Magyarország a második világháborúban

Az előadások a következő témára: "Magyarország a második világháborúban"— Előadás másolata:

1 Magyarország a második világháborúban
1941.ápr ápr.

2 Magyarország belépése a háborúba
1939.szept.1. a háború kitörése Teleki Pál fegyveres semlegességre törekedett lengyel menekültek befogadása 1940. nyár – csapatösszevonások RO (revízió miatt) 1940.aug bécsi döntés » Észak-Erdély és Székelyföld visszacsatolása (43e km²) 1940. nov. Mo. csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez 1940. dec. örökbarátsági szerződés Jugoszláviával 1941. márc. Hitler felszólítása a háborúra 1941. ápr.3. Teleki öngyilkossága 1941.ápr.11.- a magyar haderő támadást indít » elfoglaltuk a Délvidéket, hadviselő fél lettünk

3 Teleki Pál búcsúlevele Horthy Miklós kormányzóhoz
Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál

4 Bárdossy László miniszterelnöksége (1941.ápr.-1942-márc.)
1941. jún. megszakítjuk a diplom-i kapcs-ot a SZU-val Románia és Szlovákia hadba lépett No. oldalán 1941.jún.26. „Kassát bombázzák*”+ Munkácsot is 1941.jún.27. hadüzenet a SZU-nak 1941.dec. hadban állunk Angliával és az USA-val Rendkívüli belpolitikai intézkedések: német igényű árukivitel III. zsidótörvény – tiltja a vegyes házasságot fős 2.magyar hadtest felvonulása a Don-hoz (1943.jan.febr. megsemmisül –26e halott, 26e fogoly) » antifasiszta és háborúellenes megmozdulások az országban Tiltakozás a Teleki sírnál, a Batthyány mécsesnél, Petőfi szobornál, Magyar Történelmi Emlékbizottság,» a teljes magyar gazdaság a háborúért – „hadigazdaság”

5 Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942.márc.-1944-márc.)
Kiugrási Iroda (titkos szervezet) tárgyalások Angliával 1943.szept. Olaszo. kilépése – fegyverszüneti egyezm. Mo. és Anglia között (németek rájönnek) 1943.nov.Teherán – elszáll az esély („kállay kettős”) 1943.dec. USA felszólítása a fegyverletételre 1944.márc.19. „Margaréta-terv” – a németek megszállják az országot Megjelenik a Gestapo az országban – Sztójai Döme kormánya Angol bombázások az országban (Bp.) Deportálások, zsidóüldözések 1.magyar hadsereg bevetése Az ország gazdasági kirablása megkezdődik

6 A német megszállás Magyarországon a háború vége
Lakatos Géza miniszterelnöksége (1944.aug.-okt.) cél: a kiugrás előkészítése, küldöttség Moszkvában okt.15. Horthy rádióbeszéde (fegyverszünet)→lemond Szálasi Ferenc miniszterelnöksége (1944.okt.-) Nyilasuralom – Szálasi a nemzetvezető „rémuralma” Zsidó gettók felállítása Az ország kirablásának (anyagi-kulturális) kezdete Sopronkőhida – Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzése 1944.okt debreceni tankcsata 1944.dec febr. Budapest ostroma 1945.ápr. az egész ország a szovjet Vörös Hadsereg katonai megszállása alá került („felszabadult”)

7 A korszak magyar miniszterelnökei
Teleki Pál (1939.febr ápr.) – fegyveres semlegesség Bárdossy László (1941.ápr márc.) – fegyveres részvétel Kállay Miklós (1942.márc márc.) - hintapolitika Sztójay Döme (1944.márc aug.) – német megszállás „báb” Lakatos Géza (1944.aug okt.) – kiugrási kísérlet Szálasi Ferenc (1944.okt ápr.) – nyilasuralom

8 További kiemelkedő személyek
Eszterházy Horthy István Bajcsy-Zsilinszky Endre Baky László, Endre László Koszorús Ferenc Karády Katalin, Jávor Pál Raoul Wallenberg Osztapenko, Steinmetz