Bevezetés a polgári eljárásjogba

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a polgári eljárásjogba"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a polgári eljárásjogba
előadás Dr. Pribula László egyetemi docens

2 Bevezetés a polgári eljárásjogba
1./ Alapfogalmak 2./ A polgári eljárásjog forrásai 3./ A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 4./ A polgári eljárásjog története 5./ Alapelvek Bevezetés a polgári eljárásjogba

3 Bevezetés a polgári eljárásjogba
Alapfogalmak polgári eljárás: polgári per+polgári nemperes eljárás; bíróság, közjegyző, végrehajtó hatáskörébe tartozó, magánjogi jogviszonyokból eredő jogosultságok érvényesítésére irányuló hatósági eljárás polgári per: kérelemre induló, törvényben szabályozott bírósági eljárás, amelynek célja magánjogi jogviták végleges eldöntése (tulajdonképpen: ha a bírói út biztosított és törvény nem rendeli eltérő szabályok alkalmazását – új Pp. szövege lesz!) polgári nemperes eljárás: azok a polgári eljárások, amelyek nem a polgári per szabályai szerint zajlanak Bevezetés a polgári eljárásjogba

4 A polgári eljárásjog legfontosabb forrásai
A két legfontosabb: 1./ Alaptörvény (pl. bírósághoz fordulás joga, tisztességes eljáráshoz való jog, jogorvoslathoz való jog) 2./ Az eljárási kódex: évi III. törvény a polgári perrendtartásról De számos egyéb jogszabály is alkalmazandó: például: évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról, 6/1986 (VI.26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban Bevezetés a polgári eljárásjogba

5 A polgári eljárásjogi szabályok hatálya
A legfontosabb szabály: lex fori – a magyar bíróságok a magyar polgári eljárási szabályokat alkalmazzák Figyelni kell az időbeli hatályra – vagy azonnali hatály vagy hatályba lépés után indult ügyekben alkalmazhatóság Bevezetés a polgári eljárásjogba

6 A polgári eljárásjog története Bevezetés a polgári eljárásjogba
1868. évi LIV. törvénycikk – Polgári Törvénykezési Rendtartás – írásbeliség, kötött bizonyítás 1893. évi XVIII. törvénycikk – sommás eljárásról; részben megjelenik szóbeliség és szabad bizonyítás 1911. évi I. törvénycikk – első Polgári Perrendtartás – modern: bírói aktivitás, tárgyalási elv és nyomozati elv keveredik, de szabad bizonyítási rendszer 1952. évi III. törvény – második Polgári Perrendtartás (lényeges módosításai a „Novellák” - pl bírósági meghagyás, munkaügyi bíráskodás, 1992 felülvizsgálat, négyszintű bírósági rendszer – elmarad igazság kiderítése, stb.) 2016. évi…. - harmadik Polgári Perrendtartás Bevezetés a polgári eljárásjogba

7 Alapelvek csoportosítása Bevezetés a polgári eljárásjogba
I. Általános emberi jogi alapelvek emberi élethez és méltósághoz való jog / egyenlőség és diszkrimináció tilalma / tisztességes eljárás / személyes adatok védelme / sajtószabadság II. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei „igazságszolgáltatás monopóliuma” / bíróság előtti egyenlőség / bírák függetlensége / időszerű ítélkezés / jogorvoslathoz való jog / nyilvánosság elve / anyanyelv használatának elve / közvetlenség elve / szóbeliség elve III. A polgári peres eljárás speciális alapelvei 1. rendelkezési elv 2. tárgyalási elv 3. szabad bizonyítás elve 4. perbeli esélyegyenlőség (félegyenlőség) elve 5. perhatékonyság (percselekmények időszerűségének) elve 6. jóhiszeműség elve Bevezetés a polgári eljárásjogba

8 Bevezetés a polgári eljárásjogba
A rendelkezési elv - Jelentése: a bíróság csak a felek kérelmére végez perbeli cselekményeket („a fél az ügy ura”) - Ellenpárja: hivatalból való eljárás - Kivétel: házassági perek (Pp. 287.§) - Kérelemhez kötöttség jelentése - Tartalmi értelmezés elve Bevezetés a polgári eljárásjogba

9 Bevezetés a polgári eljárásjogba
A tárgyalási elv - Jelentése: a peranyag szolgáltatása (tényeket állítani, bizonyítékokat rendelkezésre bocsátani) a felek kötelezettsége - Ellenpárja: nyomozati elv - Kivételek: hivatalbóli bizonyítás a személyállapoti perekben és a közigazgatási perekben (Pp. 286.§ (1), 293.§ (1), 302.§ (1), 304.§, 336/A.§) - a bíróság tájékoztatási kötelezettsége a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről (Pp. 3.§(3)) Bevezetés a polgári eljárásjogba

10 Szabad bizonyítás elve Bevezetés a polgári eljárásjogba
- Jelentése: 1.) a bíróság nincs kötve alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához, meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához 2.) a bíróság nincs kötve a bizonyítási indítványokhoz és saját bizonyítást elrendelő határozatához 3.) a bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegelheti - Ellenpárja: kötött bizonyítási rendszer - Korlátjai: 1./ törvényes vélelmek 2./ ideiglenes igazságok 3./ jogerős büntető bírósági ítélet 4./ indokolási kötelezettség Bevezetés a polgári eljárásjogba

11 Perbeli esélyegyenlőség elve Bevezetés a polgári eljárásjogba
- Jelentése: a felperes és az alperes eljárási jogosultságai és kötelezettségei azonosak - Speciális elemei: 1./ kétoldalú meghallgatás követelménye 2./ a bíróság segítségnyújtási kötelezettsége 3./ jogi segítségnyújtás (2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról) Bevezetés a polgári eljárásjogba

12 Bevezetés a polgári eljárásjogba
Perhatékonyság elve - Jelentése: a bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse - Összetevői: 1./ bírósághoz fordulás joga 2./ tisztességes eljáráshoz való jog 3./ ésszerű határidőn belüli elbíráláshoz való jog - Eszközök a követelmények megsértése esetére: 1./ kifogás az eljárás elhúzódása miatt (Pp. 114/A.-114/B.§) 2./ méltányos összegű sérelemdíj iránti per (Pp. 2.§ (3)) Bevezetés a polgári eljárásjogba

13 Bevezetés a polgári eljárásjogba
Jóhiszeműség elve - Jelentése: a felek és a per egyéb szereplői kötelesek perbeli jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolni és perbeli kötelezettségeiknek eleget tenni - Rosszhiszemű pervitel esetei: 1./ perbeli hazugság (a./ aktív b./ passzív c/ alaptalan bizonyítékra hivatkozás) 2./ perelhúzó magatartás 3./ felesleges költségek okozása - Alkalmazható szankciók (előzetes figyelmeztetést követően) 1./ pénzbírság 2./ pernyertességtől függetlenül okozott költségek megtérítése 3./ költségkedvezmények megvonása 4./ bizonyítási indítvány mellőzése Bevezetés a polgári eljárásjogba

14 Bevezetés a polgári eljárásjogba
Egyéb alapelvek I. Nyilvánosság elve A bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el (kivétel: a nyilvánosság kizárható 1./ titok megőrzése végett 2./ a közerkölcs védelmében 3./ kiskorú védelmében 4./ a fél személyiségi jogainak védelme érdekében 5./ a tanú védelmében - De ezekben az esetekben is a bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki) II. Anyanyelv használat elve A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet.  III. Közvetlenség elve – a bíróság az általa észlelt tények alapján hozza meg a döntését IV. Szóbeliség elve – a felek szóban előadhatják nyilatkozatakat Bevezetés a polgári eljárásjogba

15 Az új polgári perrendtartás változásai
- Megszűnik a tartalmi értelmezés szabálya - Nincs kifejezetten kimondott perbeli esélyegyenlőség - A szabad bizonyítási rendszert felváltja a tényállás szabad megállapítása - A perhatékonysági szabályokat felváltják a perkoncentráció szabályai - A nyilvánosságra és az anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezések a tételes szabályok közé kerülnek Bevezetés a polgári eljárásjogba

16 Az új polgári perrendtartás változásai
Két „Fő” alapelv: 1. Rendelkezési elv Jelentése: a felek a perbe vitt jogaikkal szabadon rendelkeznek (ide tartozik: kérelemhez kötöttség) 2. A perkoncentráció elve Jelentése: a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen Bevezetés a polgári eljárásjogba

17 Az új polgári perrendtartás változásai
A perkoncentráció kibontása 1. A felek oldalán: a.) eljárás-támogatási kötelezettség (a félnek elő kell mozdítania a per koncentrált lefolytatását és befejezését) – ide tartozik: a régi tárgyalási elv b.) igazmondási kötelezettség (a fél a tényállításait, egyéb tényekre vonatkozó nyilatkozatait a valóságnak megfelelően köteles előadni) c.) jóhiszemű pervitel kötelezettsége (a félnek – és más perbeli személynek – eljárási jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során jóhiszeműen kell eljárnia) 2. A bíróság oldalán: Közrehatási kötelezettség (a bíróság a törvényben meghatározott módon és eszközökkel járul hozzá a felek eljárási kötelezettségeiknek teljesítéséhez) Bevezetés a polgári eljárásjogba

18 Bevezetés a polgári eljárásjogba
Köszönöm a figyelmet! Bevezetés a polgári eljárásjogba