Mintavétel.

Az előadások a következő témára: "Mintavétel."— Előadás másolata:

1 Mintavétel

2 Könyvvizsgálati bizonyítékok
rendszervizsgálatok elemző eljárások külső megerősítések nyilatkozatok analitikus vizsgálatok során szerzett könyvvizsgálati információk.

3 Mintavételi eljárás célja
A könyvvizsgáló számára ésszerű alapot nyújtson a sokaságra vonatkozó következtetések levonásához, amelyből a mintát kiválasztja. A beszámolóról kialakított véleményünket elegendő bizonyítékkal igazoljuk.

4 Mintavételi eljárás előnyei
- A könyvvizsgálat hatékonysága azon alapul, hogy a lehető legköltséghatékonyabb módon megszerezzük azt a minimális könyvvizsgálati bizonyosságot, ami elegendő a könyvvizsgálati vélemény kialakításához, - Minimálisra csökkenti a túlzott mértékű könyvvizsgálat kockázatát, - Megkönnyíti a munkapapírok gyors áttekintését,

5 Mintavételi folyamat munkaszakaszai
Könyvvizsgálati minta kialakítása Minta kiválasztása Vizsgálat: a kontrollok és az adatok tesztelése Minta eredményeinek az értékelése

6 Minta kiválasztása A minta kiválasztásának két módszere:
Statisztikai mintavétel (az irodalom objektívnek tartja) és a nem statisztika mintavétel.

7 Statisztikai mintavétel
Statisztikai mintavétel jellemzői: (mintavétel egyik megközelítése) A minta tételeinek véletlenszerű kiválasztása és a valószínűség-elmélet alkalmazása a minta eredményinek értékelésére, beleértve mintavételezési kockázat mérését is. Az a mintavételezési megközelítés, amely nem rendelkezik a fenti jellemzőkkel, nem statisztikai mintavételezésnek minősül.

8 Mintanagyság meghatározása (1/3)
Minta kiválasztása: Első lépcső lényeges tételek, jelentős változások, kapcsolt elszámolások, szokatlan tételek, gazdasági események, Második lépcső: Maradék adatokból kell egy megbízható mintanagyság arányt biztosítani. (ha a maradék egyenleg kisebb, mint az elfogadható hiba, akkor nem szükséges a további mintavétel)

9 Mintanagyság meghatározása (2/3)
Minta kiválasztás első lépcsőjénél fontos elemek: kockázatelemzési területek külső/belső ellenőrzési tapasztalatok informatikai anomáliák legnagyobb forgalmú partnerek legnagyobb egyenlegű partnerek tipikus kockázati pontok…

10 Mintanagyság meghatározása (3/3)
Figyelmet fordítunk: bizonyossági szintek kezelésére, nem automatikus (szakértői) minősítésekre, véletlen szám generálású ügyekre, automatikus tételkijelölésekre, lényegességi szintek kezelésére.

11 Minta tervezése Mintavétel tervezése során meghatározzuk:
a mintavételezésre kiválasztott sokaságot, (a sokaságot rétegezni lehet, részsokaságokra…) a mintavételi egység (a sokaság egy elemét), A hibaként vagy eltérésként értelmezendő eredmények vagy feltétek (a hibás állításokat a vizsgálat során folyamatosan kell gyűjteni és a vizsgálat bizonyos szakaszaiban ki kell vetíteni a teljes sokaságra, értékelni kell ) Mintanagyság (kiválasztásánál értékelni kell a kellő bizonyosság, a várható és elfogadható hibát, a minta rétegezését)

12 Mintaelemek vizsgálata (1/2)
Vizsgálati eredmények értékelése: Értékelni kell annak kockázatát, hogy a tényleges hiba vagy eltérésarány meghaladja-e az elfogadható hibát. További vizsgálatra kell-e kijelölni elemeket a vizsgált sokaságból. A hiba kivetítésére két mennyiségi módszer létezik: arányosítási módszer eltérésen alapuló módszer

13 Mintaelemek vizsgálat (2/2)
Vizsgálati eredmények értékelése: Amennyiben a könyvszerinti értéket csökkentő hibák összege –a nettó hibahatára – nagyobb, mint a könyvszerinti értéket növelő hibák összege, illetve nettó hibahatára a beszámoló összességében akkor a könyvvizsgáló visszautasíthatja a beszámolót.