1. állatkör -Egysejtű állatok (Protozoa)

Az előadások a következő témára: "1. állatkör -Egysejtű állatok (Protozoa)"— Előadás másolata:

1 1. állatkör -Egysejtű állatok (Protozoa)
Eukarióta sejtjük ennek során jóval nagyobb méretűvé és bonyolultabbá válik, mint az autotróf egysejtűeké. Sejtfaluk nem alakul ki (mozgást gátolná). Élőhelyük és életmódjuk nagyon változatos. Elterjedtek az egész Földön, egyedszámuk messze meghaladja a soksejtűekét. Ezt elsősorban betokozódási képességüknek köszönhetik. A szabadban élők többsége néhány μm nagyságú, a legkisebb élősködő Protozoa 1 μm, a legnagyobbak mérete mm-es (Óriás amőba). fajuk közül kb a hazai Protozoák fajszáma. Állati jellemzők

2 Protozoa-folytatás A legnagyobb egyedszámban a sarki tengereket népesítik be, arányuk miatt nagyobb a jelentőségük, mint a nagyobb méretű planktoni élőlényeknek. A táplálékláncok alsó lépcsőjét képezik. A melegebb szubtrópusi tengereket a nagy fajgazdagság jellemzi. A szennyvizekben hihetetlen mennyiségben élhetnek és hozzájárulnak a vizek ún. öntisztulásához. Sok fajuk talajlakó, a termőképesség fokozásában játszik szerepet. Az ember és háziállatainak egysejtű élősködői veszélyes betegségeket terjesztenek. Valószínűleg nincs olyan többsejtű állatfaj, amelynek ne volna spórás élősködője! Állati jellemzők

3 T: Egyfélemagvúak Egy vagy több , de egyenértékű sejtmagjuk van.
Mozgásuk állábak segítségével történik. Osztályai: O: Állati ostorosok Tripanosoma sp. – Álómkór – cecelégy terjeszti O: Gyökérlábúak (Rhizopoda) O: Napállatkák O: Sugárállatkák Kovavázuk a Radiolaria-iszap alkotója az óceánok mélyén – paleontológia és olajkutatás O: Spórások Főleg gazdaspecifikus paraziták, sok kórokozó közöttük pl. lázállatkák - maláriaszúnyog Állati jellemzők

4 O: Gyökérlábúak Típusállat: Óriás amőba (Amoeba proteus)
Nevét az alakját örökké változtató görög tengeristenről kapta. Állóvizek iszapjának felszínén él, egysejtűekkel, szerves törmelékkel táplálkozik. Átlagos mérete: μm Az egyszerűbb testű változó állatkák (Amoebinae) mellett jelentőséggel bírnak a héjas állatkák és főként a mész- vagy kovavázas tengeri likacsoshéjúak (Foraminifera). Utóbbiak a geológusok „vezérfosszíliái”. (pl. 5-6 cm-es Nummulinák-Bakonyszentlászló) Állati jellemzők

5 Óriás amőba Testfelépítés Mozgás kívül sejthártya (plazmalemma)
alatta sűrűbben folyó plazma belül hígabb, áramló plazma Mozgás aljzaton, állábakkal plazmaáramláson alapuló, helyváltoztató ún. amőboid típus Állati jellemzők

6 Óriás amőba-folytatás
Táplálkozás, anyagszállítás Fagocitózis, pinocitózis (endocitózis, lebontás emésztőűröcskében, exocitózis) Kiválasztás, lüktető űröcske végzi Szabályozás, érzékelés a sejthártya folyamataihoz kötött (pl. fény-, mechanikai-, kémiai ingerlésre taxis) Szaporodás Ivartalanul: kettéosztódással, de képesek betokozódni is. Állati jellemzők

7 T: Kétféle magvúak Testük csillókkal borított, kisebb (szaporodásban szerepet játszó) és nagyobb (vegetatív életműködések irányítását végző) sejtmagokkal rendelkező egysejtű állatok. Osztályai: O: Csillósok (Ciliata) O: Szívókások többnyire nyéllel helyhez rögzülnek, más csillósok sejtnedvéből táplálkoznak. Állati jellemzők

8 O: Csillósok Típusállat:
Testük alakja állandó, rajta az elülső-hátulsó (haladási irány!) illetve háti-hasi oldal elkülönül. Csillóik a mozgásnál és a táplálkozásnál játszanak szerepet. Típusállat: Közönséges papucsállatka (Paramecium caudatum) Általában poshadó vizekben gyakori, nevét teste alakjáról kapta. Átlagos mérete: μm. Állati jellemzők

9 Közönséges papucsállatka
Testfelépítés Kívül sejthártya, alatta plazmából képződött bőrke (pellikula) merevíti a csillókkal borított testet. Középtájon a hasi oldalon szájmező, mely a sejtszájhoz és sejtgarathoz vezet. A sejtszervecskéknek állandó helyük van. Táplálkozás, anyagszállítás Szájmező csillóinak csapkodása a sejtszáj felé hajtja a táplálékot, mely a sejtgaratról lefűződő emésztő űröcskében emésztődik. Eközben az űröcskét plazmaáramlás körbemozgatja a sejtben. Salakanyag a sejtalrésen át távozik. Kiválasztás 2 lüktetőűröcskével (központi hólyag + sugárcsatornák) Állati jellemzők

10 Közönséges papucsállatka - folytatás
Mozgás és ingerlékenység Csillók mezőkbe rendeződnek, egyszerre csapnak le2x balra csavarodó úszás Haladás irányába eső mechanikai vagy más kellemetlen ingerre csillómozgás megfordulhat  hátrálás (pl. negatív kemotaxis) Állati jellemzők

11 Közönséges papucsállatka - folytatás
Szaporodás Ivartalanul: kettéosztódással – kedvező körülmények esetén Ivarosan: konjugációval (nem vezet új egyed képződéséhez) Konjugáció: kétirányú folyamat, mindkét egyed megújulásával jár. A szájmezőjüknél összetapadt egyedek kis sejtmagja osztódik, majd a kialakult plazmahídon át az egyik kis sejtmag cseréje történik meg, így visszaáll, de felfrissül mindkettőjük örökítő anyaga. Állati jellemzők

12 Ellenőrző feladatok Ábrafelismerés Lüktetőüregecske Emésztőüregecske
Sejtmag Álláb sejtplazma Állati jellemzők

13 Ellenőrző feladatok Sejthártya Kis sejtmag Nagy sejtmag Sejtalrés
Lüktetőüregecske Sejtszáj Sejtgarat Emésztőüregecske Sejtplazma csillók Állati jellemzők