Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon

2

3 Gazdaság a XVI-XVII. században
A puszta A gazdaság húzóágazata  A mezőgazdaság  Állatkivitel  rideg marhatartás  pusztásodás, (1526 ló  juh háborúk előtt is) Serkenti a földrajzi felf.  élelmiszerár  + nem adóköteles  marhakereskedők (tőzsérek), hajdúk  Gabonatermesztés (a termelés)  a főúri nagybirtokon folyt a (majorságok) és a paraszti szolgáltatás Az élelmiszerexport tartósan pozitív Szürkemarha hajdúk

4

5 Magyaro. gazdasága a XVI-XVII. sz.- ban

6 Gazdaság a XVI-XVII. században
Hanyatlás a gazdaságban  Az ipar  Ipari üzemek pusztulása mérhetetlen  helyhez kötöttség  Hódoltsági és végvári vidékek az ipari tevékenység   ami volt, az nem tudta a versenyt tartani a nyugat-Európai manufaktúrákkal A tőkefelhalmozás nem kezdődött meg A háborús időszak miatt nem az iparba fektettek Réz-, sóbányászat, vasérc bányászat és vaskohászat  de nem manufaktúrákkal Bányaművelés Felső-magyarországon

7 Társadalom a XVI-XVII. században Nemesség
 Főnemesség befolyása megnőtt  örökletes bárói, grófi, hercegi címek  új családok megjelenése  eltérés a nyugat és kelet magyaro-i nemesség között   Katolikus, Habsburg hű Protestáns, Dinasztiaellenes Törökellenes Törökkel szöv. kereső  Köznemesség Birtokos nemesség armalista, birtoktalan Nemesség és a jobbágyság közötti un. köztes társ. csoport  hajdúk (kollektív nemesi jog, lásd székelyek), végváriak Parasztság - nem azonos a helyzetük  marhakereskedelem - jómódúak (mezőv. tőzsérek és cívisek)  majorsági gazdálkodás - jobbágyi terhek  Társadalom a XVI-XVII. században

8 Magyar udvari és vidéki nemes

9 hajdúk Magyar nemes

10 A településhálózat és a táj változása
A XVI. Század - nincs lényegi változás  a településszerkezet változatlan  városok, falvak   óriásfalvak megjelenése  mezővárosok kialakulása A XVI. sz. vége XVII. eleje - lényegi változás  A 15 éves háború  pusztulás  végzetes károk  Marostól délre lényeges szerkezeti változás  aprófalvak  szántók helyén legelők, puszták

11 Példa egy mezővárosra

12 Városok és mezővárosok 1450 körül Magyarországon

13 Demográfiai A török hadjáratainak nagy részét 
kiheverte a XVI. században Változás a XVII. században  A 15 éves háború pusztításai Visszafordíthatatlan károk  pl. a tatárok, Basta Erdélyben  emberveszteség pótolhatatlan  felszabadító harcok ideje Az ország lakossága 3,5 -4 millió  XV. század vége (ugyanennyi) Stagnálás (szemben a Nyugat-Európai látványos növekedéssel) Demográfiai

14 … és etnikai változások
A magyarság szenvedte el a legnagyobb veszteséget Ahol a magyarság élt, az szenvedett a legtöbbet   pótlás  Délvidékre szerbek  Erdélybe románok  Felvidékre morvák és lengyelek érkeztek etnikai arányok megváltozása  etnikai határok eltolódása  délszlávok északabbra  szlovákok délebbre  románok völgyekbe, dombságokra nyertek teret … és etnikai változások

15 Népességpusztulás

16 Szász polgár magyar paraszt szlovákok
székely diák román asszony rác (szerb) férfi

17 A végvári élet Háborúk, hadjáratok sora Portyázó hadviselés a „békés” években Vitézlő rend, sajátos életformát kialakító végvári katonaság, akik többnyire a hódoltság területéről menekült nemesek