Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai"— Előadás másolata:

1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
Szalayné Ostorházi Mária Főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság 2012. november 14.

2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése, arányai az országos értékekből (KSH adatok)
KSH mérése alapján megye gazdasági teljesítménye és foglalkoztatottsága változatlanul kedvezőtlenebb a nemzetgazdasági értékekhez, mutatókhoz képest. Ezt mutatja, hogy a bruttó hazai termék és a foglalkoztatottak megyei részaránya 2,6 illetve 1,1 százalékkal elmarad 6,8 százalékos megyei lakossági hányadtól.

3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése, arányai az országos értékekből
A megyei székhelyű társas vállalkozások fontosabb gazdasági mutatói szintén alátámasztják térségünk hátrányosabb helyzetét. A lakossági részarányához képest a befektetett tőkénél 4 százalékos, a nettó árbevételnél 2,7 százalékos, a beruházásoknál 1,7 százalékos az elmaradás. A kedvezőtlenebb gazdasági teljesítmények az adóteljesítmények alakulásánál is vissza köszönnek. A kiemelt adóbevételek részarányánál a legnagyobb 4,6 százalékosaz elmaradás a megyei lakossági hányadhoz képest.

4 A nettó árbevétel és az infláció változása előző év = 100 %
A szeptemberben kezdődő pénzügyi-gazdasági válság a teljesítmények, jövedelmezőség nagyarányú romlását a foglalkoztatás visszaesését eredményezte. Megyében a nettó árbevétel 2008 és 2009 évben volt a mélyponton, folyó áron még az előző évi teljesítményt sem érte el. Országosan évben volt a mélypont. Az utóbbi két évben kedvező változás, hogy a nettó árbevétel inflációs ráta felett növekedett, de reálértéken még mindig elmarad 17 százalékkal a válságot megelőző évi értéktől. Így gazdasági növekedésről még nem beszélhetünk. A belső fogyasztás kedvezőtlen alakulását mutatja, hogy folyó áron a évi belföldi értékesítés a megyében 4,7 százalékkal elmarad a 2007 évben realizálttól.

5 Export értékesítés, az Euro és az USD változása előző év = 100 %
Az export teljesítményeknél a válság hatások – a nettó árbevételhez hasonlóképpen – jelentkeztek, csak változás mértéke tér el attól. Ugyan úgy a megyében év jelentette a mélypontot. Az utóbbi két évben – 2010, 2011 – a kulcsvaluták (USA dollár, EURO) árfolyam növekedését meghaladó mértékű kivitel emelkedés volt az előző évhez képest megyében és országosan egyaránt. Így mennyiségi növekedés is van, ami nagy előrelépés a válsággal érintett évekhez képest. Pozitív elmozdulás hogy már a 2011 évi export teljesítmény volumenében a megyében meghaladta a válságot megelőző évi teljesítést.

6 Kistérségek lakosságszáma és a Hozzáadott érték 2010. és 2011. évben
A válság ellenére továbbra is meghatározó a három kistérség – Miskolc, Tiszaújváros és Kazincbarcika - megyén belüli gazdasági teljesítményének és a kapcsolódó befektetett tőkéjének részaránya, bár a gazdasági-pénzügyi válság ezen térségeket arányaiban súlyosabban érintette. Itt működnek (működtek) a válság által leginkább érintett kohászati, vegyipari és energiaipari társaságok.

7 Gazdasági mutatók alakulása méretnagyság szerint
A megyei társas vállalkozások méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a kisvállalkozások (azon belül a mikro-vállalkozások) magas száma, egy kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás és egy viszonylag alacsony részarányt képviselő középvállalkozói kör. A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlása továbbra is egyenlőtlen maradt. A gazdasági teljesítmények – az aránytalan tőkeeloszlás függvényében – a kis- és közép, illetve a nagyvállalkozások között erősen differenciáltak. A gazdasági-pénzügyi válság ellenére továbbra is meghatározó a nagyvállalkozások szerepvállalása a megyei gazdasági teljesítmények alakulásánál. A kis- és középvállalkozások továbbra is jelentős foglalkoztatónak számítanak.

8 A legnagyobb 100 gazdasági társaság súlya a megye gazdaságában
A TOP 100-ba továbbra is a közepes méretű és a nagyvállalkozások köréből kerültek be a társaságok. A megye gazdaságában - a foglalkoztatott létszám kivételével - meghatározó a hozzáadott érték alapján képzett 100 társaság szerepvállalása. A gazdasági mutatók zömében a TOP kör megyei részara megegyezik az előző évi aránnyal, kiugró – közel 8 százalékos – csökkenés a hozam mutató esetében következett be az adózás előtti eredmény negatívvá válása miatt.

9 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések