Bonaparte Napóleon a franciák császára

Az előadások a következő témára: "Bonaparte Napóleon a franciák császára"— Előadás másolata:

1 Bonaparte Napóleon a franciák császára

2 Napóleon 1769 Korzika (Ajaccio) – születése szegény nemesi családban
1793 tüzérparancsnok 1794 tábornok 1795 beleágyúztat a királypárti felkelőkbe itáliai hadjárat → nemzeti hős egyiptomi hadjárat (angolok ellen) 1799 államcsíny → Bonaparte első konzul 1804 a franciák örökös császára Napóleon külpolitikai sikerei (Európa felosztása az orosz cárral) felesége: Mária Lujza (Habsburg) 1812 az orosz hadjárat 1813 Lipcse – a „népek csatája” → száműzetés Elba szigetére 1815 Waterloo 1821 Szt. Ilona szigete - meghal

3 Napóleon jelleme társaitól félrehúzódó, magányos fiú volt
kiválóan bánt az emberekkel kivételes név-arcmemóriája volt (emlékezőtehetsége) alacsony termetű, furcsa külsejű személy volt, de rendkívüli munkabírás, kivételes szívósság jellemezte (hajnali négykor kelt, katonáival együtt gyalogolt) ugyanakkor szenvedélyesen olvasott óriási kreativitással bírt

4 Az új rend kialakítása: Napóleon, a zseniális hadvezér
1795. szeptem-ber: Új alkotmány bevezetése: öt főből álló Direktórium veszi át a hatalmat, kétkamarás törvényhozás: vének tanácsa és az ötszázak tanácsa 1796/97: Bonaparte Napóleon itáliai hadjárata, gyors előretörés, nagy sikerek. 1797. október: Campo Formio-i béke: Ausztria elismeri vereségét: lemond a Rajna bal partjáról, Belgiumról, Milánóról, cserében megkapja Velencét. 1798/99: Napóleon Egyiptomon keresztül akarja térdre kényszeríteni az angolokat. Hadjárata sikertelenül végződött. Egyiptom 1802-ig francia uralom alatt állt, de a stratégiai célt nem érhette el. : Az angolok által létrehozott második koalíció harca a franciákkal. 1799. novem-ber 9.: Napóleon államcsínye (brumaire 18): első konzulként Franciaország vezetője lett, tíz évre választották meg.

5 A hatalom egy kézbe kerülése
a Direktórium csak fegyveresen, erőszakosan tudta fenntartani a hatalmat → katonai vezetők szerepe folytatták a terjeszkedő politikát → hadsereg szerepe » 1799 Bonaparte féle államcsíny → katonai puccs » konzulátus rendszere → Napóleon az első konzul törvényesítette a forradalom tulajdonviszonyait a Francia Nemzeti Bank létrehozása (frank) konkordátum a pápával állami oktatás kialakítása (egyetemek-középiskolák) polgári törvénykönyv (Code Civil) - személyi szabadság, jogegyenlőség, magántulajdon, polgári házasság és válás biztosítása Közigazgatás: prefektusi rendszer

6 1800: Napóleon villámháborújában legyőzte az osztrákokat Marengonál. Napóleon megszerzi Louisianat, partra száll Haitin, Martinique-on. 1801: Luneville-i béke: Ausztria letette a fegyvert. Oroszország kilép a koalícióból, mert Anglia megszállta Máltát. I. Pál hozzájárul, hogy kozák expedíciós serege megtámadja Indiát. Az indulási parancs kiadása előtt egy nappal gyanús körülmények között meghal. 1802: Amiens-i béke Angliával. A franciák lemondanak Egyiptomról, az angolok pedig gyarmati hódításaikról. A Becsületrend megalapítása. 1804: Napóleon inváziós tervei Anglia ellen: "Ha hat órán át uraljuk a Csatornát, mi leszünk a világ urai!". Napóleon császárrá koronázása. 1805: Az angolok megszervezik a harmadik koalíciót: Anglia, Oroszország, Ausztria, Svédország, Nápoly Napóleon gyors győzelme Ulmnál. Trafalgarnál Nelson admirális szétverte a francia flottát. Austerlitznél Napóleon legyőzi a három császár csatájában a koalíciós seregeket. 1805. Pozsonyi béke: Ausztriától elveszik Dalmáciát, Velencét. 1806: Poroszország megkísérli legyőzni Napóleont a negyedik koalíciós háborúban, de katasztrofális vereséget szenved (Jéna, Auerstadt). Napóleon meghirdeti a kontinentális zárlatot. Megszűnik a Német-római Császárság. 1807: A háború lezárása érdekében megkötik a tilsiti békét, melyben az orosz I. Sándor csatlakozik a kontinentális zárlathoz. 1808: Spanyolországban felkelés indul a francia uralom ellen, ezt Napóleon már nem tudja leverni.

7 "Napóleon nem tudta pontosan, hogy mit akart, de azt tökéletesen megvalósította."
"Ne tétlenkedj, ha egy idegen városba vetődsz - intette egyszer rokonát -, sétálj körbe a falakon, ismerkedj meg az erődítményekkel! Hátha egyszer el kell foglalnod azt a várost!"

8 Franciaország és Európa (Napóleon alatt)

9 Napóleon Anglia ellen 1806 - a kontinentális zárlat

10 Angol értékelés a kontinentális zárlattal kapcsolatban

11 Napóleon hatalma csúcsán
1809: Ötödik koalíciós háború: Ausztriát gyorsan leveri Napóleon (Wagram), s a Habsburg Birodalom Napóleontól függő helyzetbe került. 1810: Napóleon elveszi Ferenc osztrák császár lányát, Mária Lujzát 1812: A francia birodalom legnagyobb kiterjedése: európai lakosból francia polgár. Napóleon a kontinentális zárlat betartása érdekében megtámadja Oroszországot, a Grande Armée létszáma kb fő. Győz Borogyinónál, s elfogalja Moszkvát. Kutuzov halogató taktikát választva lassan felőrli Napóleon seregét. Napóleont a tél visszavonulásra kényszeríti végére az expedíciós sereg felbomlott, főre csökken a létszáma.

12 Napóleon bukása 1813: A lipcsei csatában Napóleont az egyesült európai hadak legyőzik, de Napóleon rendezetten vonul vissza. 1814: Napóleon lemond a hatalomról, hercegségként megtarthatja Elba szigetét. Franciaországba visszatérnek a Bourbonok, XVIII. Lajos lesz a király. 1815: Waterloonál a visszatérő Napóleont legyőzi Wellington tábornok. A bécsi kongresszus Európa újjáalakítása érdekében a legitimitás elvét hangsúlyozza. A rend megszilárdítása érdekében létrehozzák a Szent Szövetséget.

13 Napóleon és serege

14 A fanatikus sereg tömeghadsereg: mozgékonyság, erős tüzérség

15 Waterloo 1815: a Gárda vége „A vereség teljes volt. Csak a négyszögben felállított régi gárda vágott utat magának szigorú rendben, nyugodtan.” Az angolok kivételes kapitulációs feltételeket ajánlottak fel nekik. Akkor hangzott el Cambronne híres mondata: >>Merde! (A fenébe!) A régi gárda meghal, de nem adja meg magát! <<” „És ugyanabban az egyenletes, nem sietős lépésben vonultak át az ellenséges csapatok szétnyíló sorai között.”

16 Napóleon visszatérése: „Katonák megismertek-e
Napóleon visszatérése: „Katonák megismertek-e? Ki akar lőni közületek a császárra? Tessék, itt vagyok!”

17 Napóleon bukásának okai
a tartós békekötésre való képtelenség A meghódított területeken éledő nemzeti önérzet és ellenállás (pl. Spanyolország) a francia társadalom szembefordulása A hadsereg fokozatos kimerülése-kiábrándulás a hadászati újítások elterjedése Az európai hatalmak sohasem fogadták el európai összefogás („népek csatája” – Lipcse)

18 A bécsi kongresszus: az új európai rend kialakítása