A munkaidő beosztása a 2003/88/EK irányelv tükrében

Az előadások a következő témára: "A munkaidő beosztása a 2003/88/EK irányelv tükrében"— Előadás másolata:

1 A munkaidő beosztása a 2003/88/EK irányelv tükrében
Előadó: dr. Takács Gábor

2 Mennyire rugalmas az Mt.?
Rugalmasság: a foglalkoztathatóság alakíthatóságának lehetősége (a munkaerő hatékony szervezésének igénye, különösen a munkaidő meghatározása terén) KSZ útján biztosítható? Elvileg igen: főszabály szerint KSZ az Mt. II. részétől a munkavállaló hátrányára is eltérhet

3 Mennyire rugalmas az Mt.?
A gyakorlatban: Munkaidős szabályok jelentős része kógens/egyoldalúan diszpozitív (kiv.: munkaidőkeret tartama, munkaidő-beosztás közlése, elszámolási időszak, osztott napi munkaidő, ügyelet-készenlét, 300 óra rendkívüli munkaidő, szabadság kiadása). Munkabéres szabályok ellenben többnyire diszpozitívak (bérpótlékok, távollétek díjazása, munkabér elszámolása és kifizetése).

4 2003/88/EK irányelvnek megfelelés
Alapvető szabályok körében többnyire megfelel az Mt. de: egyes szabályok mellőzve vannak (éjszakai munka) Kivételi szabályok körében tipikusan nem felel meg; okai: eltérő fogalomhasználat (gyakorlatban sok az eltérés) kivételi feltételek mellőzése (tevékenységek, megfelelő védelem) EB döntések megkésett átvétele (pl. Tyco, Jaeger) Következmény: sok helyen rugalmasabb lehetne a magyar munkajog

5 Munkarend, munkaidő-beosztás
Munkarend: azon keretszabályok összessége, amely alapján a munkáltató meghatározhatja a munkaidő-beosztást Munkaidő-beosztás: annak meghatározása, hogy melyek a munkanapok, pihenőnapok (pihenőidők) és hogy melyik napokon mettől-meddig tart a (rendes) munkaidő

6 Munkaidő fogalma Munkaidő:
a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama Nem munkaidő: a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama

7 Munkaidő fogalma 2003/88/EK irányelv
munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek

8 Munkaidő fogalma C-266/14. (Tyco-ügy):
az alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között (munkahely és lakóhely közötti távolság megválasztásának hiánya, a munkáltató által minden nap eltérően meghatározott első és utolsó munkavégzési hely), amikor a munkavállalók nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel (központi irodák bezárása miatt), az irányelv szerinti „munkaidőnek” minősül az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek

9 36 havi munkaidőkeret 2003/88/EK irányelv: legfeljebb 12 hónapos referencia-időszak a heti (48 órás) munkaidő vonatkozásában – KSZ útján egyes tevékenységek esetén, és a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett

10 36 havi munkaidőkeret T/15035. sz. javaslat:
36 hónapos munkaidőkeret, de 12 hónapon belül figyelembe vett heti munkaidővel órabéreseknél a „174 órás átlag” csak KSZ esetén oldható fel ilyenkor Gyakorlatban: 3 év alatt legfeljebb 900 óra rendkívüli munkaidő, de egy évben legfeljebb 416 óra, aminek az elszámolása a 3. év végén történik meg

11 Munkaközi szünet Munkaközi szünet:
6 óra munkaidő után legalább 20 perc, max. 60 perc 2003/88/EK irányelv: 6 óra munkaidő után legyen pihenőszünet Eltérési lehetőség van, de az Mt. megfelelően szabályoz

12 Napi pihenőidő Napi pihenőidő:
Min. 8, két nap átlagában min.11 egybefüggő óra 2003/88/EK irányelv: 24 óránként min. 11 egybefüggő óra De: ettől korlátozás nélkül eltérhet - tagállami szabály (a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett), vagy KSZ (kompenzáló pihenőidő, ha objektív okból nem lehetséges, akkor megfelelő védelem mellett)

13 Heti pihenőnap, pihenőidő
Pihenőnapok: Heti 2, munkaidőkeret átlagában, havi 1 vasárnapra, munkavégzés elrendelhető rá Pihenőidő: Heti 40 óra, munkaidőkeret átlagában heti 48 óra, havi 1 vasárnapra, munkavégzés elrendelhető rá Egy munkaidőkeretben csak az egyik alkalmazandó de: ismert ellentétes álláspont is

14 Heti pihenőnap, pihenőidő
2003/88/EK irányelv: 24+11 (kivételesen 24) órás heti pihenőidő általános referencia-időszak: 14 nap De: ettől korlátozás nélkül eltérhet - tagállami szabály (a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása mellett), vagy KSZ (kompenzáló pihenőidő, ha objektív okból nem lehetséges, akkor megfelelő védelem mellett)

15 Szabadság Szabadság: min. 20 nap alapszabadság, és pótszabadságok
kiadás és nyilvántartás napban, munkaidőkeret esetén órában is 2003/88/EK irányelv: legalább 4 hét éves szabadság Az órában történő kiadás és nyilvántartás elvileg hozhat olyan esetet, amikor nincs meg a 4 hét távollét a munkából

16 Megfelelő védelem 2003/88/EK irányelv: eltérési lehetőségek az alábbiak mellett: a munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános elvek betartása kompenzáló pihenőidő, ennek hiányában megfelelő védelem biztosítása Mi a szabály tartalma? Mt.: a munkaidő egészséges és biztonságos munkavégzésre tekintettel történő beosztásának kötelezettsége 14. ILO egyezmény: más pihenőidő biztosítása EB esetjoga: pl. C-428/09. munkanapok évi 80 napra korlátozása nem elegendő Védelmi szabályok pénzben való megváltása vitatható

17 Köszönöm a figyelmet! Opus Simplex Tanácsadási és Képzési Szolgáltató
Korlátolt Felelősségű Társaság 1146 Budapest, Dózsa Gy. Út. 15. fsz. 1.