Mészáros Gabriella MÁOSZ

Az előadások a következő témára: "Mészáros Gabriella MÁOSZ"— Előadás másolata:

1 Mészáros Gabriella MÁOSZ
Országos körkép és helyzetjelentés a magyar állat-egészségügyről és állatvédelemről Mészáros Gabriella MÁOSZ

2 A SUST magyarországi tevékenysége szignifikáns

3 A SUST 4 alappillére

4 kétszereplős a terület
állami civil 104 gyepmesteri telep feladata: kötelező jellegű a kóbor állat közterületről való befogása befogadása kiemelten fontos járványügyi- és közegészségügyi feladat állami feladat állami finanszírozás 56 engedéllyel rendelkező állatmenhely, ebből 23 menhely ellát ebrendészeti tevékenységet és még további 8 menhely vállalná, de a helyi önkormányzat elzárkózik Több tucat privát mini menhely feladata: önként vállalt, amit a szervezet a saját alapító okiratában megfogalmaz civil adományok, támogatásokból gazdálkodik

5 Tények: Elavult, hiányos a gyepmesteri rendszer szabályozása.
Nincs sem szakmai, sem pénzügyi beszámolási kötelezettsége a gyepmesteri tevékenységet ellátó profit orientált vállalkozóknak. Ismereteink szerint az új, most készülő kóbor állat rendeletben továbbra is változatlan formában tervezi benne hagyni a jogalkotó, hogy nem köti végzettséghez a tevékenység folytatását, továbbra is profit orientált vállalkozó végezheti és továbbra is tisztázatlan az állat tulajdonjog viszonya. Évente kb. 22 ezer kutya kerül be az ellátórendszerbe és bár évente nő az élve kikerültek aránya, de még így is évente több ezer állat elkerülhető halálával vagyunk kénytelenek szembesülni. Több tízezer állat van ma Magyarországon, akik be sem kerülnek a rendszerbe. Az állam szerint, ami nem kerül be a rendszerbe, az nincs is. Ez tévedés. Becsléseink szerint – lévén az adatközlést a legtöbb állami szerv- és intézmény megtagadja – évente kb. 4 milliárd forintba kerül a gyepmesteri feladatok ellátása az adófizető állampolgárok adóforintjaiból.

6 Következmények: Durva szerep- és műfajtévesztésre kényszerülnek a civil állatvédők. Az állami közfeladatot önszorgalomból, többségében heroikus módon saját költségen és/vagy adományokból látják el. A lakosság nagy része nem tudja, hogy pontosan mi a teendő ha kóbor állatot lát. Súlyos ismerethiány. A civil állatvédő szervezeteknél egyidejűleg kb. 18 ezer állat van az országban, és együttesen évente kb. 40 ezer állatot mentenek meg.

7 Hogy kerül a kóbor állat az utcára?
kidobják elveszett ott született kóborol

8 Mi történhet egy kóbor állattal?
elpusztul a közterületen kutyatelepre kerül (állami és/vagy civil) megölik T.N.R. hazakerül

9 Mit tegyünk? Tudjuk, hogy: sok a kutya és a cica kevés a hely
kevés a pénz

10 Kell egy terv! „NE ÖLJ, CSAK IVARTALANÍTS!” Be kell vonni a társadalom minden tagját a probléma megoldásába és erkölcsi és/vagy anyagi támogatásukat kérni. Ez állatbarát és nem állatbarát embernek egyaránt érdeke.

11 Mit akarunk mi emberek? utcán hagyni? megölni? zoonozis
balesetveszély stb. utcán hagyni? a társadalom megbetegedéséhez vezethet a mi felelősségünk megölni?

12

13 Peremterületi ivartalanítások:
A települések peremterületein (szélein) élő szociálisan hátrányos helyzetű, főként roma származású családok lakókörnyezetében felgyülemlett ivaros kóbor állat populáció kontroll nélkül szaporodik, így folyamatos utánpótlást biztosítanak a kóbor állat állománynak. A felméréseink szerint ez országosan (Nyírbátortól Szombathelyig) min. 30 ezer kutyát jelent. Őket kb. 600 millió forintból lehetne ivartalanítani, ami megoldaná a problémát max. 2-3 éven belül. A kutya csak akkor tudja elérni a hozzá méltó értéket, ha nem lesz belőle ilyen irreálisan sok. Ma az a baj, hogy sok olyan ember is tart állatot aki egyébként nem akar, de megtűri. Nem egészséges, ha a gyerek azzal a jelenséggel nő fel, hogy jött valaki a kocsmából, aki elintézte a nemkívánt szaporulatot → állatkínzókat nevelhetünk → súlyos mentálhigiénés problémát okozhat a társadalomban

14 Módszertani különbségek
Szervezetek közti módszertani különbségek súlyos ellentétekhez és vitákhoz vezethetnek. Ráadásul sokszor nagy nyilvánosság előtt megy a sárdobálás. Ezek nagyon károsak, ami ebben a válságos helyzetben tovább nehezíti az állatvédelmi munkát és szétforgácsolja az időt, pénzt, energiát. Nemcsak egymásnak ártanak vele az állatvédők, hanem a saját gondozásukban lévő állatoknak és közvetve azoknak is, akik a gondozásukba fognak kerülni. Egy civil szervezet adománygyűjtését nem szabad összetéveszteni a tarhálással. Egy társadalmi civil szervezet egy társadalmi ügyet karol fel, a társadalom egy problémájára ad választ és ehhez szükséges bevonni a civil lakosság erkölcsi- és anyagi támogatását. Javaslat: Érdemes elfogadnunk, hogy a másik máshogyan csinálja. Az ő dolga, nem a mienk. Ha bárkinek tudomása van törvénytelenségről, tisztességtelenségről vagy szabálysértésről, akkor tegye meg a megfelelő jogi lépéseket, de vélt vagy valós sérelmeiért ne indítson rágalomhadjáratot és/vagy lejárató kampányt. A kooperatív viszony sokkal konstruktívabb, mint a kompetitív viszony.

15 Jelen – Terv – Jövő - Cél Törekedni kell egy közös álláspont és érdekképviselet kialakítására: a sintérbiznisz felszámolása és a terület rendszerszintű átalakítására új nemzeti ebrendészeti stratégia kidolgozására országos ivartalanítási program megvalósítására a szaporítok és illegális kutyakereskedők visszaszorítására (NAV kiemelten ellenőrizhetné őket) állatkínzók elleni határozottabb fellépésre A civil szervezetek közt is van érdekellentét. Vannak, akik a kóbor állat probléma megoldásán fáradoznak és vannak, akik ezzel ellentétben azt szeretnék, ha minél nagyobb lenne a probléma, mert ő így annál több pénztárcát tud kinyitogatni. Érdemes azonban tudomásul venni, hogy az állatvédelem és az állat-egészségügy) nem az a műfaj, aminek a kérdései füstös szivarszobákban dőlnek el, hanem nyilvános, transzparens és mindenki által átlátható kell legyen.

16 Záró gondolatok Tanulmányaimmal 7. éve ostromlom az állami szerveket, a törvényhozókat, jogalkotókat. Az idei évet mindenképpen a változás évének érzem, hiszen egy 10-es skálán mérve a 9. ponton áll az az alkotmányos ügymenet, amit eddig végigvittem. Nem szükséges a jelenleginél magasabb állami finanszírozás, egyelőre elegendő lenne, ha a meglévő eljutna a céljába, esetünkben a kóbor, gazdátlan állatokig. Ha nem tudunk szép szóval eredményre jutni, akkor radikálisabb civil eszközökhöz kényszerülünk nyúlni, mert hosszú távon nem fenntartható, hogy ártatlan kóbor, gazdátlan állatok ezrei az életükkel fizessenek a szabályozási háttér alkalmatlansága miatt. Köszönöm a figyelmet!