Az iskolaérettség (alkalmasság) jelei

Az előadások a következő témára: "Az iskolaérettség (alkalmasság) jelei"— Előadás másolata:

1 Az iskolaérettség (alkalmasság) jelei

2 Az iskolaérettség kritériumai
Testi fejlettség Idegrendszeri fejlettség Pszichikus fejlettség: Motoros fejlettség Szociális érettség

3 Fizikai alkalmasság: Bizonyos fizikai mutatók: 110 cm, 18 kg
A kisgyerek termete fizikai változásának tipikus jelei: a fej és test aránya kb. 1:6; megnyúlnak a végtagok, fejlettebbé válnak az ízületek és ujjízületek, láthatóvá válnak a térdkalácsok, kiformálódik a lábboltozat, laposabbá válik a mellkas, eltűnik a pocak A csecsemővonásokat egyéni arcvonások váltják fel Kialakul a gerinc S-görbülete Fogváltás (általában a hatodik zápfog és az első, második metszőfog) Lateralizáció (kezesség) egyértelműsége

4 Ép érzékszervek Jól működő hallás és látás. Érzékszervi fogyatékosság esetén nehezített a tanulás. Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást. A kézfej izmai görcsös állapotba merevednek. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek.

5 Az elemi mozgások összerendezettsége
E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás, írás tanulását (70 %).

6 Testséma Fontos, hogy a gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. A hiányos testséma nehezíti a tájékozódást, bizonytalan személyiséget eredményezhet. Kézdominancia Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával. Lábdominancia A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Szemdominancia Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Füldominancia

7 Jó egyensúlyérzék Az egyensúlyérzék bizonytalansága idegrendszeri rendellenességre utal. Keresztcsatornák A keresztcsatornák jó működése biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha nem történt meg a függetlenedés, nehezített az írástanulás, mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását

8 A szemmozgás koordináltsága
Fixálás, pupillareflexek: az olvasás, írás megtanulását nehezíti, ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál. Gyakran együtt jár a boka merevségével és befelé forduló lábfejekkel.

9 Térirányok felismerése térben és síkban
A térirányok felismerése fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. Ha a gyermek bizonytalan a térirányok megítélésben, nem tudja elkülöníteni a jobbot a baltól, a fentet a lenttől. Reprodukáló képesség térben és síkban Az olvasás, írás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni.

10 Pszichés alkalmasság:
A gyerek szeretne iskolás lenni (ezt néha el is játssza) Kitartás (nem hagy félbe feladatokat), feladattudat Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival (fokozatosan ez kerül előtérbe) Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a felnőttekkel Nehézségek nélkül tud a csoportjába beilleszkedni Függetlenség, önellátás A teljesítmény igénye 

11 Feladattudat A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás. Jó kudarctűrő képesség Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Ne veszítse el a kedvét, ha valamit ki kell javítania. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja.

12 Felnőttekhez való viszony
Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége. A pedagógus csak azért a gyermekért tud felelősséget vállalni, amelyik betartja a szabályokat, szót fogad. Szocializáció Megfelelő mértékű szocializáció nélkül nehezített, vagy lehetetlen a beilleszkedés az iskola rendjébe. A társakhoz való kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jók magát a közösségben.

13 Szükséges kognitív képességek
képes tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével, könnyedén megtanul rövidebb versikéket, mondókákat,  képes magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni; nincs beszédhibája,  némi gyakorlatot szerzett már finom motorikus mozgásokban, rajzol, színez, fest, gyurmázik  bizonyos szintű mennyiségfogalom kialakult (jól használja a kisebb/nagyobb több/kevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10ig terjedõ számok között). 

14 Figyelem 6-7 éves gyermek mentális fejlettségének fontos mutatója a figyelmének minősége a gyermek képes 5-10 percig figyelmét akaratlagosan irányítani eléri a percet is, de játék közben akár percig is képes a figyelme összpontosítására. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést.

15 Beszédkészség Hat éves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. Egy adott képről, vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását.

16 Általános tájékozottság
Hat éves korára a gyermeknek széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok váltakozását.

17 Gondolkodás Hat éves korára a gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket, ha ép az értelme. Ha gondolkodásmenete ne logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás), felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.

18 Problémamegoldó gondolkodás
A gyermek a tanulás során lépten-nyomon problémahelyzettel találkozik. („Vegyem a kezembe a ceruzát, vagy ne vegyem? Hol kezdjem az írást? Hol nyissam ki a könyvet?” stb.) Emlékezet - Vizuális emlékezet - Auditív emlékezet - Ritmus emlékezet.

19 Az iskolaérett gyerek ily módon a következőket mutatja:
fülét megérinteni a feje fölött átnyújtott, ellenkező oldali kezével (mely a testarányok fejlettségét mutatja meg, pl. a karok és a törzs viszonylagos hosszúságát) végigmenni egy gerendán, fatörzsön vagy vonalon, ami a jó egyensúlyérzékre utal elkapni és visszadobni egy nagy labdát, mely során csak a kezeit és karjait használja, nem az egész testét

20 féllábon szökdécselni (bármelyiken)
váltott lábakkal felmenni a lépcsőn (ezt általában már 4-5 éves kortól tudják) csomókat vagy esetenként csokrot kötni; saját ruháját begombolni, becipzározni ujjait ügyesen használni (pl. varrni, hurok- vagy ujj-játékokat játszani, stb.)

21 oldalt ugrálni nyusziugrásra (lábak együtt) úgy lépdelni, hogy lábbujjait szorosan az elöl lévő láb sarkához helyezi, ill. hátrafelé menni a padlóra rajzolt széles vonalon

22 kézfejeit úgy elfordítani, hogy közben nem mozgatja az egész karját
keresztezve járni (pl. lépéskor az ellenkező oldali kezét lendíti), mely már szokássá vált benne váltott lábakkal felmenni a lépcsőn (de nem feltétlenül tud lefelé is jönni így) kezet fogni úgy, hogy hüvelykujja nincs együtt a többivel, tehát nem az egész kezét nyújtja

23 Érzékszervi fejlettség
úgy utánozni egy ritmust, hogy tikfával kopogja az asztalon, pl. hosszú-hosszú-rövid-rövid-rövid, hosszú-rövid-rövid-rövid-hosszú, rövid-rövid-hosszú-hosszú-hosszú ismeretlen szótagokat tiszta artikulációval megismételni; pl. szu-me-ra-ti, ga-bo-dé-la, do-me-ra-fu felismerni egy formát és azt kiegészíteni (pl. sárkányrajzok) tükrözni egy adott formát hogy azt kiegészítse (pl. fa rajzolás) bizonyos háttér előtt felismerni dolgokat (pl. csillag, Hold, Nap rajz) lemásolni egyszerű alakzatokat (pl. máltai kereszt, hal, ház)]

24 Az iskolaérett gyerekben kifejlődik (vagy segítséggel kifejlődhet):
nagyobb mérvű öntudat (a fiúk gyakran figyelmet követelnek, míg a lányok félénkké válhatnak); ugratás, kötekedés, ingerkedés alakulhat ki; a fiúknak gyakran fizikai kontaktusra van szükségük és durva játékokba kezdenek előnyben részesíti a barátságos szemkontaktust, vagy a barátok, családtagok fizikai ölelését kérdések az élet, a halál és a családi kapcsolatok vonatkozásában mások szükségleteinek átérzése mélyebb barátságok kezdete

25 a tekintély egyre nagyobb tudatossága, mint ahogy ezt pl
a tekintély egyre nagyobb tudatossága, mint ahogy ezt pl. az állatokkal és gazdáikkal kapcsolatos játékok is bizonyítják képes tárgyak és helyzetek elképzelésére képes szerepjátékra kreatív játékokban képes gondoskodni saját étkezéséről, ivásáról, mosakodásáról, ill. dolga elvégzéséről képes odafigyelni tanárára, szüleire, ill. képes kivárni, míg rá kerül a sor valamiben képes követni az utasításokat és véghezvinni egy feladatot vagy valamilyen tevékenységet képes arra, hogy ne függjön túlságosan valamilyen biztonságot jelentő dologtól (pl. a hüvelykujja, takaró, stb.)

26 Az iskolaérett gyerek:
kettős szimmetriát mutat a szabadkézi rajzolásban, mely az agyféltekék funkcióinak kialakulását jelzi „fogváltás”-rajzokat készít, melyekben vízszintes ismétlődések jelennek meg, pl. repülő madarak, hegysorok, lőrés-sorok, stb., amik fogsorokra emlékeztetnek megkülönbözteti az ég és a föld sávjait, mely mutatja, hogy tisztában van a „fent-lent” közti különbséggel, szemben a kisgyerek egység-érzésével az átlók használata (kapcsolatban a perspektívával) – ez gyakran látható a háztető vagy a lépcsők megrajzolásában az emberek, házak, fák, stb., a földön vagy a füvön állnak, a lap alja közelében

27 Az érzés fejlődése jelzéseket tesz, hogy képes kezelni saját érzéseit
szeret bizonyos embereknek tárgyakat – mint ajándékot – becsomagolni nagyon szereti a humort, a limerick-eket (ötsoros vidám abszurd vers a a b b a rímképlettel - a ford.), a rigmusokat, szójátékokat, bolondos, csintalan szavakat, melyek azt jelzik, hogy a nyelv és a nyelv erejének új tudatosságát szerezte meg jeleit adja, hogy tudatában van a ritmusnak szeret suttogni és titkolózni (a külső és belső megkülönböztetése) valamint előfordul, hogy szeret mesélni az álmairól

28 A gondolkodás fejlődése
elkezdte kifejleszteni az egyszerű oksági gondolkozást konkrét helyzetek vonatkozásában („ha”, „mert”, „ezért” - pl.: „Ha ezeket összekötöm, akkor elérem velük az ajtót.”) a nyelvtani időket helyesebben használja szeret ravaszkodni, tervezgetni, fondorkodni élvezi a rejtvényeket kérésre képes emlékeket tudatosan előhívni nyugalomban tisztán és folyékonyan beszél

29 képes egy kiválasztott feladatra 10-15 percig koncentrálni
kérésre képes belső képekben megjeleníteni valamit s azt jellemezni elkezd „valódi” kérdéseket feltenni (ezek már nem a kicsi gyerek tipikus ’miért’ kérdései (kontaktusteremtő kérdések), melyeket csupán a kérdésfeltevés kedvéért tesz fel) A fiúk fejlettsége ebben az életkorban általában 6 hónappal a lányok mögött jár.

30 Alkalmatlanság:  biológiai érés lassúbb: fáradékonyság, gátlási folyamatok lassú fejlődése, idegrendszeri labilitás nagyfokú mozgékonyságú figyelem elterelhető, szétszórt → emlékezeti zavarok pszichésen: önirányítás fejletlen – érzelmi és akarati téren nem tud alkalmazkodni az isk. követelményeihez (agresszív v. regresszív)

31 nincs feladattudata csak nehezen kezd dolgozni, munkatempója lassú beilleszkedési zavarok, másokat is zavar tájékozatlan (nem tudja a szülei nevét, foglalkozását stb.) fejletlen beszédkészség, beszédhiba, szegényes szókincs 

32 Mi történjen az iskolaéretlen gyermekkel?
Szerencsére a beiskolázási kötelezettség tág határok között mozog, így lehetőség nyílik az iskolakezdés kitolására.

33 Jövő szeptembertől már azok a gyerekek is tankötelesek, akik csak augusztus 31-én lesznek hatévesek (korábban ez a határidő május 31-e volt)  Az óvodavezetőknek, illetve a szakértői bizottságnak azonban megmarad a lehetősége, hogy ha a gyerek nem áll készen, még egy évet az óvodában tartsák.

34 45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. … Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

35 (4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

36 A törvény szövege szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát. Azonban ez nem kötelező, hiszen legkésőbb a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor betöltése után kell iskolába mennie. Gyakorlatilag tehát csak néhány hónappal tolódott el a rendszer az eddigiekhez képest.

37 Dönteni kell arról is - ha már alkalmassá válik gyermekük az iskolai életre- hogy milyen iskolát válasszanak.

38 Köszönöm figyelmüket!