Eger /16. második félév Komenczi Bertalan

Az előadások a következő témára: "Eger /16. második félév Komenczi Bertalan"— Előadás másolata:

1 Eger /16. második félév Komenczi Bertalan Elektronikus tanulási környezetek III. Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék 1

2 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése
2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése

3 Elektronikus tanulási környezetek III.
Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

4 Az elektronikus tanulási környezet fogalma
1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek.

5 Az elektronikus tanulási környezet fogalma
2. Az elektronikus tanulási környezeteknek mindig van virtuális dimenziója is, amely többféleképpen értelmezhető. A virtuális tanulási környezet fogalmat gyakran az elektronikus tanulási környezet szinonimájaként használják.

6 Az elektronikus tanulási környezet fogalma
3. Az elektronikus tanulási környezet erőforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak. Ezek a szétosztott erőforrások azonban a hiperlinkek aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetők.

7 Az elektronikus tanulási környezet fogalma
4. Az elektronikus tanulási környezet közvetlen és azonnali kommunikációs csatornákat biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható tanulótársakhoz, szakértőkhöz, tutorokhoz, tanárokhoz.

8 Az elektronikus tanulási környezet fogalma
5. Az elektronikus tanulási környezeteket nem a hagyományos tanulási környezetek alternatívájának, hanem azok új fejlődési fázisának tekintjük, amelynek eredményeképpen eszköztáruk az új infokommunikációs technikával bővül.

9 Elektronikus tanulási környezetek III.
Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

10 Az e-learning alapformái
Online tanulásirányítás medializálás interaktív tutorial problémák megfogalmazása, projektek kidolgozása célok, követelmények, feltételek, szabályok meghatározása a tanulók közötti kommunikáció megszervezése kép hang tanuló közösségek létrehozása videó animáció folyamatos, reflektív tanári jelenlét hivatkozás teszt

11 Számítógéppel segített tanulás
Online, webalapú tanulás nyitott információforrások adattárolás hálózati kommunikáció adatfeldolgozás e-learning kiterjesztett valóság interaktivitás didaktikai design hipertext modularitás multimédia rendszerszemlélet animáció szimuláció Távoktatás virtuális valóság idő- és térbeli függetlenség tanulás- és tanulóközpontúság önirányításos tanulás Didaktica elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004/11 11

12 Online, webalapú tanulás
Elektronikus környezet Online, webalapú tanulás mail, fórum, diszkusszió, videokonferencia, IP telefon, stb. hálózati kommunikáció „The computer as a communication device” nyitott információforrások kiterjesztett valóság hipertextes információszervezés, dinamikus textualitás virtuális információk valós helyekhez, helyzetekhez és objektumokhoz kapcsolása

13 Számítógéppel segített tanulás
Online, webalapú tanulás nyitott információforrások interaktivitás hálózati kommunikáció hipertext kiterjesztett valóság multimédia animáció Magas belépési küszöb szimuláció Magas szintű digitális írástudás Alacsony belépési küszöb Alapfokú digitális írástudás + motiváció + műveltség Probléma: + motiváció kognitív hozzáférés Probléma: technikai hozzáférés TANULÓ

14 Elektronikus tanulási környezetek III.
Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

15 Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei
INPUT HATÁSRENDSZER OUTPUT tabula rasa

16 World Wide Web HIPERVILÁG Globális reprezentáció Médiaszféra
MIKROVILÁGOK HIPERVILÁG Lokális reprezentációk Globális reprezentáció MEZOVILÁG Médiaszféra ISKOLA zárt tanulási környezet Gutenberg - galaxis A tanulási környezet mezovilág modellje Marconi - konstelláció Egyedi tudástartalmak Neumann - univerzum Megelőző tapasztalatok Különböző kognitív kompetenciák Eltérő kulturális hátterek World Wide Web Különböző világszemléletek Személyes célok és programok

17 World Wide Web HIPERVILÁG Globális reprezentáció Médiaszféra
MIKROVILÁGOK HIPERVILÁG Lokális reprezentációk Globális reprezentáció MEZOVILÁG ISKOLA Médiaszféra Nyitott tanulási környezet Gutenberg - galaxis Marconi - konstelláció Egyedi tudástartalmak Megelőző tapasztalatok Neumann - univerzum Különböző kognitív kompetenciák Eltérő kulturális hátterek World Wide Web Különböző világszemléletek Személyes célok és programok

18 Sokféle és zavaros tudás van a fejekben, és ez nem csak helyet foglal, de a motivációt is csökkenti. Minden iskolának először pontosan tájékozódni kellene, hogy miről mit tudnak tanulói, és csak a felmérés után szerkeszthetné meg a tananyagot, ami egyre inkább ismeretszervező és nem ismeretadó lenne. ? Csányi Vilmos: Oktatáspolitikai problémák egy humánetológiai rendszerszemlélet tükrében. Iskolakultúra 2010/1

19 Médiaszféra World Wide Web Neumann - univerzum HIPERVILÁG
MIKROVILÁGOK HIPERVILÁG Lokális reprezentációk Globális reprezentációk Médiaszféra MEZOVILÁG INTERFACE1 INTERFACE2 KORTÁRSCSOPORT ISKOLA Gutenberg - galaxis INTERFACE 3 CSALÁD Marconi - konstelláció Egyedi tudástartalmak Neumann - univerzum Megelőző tapasztalatok Különböző kognitív kompetenciák Eltérő kulturális hátterek World Wide Web Különböző világszemléletek Személyes célok és programok

20 A mezovilág modell új relációba helyezi az iskolát azzal, hogy több ponton is független változókat tartalmaz, korlátozottnak tételezve ezáltal a tanítási folyamat tervezhetőségét és hatását. Az iskola - két autonóm, evolúciósan determinált és változó rendszer, az elme és a kultúra közé illesztve – ha megfelelő hatást akar elérni, a korábbinál jóval nyitottabbnak kell lennie mindkét irányban.

21 Az iskola kitüntetett színtér abban a folyamatban, amelynek során a mindenkori kulturális környezet hatásrendszerének asszimilációjával az emberi szubjektumok felépítik saját belső világukat. Sajátos interfész a kultúra kognitív univerzuma és a fizikai kozmosznak az egyes emberi agyakban megtestesülő részrendszerei között.

22 Tanuló Tanár Könyv Társ Interaktív elektronikus médium
8. A tanulási környezet kommunikáció-középpontú modellje Tanár Könyv Társ Tanuló Interaktív elektronikus médium Nem interaktív elektronikus médium konvergencia Médiumpluralizmus

23 „. a hagyományos oktatás súlypontja a gyermeken kívül van
„ ... a hagyományos oktatás súlypontja a gyermeken kívül van. E súlypont a tanárra, a tankönyvre esik,vagy akárhová, de semmiképpen sem a gyermeknek a közvetlen ösztöneire és cselekedeteire ...” Dewey Az oktatásunkban bekövetkező változás éppen a súlypontnak a megváltozása. E változás olyan forradalom, amely hasonlít ahhoz, amikor Kopernikusz nyomán a csillagászati középpont a Föld helyett a Nap lett. Esetünkben a gyermek lesz a Nap, aki körül az oktatás tartozékai forognak:ő az a középpont, amely körül megszerveződik az oktatás”.

24 Interszubjektivitás és instrumentalizmus
A tanár tanulásirányító támogató szerepe Tanár A tanulási környezet kommunikációs kapcsolatrendszerének újraszabályozása Társ Könyv Tanuló Interaktív elektronikus médium Nem interaktív elektronikus médium konvergencia

25 A személyes tanulási hálózat olyan mobil, virtuális elektronikus kommunikációs és kooperációs rendszer, amelynek a tanuló a szuverén építője és működtetője. Egyéni érdeklődés és személyes tanulási preferenciák alapján folyamatosan bővülő, változó, dinamikus kapcsolatrendszer, amely képessé teszi a tanulót a web határtalan és egyre bővülő tanulási potenciáljának hasznosítására

26 Elsősorban olyan belső orientációs tudásstruktúrák és képességek kialakulását kell elősegíteni, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a hálózatban található információk „letöltésére”, a webvilágban történő eligazodáshoz és az eredményes navigációhoz szükségesek.

27 A hálózati információs univerzum annak számára válik szerves tanulási környezetté, aki olyan mezovilágokban fejlődik, amelyek hatásrendszere képessé teszi őt arra, hogy szenvedélyes és magabiztos, a szükséges kognitív, perszonális és társas kompetenciákkal rendelkező tanuló személyiség legyen. A jól működő mobil, virtuális személyes tanulási hálózatok kiépülése így előfeltételezi a valós, lokalizált iskolai mezovilágokat és a két, komplementer rendszer folyamatos, iteratív kapcsolatát.

28 Elektronikus tanulási környezetek III.
Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

29 kognitív habitus betöltődnek az elmébe teoretikus kultúra
posztmodern média-kultúra? delokalizált, hibrid hálózati mátrix teoretikus kultúra külső memória mátrix mitikus kultúra lingvisztikai mátrix mimetikus kultúra kognitív-kulturális keretrendszer mimetikus mátrix betöltődnek az elmébe kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe epizódikus kultúra meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás kognitív habitus a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok 29 29

30 ? kognitív habitus kulturális evolúció aktív tanítás/tanulás
Tudatosan kialakított környezeti hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás elősegítésére kognitív habitus kulturális evolúció kognitív erőforrások ? aktív tanítás/tanulás Tanulási környezet az a fizikai, biológiai és kulturális adottság-rendszer, amely sajátos kulturális ökológiai fülkeként a gyerekek fejlődésének és a felnőttek életvezetésének hátterét jelenti: a környezetet, amelyben, amelytől, és amelyen keresztül a tágabb értelemben vett tanulás, információszerzés történik. Tomasello, 2002.

31 A kognitív habitus alapformái
Modern elme kognitív habitus III. A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA Hálózati Gutenberg kognitív habitus II. TEORETIKUS A KÖNYVES KULTÚRA VILÁGA Technikai evolúció MITIKUS kognitív habitus I. A TERMÉSZETES PEDAGÓGIA SZEMTŐL-SZEMBE VILÁGA MIMETIKUS Kulturális evolúció EPIZODIKUS Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, 2001 Biológiai evolúció Kognitív evolúció

32 A narratív elmeszerkezet kialakulásával a világ virtuálissá változott…
A szimbólumok üzenetek, amelyek kapcsolatot létesítenek tudatos elmeállapotok között… …. kognitív habitus I. A narratív elmeszerkezet kialakulásával a világ virtuálissá változott… a társas lét nem-nyelvi kognitív infrastruktúrája A TERMÉSZETES PEDAGÓGIA SZEMTŐL-SZEMBE VILÁGA 32

33 Az emberi agyat és környezetét összekapcsoló elsődleges interfész-rendszer első közelítésre megegyezik az emlős agy alapszerkezetének kognitív architektúrájával. Az emberre jellemző tudatos tapasztalat, az emberi gondolkodás és érzetminőség szubjektív világa azonban (egyelőre?) nem magyarázható meg az objektív tapasztalás számára hozzáférhető, részecskékből és erőterekből szerveződő matéria struktúráival és mintázataival.... belső virtuális világunk létrejöttének és működésének mechanizmusairól igen keveset tudunk. Figyelembe véve ezt a nyilvánvaló tudáshiányt, nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor mentális jelenségeinket - beleértve a tanulást is - értelmezzük és magyarázzuk.

34 A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa
“Az emberiség fejlődéstörténetében ezen a ponton vált szükségessé a standardizált formális oktatás, mivel a gyerekeknek el kellett sajátítani a vizuografikus szimbólumrendszerek kezelésének képességét.” M. Donald Külső emlékezeti mező kognitív habitus II. (a tudatosság tükre ) A tudatos információfeldolgozás kapacitásának jelentős bővülése A KÖNYVES KULTÚRA VILÁGA 34

35 ? A hálózati kultúra additív kognitív habitusa Külső memória mező II.
kognitív habitus III. A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA 35

36 ? A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa
A hálózati társadalom additív kognitív habitusa ? A külső emlékezeti mező metamorfózisa Műveletvégző gép Vezérlőpanel a műveletvégző géphez Ablak és bejárat valós és virtuális világokhoz Ablak és bejárat szimbolikus/ikonikus világokhoz Kommunikációs csatornák input/output felülete A közösségi aktivitás tereinek virtuális kiterjesztése

37 A kognitív habitus alapformái
epizodikus ontogenezis mimetikus kognitív habitus 1 kulturális tanulás mitikus kognitív habitus 2 Az emberek úgy össze tudják gyűjteni kognitív erőforrásaikat, ahogyan más állatfajok nem. kulturális tanulás filogenezis teoretikus kognitív habitus 3 szociogenezis A kulturális erőforrások kiaknázása A gyerekek kognitív fejlődése olyan kontextusban zajlik, amely magán hordozza az adott csoport teljes kultúrtörténetének a lenyomatát. Gutenberg kulturális tanulás Hálózati …a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozásához elengedhetetlenek a kulturálisan tárolt információk …