A népi „demokratikus” országok

Az előadások a következő témára: "A népi „demokratikus” országok"— Előadás másolata:

1 A népi „demokratikus” országok
a szovjet érdekszférában

2 A kelet-európai szocialista országok
Albánia Bulgária Csehszlovákia Lengyelország Magyarország Német Demokratikus Köztársaság Románia Jugoszlávia

3

4 Szovjetunió célja a térségben 1945-től
„cordon sanitaire” szovjetbaráttá tétele = biztonság abszolút garanciája Gazdaság: nyersanyag és felvevőpiac Propaganda: a kommunista befolyás növekedése nem véletlen, hanem törvényszerű, és történelmileg szükségszerű (szovjet küldetéstudat)

5 Kelet-Európa szovjetizálása (=hatalomátvétel)
1944/45 népfrontok kiépítése = polgári pártokkal átmeneti összefogás (kommunisták egyedül gyengék) Jugoszláviában már 1943-ban : korlátozott demokráciák időszaka: baloldali hatalomátvétel előkészítése (szalámi-taktika) és a nyugati parlamenti demokrácia egyidejűsége 1.gazdasági befolyás 2. fokozatosan politikai hatalomátvétel kormányzati kulcspozíciók: belügyi, közlekedési, mezőgazdasági minisztérium,

6 A fordulat éve 1947/48 Truman-doktrína, Marshall-segély (1947)
Kommunista hatalomátvétel : kommunista és a szociáldemokrata pártok egységesítése (=kommunista párt egypártrendszere) Pártállam kialakítása

7 A gazdaság kommunista átszervezésének előkészítése
első gazdasági tervek megindítása (3 éves) Célja: helyreállítás, újjáépítés, utolérés 1947 a háború előtti gazdasági szint elérése Jóvátétel a Szovjetuniónak (1947-es párizsi békeszerződés alapján): elhurcolt javak visszaadása, megszállási költségek, jóvátétel, gyárleszerelések, közös vállalatok Kelet-Európa „megkopasztása”

8 Gazdaságszerkezet átalakítása
Német helyett szovjet gazdasági orientáció

9 Mezőgazdaság Agráripari országok: kivéve Csehszlovákia
Elmaradott mezőgazdaság: kivéve Csehszlovákia és NDK Alacsony termelékenység és túlnépesedés nagybirtokrendszer: Lengyelország., Mo. Agrárreform: Nagybirtokrendszer felszámolása , birtokelaprózódás Átlagos birtoknagyság: 50 ha (100 hold), exportkiesés Mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása: TSZ, ÁG ”kuláktalanítás”

10 Ipar Kezdetben csak a kulcsiparágak államosítása (Nyugat-Európában is)
1948-tól teljes államosítás 1948-tól erőltetett nehéziparosítás: vas-és acélgyártás, fegyvergyártás a III. vh. veszélye! ( )

11 Társadalom szovjetizálása (=államosítása)
Társadalom egzisztenciális függése az államtól (állami munkahely, fizetés, oktatás, civil szféra eltűnése) Kommunista pártok átalakítása az SZKP mintájára ”Polgári és osztályidegen elemek” eltávolítása Szigorú pártfegyelem, hierarchia 1936-os szovjet alkotmány mintájára új alkotmányok Tanácsrendszer: kettős struktúra (közigazgatás és pártstruktúra együttes jelenléte minden szinten)

12 Iskola- és oktatásügy reformja: analfabétizmus felszámolása (Lengyelo
Iskola- és oktatásügy reformja: analfabétizmus felszámolása (Lengyelo., Jugoszlávia, Bulgária, Románia 35-40%) Oktatás államosítása, egyházi iskolák államosítása 1948-től munkás származásúak előnye Kultúra államosítása: sajtót, rádiót a párt ellenőrizte, cenzúra (szocialista realizmus) Egyház elleni küzdelem: Történelmi materializmus mindenhatósága Államosítások: pénzügyi függetlenség elveszítése Alkotmányos eskü: hűségeskü az államhoz kötötte Nyílt konfliktus: kirakatperek, letartóztatások: Mindszenty hercegprímás, Wyszynski bíboros

13 Szocialista szövetségi rendszer jellemzői és története

14 1950-es évek Sztálini típusú diktatúra: kommunista pártok egyeduralma, intézményesített terror Szovjet alárendeltség Sztálin iránti feltétlen hűség (=világkommunizmus vitathatatlan vezetője) A sok „kis Sztálin” Kelet-Európája: személyi kultusz 1947 Tájékoztató Iroda: Politikai befolyás eszköze és csatornája Egység erősítése a népi demokratikus országok között

15 Szovjet-jugoszláv konfliktus
1948: A „szovjet út” egyeduralma Nemzeti típusú szocializmus: önálló gazdaság, politika és hadsereg Titó: „imperializmus láncos kutyája” Titó és Jugoszlávia kiátkozása a blokkból

16 1949 kirakatperek, párttisztogatások
Hazai titóisták/kommunisták likvidálása: nyugati emigrációból hazatértek, spanyol polgárháborús részvétel, honi kommunisták, zsidó értelmiség = megfélemlítés eszköze SU: levezénylője Berija (KGB) Mo: Rajk-per, Lo: Gomułka 1955: egység helyreállításának esélye: Hruscsov Canossa-járása, hosszú távon sikertelen

17 Posztsztálinista időszak

18 Átmeneti enyhülés

19 Modernizáció és liberalizálás meghirdetése
1956: XX. SZKP-kongresszus Hruscsov február Desztálinizáció: elhatárolódás a sztálini terrortól (kritika) - titkos beszéd Szocialista országok számára több önállóság ígérete: kölcsönös egyenjogúsítás, szuverenitás tiszteletben tartása, belügyekbe be nem avatkozás elvei „a kölcsönös testvériség” Modernizáció és liberalizálás meghirdetése

20 Visszatérés a kemény-kéz politikájához (!)
Enyhülés okai SU belső gazdasági problémák csökkenő hitelek a népi demokráciáknak (életszínvonal ! ) Szovjet példa követése – desztálinizáció- (Nagy Imre, Gomułka- kormány) Belpolitikai olvadás (Lengyelo., Mo.) belső ellenzék megszületése 1956 ősze Visszatérés a kemény-kéz politikájához (!)

21 1960-as évek 1960-as évek: gazdasági együttműködés hangoztatása a politikai-katonai helyett 1960-as évek: kommunista világ többközpontúvá válik (Kína emancipációja) Kína, Albánia kiválása (mély hatás a kommunista világ fejlődésére) Kommunista pártokon belüli önállóság növelése, nagyobb mozgásszabadság

22 1962 Románia kritikája: Kevésbé fejlett országként, nem akar nyersanyag beszállító és mezőgazdasági termelő lenni Szuverenitás növelése- befelé fordulás Valós ok: nacionalizmus Ny-eu-i kommunizmus: eurokommunizmus Olaszország (Togliatti): eltávolodás a Szovjetuniótól. Saját „olasz út”: kompromisszum a kereszténydemokratákkal (befolyás megőrzése) Prágai tavasz elfojtása 1968 (Dubček reformjai), emberarcú szocializmus 1968 Brezsnyev-doktrina: blokkon belüli rendteremtés igénye

23 1970-es évek, lassú bomlás 1975 Helsinki: kelet-európai status quo, emberi jogok biztosítása Lengyelország 1980 Katolikus egyház támogatta a lakosság erős nemzeti összetartását Gyorsan romló gazdasági helyzet ”Szolidaritás” (Lech Wałęsa ) gdański hajóüzem független szakszervezete Nincs szovjet beavatkozás (jelzés értékű)

24 Rendszerváltási folyamat
Lakosság növekvő igénye: szabadság, demokrácia, jólét Gazdasági és adóság válság Külpolitikai feltétel: Gorbacsov: mozgásszabadság biztosítása a válság megoldásában Szabad választások engedélyezése 1968-as csehszlovák katonai bevonulást tévesnek minősítette (Brezsnyev-doktrína visszavonása)

25 „ Véres és vértelen” átmenet (nacionalizmus erősségétől függ) Csehszl
„ Véres és vértelen” átmenet (nacionalizmus erősségétől függ) Csehszl. NDK, Lengyelo., Mo. vértelen Románia, YU véres Bulgária, Albánia megkésve ( ) Visszatérés a piacgazdasághoz Társadalom demokratikus átalakítása Külkapcsolatok újrarendezése: nyugati orientáció Mesterséges föderációk megszűnése: Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia

26 Szovjet hadsereg jelenléte
Kapcsolatokat terhelte Anyagi teher Szovjet hegemónia látható jele Bulgária, Románia ( ) Mo, Lengyelo 1945-től (1957-től megerősítik) NDK: Csehszlovákia:1968-tól

27 NDK- Szovjet haderők kérdése
Szovjet katonai erők kivonása (1989 Málta: Bush-Gorbacsov találkozó) 1994 kivonulás Oroszországnak nyújtott milliárdos leszerelési segély NSZK: pénzügyi teher,össznémet haderő maximalizálása: 370 ezer fő Lengyelo.: szállítási-biztonsági probléma Oroszo.: szociális probléma (1 millió +150 ezer szovjet katona)