Az ókori Kelet kultúrája.

Az előadások a következő témára: "Az ókori Kelet kultúrája."— Előadás másolata:

1

2 Az ókori vallások többsége politeista (többistenhit), amelynek oka lehet, hogy a keleti birodalmak javarészt városállamok (kényszer) egyesüléséből születtek meg. Az egyes városok istenei háttérbe szorulhattak, de el nem tűntek, sőt hatottak egymásra. Az istenek sok esetben megőrizték totemisztikus eredetüket, azaz állatalakban ábrázolják őket, számos esetben pedig már antropomorfak – emberi alakúak. Egy-egy nép számos istene közül természetesen kiemelkedett néhány istenség, de az egyistenhitig végül csak egy kis nép, a zsidóság jutott el. A hitvilág közös sajátossága, hogy a halállal még nincs vége az emberi sorsnak, vagy létezik valamilyen túlvilág, vagy a reinkarnáció miatt folytatódik, csak egy új alakban..

3

4

5 bonyolult istenvilág, politeista, legtöbbször állat képében ábrázolják, ami totemisztikus eredetre utal minden egyiptomi isten valamilyen hatalom megtestesítője, amelynek alakját az adott isten viseli A napot többféle alakban imádták: Ptah: memphiszi napisten, múmiaalakú, Ré: Héliopolisz sólyomfejű napistene, napkoronggal a fején ábrázolják, az Újbirodalomban Amon, Théba istene volt, a város fővárossá válásával néha azonosították Rével és Ptahhal is a legismertebb mítoszok szereplői: Ozirisz (termékenység, halál, újjáéledés istene, alvilág királya, holtak bírája), a felesége Ízisz (hitvesi hűség, varázslás és áradás istennője), Hórusz a gyermekük, a királyi hatalom megtestesítője, Széth a sivatag pusztító, félelmetes istene Ápisz-bika: Nílus termékenyítő erejének jelképe; Anubisz-sakál: halottak eltakarítása a feladata Gondolkodásuk meghatározó elem volt a halottkultusz, a lélek halál utáni élete (mumifikálás, halotti maszk, síremlékek)

6 HÓRUSZ, OZIRISZ, IZISZRÉPTAH

7

8 Piramisok: Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában, Gízában Kheopszé (Hufué) a legnagyobb; szfinx: oroszlántestű, emberfejű szobor. II. Ramszesz építkezései: Theba, Karnak, Luxor, Abu-Szimbel

9

10

11 hieroglifák (kő, papirusz) bonyolult szó, szótag és mássalhangzó írás; hieratikus (papi) démotikus (népi) írás

12

13 Tudomány: alkalmazták a 365 napos évet és a 30 napos hónapot, készítettek napórát és viziórát, a tízes számrendszert alkalmazták, s ki tudták számítani a csonkagúla térfogatát és a félgömb felületét. Találmányok: Saduf, papírusz Orvostudomány: Egyiptomban volt a legfejlettebb, a mumifikálás, balzsamozás, a túlvilági létben való hittel szoros kölcsönhatásban. Ismerték a vérkeringést, az agy és a testrészek viszonyát, recept-gyűjteményt állítottak össze. Irodalom: Halottak könyve

14

15 politeista (többistenhivő) vallás, istenek száma, rangsora nem állandó, több, mint 3000 isten Zord földöntúli világ, kegyetlen, kiszámíthatatlan istenek jellemzik, jóslás a csillagokból, fejlett csillagászat tudomány: A sumérek a hatvanas számrendszert használták, tudtak négyzetre, köbre emelni; kör 360 fokra osztása, 12 hónap Gilgames: eposz Uruk uralkodójáról;akkád nyelven maradt fenn az asszír Assurbanapli ninivei könyvtárában

16 építészet: zikkurat – toronytemplom, Ur, Babiloni = Bábel tornya – Újbabiloni bir. időszaka, Nabukodonozor Szemirámisz függőkertje - az ókor 7 csodájának egyike, talán asszír, talán újbabiloni kötődésű, Ninive és Babilon szóba jöhet helyszínként. Építményként és szoborként is alkalmazták az asszírok, hatalmi szimbólumukat a szárnyas bikát, emberfejjel. Fontosabb emlék még a perzsa főváros Perszepolisz romja és a perzsa uralkodó, Kűrosz síremléke is. Technikai találmányok: agyagtábla, égetett tégla, kerék, kocsi, vitorla; Jogtudomány: Hammurápi törvényoszlopa, „szemet szemért” elv

17

18 BÁBEL TORNYA

19

20 SZEMIRAMISZ FÜGGŐKERTJE BABILONBAN

21 írás: ékírás (képírástól a szótagírásig), kő, agyag, Edubba = Tábla háza; - írnok oktatás

22

23

24

25 Menóra, Frigyláda, Salamon temploma

26 a nép történetében kitüntető szerepet kapott a vallás monoteista, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten, tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu). Jahve és a zsidóság közötti kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, a nép istene Jahve, a nép pedig isten választott népe a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes) ennek jele a körülmetélkedés az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait, vallás szertartásait Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített templomba tette, itt helyezték el a Frigyládát, a szövetségkötés jelképét. (A zsidó templom a zsinagóga.) A menóra, a 7 ágú gyertyatartó az égő csipkebokrot jelképezi.

27 a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt) Isten új szövetséget fog kötni, mert a zsidóság megszegte a törvényeket- Messiás - Megváltó várás a zsidóság ókori történetéről a Biblia ószövetségi része tudósít, ám mivel a szövegek jóval az adott eseményeknél később keletkeztek nem tekinthető teljesen hiteles történeti forrásnak Talmud: Kr. e. 5- Kr. u. 5. sz-ig tartó korszak vitáinak, bölcsességeinek, gyűjteménye, a hagyomány foglalata

28 hangjelölő írás, 22 mássalhangzó - Büblosz, i.e. 11.sz., bíborfestés, üveg, pénz

29 Az írás az állammal, a civilizációval együtt jelent meg. Létrejötte szorosan összekapcsolódik a gazdaság, a vallás és az államigazgatás igényeivel. Gazdaság: termés összeírása, adók kivetése, összeszedése, kereskedelmi (csere) ügyletek lebonyolítása. A gazdaság fejlődése egyszerűsítette az írást, nem véletlen, hogy Föníciában jelenik meg betűírás, itt legfejlettebbek a gazdasági ügyletek. Vallás: kultikus szertartások szövege, díszek is egyben, uralkodói (sír) feliratok. Államigazgatás: jogi iratok, hivatali ügyintézés (beadvány, kérvény, kérelem), törvények, diplomáciai iratok, feliratok. Az ókori kelet nagy civilizációiban az írás ismerete előjog és kiváltság volt.

30

31 kínaiak számos istennel népesítették be a világot, mellettük létezett még rengeteg démon, gonosz szellem is a kínaiak szerint az ég, a föld és az ember egységes mindenséget alkot, kölcsönhatással állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza működésüket. Az égen a Sarkcsillag a legfényesebb, a földön a császár a legnagyobb. szemléletük fontos eleme a fény és árnyék (jang: pozitív erő, a férfi, az aktív a teremtő; jin: s negatív erő, a passzív, a nő, a befogadó), a két erő azonban nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő, együtt hozzák létre a világmindenség jelenségeit Jelentős gondolkodók Kínában: Konfuciusz, Lao-ce Kulturális emlékek: Nagy Fal, Si Huang-ti agyaghadserege találmányok: selyem, porcelán, iránytű, papír. irodalom: Dalok könyve (himnuszok) Írás: képírás, ez szó és fogalomírás;

32

33

34

35 Brahmanizmus / hinduizmus; buddhizmus a buddhista építészet legjellegzetesebb alkotása a sztúpa, amelyben ereklyéket őriznek Irodalom: Védák: isteneket dicsőítő himnuszok, a Mahabharata és a Ramajana hősi eposzok Indiából kerültek át, közvetítéssel, az arab számok.

36

37

38

39 VISNUBRAHMA SÍVA

40