Ökohatékonyság.

Az előadások a következő témára: "Ökohatékonyság."— Előadás másolata:

1 Ökohatékonyság

2 „Sokba kerül, nem térül meg, ablakon kidobott pénz”
Olyan környezetre kedvezően ható intézkedések, amelyek megtérülnek, gazdasági haszonnal is járnak: Ökohatékony intézkedések. Az ökohatékony intézkedések alatt összefoglalóan azokat a beruházásokat és átszervezéseket értjük, amelyek egyszerre okoznak pénzben kifejezhető megtakarítást és valamilyen környezeti tényező terhelésének csökkenését vagy anyag-, energia felhasználás, vagy hulladék keletkezésének csökkenését.

3 Ökohatékonyság a gyakorlatban

4 Ökohatékony átszervezés
Olyan környezeti és gazdasági szempontból egyaránt kedvező, beruházási költségek nélküli intézkedéseket értjük. Az átszervezések – a működési költségtől függően- általában azonnal megtérülnek.

5 Példa 1Kwh =45 Ft (kb) Néhány készülék óránkénti
fogyasztása stand by-üzemmódban Készülék kWh/h Számítási alap Éves áramfogyasztás (kWh) Számítógép monitorral 0,040 8 óra/nap 220 nap/év 70 Színes tintasugaras nyomtató 0,045 79 Lézernyomtató (fekete-fehér) 0,025 44 Szkenner 0,012 21 Fax 0,010 24 óra/nap 365 nap/év 88 Üzenetrögzítő 0,003 26 Vezeték nélküli telefon 0,006 53 Színes tv 0,007 20 óra/nap 365 nap/év 51 Szatellit vevő 0,009 Hifitorony Videomagnó 0,008 23 óra/nap 365 nap/év 67 Rádiós óra 0,0015 13 A kávéfőző elektronikus órája 0,002 18 A mikrohullámú sütő elektronikus órája (a vezérlő automatikát is beleértve) 0,004 35 A villanytűzhely elektronikus órája (a vezérlő automatikát is beleértve) 0,005 1Kwh =45 Ft (kb)

6 Ökohatékony beruházás
Környezeti és gazdasági szempontból egyaránt kedvező, beruházási költségekkel járó intézkedéseket értjük.

7 Példa Hagyományos izzó Kompakt fénycső LED Beszerzési ár (forint) 150 1500 3000 Teljesítmény (Watt) 60 11 5 Élettartam (óra) 1000 8000 20 000 Bekerülési költség óra világítási időre vetítve (Ft) 20×150=3000 2,5×1500=3750 1×3000=3000 Áramfelhasználás h×0,060 kW=1200 kWh h×0,011 kW=220 kWh 20 000×0005 kW=100 kWh Energiaköltség (bruttó) 1200 kWh×44,786 Ft/kWh= 53 743,2 Ft 220 kWh×44,786 Ft/kWh= 9852,92 Ft 100 kW/h×44,786 Ft/kWh= 4478,6 Ft Összesített költség (beszerzési- és áramköltség) 56 743,2 Ft 13602,92 Ft 7478,6 Ft  Megtakarítás 43 140,28 Ft 49 264,6 Ft Forrás: alapján korrigált Energia- és költség-összehasonlítás a fényforrás élettartama szerint (a beszerzési ár boltonként változhat, igyekeztünk a legjellemzőbb átlagárral számolni, az áram áránál az EDF DÉMÁSZ január elsejétől érvényes lakossági egyetemes szolgáltatói egységárának „A1"-es árszabását vettük alapul)

8 Ablakon bedobott pénz

9

10 Intézkedések „Legszebb mosott gyümölcs a tálban”, vagyis a beruházást nem igénylő, azonnal megtérülő intézkedések (vagyis átszervezések), „Legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs”, vagyis a három éven belül megtérülő intézkedések, „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs”, azaz a három éven túl megtérülő intézkedések.

11 „Legszebb mosott gyümölcs a tálban”
„A METRO Group Asset Kft. látja el többek között a SPAR Magyarország Kft. működéséhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási feladatokat. Közös – környezeti teljesítmény javítását szolgáló – projektjeik keretében megvalósították, hogy a SPAR valamennyi budapesti áruházánál megoldják a biológiailag lebomló, forgalomból kivont zöldség, gyümölcs hulladékok külön gyűjtését és komposztálással történő hasznosítását. A 2010-ben bevezetett újító intézkedésükkel 25%-kal csökkentették a települési hulladéklerakókba kerülő szerves hulladékok mennyiségét. A beruházást nem igénylő intézkedés éves működési költsége 7 millió forint, az éves megtakarítás mértéke 8,8 millió forint, így az intézkedés azonnal megtérül.”

12 „Legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs”
„Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft. bokrosi telephelyén 2009-ben megvalósított termálvizes fűtésrendszer kiépítése. Az intézkedés célja az volt, hogy az épület fűtését és a higiéniás célokat szolgáló meleg víz előállítását környezetkímélőbb és olcsóbb megoldásra cseréljék le a gáztüzelésű kazánok helyett. A megvalósítást követően a kazánokat már csak rásegítésként használják a vízmelegítéshez, ennek eredményeként az eddigi energiahordozó 83%-át váltják ki megújuló energiával. A 14 millió forintos beruházást igénylő intézkedésnek többlet működési költsége nincs, így az évi 5,94 millió Ft éves megtakarítást eredményező beruházás 2 év 4 hónap alatt térül meg.”

13 „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs”
Magyar Telekom Nyrt… környezetvédelmi intézkedésének középpontjában a villamosenergia-felhasználás és a CO2 kibocsátás csökkentése áll. Ezért kézenfekvő lehetőség a hűtésre felhasznált energia csökkentése a vállalat telephelyein, melynek érdekében több, egymásba kapcsolódó, innovatív megoldást is megvalósítottak az elmúlt évek során. A komplett rendszer egyik eleme a geocooling technológia alkalmazása, amikor geotermikus hűtés rásegítést alkalmaznak magas külső hőmérséklet esetén. Az állomásonként 4 millió Ft beruházással járó intézkedésnek többlet működési költsége nincs, így az éves megtakarítás mértéke Ft állomásonként, a megtérülés ideje pedig 5 év 9 hónap.”

14 Zöld iroda http://www.eugreenoffice.eu/hu/

15 Zöld iroda magyarul

16 Fenntarthatósági kérdés
Az ökológiai fenntarthatóság központi kérdése az, hogy miként lehet összhangba hozni a gazdasági rendszerek dinamikáját az ökológiai rendszerekével (York, 2008). Az ökológiai közgazdaságtan hatékonyság fogalma Herman E. Daly (1996) nevéhez fűződik, aki összekapcsolja a gazdasági és ökológiai elméletet és a hatékonyságot az ember által létrehozott érték és a felhasznált természeti tőke hányadosaként adja meg (Tóthné Szita, 2007).

17 ökohatékony országok 1999 2009 Országok T (gnm/$) T/Md GDP ($/fő) $/fő
Svájc 1,62 0,33 25512 Norvégia (22) 0,49 0,22 55297 2 Mauritius 1,81 0,37 8312 Új-Zéland (75) 0,89 0,39 30236 3 Olaszország 1,87 0,38 20585 Szaúd- Arábia (52) 0,92 0,41 42324 4 Ausztria 2,04 0,42 23166 Svájc (1) 1,00 0,44 50107 5 Japán 2,05 23257 Kuba (46) 1,10 17280 6 Németország 2,12 22169 Japán (5) 1,19 0,52 31994 7 Hollandia 2,17 0,45 22176 Németország (6) 1,21 0,53 37209 8 Kolumbia 2,23 0,46 6006 Egyesült Királyság (14) 1,24 0,55 36422 9 Korea 2,45 0,5 13478 Kuvait (24) 1,27 0,56 78013 10 Franciaország 2,48 0,51 21175 Ausztria(4) 1,28 40679

18 Norvégia 110 -66 erős Új-Zéland 75 -69 Szaúd-Arábia 317 -4 Svájc 96 21
Országok GDP változása (%) GDP(1999)-GDP(2009)/GDP(1999) EF változása (%) EF(1998)-EF(2009)/EF(1998) szétválás Norvégia 110 -66 erős Új-Zéland 75 -69 Szaúd-Arábia 317 -4 Svájc 96 21 gyenge Kuba 336 28 Japán 38 -20 Németország 68 Egyesült Királyság 79 -16 Kuvait 208 Ausztria 76 10

19 Ökohatékonyság- korlátok
Az ökohatékonyság elméletének alapvető kritikája megtalálható Tóth Gergely disszertációjában (2002). Szerinte a fogalom szorosan összekapcsolódik a normál üzletmenet megkérdőjelezhetetlenségével. Egyszerűen fogalmazva: csináljuk, amit csinálunk jobban, hatékonyabban (ökohatékonyság), így egyszerre jár jól a pénztárcánk és környezetünk. Egyes elgondolások szerint a hatékonyság (az adott természeti erőforrás ráfordítással és szennyezéssel előállított termékek mennyisége) akár tízszeresére is növelhető, néhány évtized alatt. Az ökohatékonyságnak azonban korlátai vannak. Fokozása csak egy ideig lehetséges. Az ökohatékonyság önmagában támogatandó és üdvös dolog, de a fenntarthatóság legégetőbb problémáiról (pl. néhány gazdasági tevékenység romboló természete, kezelhetetlenül nagy vállalati méret, az elosztás igazságossága) semmit, vagy vajmi keveset mond.

20 Egyenlőtlen elosztás

21 Tevékenység romboló természete

22 Megoldás Bizonyos megközelítésekben alapvetően a technológiai változás teszi lehetővé az elmozdulást a fenntarthatóság irányába. Az álláspontok másik része szerint viszont a technológiai változás a probléma és nem a megoldás része (Bajmócy-Málovics, 2011).

23 Két paradoxon

24 Jevons paradoxon William Stanley Jevons (2001 [1865]), az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvető szerzője A szénkérdés (The Coal Question) című híres könyvében írta le az ökológiai közgazdaságtan talán legismertebb paradoxonát, amelyet azóta Jevons-paradoxonként tartanak számon (Clark–Foster, 2001). Jevons azt figyelte meg, hogy noha az ipari szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált – ezáltal egységnyi szénmennyiségből több termék előállítása vált lehetővé –, az abszolút szénfelhasználás növekedett.

25

26

27 MAGYARÁZATOK A klasszikus gazdaságtan szerint a hatékonyabb szénfelhasználás az egységnyi termékre jutó szén költségét csökkenti. Az árcsökkenés miatt a termelők szemében a szén egyre kívánatosabb energiaforrássá válik, így szenet hasznosító technológiákba fektetnek. A politikai gazdaságtan szerint a profit a kapitalista termelés hajtóereje, s ez egyrészt arra készteti a termelőket, hogy a költségeket az egységnyi kibocsátásra jutó erőforrás-felhasználás csökkentésével (azaz hatékonyságnöveléssel) faragják le, másrészt pedig hogy a bevétel növelése érdekében több jószágot és szolgáltatást állítsanak elő, szükségessé téve ezzel az erőforrás fogyasztásának növekedését (Foster, 2002, 92–103. o.; Schnaiberg–Gould, 1994, 45–67. o.).

28 JELENTŐSÉGE Lehatárolni a Jevons-paradoxon érvényességét, továbbá meghatározni, hogy mennyire általánosan alkalmazható, a környezeti társadalomkutatók egyik fontos feladata, mivel az olyan érvek, miszerint a hatékonyabb termelési technológiák megoldják a környezeti kríziseket, rendszeresen megjelennek a közpolitikai vitákban a legfejlettebb országokban. Továbbá legalább burkoltan, de gyakran nyíltan is előkerülnek különböző kutatási programokban. Bár a kapcsolatot Jevons egy bizonyos szinten (az ipar szintjén), a hatékonyság egy sajátos fajtája (az egységnyi erőforrás használatra jutó kibocsátás) és egy konkrét természeti erőforrás (a szén) között vizsgálta, fontos megállapítani, mennyire általános ez az összefüggés. Végső soron, ha a hatékonyságnövekedés gyakran fokozza az erőforrás fogyasztását, akkor a hatékonyság növelése elhibázott és félrevezető lehet.

29 Papírmentes iroda paradoxona
Minthogy a papír természetesen jellemzően farostból készül, a papírfogyasztás világszerte jelentős terhet ró az erdei ökológiai rendszerekre. Első ránézésre úgy tűnhet, a számítógépek elterjedése és a dokumentumok elektronikus formában való tárolásának lehetősége a papírfogyasztás mérséklődéséhez, végső soron a „papírmentes iroda” megjelenéséhez vezetne, ami határozottan kedvező volna az erdők számára. Azonban nem ez a helyzet, ahogy azt Sellen és Harper (2002) világosan dokumentálják A papírmentes iroda mítosza (The Myth of the Paperless Office) című könyvükben.

30

31 Környezeti menedzsment szabványosítása
Dr. Szigeti Cecília

32 KIR A környezetvédelmi intézkedésekkel csak akkor érhető el tartós eredmény, ha meghatározott cél érdekében egy rendszer részeként hajtják végre őket. Az egyes intézkedések hatással vannak egymásra, gyengíthetik és erősíthetik is egymás hatását. A rendszerek létrehozhatók szabványok alapján. Bevezetésük a beszállítói láncban néhány iparágban elvárásként fogalmazódik meg. Önmagukban a környezetközpontú irányítási rendszerek megléte azonban nem jelent garanciát a cég felelős működésére, az egyéni felelősséget pedig semmiképpen sem helyettesítheti.

33 Illusztráció: Tréfás Hajnalka
Forrás Illusztráció: Tréfás Hajnalka

34 Tendenciák 70-es évek eleje, adminisztratív
Szennyezési határértékek (Németország, Mo) Elhárítási technológiák (USA) 90-es évek, piaci alapú szabályozás Általánosan elterjedtek, útmutatókba foglalták

35 Szabványosítás BS 7750- brit szabvány Winter modell
1993 EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) 1996 ISO (International Standardisation Organisation) Tóth: A valóban Felelős vállalat 2007

36 EMAS Európai Unió 1993 (EC1836/93) rendelet
Külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában.

37 Az EMAS rendszer előnyei
Minőségi környezetvédelmi vezetés Garantálja a teljes jogi megfelelést a környezetvédelmi törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak Külső, független fél által hitelesített környezetvédelmi információ Kedvező erőforrás felhasználás, alacsonyabb költségek Növekvő üzleti lehetőségek a piacon, "zöld fogyasztók" Javuló munkahelyi morál, csapatépítés Jobb kapcsolat a fogyasztókkal, a helyi közösséggel és a hatósággal - javuló image és növekvő bizalom EMAS védjegy használata marketing eszközként

38 EMAS EMAS 1. rendelet 1993 EMAS 2. rendelet 2001 EMAS 3.rendelet 2009
Ipari szervezetek EMAS 2. rendelet 2001 Minden szervezet EMAS 3.rendelet 2009 Valamennyi ország számára (Global EMAS)

39

40 EMAS bevezetésének költségei
Közvetlen Járulékos Külső Független hitelesítő költsége Nyilvántartási díj előzetes átvilágítás díja Felkészítés díja A rendszer kidolgozása Ellenőrzés Környezeti vezetők képzése Grafika tervezés díja Nyomdai költségek Belső belső erőforrások használata: Munkabér Energia Beruházások

41 Az EMAS nevesítve megjelenik az 1995 évi LIII. tv-ben:
„Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) 81/A. § (1) A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt. (2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.”

42 ISO szabványok Az ISO szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület honlapján elektronikusan kereshetjük és webáruházban megvásárolhatjuk. A szabványok keresésekor segítséget nyújt az ICS (a szabványok nemzetközi osztályozása), amelyet az ISO (a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) dolgozott ki abból a célból, hogy megkönnyítse a kommunikációt és az információcserét a szabványosítás területén.

43 ICS szerkezete Az 1. szint a szabványosítási tevékenység 40 szakterületét öleli fel, pl. közúti járművek, mezőgazdaság, kohászat. Mindegyik szakterületnek két számjegyű szakjelzete van. Például: 13. Környezet. Egészségvédelem. Biztonság A szakterületek csoportokra vannak felosztva (2. szint). Egy-egy csoport szakjelzete a szakterület szakjelzetéből és a csoport három számjegyű csoportszámából áll. Ezeket pont választja el egymástól. Például: Környezetvédelem A csoportok többsége alcsoportokra (3.szint) van felosztva. Egy-egy alcsoport szakjelzete a szakterület szakjelzetéből, a csoport szakjelzetéből és az alcsoport kétjegyű számából áll. Ezeket pont választja el egymástól. Például: Ökológiai címkézés

44 ICS szerkezete

45 PDCA ciklus, Deming kör

46

47 Illusztráció: Tréfás Hajnalka
Forrás Illusztráció: Tréfás Hajnalka

48

49 Illusztráció: Tréfás Hajnalka
Forrás Illusztráció: Tréfás Hajnalka

50 Az EMAS rendelet követelményei az alábbi pontokban térnek el az MSZ EN ISO14001 követelményeitől
Előzetes átvilágítás: az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem. Nyilvánosság: az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a környezeti nyilatkozat részeként. Az MSZ EN ISO14001 ezzel szemben csak a környezeti politika nyilvánosságát követeli meg. Ellenőrzés Az EMAS rendelet előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumait, az ISO nem.

51 Szerződő partnerek és beszállítók: az EMAS rendelet előírja a közvetett környezeti hatások, így a beszállítók tevékenységének számbavételét is. A szervezetnek törekednie kell arra, hogy a szerződéses partnerei is feleljenek meg környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal. Elkötelezettségek és követelmények: Lényegi különbség a két rendszer között, hogy az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékának a kinyilatkoztatásával.

52 Elterjedése Az ISO szabványt nem kell regisztrálni a becslések szerint Magyarországon 1000 és 2000 közötti, a világon ezer közötti az ISO es szabványt használó vállalkozások száma. Az EMAS regisztrációhoz kötött, Magyarországon az EMAS nyilvántartás vezetésére feljogosított szervezet az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az ő nyilvántartásuk szerint decemberében 20 szervezetnek van EMAS minősítése, 2014 januárjában 28 szervezetnek. Míg az ISO Ázsiában (Japánban, Kínában a legjelentősebb) addig az EMAS a német nyelvterületen, Németországban és Ausztriában jellemző. A két rendszere elterjedésében nagyságrendbeli különbségek vannak az ISO javára.

53 100 ezer fölé tehető az ISO tanúsított vállalatok száma szerte a világon. Magyarországon ez a szám júniusában az 1200. Az EMAS terjedése: a jelenleg 5400 ( ) hitelesített rendszer

54

55 Veszély: „greenwash” „Környezetpusztító vagy társadalmilag ártalmas cégek arra irányuló kísérlete, hogy úgy őrizzék meg vagy terjesszék ki piacaikat, hogy környezetbarátnak vagy a szegénység elleni küzdelem bajnokainak tettetik magukat. Bármilyen, a fogyasztók vagy a döntéshozók agymosására irányuló kísérlet, amely azt kívánja elhitetni, hogy a szennyező óriásvállalatok a fenntartható fejlődés meghatározó tényezői." Corporate watch

56

57

58 Heinz-Werner Engel KöVET kiadvány alapján
Ökotérképezés Heinz-Werner Engel KöVET kiadvány alapján

59 Környezeti adatok gyűjtésének eszköze
Tudatformáló, képzési eszköz, Gyakorlatias technika, ISO 14001, EMAS bevezetéséhez, Változások dinamikus leltára

60

61 Ökotérképezés: a környezettudatos vállalatirányítás kalóriaszegény változata
A cél nem a vízre, talajra, levegőre, hulladékra, irányításra, stb. vonatkozó ökotérképek megrajzolása. A módszer legfőbb haszna abban rejlik, hogy egy folyamaton keresztül képet kapunk a cég környezeti teljesítményéről és tisztán látjuk, hogy mi a teendő.

62

63 Az ökotérképezés lépései

64 Hogyan rajzoljunk alaprajzot?

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78 Jelentések és reklámok
Dr. Szigeti Cecília

79 Forrás: http://www.zpok.hu/genmanipulacio/kepregeny/2.htm

80 Greenwash „Környezetpusztító vagy társadalmilag ártalmas cégek arra irányuló kísérlete, hogy úgy őrizzék meg vagy terjesszék ki piacaikat, hogy környezetbarátnak vagy a szegénység elleni küzdelem bajnokainak tettetik magukat. Bármilyen, a fogyasztók vagy a döntéshozók agymosására irányuló kísérlet, amely azt kívánja elhitetni, hogy a szennyező óriásvállalatok a fenntartható fejlődés meghatározó tényezői.” Corporate Watch

81

82 Környezeti jelentések
Az első különálló környezeti jelentések Észak-Amerikában és Nyugat-Európában jelentek meg az 1990-es évek elején. „A gazdálkodó egység környezeti hatásairól és üzemi teljesítményéről rendelkezésre álló információk összessége, melyek relevánsak az adott vállalat és annak érintettjei, ún. stakeholderei közötti kapcsolat felmérésében.” (Forrás:ACCA)

83

84

85 GRI A GRI (Global Reporting Initiatives) az ENSZ égisze alatt működő, holland székhelyű, független civil szervezet, melynek célja egy nemzetközileg elfogadott jelentéskészítési standard elkészítése és folyamatos fejlesztése. A GRI-t 1997-ben hívta össze a Coalition for Environmentally Responsible Economies (CERES) szervezet az ENSZ Környezeti Programjával (UNEP) közösen. A GRI által összeállított 'Sustainability Reporting Guidelines', azaz útmutató a legelterjedtebb nemzetközi standard

86 A GRI-standard nincs vállalatmérethez, iparághoz kötve az útmutató alkalmazhatósága - minden vállalat és szervezet megtalálja a számára fontos, értelmezhető és összemérhető mutatókat. A különböző standardok közül a GRI számít a legelterjedtebbnek.

87

88

89

90 KPMG 2015

91 Különbségek G3 G4 79 indikátor Jelentéstételi szintek: A,B,C
+ külső fél ellenőrizte az adatok helyességét (akár csak egy-egy adatot) Adott vállalatra vonatkozik 150 indikátor In accordance with G4 Minden adatnál külön kell jelölni, hogy auditálták-e Értéklánc szemlélet: beszállítókra is kiterjed Lényegesség elve kiemelkedik a többi közül Forrás: Győri Zsuzsanna, Adieu A, B, C in: Lépesek 18 (2)

92 Norvégia, Dánia, Finnország, Svédország
Norvégia törvényben szeretné rögzíteni a "Jelents vagy magyarázd!" elv betartását, ami azt jelenti, hogy a vállalatok vagy beszámolnak fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítményükről vagy meg kell magyarázniuk, hogy ezt miért nem teszik. Dániában a nagyvállalatoknak már 2001 óta évente kötelező nyilvánosságra hozniuk a CSR-rel kapcsolatos adataikat vagy kijelenteniük, hogy a cég nem rendelkezik CSR-politikával. Finnországban, Svédországban pedig az állami vagy többségében állami tulajdonú cégek számára kötelező a CSR-jelentéskészítés.

93 EU Az Európai Unió a számviteli jogszabályok megváltoztatására készül, melynek keretében a pénzügyi jelentések nem pénzügyi információkkal (környezetvédelmi, társadalmi hatások) való kiegészítését tűzte ki célul. A trendek azt mutatják, hogy az integrált jelentések használata és elfogadottsága kezd elterjedni a piacon. Az Európai Bizottság hivatalos javaslata alapján módosításra kerülnek a 78/660/EEC és a 83/349/EEC számviteli direktívák.

94 Jelen kihívásai 2017-től minden közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatnak, amely 500 főnél több munkatársat foglalkoztat, mérlegfőösszege meghaladja a 20 millió eurót, nettó árbevétele több mint 40 millió euró kötelező lesz az éves konszolidált beszámolóban a fenntarthatósággal kapcsolatos eredményeit is közölni. Az Európai Unió számviteli direktíváját decemberig minden tagországnak implementálni kell.

95 Zöld szimbólumok, vagy zöld tartalom?

96 Szempontok „ Zöld” szimbólumok, Környezetbarát megvalósítás,
„Zöld” tartalom

97 Agyonhasznált szimbólumok
jégtáblán sétáló jegesmedvék (Ariel, HSBC, a Philips és a Ben & Jerry ) virágok (Toyota, a Volkswagen és az Ibuyeco.co.uk), játszó gyermekek (Philips, a B&Q és az Earthwatch), egzotikus állatfajok (HSBC, az E.on és a GE), kék ég zöld mezővel (E.on-on a B&Q és az Anchor Butter)

98 A Coca Cola és a WWF közös összefogásaként a széndioxid szennyezés csökkentéséért megszületett ez a teacserjéktől burjánzó plakát.

99 Víz elmossa, de nem baj…

100 „Jó” célú reklámok – Társadalmi célú reklámok (TCR)
A társadalom informálására, befolyásolására, irányuló tevékenység, a reklám eszközeivel A társadalom számára fontos témák, környezetvédelem, egészséges életmód vagy a társadalmilag rászorultak segítése. Gyakran tabunak számító témák érintése Gazdasági reklámok  szigorú szabályok közé zárva TCR-ek  nem vonatkoznak rájuk a szabályok, amíg az üzenet a társadalmi célt szolgálja, addig el lehet tekinteni a nézői panaszoktól, miszerint sértő vagy túlságosan meghökkentő az adott reklámszpot. Fő célja, hogy hasson az érzelmekre, felkeltse a figyelmet, valamint mozgósítson: vagyis a társadalmi viselkedést megváltoztassa pozitív irányba.

101 TCR-ek fajtái: ”Good for You” – Jó neked ”Good for Them” – Jó nekik
Egyének védelme: Ne igyál! Ne cigizz! Táplálkozz okosan! Ne hajt gyorsan! AIDS ellen! ”Good for You” – Jó neked Adakozz! Támogasd! Segítsd! Adj vért! Légy donor! Szeressd, törödj vele! Vigyázz rájuk! ”Good for Them” – Jó nekik Óvd a környezetet! Ne szemetelj! Védd az állatvilágot! Klímaváltozás ellen! ”Good for Us” – Jó nekünk Tóth Szabolcs gyűjtéséből

102 Jó neked – típusú reklám

103 Jó nekik – típusú reklám

104 Jó nekünk – típusú reklám

105 Játék a logóval….

106 Zöld reklámok

107

108 Köszönöm a figyelmet!