Természeti erőforrások gazdaságtana

Az előadások a következő témára: "Természeti erőforrások gazdaságtana"— Előadás másolata:

1 Természeti erőforrások gazdaságtana
Dr. Szigeti Cecília

2 Az erőforrások relatív szűkössége és megújíthatósága
Nem szűkös Nem megújuló Fosszilis energia-hordozók Réz Korlátlanul megújuló Víz Napenergia Korlátozottan megújuló Vadállomány Levegő

3 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK
Megújuló természeti erőforrások Kimerülő természeti erőforrások Korlátlanul megújuló Korlátozottan megújuló Megújuló energiaforrások: nap, szél, víz Élettelen: víz, levegő Élő: növények, állatok Összetett: talaj vízi élőhely Reciklálhatók Nem reciklálhatók

4 Magyarország energiaszerkezete
KSH adatok alapján

5 KSH 2017

6

7

8

9

10 EU energiapolitikája EU energiapolitikájának fő céljai a következők:
az energiapiac működésének biztosítása; az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül; az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; valamint az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. Az EUMSZ 194. cikke megosztott hatáskör alá rendeli az energiapolitika egyes területeit, ami a közös energiapolitika felé való elmozdulást jelzi. Ugyanakkor valamennyi tagállam megőrzi a jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá a különböző energiaforrások közötti választásra és energiaellátásuk általános szerkezetének meghatározására (194. cikk, (2) bekezdés).

11 Megújuló eneriaforrások

12 Biomassza Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok, hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett növényi nyersanyagok alkotják.

13 Biomassza csoportjai Növényi (szalma, kukoricaszár stb)
Elsődleges: szántóföldi növények, erdő, rét, legelő,. Másodlagos: állatvilág és az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. Harmadlagos a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai Növényi (szalma, kukoricaszár stb) Állati (zsírok) Vegyes (kommunális hulladék)

14 Biomassza, mint energiaforrás
Közvetlen elégetéssel hő- és villamos energia termelésére, Levegő kizárásával erjesztve hő- és áram termelésére lehetőséget nyújtó biogáz gyártására, Levegő jelenlétében erjesztve utazáshoz és a szállításra szolgáló járművek üzemanyagának előállítására. pálhalmai biogáz erőmű, forrás:

15 Napenergia Napelem 1900-2000 napsütéses órák száma

16 Napenergia Napkollektor
Cél: meleg víz előállítás, fűtés rásegítés- akár házilag is „sörkollektor”

17 Szélenergia Szélerőmű http://www.mszet.hu/index.php?mid=54
1. Szélerőmű 2000-ben épült

18 Vízenerga Bős- Nagymaros 1977. szept. 16. 1984. augusztus 1.
Megalakul a Duna Kör, a vízlépcsőrendszer építése ellen küzdő civil szervezet decemberében alternatív Nobel díjjal ismerik el a Duna Kör és vezetője, Vargha János tevékenységét. 1989. május 24. Németh Miklós magyar miniszterelnök személyes találkozón jelenti be Ladislav Adamec cseh-szlovák miniszterelnöknek a nagymarosi építkezés felfüggesztését.

19 Vízenergia Jó példák is vannak! Több mint 100 éves Ikervári erőmű
31 vízerőmű összteljesítménye 55 MW Dr. Zátonyi Sándor: Az Ikervári Vízerőmű

20 Güssing A projektsorozat megvalósításával, másfél évtized alatt a település 1100 új munkahelyet hozott létre. Mivel a település vezető testülete határozza meg a fűtés díját - s ez alacsonyabb az ausztriai átlagnál - ösztönzőleg hatott a kis- és közép méretű vállalkozások adó- és járulékbevételeket pedig újabb városfejlesztésekre fordították. Éves átlagban - mintegy 210 millió kilowattóra fűtőenergiát és 45 millió kilowattóra energiát állítanak elő, környezetbarát módon.

21 Zöld városok Masdar Projekt
Abu Dhabi fallal körbekerített zöld városának projektje a világ minden tudását felhasználja. A hat négyzetkilométernyi város megépítésére 20 milliárd dollárt szánnak. Működtetését nap- és szélenergiával kívánják megoldani, emellett hasznosítani kívánják a geotermikus hőt, és víz újrahasznosító rendszert telepítenének.

22 Zöld városok Future City – Hainan (Kína)
A Future City névre elkeresztelt települést energiahatékony módszerekkel: napenergiával, szélenergiával, víz újrahasznosításával, esővízgyűjtéssel, és biomassza hasznosításával üzemeltetnének.

23 Hárskúti Megújuló Energia Központ
A Hárskúti Megújuló Energia Központ (HMEK) jelenleg 50 embernek ad munkát a megújuló energia hasznosítás valamint az ökológiai gazdálkodás területén.

24 Korlátozottan megújuló erőforrások
Az Aral-tó partja kilométerrel került beljebbre eredeti partjánál. Valaha évi 44 ezer tonna halat halásztak a tóból, az iparág mára teljesen összeomlott. 1966 óta 42 ezer négyzetkilométer sós sivatag keletkezett. A volt szovjet tagállamok közül itt a legnagyobb a gyermekhalandóság. Gyakori betegség a kolera, a tífusz, a gyomorhurut és a nyelőcső-rák. National Geographic, 2004

25 Aral tó Az Aral-tó még a 90-es éveiben két részre, a nagyobb délire és a kisebb északira szakadt. A régió legnagyobb folyója, az Amu-darja által táplált első Üzbegisztán, míg a Szir-darjára támaszkodó második Kazahsztán területén van. A Szir-darja Tádzsikisztánon, Türkmenisztánon és Üzbegisztánon át jut el idáig, s vizére alapozzák ezen országokban a mezőgazdasági termelést. Lényegében ez az öntözéses földművelés az Aral végzete. Kazahsztán a múlt század 90-es éveitől tesz erőfeszítéseket a tó saját területére eső részének megmentésére.

26 Biológiai sokszínűség
Élő Bolygó Index

27 Állati populáció Fenntartható hozam

28 P0-K/2 között a populáció méretének növekedésével párhuzamosan nő a hozam.
K/2-Pmax között a populáció méretének növekedésével csökken a hozam, míg Pmax-nál nullává válik. A bármely populációhoz tartozó növekményt fenntartható hozamnak nevezzük (ha csak ezt a mennyiséget halásszuk le, végtelen ideig megmarad a kiindulási populációs szint) K/2-hoz tartozik a maximális fenntartható hozam.

29 Biológiai növekedési törvény
a mennyiségi növekedés függ: az erőforrás induló méretétől (egyedszám) a környezet eltartó képességétől a biológiailag optimális készletnél a növekmény maximális.

30 Kimerülő erőforrások

31 Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása
Felderített Reménybeli Igazolt Hipotetikus Spekulatív Következtetett Felmért Jelzett A E B Gazdaságos Készlet G F műrevalóság (gazdaságosság) Növekvő mértékű marginális Para- Ásványvagyon Gazdaságtalan marginális Szub- D H C Ismertségi fok növekedése Forrás: Tietenberg, 1992, p. 127.

32 Hartwick- szabály A Hartwick-szabály vagy Hartwick takarékossági szabálya kimondja, hogy ha a természeti erőforrások kitermeléséből származó díjat, profitot az újratermelhető termelési tényezők – tőke, emberi erőforrások –, illetve az innovációk előállításába ruházzuk be, akkor bizonyos feltételek mellett a termelés és a fogyasztás állandó szintje hosszú időn keresztül fenntartható.

33

34 Köszönöm a figyelmet!