Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatainak elemzése

Az előadások a következő témára: "Borsod-Abaúj-Zemplén megye évi gazdasági folyamatainak elemzése"— Előadás másolata:

1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2009. évi gazdasági folyamatainak elemzése
dr. Olasz András igazgató APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága 2010. december 14.

2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése, arányai az országos értékekből
A Borsod A. Z.- megye elesettségét jól tükrözi, hogy a népesség arányához képest (6,9 %) minden fontosabb mutató arány alatti, kivéve a munkanélküliség arányát, amelyben erősen felül reprezentált.

3 Kiemelt adónemek bevételeinek összetétele 2009. évben
Kiemelt adónemek bevételeinek összetétele évben, Nemzetgazdaság,ÉM Régió, B.-A.-Z. megye, megyeiTOP 100 Borsod-A.-Z. megyében a évben kiteljesedő válság hatások ellentétesen érvényesülnek a hozzáadott érték típusú ÁFÁ -nál valamint a foglalkoztatáshoz kötődő SZJA -nál , TB -nél és a jövedelmezőség alakulásához kapcsolódó TAO -nál. Az ÁFA esetében, évben 48,1 milliárd Ft bevétel növekedés mutatkozott. Ez összefügg az export visszaesésével, az értékesítésen belüli reláció átrendeződéssel (belföldi értékesítés nőtt, export csökkent) A foglalkoztatáshoz kötődő SZJA B.-A.-Z. megyében 10%-kal a TB járulék pedig 6 %-kal csökkent évhez képest, országos szinten a visszaesés kisebb arányú volt. A TAO esetében csaknem 25 %-kal csökkent a 2009.évi bevétel a 2008.évihez képest. A bevétel növekedés ellenére az ÁFA befizetés megyén belüli részaránya (15,2 %) mintegy 10 %-kal elmarad az országos értéktől. A Tb bevételek részaránya felértékelődik, évben 50 %, ami 14 %-kal magasabb az országos aránynál. Érdekességként megjegyezzük, hogy BAZ megye által megtermelt kiemelt adóbevételek (216 milliárd Ft) majdnem fedezetet nyújtanak az EU költségvetéséhez való magyar hozzájárulásra amely 221 milliárd Ft volt 2009-ben.

4 Kiemelt teljesítménymutatók a társaságiadó-alanyoknál, 2009
A vállalkozások bevételei, millió Ft

5 A megye gazdasági mutatóinak változása 2006-2009. között
2007/2006 2008/2007 2009/2008 Országos B.-A.-Z. megye Nettó árbevétel 103,8% 106,7% 109,5% 99,8% 89,6% 90,4% Ebből: Export 111,2% 113,0% 108,2% 92,1% 84,9% 91,8% Belföldi értékesítés 101,0% 110,1% 103,6% 91,5% 89,7% Hozzáadott érték 99,7% 106,1% 107,2% 94,1% 93,1% 86,8% Bruttó hazai termék (GDP) 107,0% 105,4% 104,5% 99,4% 2007. évben a megye még növekedési, felzárkózási fázisban volt , jobb mutatókkal bírt az országos átlagnál. 2008. évben a szerény növekedés, felzárkózás megtorpant. A megye örökölt nehézipari szerkezetéből adódó módon, az elmaradt szerkezet váltás miatt a válság hatásai ismét fokozottan érvényesültek. Minden elemében az országos növekedési tendenciák alá csúszott. A válság hatásai a megyében már évben megjelentek, A belföldi értékesítés kivételével 2007.év alattiak a teljesítmény mutatók. Ugyanakkor országos szinten inflációs szint feletti a növekedés évhez képest. .

6 2008-2009. évi hozzáadott érték változása ágazati szerkezetben
A hozzáadott érték ágazat szerinti elemzésnél is érvényesülnek a megyei sajátosságok - teljesítmények jelentős visszaesése –, csak a változás mértékében van eltérés. A megyei számokat korábban meghatározó vegyipar és a kohászat évi hozzáadott értéke egyaránt tovább csökkent évhez képest, melyet a gépipar növekedése sem kompenzált . E két válság által leginkább sújtott ágazat – vegyipar és kohászat - nélkül a megye hozzáadott értéke alig maradt volna el a évi szinttől (index 97,2 %).

7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egy főre jutó hozzáadott érték az országos átlag százalékában (országos=100%) Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a hozzáadott érték mutatót a megye lakosságára vetítjük. Az ország és a megye lakossága a vizsgált időszakban évről-évre folyamatosan csökken. megyénkben a lakosság számának csökkenése az országosnál jóval nagyobb évben 5%kkal kevesebb fő élt a megyében, mint évben. Ugyanakkor országosan mindössze 0,8 %-kal csökkent az utóbbi öt évben a lakosság száma. A kedvezőtlen megyei arányszám kialakulását a természetes fogyás mellett az elvándorlás (akár országhatáron túlra) is befolyásolta. Az egy lakosra jutó hozzáadott érték B.-A-Z. megyében az országos átlaghoz viszonyítva lassan, de folyamatosan javult 2007-ig. Ez a kedvező tendencia a válság hatására 2008-ban megtorpant és visszaesés következett be

8 Foglalkoztatás 2007-2009. között
B.-A.-Z. megye A foglalkoztatottak száma megyénkben a válság éveiben folyamatosan csökkent évben évhez képest 9,3 %-kal csökkent a foglalkoztatott a létszám. Országos szinten ezalatt, mindössze, 3,7 %-kal csökkent évhez képest. A fizetőképes kereslet és belső fogyasztás szempontjából kedvezőtlen hatású, s nehezíti a válságból történő kilábalást, hogy a bérköltség B-A-Z. megyében évben szinte a évivel egyező nagyságú, míg országos szinten a bérköltség évben 5,5 %-kal nőtt a válságot megelőző évhez képest.

9 A gazdasági társaságok főbb adatai méretnagyság szerint

10 A legnagyobb 100 gazdasági társaság súlya a megye gazdaságában
A TOP100-as kört három teljesítmény mutató (hozzáadott érték, nettó árbevétel és a foglalkoztatott létszám) alapján készített rangsor szerint határoztuk meg. A három mutatón belül meghatározó - az anyag- és anyag jellegű költségek halmozódását nem tartalmazó – a hozzáadott érték. Ez utóbbi mutató által kiemelt TOP100-as kör képezi elemzésünk tárgyát. A megye gazdasági szerkezetére továbbra is jellemző néhány ágazat és azon belül néhány nagy társaság meghatározó súlya. A társas vállalkozások mindössze 0,7 % -át képviselő vállalkozói kör részesedése a termelési eszközökből, és a realizált teljesítmény mutatókból kiemelkedően magas. A befektetett saját tőke 66,4 %-a a TOP100-as körben működik,.A működtetett tárgyi eszközökből 68,7 %-kal rendelkeznek és a társas vállalkozásoknál foglalkoztatott munkaerő 36,8 %-át alkalmazzák. A TOP100-as kör részesedése az exportból 86,4 %, a nettó árbevételből 66,2 % míg a hozzáadott értékből 64,3 %. A bázis évhez képest évben – az export kivételével – a TOP100-as kör részaránya teljesítmény mutatók (nettó árbevétel, belföldi értékesítés és a hozzáadott érték) esetében nőtt. Annak ellenére, hogy a pénzügyi-gazdasági válság hatása e vállalkozói kört is megviselte,

11 Az értékesítés összege kistérségenként, 2009. év

12 Egy főre jutó hozzáadott érték és személyi jövedelem 2009
Egy főre jutó hozzáadott érték és személyi jövedelem évben kistérségenként (ezer Ft/fő) Borsod -A-Z. megye kistérségeinek fejlettségi szintjét, viszonyítva az országos és megyei átlagokhoz, megállapítható, hogy évben: A Tiszaújvárosi kistérség országos és megyei átlag feletti értékkel rendelkezik mind az egy főre jutó hozzáadott érték, mind az egy főre jutó személyi jövedelem alapján. A Kazincbarcikai és Miskolci térség mutatói megyei átlag felettiek, de elmaradnak az országos átlagoktól. A Sátoraljaújhelyi kistérségben az főre jutó hozzáadott érték megyei átlag feletti. A leszakadó kistérségek rossz tőkeellátottsága a gazdasági teljesítmények durva elmaradását indukálja a 11 kistérségben, mely térségek sokat emlegetett felzárkóztatására csak tőkeellátottságuk nagymérvű javítása esetén van reális esély.

13 Kistérségek lakosságszáma és tőkeellátottsága 2009
Kistérségek lakosságszáma és tőkeellátottsága évben (fő, millió Ft) A válság ellenére továbbra is meghatározó a három fejlett kistérség megyén belüli befektetett tőkéjének és ennek következtében keletkező gazdasági teljesítményének részaránya. A gazdasági-pénzügyi válság a fejlett térségeket súlyosabban érintette. Itt működnek (működtek) a válság által leginkább érintett kohászati és vegyipari társaságok. A gazdasági különbség alapja, hogy a befektetett saját tőke nyolctizede a három kiemelt – korábbi ipari centrumokat magában foglaló – kistérségben (Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika) működik. A saját tőke térségenkénti egyenlőtlen eloszlása a térségek egyéb gazdasági mutatóiban is megjelenik.

14 Az ÁFA-bevallások kiemelt adatainak változása 2008. és 2010. között
A két évvel korábban kezdődött gazdasági válság hatása még a I-III. negyedévi adatokban is erősen érezteti hatását. Borsod–A.-Z. megye az ország gazdasági teljesítményének 3 – 4 %-át adja. Az országos adatok összehasonlításából kitűnik, hogy a bázisidőszakhoz mért megyei mutatók az országos tendenciánál minden tekintetben alacsonyabbak. Az összes értékesítés az év első kilenc hónapjában a megyében 1718 milliárd Ft volt, ami azonos időszakához képest még mindig 10 %-os elmaradást mutat. Ennek oka, hogy a I-III. negyedévi közel 20 %-os visszaesést a évi növekmény nem tudta kompenzálni. A belföldi értékesítés évi csökkenése I-III. negyedévében lényegében megállt, összege a első három negyedévinek kevesebb mint kilenctizedét teszi ki. A határon túli értékesítés 2009-ben közel egy harmadával esett vissza, majd 2010-ben már – alacsonyabb bázison – hasonló arányban növekedett. Ennek eredményeként összege 7 %-kal marad alatta a két évvel korábbinak (országosan már növekedést mutat).

15 Az értékesítés alakulása gazdasági ágak
szerint 2008., és I-III. negyedévben A megyei értékesítés alakulásában gazdasági súlya miatt (70 %) az iparnak – ezen belül is a vegyipari ágazatnak – valamint a belföldi értékesítés terén önmagában is nagy volumennel rendelkező kereskedelemnek van kiemelkedő szerepe. A vegyipar eladási tendenciái közel állnak a megyei folyamatokhoz. A kereskedelem belföldi értékesítése ezzel szemben, folyamatosan csökken, mértéke a két év alatt 19 % – 60 milliárd Ft A kiemelt ágazatok közül a gépipar az egyetlen, amely mindkét értékesítési relációban bázisszint feletti teljesítést ért el. A növekmény mögött a kivitel dinamikus, 9 %-os bővülése áll. Az emelkedő export értékesítés viszont sokkal inkább a 2010 évben tartósan magas forint árfolyam következménye, mintsem a volumenbővülésé. Az értékében és arányában legnagyobb visszaesést mutató kohászat 2008 I-III. negyedévében realizált forgalmának alig valamivel több, mint felét érte el 2010-re. A jelentős csökkenés mögött több kiemelt adózó tevékenységének megszűnése húzódik meg.

16 Az APEH 2010. október 1-jei átszervezése
Háromszintű szervezet: megyénként igazgatóságok, régiónként főigazgatóságok (mint felettes adóhatóság, illetve törvényességi, jogi és egyéb funkcionális tev.) Adóügyekben első fokon az igazgatóság jár el – melynek hatásköre élesen elválik a főigazgatóságétől –, az igazgatóságokhoz telepített hatáskör gyakorlója az igazgató. Kiemelt Ügyek és Kiemelt Adózók Főigazgatósága, valamint Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága. A megyei igazgatóságok szakmai tevékenységének irányításában az igazgatóhelyettesek vesznek részt; az igazgatóhelyettesek által irányított szakterületek klasszikus felosztása változatlan (adóügyi, ellenőrzési, illetőleg végrehajtási szakterület).

17 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete Az állami adóhatósági feladatokat ellátó szerv az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve, amely: a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú adóztatási szervek. A vámhatósági feladatokat ellátó szerv az állami adó- és vámhatóság vámszerve, amely: a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek. A bűnügyi főigazgatóság középfokú szervekkel és alsó fokú szervvel rendelkezik; a NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak középfokú szervei. NAV központi szervei A Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet.

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!