A településpolitikai gyakorlatok megjelenése a korai szocializmusban

Az előadások a következő témára: "A településpolitikai gyakorlatok megjelenése a korai szocializmusban"— Előadás másolata:

1 A településpolitikai gyakorlatok megjelenése a korai szocializmusban
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlett világban
Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar korszerűsítése 2 szempontból Ny-Eu (NBr, Belg, Holl, Svédo, Németo): ipar jelentős modernizálása, nemzetgazdaság kor követelményéhez igazodó átalakítása NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása  fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok: Megjelenés később: inkább XX. sz. közepe Telfejl célja (épp ellenkezőleg): még hiányos nemzeti ipar megteremtése 2

3 Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlődő világban
Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.) Gyarmati sorból függetlenedés után: Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése Gyakran külföldi tőkebevonással D-Am.: városi munkahelykínálat fejlesztésének szükségessége Ültetvénygazdálkodást felváltotta a tulajdonuktól megfosztott paraszti rétegek városokba áramlása Mg-ban már nem, városokban még nem találtak munkát 3

4 Közép- és Kelet-Európa: iparosodás, urbanizáció elmaradása
Gyengén fejlett ipar Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből  II. vh.: agrárországok Kimaradtak az urbanizációból Földrajzilag és ágazatilag koncentrált ipar Területileg: max főváros + néhány közép- és kisváros Ágazatilag (Mo.): főleg csak élelmiszeripar XIX. sz.: modern államiság kialakulása XIX. sz. elejéig kevés állami szuverenitás  nem volt állami településfejlesztési politika Kis és szegény országok  korlátozott fejlesztési erőforrások Csak Bécs és Budapest fejlődött Trianon: többcentrumú nagy államok  fővárosok szimbolikus erősítése (Varsó, Prága, Bukarest, Belgrád) 4

5 Településfejlesztés igényének megjelenése Közép- és Kelet-Európában
Szocialista településpolitika: megkésett és erőltetett iparosítás  megkésett urbanizáció Nemzeti tőkehiány Pótlására élőmunka fokozott, extenzív hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből) Fejlesztés céljára kijelölt településekre koncentrálták az ipari beruházásokat Városok bővítése adminisztratív eszközökkel is (pl. Nagy Budapest: 18 falu + 6 város) 5

6 Szocialista településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója
Változó súllyal és sorrendben 1950-es évektől: korai szocialista településpolitika Gazdaságfejlesztés erősödése: gazd-i növ Fő cél: termelés, gazdasági növekedés leghatékonyabb szolgálata  iparfejlesztés Fő kedvezményezettek: fővárosok és szocialista iparvárosok kiemelése 1970-es évektől: érett szocialista településpolitika Település- és területfejlesztés erősödése: gazd-i egyensúly Fő cél: indokolatlan területi különbségek csökkentése Fő kedvezményezettek: Budapest ellenpólusai, megyeszékhelyek (1985-től mindmáig: elmaradottság centrikus megközelítés) Fő kedvezményezettek: hátrányos helyzetű települések 6

7 Korai szakasz: településfejlesztés a gazdaságfejlesztés része
Első ötéves terv  sztálini ideológia: Először a városokban következik be a gazdasági és társadalmi átalakulás (munkásosztály mint ideológiai bázis) Városok majd átformálják a falvakat (Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése) Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: extenzív iparfejlesztés a városokban Csak a beruházások velejárójának tekintették a település- és területfejlesztést 1948–1949: felszámolták a település- és területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1970-ig nincs központi településfejlesztési koncepció 7 7

8 Településpolitika nyertesei a szocializmus korai évtizedeiben
Fővárosok Hidegháborús időszak: hatalmi központok, nagyvárosok, fővárosok fejlesztése, megerősítése, robbanásszerű növekedés Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága Következmény: koncentráció irányába hatott (Bpvidék) Szocialista iparvárosok „Szocialista fejlesztés” eredményei Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Nova Huta (Lo.), Dimitrovo (Bulg.) Következmény: agrártérségek leértékelődése az ipari tengellyel szemben (ÉD) Következmény: területi egyenlőtlenségek fokozódtak 8 8

9 Hazai településállomány 1951-es fejlesztési célú kategorizálása
Budapest, Miskolc kiemelése „Osztályon felüli” települések Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni Jórészt politikai okokból Többi település különböző kategóriába sorolása A kiemelt fejlesztésre kijelölt települések 1951-ben 9 9

10 Települések kategorizálása 1951-ben (TERINT- Településrendezési Intézet)
Kategória Tartalmi besorolás A települések A népesség száma (db) aránya (%) száma (1000 fő) Osztályon felüli Országos jelentőségű 2 0,06 1901 25,0 I.osztályú 73 2,27 II. osztályú Területi jelentőségű 67 2,10 611 8,0 III/A. osztályú A helyi szükségletek kielégítésére korlátlanul fejleszthető 1292 40,00 3396 44,6 III/B. osztályú Korlátozottan fejleszthető, közeli másik településsel 259 8,10 381 5,0 III/C. osztályú Beruházás csak kivételes esetekben történhet 1530 47,50 1327 17,4 Összesen 3223 100,00 7616 100,0 Budapest és Miskolc nélkül 10 10 10 10 10

11 Erőteljes koncentráció
Fejlesztései erőforrások szűkössége Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%-a (lakosságarányban már jobb) Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták 11 11

12 Osztályba sorolás hatása a hazai településrendszerre
Megerősödött ipari szerep 1950-es, 1960-as években létesített új városok (Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros, Százhalombatta) Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek Leendő ipari üzemek helye Üzemekhez kapcsolódó lakás- és kommunális fejlesztések telepítése 1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció  ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése  területi egyenlőtlenségek Fokozta a főváros kiemelkedően gyors növekedése 12 12