Közlekedésbiztonság, balesetelemzés, biztonsági vizsgálatok, audit

Az előadások a következő témára: "Közlekedésbiztonság, balesetelemzés, biztonsági vizsgálatok, audit"— Előadás másolata:

1 Közlekedésbiztonság, balesetelemzés, biztonsági vizsgálatok, audit
Városi közlekedés, forgalomtechnika 13. előadás dr. habil Gulyás András ny. egyetemi docens

2 Az előadás tartalma A közúti biztonság alapelvei, fogalmak
Fajlagos baleseti mutatók, baleseti helyzet A biztonságos közúti környezet Baleseti góchelyek azonosítása Közlekedésbiztonságot javító beavatkozások EU irányelv a közúti infrastruktúra biztonsági kezeléséről Közúti biztonsági vizsgálatok, audit 2/40

3 Biztonság - alapelvek Az útpálya – jármű – ember kölcsönhatásban mindegyik elem esetén alapvető a biztonság. Az útpálya lehetőség szerint segítse az ember vagy a jármű hibájának kijavítását, ezzel elkerülve a konfliktus helyzeteket és a baleseteket. A forgalomtechnikai jelzés- és szabályrendszer a járművezetők befolyásolásával szintén ezt a célt szolgálja. A biztonság fokozása erőforrásokat igényel, ezért minden határon túl nem növelhető. 3/40

4 Közúti balesetek - fogalmak
Személysérüléses közúti közlekedési baleset: olyan forgalmi esemény, amely a közúton történt vagy közútról eredt, és amelyben legalább egy mozgó járműnek vagy igavonásra is használható állatnak szerepe volt, és amelynél legalább egy személy meghalt vagy megsérült. Meghalt: aki a közúti baleset következtében a baleset helyszínén vagy a balesetet követő 30 napon belül elhunyt. 4/40 Forrás:

5 Közúti balesetek - fogalmak
Súlyosan sérült: akinek sérülése a balesetet követő 8 napon túl gyógyul. (Törések, zúzódások, rázkódások, belső sérülések, súlyos vágások és roncsolások, orvosi kezelést igénylő sokk, illetve bármely olyan sérülés, amely kórházi ápolást tesz szükségessé.) Könnyen sérült: aki horzsolásokat, ficamokat szenvedett a baleset során és 8 napon belül gyógyul. A baleset kimenetelét a legsúlyosabb kimenetelű sérülés határozza meg. 5/40 Forrás:

6 Közúti balesetek – fajlagos mutatók
Egy útszakaszon a lebonyolódó forgalmi teljesítmény az alábbiak szerint számítható: FT = N * ÁNF * 365 * L ahol N = a vizsgált időszak hossza (év), ÁNF = az útszakasz átlagos napi forgalma a vizsgált időszakban, azaz a vizsgált évek átlagos napi forgalmának átlaga (j/nap), L = az útszakasz hossza (km). 6/40 Forrás:

7 Közúti balesetek – fajlagos mutatók
Forrás: dr. Lányi Péter: A közlekedésbiztonság alakulása, tervezett, folyamatban lévő intézkedések 7/40

8 Közúti baleseti helyzet Európában
Halálos közúti balesetek Európában kimenetele szerint 2010 és 2015. Balesetben meghaltak / 1 millió lakos Forrás: CARE EU közúti baleseti adatbázis Forrás:dr. Lányi Péter: Az országos közúthálózat legfontosabb biztonsági kérdései 8/40

9 Közúti baleseti helyzet itthon
Személyi sérüléses közúti balesetek az országos közúthálózaton, a balesetek kimenetele szerint (a KSH adatai alapján) Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. 9/40

10 A biztonságos közúti környezet
A balesetek döntő többsége (több mint 50%) vezetői hibán alapszik. Ezt csökkentheti: A biztonsági szempontok növelése az út és útkörnyezet kialakításában - Közúti Biztonsági Audit (Road Safety Audit), a megbocsátó környezet. A balesetveszélyes helyek, csomópontok, góchelyek megszüntetése. A kis költségű forgalomtechnikai, közlekedés-biztonsági beavatkozások. 10/40

11 A biztonságos közúti környezet
Forrás: dr. Lányi Péter: A közlekedésbiztonság alakulása, tervezett, folyamatban lévő intézkedések 11/40

12 A biztonságos közúti környezet
Az önmagát magyarázó út egy olyan módon megtervezett és kialakított út, mely a megfelelő viselkedésre ösztönözi a járművezetőket és így elkerülhetőek a vezetési hibák. Egy tökéletesen megtervezett önmagát magyarázó úton nincs szükség a megengedett legnagyobb sebességre vagy veszélyre figyelmeztető táblákra. A gyakorlatban ez nem valósítható meg, mert a járművezetők nem egyformán reagálnak. 12/40 Forrás:

13 Közúti baleseti góchelyek
Góchelyek definíciója és méretük meghatározása tényleges baleseti adatok alapján: A közlekedésbiztonsági szakemberek felelőssége, hogy a kiválasztásra kerülő helyszínek valóban a legveszélyesebb, nagyobb baleseti kockázatú helyszínek legyenek. Ennek eldöntése csak körültekintő, több szempontú vizsgálattal lehetséges. Forrás: 13/40

14 Közúti baleseti góchelyek
A baleseti góchelyek az úthálózat azon részei, ahol a balesetek száma a várható értéknél nagyobb, a balesetek súlyosabbak vagy a fajlagos baleseti mutató az átlagosnál nagyobb. A baleseti góchelyek lehetnek gócpontok vagy gócszakaszok. Forrás: 14/40

15 Közúti baleseti góchelyek
Lakott területen: Egy csomópontot vagy egy legalább 100 méter hosszú szakaszt gócgyanús helynek tekintünk, amennyiben három év alatt legalább négy személysérüléses baleset történt. A góchelyek keresése méretarányos baleseti ponttérkép vagy adatlista segítségével az ún. ablaktechnikával végezhető el. A góchelyek ez esetben nem pontok, nem is keresztmetszetek, hanem az út rövidebb szakaszai. Forrás: 15/40

16 Közúti baleseti góchelyek
3 év személysérüléses baleseteinek vizsgálata lakott területen Forrás: 16/40

17 Közúti baleseti góchelyek
A baleseti góchelyek kiválasztásához három módszer kombinációját alkalmazzuk, és a három módszer alapján képzett sorrendek összesített sorrendje adja a végső sorrendet: a balesetek abszolút számain alapuló módszer, a súlyosságot figyelembevevő módszer, a relatív mutatón (forgalomra vetített balesetszám) alapuló módszer. Forrás: 17/40

18 A biztonságot javító beavatkozások
A baleseti góchelyek azonosítása után a következő lépés a balesetek fő okainak megtalálása és a lehetséges fejlesztések meghatározása (és megvalósítása). Az ok vagy okok pontosítása és a pénzügyi, műszaki lehetőségek számbavétele után, az egyes góchelyekre és gócszakaszokra beavatkozási javaslatok készítése. A beavatkozás végrehajtása után az eredményesség, hatékonyság vizsgálata. Forrás: 18/40

19 A biztonságot javító beavatkozások
Forrás: Mocsári Tibor: Útgazdálkodás és hálózatfejlesztés biztonsági kérdései 19/40

20 A biztonságot javító beavatkozások
Baleseti góc-csomópontokban épült körforgalmak hatása a balesetek alakulására kedvező. Forrás: dr. Lányi Péter: Forgalomtechnikai beruházások 20/40

21 Közlekedésbiztonság – EU irányelv
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/96/EK IRÁNYELVE a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről. Hazai leképezése a Kormány 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről. Hatálya kiterjed a gyorsforgalmi úthálózat elemeire (beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat), az országos főúthálózat elemeire, és a E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra. 21/40

22 Közlekedésbiztonság – EU irányelv
Az irányelv hatálya a transzeurópai úthálózat részét képező, tervezési stádiumban, építés alatt vagy használatban levő utakra terjed ki. (TEN) Fázisok Intézkedések Tervezés Közúti biztonsági hatásvizsgálat Tervezés Közúti biztonsági audit Üzemelés Hálózat biztonsági menedzsment Üzemelés Közúti biztonsági felülvizsgálat 22/40 Forrás:

23 Közúti biztonsági hatásvizsgálat
Közúti biztonsági hatásvizsgálat (Road safety impact assessment) - annak a stratégiai összehasonlító elemzése, hogy az új út vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű módosítása milyen hatással van az úthálózat közlekedés-biztonságára. 23/40 Forrás:

24 Közúti biztonsági hatásvizsgálat
A közúti biztonsági hatásvizsgálatot a tervezési fázis elején, az infrastrukturális beruházás jóváhagyása előtt kell elvégezni. A közúti biztonsági hatásvizsgálat kifejti, hogy milyen útbiztonsági megfontolások járultak hozzá a javasolt megoldás kiválasztásához. Emellett jelentős információkkal szolgál a különböző vizsgált lehetőségek költség-haszon elemzéséhez. 24/40 Forrás:

25 Közúti biztonsági hatásvizsgálat
A közúti biztonsági hatásvizsgálat elemei: a) probléma meghatározás; b) a jelenlegi helyzet és a „semmit nem teszünk” forgatókönyv; c) közlekedésbiztonsági célok; d) a javasolt alternatívák közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése; e) az alternatívák összehasonlítása, beleértve a költség-haszon elemzést is; f) a lehetséges megoldások felsorolása. 25/40 Forrás:

26 Közúti biztonsági audit
Közúti biztonsági audit (Road Safety Audit) a közúti infrastrukturális projekt tervezési jellemzőinek független, részletes, módszeres és műszaki biztonsági ellenőrzése a tervezéstől (planning) az üzemeltetés korai szakaszáig minden fázisban. A közúti biztonsági auditok a projekt tervezési és megvalósítási folyamatának szerves részét képezik az engedélyezési tervezés és a kiviteli tervezés szakaszában, a megnyitás előtti szakaszban és az üzemeltetés korai szakaszában. 26/40 Forrás:

27 Közúti biztonsági audit
A közúti biztonsági audit fő célja az út biztonságos működése és minden úthasználó biztonságának növelése. További célja a potenciális közlekedés-biztonsági problémák azonosítása a potenciális használó szemével nézve, továbbá javaslatokat tenni ezen problémák megoldására a közlekedésbiztonsági előírások alapelveit alkalmazva. 27/40

28 Közúti biztonsági audit
Általánosan felteendő kérdések: Minden úthasználó számára biztonságos-e a létesítmény? A műszaki előírások által biztosított kereteken belül a legbiztonságosabb megoldást választották-e? Az újabb biztonsági ismeretek alapján javasolják-e módosítani a tervet? Félreérthető-e az út kialakítása az út használói számára? Forrás: Közúti biztonsági audit útmutató 28/40

29 Közúti biztonsági audit
Általánosan felteendő kérdések: Okozhat-e zavart vagy kétértelműséget az adott kialakítás? Nem ad-e túl kevés vagy túl sok tájékoztatást az adott kialakítás? Nem akadályozza-e az útkialakítás az út szükséges beláthatóságát? Találhatók-e akadályok vagy „csapdák” a projekten belül? Forrás: Közúti biztonsági audit útmutató 29/40

30 Közúti biztonsági audit
Az auditor helyzetét elsősorban a függetlenség jellemzi, ezért: az auditor nem vehet részt a tervezésben, nem az építtető képviselője, nem feladata a biztonsági és a gazdasági szempontok összevetése, az auditort nem lehet utasítani. Az építtető feladatai: az ellenőrzendők pontos meghatározása, a projekt összes feltételének meghatározása. Forrás: Közúti biztonsági audit útmutató 30/40

31 Közúti biztonsági audit
Az auditor feladatai: a megfelelő ellenőrző listák kiválasztása, projekt elemzése/vizsgálata, helyszíni vizsgálat, szükség szerint éjszaka is, problémák, megjegyzések, indoklás, javaslatok kidolgozása a problémák enyhítésére, összegzés/strukturálás, audit jelentés készítése. Forrás: Közúti biztonsági audit útmutató 31/40

32 Közúti biztonsági audit
A tervező feladatai: az auditor jelentésének kézhez vétele, egyetért-e a tervező az auditor értékelésével, véleményének megfogalmazása és az auditorral való közlése. Tervező + auditor + építtető feladatai: Az audit jelentés közös áttekintése, véleménykülönbség esetén a nézeteltérések építtető elé tárása és döntésének kérése. Az építtető írásos döntése. Forrás: Közúti biztonsági audit útmutató 32/40

33 Közúti biztonsági audit
A közúti biztonsági audit egyedüli célja a lehetséges biztonsági problémák azonosítása és független javaslattétel ezek megoldási módjaira. A döntéshozatalt befolyásoló más (pl. gazdasági) szempontokat az auditor nem vesz figyelembe. A javaslatok elfogadásáról vagy elvetéséről az építtető dönt. A felelősség az építtetőé, de a javaslatok esetleges elutasítását írásban indokolni kell. Forrás: Közúti biztonsági audit útmutató 33/40

34 Hálózati biztonsági menedzsment
Hálózati biztonsági menedzsment (Network Safety Management) - a magas baleseti koncentrációjú útszakaszok azonosítása. Figyelembe veszik az előző években az egységnyi úthosszra jutó halálos balesetek forgalomhoz viszonyított arányát, illetve a csomópontok esetében az ilyen balesetek csomópontonkénti számát. 34/40 Forrás:

35 Hálózati biztonsági menedzsment
Baleseti góchely elemzés Helyszínre fókuszál; alapja: balesetek. Nagy baleseti kockázatú szakaszok elemzése Szakaszra fókuszál; alapja: balesetek. Hálózati biztonsági menedzsment Jelenlegi hálózatra fókuszál; alapja: balesetek + forgalom. 35/40 Forrás:

36 Hálózati biztonsági menedzsment
M ,4 km autópálya 2*2 sáv M ,7 km autóút 2*1 sáv úthossz 4,4 km 13,7 km forgalom 55616 jármű/nap 6604 jármű/nap 100 km-re jutó szem. sér. baleset 181,82 29,20 kockázati mutató szem. sér. bal./ 10^7 járműkm 0,90 1,21 Abszolút értelemben veszélyesebb Relatív értelemben veszélyesebb 36/40 Forrás:

37 Közúti biztonsági felülvizsgálat
Közúti biztonsági felülvizsgálat „közlekedés-biztonsági ellenőrzés” (Road Safety Inspection) a közlekedésbiztonsági okokból karbantartást igénylő jellemzők és hibák szokásos, rendszeres időközönként történő ellenőrzése. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes szervezet rendszeres időközönként felülvizsgálatot végezzen. Az ilyen felülvizsgálatot megfelelő gyakorisággal kell elvégezni annak érdekében, hogy az adott közúti infrastruktúra kielégítő közlekedésbiztonsági szintje biztosítható legyen. 37/40 Forrás:

38 Közúti biztonsági felülvizsgálat - példák
A megállóhely nem elég több busz egyidejű megállására Az átkelőhely jobb oldalán hiányzik a sziget védelme Forrás: Prof. Marian Tracz:Szintbeli csomópontok, gyalogos-átkelőhelyek, megállóhelyek gyakori tervezési hibái. Közúti és Mélyépítési Szemle 38/40

39 Összefoglalás A balesetek döntő többsége (több mint 50%) vezetői hibán alapszik. Ezt csökkentheti a biztonsági szempontok növelése az út és útkörnyezet kialakításában. A baleseti góchelyek azonosítása után a következő lépés a balesetek fő okainak megtalálása és a lehetséges fejlesztések meghatározása (és megvalósítása). A közúti biztonsági audit a projekt műszaki jellemzőinek független, részletes, módszeres biztonsági ellenőrzése a tervezési fázisokban és az üzemeltetés korai szakaszában. 39/40

40 e-mail: gulyasandras@hotmail.com
Köszönöm figyelmüket! Dr. habil Gulyás András 40/40