számára is a család a legszentebb érték Tragikus áldozat

11 d) Tiborc A magyar jobbágyság panaszainak megszólaltatója
Hű alattvaló a nyomora ellenére Bánkkal bizalmas kapcsolatban áll A nagyúrtól vár segítséget, ösztönzi a megoldáskeresésben

12 d) Petur bán Lázadó magyar főúr
Szűk látókörű, sérelmi politikát folytat A király iránt hűséges Indulatos, forró fejű Utolsó szavai megrendítik Bánkot

13 e) Bánk tragikuma Nem rendítette meg a haldokló Biberach vallomása: az ő szemében Gertrudis bűnös marad(politikailag, erkölcsileg) Az V.felvonás elején még magabiztosan vágja oda nádori jelvényét a királyné koporsójára Petur szavai(megátkozza a királynét és gyilkosát) sokkal jobban megrendítik:ő felelős Petur és házanépe haláláért Rádöbben, hibázott a gyilkossággal, hisz nem nádorként szolgáltatott igazságot, hanem magánemberként, bosszúból Az igazságot azzal takargatja önmaga előtt, hogy Gertrudis gaztetteket követett el az ország ellen, ez azonban nem teszi törvényessé a büntetést Melinda halála: a királyné megölésével kiszolgáltatta feleségét a merániaiaknak(felelősség!) „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!”