Kockázat és megbízhatóság

Az előadások a következő témára: "Kockázat és megbízhatóság"— Előadás másolata:

1 Kockázat és megbízhatóság
Kockázat és megbízhatóság Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter

2 Kapacitás- és költségtervezés
Kapacitás- és költségtervezés

3 A karbantartási periódusidő
A karbantartási periódusidő tper, opt időközönként, mert itt van kü,min De ez elég gyakori-e? Egy másik szempont: a maximális rendelkezésre állás A termelőkapacitások tervezése, az eredmények és ráfordítások értékelése feltételezi a karbantartás és a váratlan meghibásodások következtében jelentkező várható állásidők számszerű meghatározását. Megbízhatóság alapú kapacitás- és költségtervezés 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

4 Minimális üzemeltetési költségek stratégiája
Minimális üzemeltetési költségek stratégiája kü[Ft/h] Ez a kü(tper) fajlagos üzemfenntartási költségfüggvény csak a szűken értelmezett karbantartási folyamat szempontjából jelöli ki az optimális karbantartási intenzitást. K1/T1 kü, min tper, opt tper A karbantartással összefüggő minimális költségekkel nem lehet biztosítani a rendszer maximális rendelkezésre állását.

5 Maximális rendelkezésre állás
Maximális rendelkezésre állás T1,TMK Ha nincs meghibásodás a periódusidő alatt A[%] Ha van meghibásodás a periódusidő alatt Amax A stacioner értéke: tper, opt tper

6 A két stratégia viszonya
A két stratégia viszonya kü(tper) A(tper) tper,opt<tper,opt A2,max A termelőrendszer maximális rendelkezésre állása a minimális költségek stratégiájánál intenzívebb karbantartással biztosítható, de ez magasabb költségekkel jár: A1 kü,2>kü,min kü,2 kü,min tper,opt tper,opt tper 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

7 ÁKFN Á -Kpö F -Kf,a -Kf,b Ny á·Celm·A1 á·Celm·A2,max -kp·Celm·A1
ÁKFN Minimális üzemeltetési költség Maximális rendelkezésre állás Á -Kpö F -Kf,a -Kf,b Ny á·Celm·A1 á·Celm·A2,max -kp·Celm·A1 -kp·Celm·A2,max (á-kp) ·Celm·A1 (á-kp) ·Celm·A2,max -Kf,a -Kf,a -kü,min·Celm -kü,2·Celm Ny1 Ny2 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

8 Kockázat és megbízhatóság
Döntési kritérium (á-kp) > Amax f · (Amax-A1) < kü,min A(tper) kü(tper) A2,max A1 kü,2 kü,min tper,opt tper,opt tper 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

9 Karbantartás fejlődése
Karbantartás fejlődése TQM TPM TPM megbízhatóság alapú karbantartás megbízhatóság alapú karb. állapotfüggő karbantartás állapotfüggő karbantartás tervszerű megelőző karbantartás tervszerű megelőző karbantartás üzemzavar-elhárítás üzemzavar-elhárítás 1950 1960 1970 1980 1990 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

10 Kockázat és megbízhatóság
TPM előzmények Taylori munkaszervezés Ford termelési rendszer 1924. Japán – automata szövőszék 1937. Toyota Motor Corporation – hibamentes automatizált működés II. vh. után – japán termékek minőségének utánozhatatlan mértékű fejlődése 70-80-as évek: TPM – amerikai stílusú hatékony karbantartás japán ipari sajátosságokra szabva 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

11 Kockázat és megbízhatóság
TPM előzmények A Japan Institute of Plant Engineers 1971-ben a következő célokat kapcsolta a TPM-hez: a berendezések hatékonyságának maximalizálásán keresztül a gyártórendszer hatékonyságának növelése; a berendezések teljes életciklusát kísérő hatékony karbantartási rendszer alkalmazása; a TPM implementálásának folyamatába bevonni valamennyi érintett szervezeti egységet; az alkalmazottak aktív bevonása a szervezeti hierarchia minden szintjén; a szervezet motivációs rendszere alapjaiban támogassa a TPM alkalmazásokat: autonóm team munka. 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

12 Kockázat és megbízhatóság
TPM programok elemei Hatékony megbízhatóság alapú karbantartási program Autonóm karbantartás és team munka Folyamatos problémamegoldó- és fejlesztő tevékenység 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

13 Kockázat és megbízhatóság
6 nagy veszteségforrás Állásidő, üzemen kívül töltött idő (downtime): műszaki meghibásodások, üzemzavarok beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek Nem megfelelő sebességből adódó veszteségek (speed losses): holtidő (üresjárat), kisebb leállások csökkentett sebesség Hibák (defects): minőségi hibák és selejt indítási, kitermelési veszteségek 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

14 Krónikus veszteségek és rejtett hibák
Krónikus veszteségek és rejtett hibák Váratlan meghibásodások megoldása az üzemeltetési feltételeinek helyreállításával, a krónikus hibák megoldása innováció útján Juran: „A váratlan meghibásodás a status quo-ban bekövetkező és váratlanul fellépő kedvezőtlen változás, amely csak a status quo helyreállítása révén szüntethető meg. A krónikus hiba ezzel szemben egy régóta fennálló kedvezőtlen helyzet, megoldásának egyetlen útja a status quo újragondolása és megváltoztatása.” A váratlan és krónikus hibák közötti főbb különbségek: Lappangás Okok A helyreállítási akciók típusa Gazdasági hatás Krónikus hibák bekövetkezésének leggyakoribb körülményei: Sikertelen helyreállítási intézkedés A helyreállítási intézkedés nem kivitelezhető A helyreállítási intézkedésre nem kerül sor

15 Krónikus veszteségek és rejtett hibák
Krónikus veszteségek és rejtett hibák A krónikus hibák figyelmen kívül hagyásának főbb okai: Ismeretlen okok Ismert ok, de az intézkedés nem megfelelő Befejezetlen helyreállítási intézkedés Okok tünetként való kezelése Krónikus hibák csökkentése és kiküszöbölése: Berendezések megbízhatóságának növelése Helyreállítás Optimális üzemeltetési körülmények P-M elemzés: A probléma tisztázása, fizikai elemzése A problémával kapcsolatos feltételek áttekintése A berendezések, anyagok és módszerek értékelése A vizsgálat megtervezése A hibás működés vizsgálata Fejlesztési tervek készítése

16 Műszaki meghibásodások, üzemzavarok
Műszaki meghibásodások, üzemzavarok Funkció elvesztésével és csökkenésével járó üzemzavarok Cél: nulla hiba A berendezés állapotának fenntartása Az üzemeltetési feltételek kézben tartása A kopás, elhasználódás helyreállítása A tervezés gyengeségeinek javítása Az üzemeltetési és a karbantartási képességek fejlesztése A nulla hiba bevezetésének lépései: A meghibásodások között eltelt idő stabilizálása A berendezés élettartamának kitolása A kopás periodikus helyreállítása A berendezés élettartamának előrejelzése 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

17 Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek
Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek Legáltalánosabb problémák: Zavaros eljárások: standardizálás szükségessége A teljesítmény ingadozása A beállítási műveletek fejlesztésének elmaradása: belső és külső beállítási műveletek áttekintése, belső beállítási idők csökkentése A beállítási műveletek elemzése: A beállítási műveletek részletes elemzése jelenlegi beállítások okainak tisztázása, mögöttes elvek áttekintése, kapcsolódó elemzések elvégzése, hibaelemzés, cselekvési alternatívák áttekintése, beállítási művelet kiküszöbölésének mérlegelése 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

18 Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek
Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek A beállítási műveletek fejlesztése: átállítási adatok elemzése, a berendezés tulajdonságainak vizsgálata, A munkamódszerek elemzése, fejlesztési célok kitűzése előkészítés, külső és belső beállítási műveletek elkülönítése, átállási idők stabilizálását akadályozó tényezők elemzése, belső beállítási idő csökkentése, annak eldöntése, hogy a beállítás kiküszöbölhető-e vagy sem fejlesztési tervek készítése, új munkamódszerek, külső és belső beállítás elemzése, Az optimális feltételek biztosítása 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

19 Holtidő, üresjárat, kisebb leállások
Holtidő, üresjárat, kisebb leállások E veszteségkategória jellegzetességei: A helyreállítás egyszerűsége A bekövetkezés körülmények jelentősen különböznek A bekövetkezés helye folyamatosan változik A veszteség hatóköre, kiterjedtsége nem tisztázott A csökkentés stratégiái: Az alkatrészekben és szerszámokban jelentkező kisebb hibák javítása A berendezés alapvető üzemeltetési feltételeinek biztosítása Az alapvető műveletek áttekintése P-M elemzés elvégzése Analitikus megközelítés alkalmazása Az optimális feltételek meghatározása A tervezési gyengeségek megszüntetése 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

20 Csökkentett sebességből adódó veszteségek
Csökkentett sebességből adódó veszteségek Standard sebesség megállapítása Mi tekinthető standard sebességnek? A sebességből adódó veszteségek általános problémái: A berendezéssel kapcsolatos specifikációk homályosak A specifikált teljesítmény elérhető, de nem teljesül A sebesség növekedéséből fakadó problémák nem kielégítő mértékű feltárása 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

21 Indítási, kitermelési veszteségek
Indítási, kitermelési veszteségek A berendezésnek egy bizonyos ideig eltart amíg stabil, a kívánalmaknak megfelelő minőségű terméket gyárt. Összefügg a beállítási, összeszerelés, átállási veszteséggel. Függ például: Karbantartási állapottól Termék-előállítási folyamattól A termék összetettségétől Karbantartók szakmai felkészültségétől 2014 tavasz Kockázat és megbízhatóság

22 Krónikus minőségi problémák okozta veszteségek
Krónikus minőségi problémák okozta veszteségek Főbb jellegzetességei: Sikertelen fejlesztési erőfeszítések Téves probléma megközelítés A gondolkodás csak specifikus technikai területekre terjed ki Az okok azonosítása és feltárása nehéz A csökkentés stratégiái: A jelenlegi feltételek, körülmények fenntartása és ellenőrzés révén helyreállítás A jelenlegi standardokhoz illeszkedő célok kitűzése Összehasonlítás a jelenlegi standardokkal Az ellenőrzési pontok vizsgálata A felelősség megosztása a gépkezelők és operátorok között A csökkentés lehetőségei: A normális és abnormális működési feltételek közötti különbségek azonosítása Összehasonlító tanulmányok termék és folyamat szinten Változó alkatrészek hatásainak összehasonlítása A berendezés részegységei és a minőségi jellemzők közötti kapcsolat feltárása