Az Oktatási Hivatal támogató tevékenysége

Az előadások a következő témára: "Az Oktatási Hivatal támogató tevékenysége"— Előadás másolata:

1 Az Oktatási Hivatal támogató tevékenysége
Vajszló, Ritter Betty főosztályvezető

2 A Hivatal… felsőoktatási és köznevelési feladatok
óta pedagógiai szakmai szolgáltatások

3

4 A pedagógiai szakmai szolgáltatások Hivatal általi ellátásának fontosabb elvei
országosan egységesebb elvek mentén valósuljon meg a szakmai irányítás, a koordináció, a működtetés és az intézményekben folyó szakmai munka a szaktanácsadók és szakértők feladatellátásának helyi és országos szervezése átláthatóvá váljon, igazodjon a köznevelés-irányítás országos céljaihoz és az intézményi igényekhez egyaránt a mesterpedagógusok foglalkoztatása jobban igazodjon a helyi és az országos elvárásokhoz, igényekhez a nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatások jobban elérhessék ezeket az intézményeket nem állami fenntartású intézmények támogatása a fenntartókkal történő egyeztetések mentén intézményi igényfelmérésre épülő fejlesztések valósulhassanak meg

5 A Pedagógiai Oktatási Központok (OH-POK) a Hivatal önálló szervezeti egységei, amelyek ellátják a Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatait: a műveltségterületi és tantárgygondozói hálózat működtetését a pedagógiai tájékoztatási tevékenységet tanügy-igazgatási tájékoztatási tevékenységet a pedagógiai-értékelési feladatokat a pedagógusok továbbképzését szakmai konferenciák, tájékoztatók szervezését a tanulmányi versenyek szervezését a tanuló tájékoztatást, tanácsadást a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó rendszerszintű támogatást a nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat

6 Mesterpedagógusok Szaktanácsadás – támogat (igényfelmérés alapján, ill. a POK szakmai kínálata alapján, pl. műhelyek, továbbképzések) Tanfelügyelet (pedagógiai szakmai ellenőrzés) Minősítés

7 Szakmai programok Konferenciák, tájékoztatók
Szakmai műhelyek (járásokba kihelyezve is) Továbbképzések Tanulmányi versenyek Egyéni tantárgygondozói látogatások Lemorzsolódás megelőzése, csökkentése, a korai jelzőrendszer működtetése

8 A lemorzsolódás megelőzésére ill. csökkentésére tervezett lépések

9 Oktatáspolitikai ajánlások – EU 2020 stratégia
Európai Tanács, június Cél: versenyképesség és foglalkoztatás növelése Az oktatást közvetve és közvetlenül érintő számszerűsített célkitűzések: • a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának csökkentése 20 millióval; • a korú népesség foglalkoztatási szintjének emelése (69%-ról 75%-ra); • a képzettségi szint javítása: a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, továbbá a éves korcsoportban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránynak növelése 40%-ra).

10 A jelzőrendszer bevezetésének okai
Európai Unió Oktatási Tanácsának ajánlása (2011.) a korai iskolaelhagyást előidéző társadalmi és oktatási tényezők azonosítása; a leginkább veszélyeztetett célcsoportok tanulási pályájának folyamatos figyelemmel kísérése; a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése céljából korai jelzőrendszer kiépítése → Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia Köznevelési rendszer eredményességi mutatói

11 A végzettség nélküli iskolaelhagyás alakulása
Forrás: KHS Munkaerő felmérés; Eurostat LFS 2016. Korai iskolaelhagyók: a éves korosztályban alsó középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, akik az adatfelvételt megelőző 4 hétben nem vettek részt képzésben. Alsó középfokú végzettségnek tekinthető a 2011-es ISCED 2 szintje (2014-től használatos), az 1997-es ISCED 3 A, B szintje.

12 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
Jogszabályi háttér A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatása céljából a tanulói előrehaladás iskolai szintű nyomon követését szolgáló informatikai rendszer. Jogszabályok a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. § 37. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet 26/A. § (2) A nevelési-oktatási intézmény a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámát a 44/J. §-ban foglalt adatok szerint összesítve, valamint az alkalmazott intézkedéseket feladatellátási helyenként összesített formában, évfolyamonkénti és tantárgyankénti bontásban az adott tanév első félévére vonatkozóan február 10-éig és az adott tanév második félévére vonatkozóan június 30-áig továbbítja a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző Hivatal számára. 44/J. § (1) A támogató rendszer nevelési-oktatási intézményenként, telephelyenként és évfolyamonként az iskolai nevelés-oktatás ötödik-tizenkettedik évfolyamán, és a Szakképzési Hídprogramban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározott statisztikai adatokat tartalmazza.

13 A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának és a tanulói összlétszám alakulása megyénként

14 A veszélyeztetett tanulók arányának megoszlása megyénként
26,11 % 26,66 % 16,41 % 17.47 % 19,87 % 19,81 % 13,93 % 18,58 % 19,39 % 18,94 % 15,63 % 19,84 % 23,98 % 21,15 % 20,15 % 20,59 % 22,30 % 29,39 % 21,04 %

15 A veszélyeztetett tanulók megoszlása nemenként

16 A veszélyeztetett tanulók megoszlása nemenként az egyes megyékben

17 A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya feladatonként

18 A veszélyeztetett tanulók száma a veszélyeztetettségi tényezők szerint az egyes feladatoknál

19 A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya feladatonként Baranya megyében

20 Vezető szaktanácsadói hálózat Intézményfejlesztés szaktanácsadói teamek: diagnózis, javaslat a változásra

21 Bázisintézmények

22 Bázisintézmények földrajzi eloszlása
Drávaszabolcs Magyarmecske Mohács (3) Pécs (8) Szentlőrinc Szigetvár Vásárosdombó

23 Intézménytípusok szerint
Óvodák:  Dráva Kincse Óvoda és Konyha, Drávaszabolcs Szentlőrinci Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Általános iskolák: Budai Városkapu Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Pécs Budai Városkapu Általános Iskola Bártfa Utcai Általános iskolája, Pécs Dél-Zselic Általános Iskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája, Szigetvár Magyarmecskei Általános Iskola Pécsi Tudományegyetem Deák Ferenc Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Pécs Vásárosdombói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola, Mohács Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola EGYMI: Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium, Mohács Középiskolák: Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs Pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium Pécsi SZC Radnóti Miklós Közgazdasági Szakgimnáziuma Pécsi SZC Zipernowsky Károly Műszaki Szakgimnáziuma

24 A kompetenciamérésben kiemelkedően teljesítő intézmények listája
Egyéb jó gyakorlatok A kompetenciamérésben kiemelkedően teljesítő intézmények listája

25 Az iskola mérési eredményei az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához viszonyítva [Összefoglaló jelentés]

26 A CSH index fontossága: Kinek van, kinek nincs? Hiedelmek
Általában nagyon kevesen küldik be! Általában a gyenge tanulók nem küldik be, mert a szüleik nem tudják és nem is akarják kitölteni! Általában a jó tanulók nem küldik be, mert a szüleiket vagy nem érdekli, vagy sérelmesnek tartják a kérdéseket, vagy tartanak az adatok jogosulatlan felhasználásától?

27 Kinek van, kinek nincs? 78%

28 Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása
Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása? [Összefoglaló jelentés]

29 Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása
Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása? [Telephelyi jelentés]

30 Miért nem jók a „top100” listák?
1-12. 12 –40. 40 – 70. 70 – 100.

31 Azaz… Az OKM-eredményekből előállított „nyers erősorrend-alapú” 100-as lista azt a hamis képet kelti, hogy itt 100 különböző teljesítményű iskola szerepel, holott A 100 iskola legfeljebb négy azonos teljesítményű halmazba sorolható. A lista nem mond semmit az iskolák által létrehozott hozzáadott értékekről.

32 Ehelyett… Listák az oktatas.hu honlapon azokról az iskolákról, amelyek: Jobb eredményt érnek el, mint a tanulóik családi háttere alapján várható lett volna  társadalmi hátránykiegyenlítés Jobb eredményt érnek el, mint az a tanulóik korábbi eredményei alapján várható volna  tudás fejlesztés A évi kiemelkedő iskolák már elérhetők A évi kiemelkedő iskolák áprilisban elérhetők lesznek

33 Listák

34 Projektek

35 Az Oktatási Hivatal tehetségpályázatai
A Nemzeti Tehetség Program elfogadásával az Országgyűlés között, 20 évre kiemelt lehetőséget ad a tehetséges fiatalok hosszú távú, folyamatos és biztonságos segítésére. Ehhez kíván az Oktatási Hivatal is hozzájárulni a Nemzeti Tehetség Program keretében elnyert, a korábbi pályázatok fejlesztéseit folytató programjainak a megvalósításával. MaTalent 2 Matematikai tehetségazonosítás bevezetése legalább egy évfolyamon. TehetségKapu 2 Egységes, nemzeti, komplex tehetségazonosítási rendszer működtetésének és továbbfejlesztésének támogatása. TehetségTár

36 Események – 2016 – 2017 A www.tehetsegkapu.hu honlap megnyitása
A tehetségek megismerésének támogatása, a hatékony tehetséggondozó módszerek megismertetése, terjesztése, valamint segítségnyújtás a tehetségek számára legmegfelelőbb programok, mentorok megtalálásához. MaTalent 2 tehetségpályázat próbamérése 2017. január 9. és 20. között – 8 Baranya megyei intézmény (9 feladatellátási hely) MaTalent 2 tehetségpályázat főmérése 2017. március – 30 Baranya megyei intézmény (40 feladatellátási hely), 600 negyedikes tanuló

37 MaTalent 2 Baranya megyei résztvevői
Szent Imre Katolikus Általános Iskola Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Sombereki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dunaszekcsői Tagiskolája Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Általános Iskola és AMI Beremendi Általános Iskola és AMI Kitaibel Pál Általános Iskola és AMI Dél-Zselic Általános Iskola Kenderföld-Somági Általános Iskola PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Szilvási Általános Iskola Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Széchenyi István Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Általános Iskolája és Sportiskolája Radnóti utcai Telephely Sztárai Mihály Református Általános Iskola Mecsekaljai Iskola Kovács Béla Általános Iskolája Pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskola Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Kollégium és Pedagógiai Intézet Benedek Elek Német Nemzetiségi Általános Iskola Hosszúhetényi Általános Iskola és AMI Sztárai Mihály Általános Iskola, Óvoda és AMI Kiss György Általános Iskola és AMI Hegyháti Általános Iskola és AMI Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Mohács Térségi Általános Iskola Ciszterci Szent Margit Általános Iskola és AMI Lánycsóki Általános Iskola és AMI Szentlőrinci Általános Iskola és EGYMI Olaszi Általános Iskola Kökönyösi Gimnázium Gagarin Általános Iskolája Szalántai Általános Iskola Sásdi Általános Iskola Vajszlói Kodolányi János Szakgimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola

38 EFOP – KISGYERMEKKORI NEVELÉS TÁMOGATÁSA Projektmegvalósítás: február-április 2018. február 20.: projektnyitó rendezvény Baranyában elsődleges célja az óvoda esélyteremtő szerepének és hátránycsökkentő képességének erősítése, az óvodapedagógusok kompetenciáinak szakmai támogatása a hátrányos helyzetű gyermekek korszerű óvodai nevelésére irányuló, 30 órás, akkreditált továbbképzési lehetőségek biztosításával esélyteremtő pedagógiai módszerek bemutatása, átadása A képzések felépítése: 20 óra óvodai területet érintő módszertani témafeldolgozás + 3 óra hospitálás + 7 óra - úgynevezett alapmodul - a pedagógiai program fejlesztésének támogatása céljából

39 EFOP – 3.1.1-14-2015-00001- A képzések tematikája
1. Játék, szabad játék szerepe a hátránycsökkentésben 2. Különleges bánásmódot igénylő (SNI, BTM, kiemelten tehetséges) gyermekek együtt nevelése az óvodában 3. Tehetségazonosítás, tehetséggondozás lehetőségei az óvodában, esetei hátrányos helyzetben 4. Mozgás kiemelt szerepe a gyermekek fejlődésében, szerepe a hátránycsökkentésben

40 EFOP – 3.1.1-14-2015-00001- A képzések tematikája
5. Környezettudatosságra nevelés hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő óvodákban 6. Művészeti nevelés hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő óvodákban 7. Egyéni bánásmód, hátránycsökkentés speciális módszertana az óvodában Egészséges életmódra nevelés hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő óvodákban

41 A képzésekben részt vevő intézmények (helyszínek); időpontok; tematikák
Intézmény neve 2018. február 28-március 2. március 7-9. március március 28-30. április 4-6. április DRÁVA KINCSE ÓVODA Drávaszabolcs Tehetségfelismerés Komló Városi Óvoda Radnóti Miklós Utcai Tagóvoda Pécs Környezettudatosság Játék Zipernowsky Károly Utcai Tagóvoda Művészeti nevelés Mozgás Pákolitz István Utcai Tagóvoda Hátránycsökkentés ORMÁNSÁGI TÜCSÖK ÓVODA Sellye Környezettuda- tosság Dél-Zselic Óvodái és Bölcsődéje Szigetvár

42 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!