Játékszabály változások július 1.

Játékszabály változások 2016. július 1.
Készítette: Soltész Iván Közreműködött: Bonifert Ferenc és Soós Balázs Lektorálta: Dr. Janáky Csaba és Andorka Sándor

A Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége a ../2016 számú határozatában július 1.-i bevezetéssel az alábbi játékszabály változások alkalmazásáról döntött. A játékszabály változások a nemzetek közötti (Olimpia, VB, EB) , az Európa Kupa és a hazai NB. I –es mérkőzésekre vonatkoznak. Az alacsonyabb osztályú hazai mérkőzéseken – nemzeti hatáskörben - a Versenykiírás eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

Kapus mint mezőnyjátékos

4:1 Szabály 3. paragrafus, 4: szabályok Megszűnt az a kötelezettség, hogy a csapatnak az egész játékidő alatt egy játékost kapusként kell szerepeltetni a játéktéren! Egy csapat egy időben hét mezőnyjátékost szerepeltethet a játéktéren, abban az esetben, ha egy mezőnyjátékos helyettesíti a kapust. Nem kötelező (de megengedett), hogy a hetedik mezőnyjátékos a kapus mezével megegyező színű mezt viseljen. Ha a csapat hét mezőnyjátékossal játszik, egyik játékos sem töltheti be a kapus szerepét, azaz egyikük sem léphet be a kapuelőtér területére, hogy átvegye a kapus szerepét. Ha a labda játékban van, és a mezőnyjátékosok egyike a kapuelőtér területére lép, megakadályozva ezzel egy tiszta gólszerzés lehetőségét, 7 m-es dobást kell ítélni a vétlen csapat javára. Ebben az esetben az IHF állásfoglalással kiegészített 8:7f szabály alkalmazandó.

A kapus - mezőnyjátékos csere esetén a 4:4-7- es szabályok (a játékos csere alapvető szabályai) érvényesek. Ilyen esetben a kapus visszaszerzi az 5. és 6. szabály alapján számára megállapított minden jogosultságát. Ha a csapat hét mezőnyjátékossal játszik és kidobást kell végrehajtania, vagy 7m-es dobást ítéltek a csapat ellen, a mezőnyjátékosok egyike el kell, hogy hagyja a játékteret és vissza kell cserélniük a kapust, hogy a kapuelőtérből elvégezze a kidobást, vagy védje a 7m-es dobást. A játékvezetők dönthetnek, hogy szükséges-e ezért játékidő megszakítást alkalmazni. Időntúli 7m-es dobásnál is a fenti szabályozás szerint kell eljárni.

MKSZ JAB értelmezés, magyarázat
A szabályozás nem változott abban a tekintetben, hogy továbbra is megengedett a kapust megkülönböztető mezt viselő játékossal helyettesíteni. A mezőnyben játszó, megkülönböztetett mezt viselő játékos elláthatja a kapus feladatait, azaz visszatérhet a kapuelőtérbe. Ha a labda játékban van, és a 7 mezőnyjátékossal játszó csapat játékosainak egyike a kapuelőtér területére lép, megakadályozva ezzel egy tiszta gólszerzés lehetőségét, 7m-es dobást kell ítélni a vétlen csapat javára. A 8:7f szabály: ( IHF kiegészítés) A kapus nélkül játszó csapat a labda elvesztésekor saját kapuelőterébe előnyszerzés céljából belépő játékosát, már az első alkalommal is (!) progresszíven kell büntetni.

Amikor a kapust - megkülönböztető mezt viselő - mezőnyjátékossal helyettesítették, a kapus visszacserélése esetén ennek a játékosnak kellett elhagynia a játékteret, hiszen két kapus egyidejűleg nem tartózkodhat a játéktéren. Ezért sokszor előfordult, hogy ez a gólhelyzetbe kerülő játékos nem merte elvállalni a kapuelőtér légterébe a beugrást, a támadás befejezését - és ebből következően a késedelmes kapus cserét -, ezáltal kockáztatva a labda elvesztésével vagy a gyors kezdődobás végrehajtással járó „üres kapus” ellentámadást. Ez a mostani változás lehetővé teszi, hogy a 7 mezőnyjátékossal játszó csapat bármelyik - kedvezőbb helyzetben lévő - játékosa cseréljen a kapussal.

Sérült játékos

A 4:11 szabály 1 § módosításra kerül az alábbiak szerint: A játéktéren történt ápolás után az ápolt játékosnak el kell hagynia a játékteret. Az ápolt játékos csak akkor térhet vissza a játéktérre, ha a csapata harmadik támadása befejeződött. Az időmérő/titkár, szövetségi képviselő tartozik felelősséggel ennek felügyeletért. Egy támadás labdabirtoklással/labdaszerzéssel vagy kapott góllal (kezdődobás) kezdődik és gólszerzéssel vagy a labda elvesztésével végződik. Amennyiben a sérült játékos ápolására akkor kerül sor, amikor a saját csapata birtokolja a labdát, akkor ez a labdabirtoklás számít az első támadásnak.

Útmutatás a játékvezetőknek a 4:11 szabály 1 § - hoz: Ha a játékvezetők teljes mértékben meg vannak győződve róla, hogy a sérült játékos még a játéktéren ápolásra szorul, azonnal mutassák fel a 15. és 16. számú karjelzést. A hivatalos személyek nem tagadhatják meg a játéktérre lépést. Minden más esetben, a játékvezetők - mielőtt még felmutatnák a 15. és 16. számú karjelzést, kérjék meg a játékost, a játéktér elhagyására, hogy a játéktéren kívül kaphassa meg az ápolást. Bármely játékos vagy hivatalos személy elmulaszt engedelmeskedni ezeknek az intézkedésnek, sportszerűtlen viselkedés miatt büntetendő.

Ha az ápolt játékos a játéktérre lép, mielőtt csapata harmadik támadása befejeződött , büntetést kap szabálytalan játéktérre lépésért. (szabálytalan csere) A fent említett intézkedés nem alkalmazható, ha a szükséges ápolás egy olyan szabálytalanság következményeként történt, amiért a játékvezetők az ellenfél játékosát progresszíven büntették. Ez a szabály nem alkalmazható abban az esetben, ha a kapus fejét találják el a labdával és az egészségügyi ellátás a játéktéren válik szükségessé.

……a sérült játékos még a játéktéren ápolásra szorul, azonnal mutassák fel a 15. és 16. számú karjelzést. 15. Játékidő megszakítás 16. Engedély a játéktérre belépésre két jogosult részére

A játékvezetők játéktérre belépést engedélyező karjelzése (16. jelzés) után a hivatalos személyek nem tagadhatják meg a játéktérre belépést, ezáltal elkerülve azt, hogy a játéktéren történt ápolást követően a sérült játékosnak el kelljen hagynia a játékteret és csak csapata harmadik támadásának befejezése után térhessen vissza a játéktérre. A belépés megtagadása miatt a csapatfelelős sportszerűtlen viselkedésért progresszíven büntetendő. A játékvezetők játéktérre belépést engedélyező karjelzése (16. jelzés) után a hivatalos személyek nem tagadhatják meg a játéktérre belépést, akkor sem, ha a sérült játékos jelzi a hivatalos személyek felé, hogy nem kéri az ápolást.

A belépést engedélyező karjelzés után a játékosnak - csapata harmadik támadásának befejezéséig - el kell hagynia a játékteret, akár történt ápolás a játéktéren, akár nem. A sérült játékos, ha a játékvezetők felszólítására nem hagyja el a játékteret, - hogy a cserehelyen részesüljön ápolásban -, sportszerűtlen viselkedés miatt progresszíven büntetendő és el kell hagynia a játékteret. Ha a játékos még ezt követően sem hagyja el a játékteret, a játékvezetők engedélyt adnak a sérült játékoshoz belépni és a játéktéren történt ápolás után a „sérült”/büntetett játékosnak a cserehelyre kell távoznia, csak csapata harmadik támadásának befejezése, vagy a kiállítási idő letelte után térhet vissza a játéktérre.

Vélelmezhetően a gyakorlatban a következő fog történni: Nyilvánvaló súlyos sérülés: a játékvezető Time Out után engedélyt ad a segítőknek a belépésre A játékvezető nem tud vagy nem akar dönteni a sérülés súlyosságát illetően: Time Out után felszólítja a „sérült” játékost, hogy a játéktéren kívül ápoltassa magát: „ Hívjak orvost?” Nem Igen A játékos „meggyógyul”, vagy „sántikálva”, de folytatja a játékot (nem lép életbe a „három támadásos pihenő”) „Lebiceg” a játéktérről vagy a társai segítenek elhagyni a játékteret. (nem lép életbe a „három támadásos pihenő”) Engedély a segítők belépésére. Életbe lép a „három támadásos pihenő”) Ha a „sérült” játékos nem kéri az ápolást, de nem képes a játék folytatására, nem hagyja el a játékteret, progresszíven büntetni kell és életbe lép a „három támadásos pihenő is”

Ha egy játékos, akinek 3 támadás erejéig el kell hagynia a játékteret, 2 perces büntetést kapott, a kiállítási idő letelte után visszatérhet a játéktérre, függetlenül az addig eltelt támadások számától. Az időmérő és titkár vagy a szövetségi képviselő felelősek a támadások számolásáért. Ők tájékoztatják az érintett csapatot mihelyt a játékos visszatérhet a játéktérre. A technikai delegátusnak (versenybíró, időmérő) a szabálytalan cseréhez (4:5), hasonlóan azonnal jeleznie kell (13:2 és 7. magyarázat A. pont), ha a játéktéren ápolt játékos csapata harmadik támadásának befejezése előtt játéktérre lép. Ebben az esetben előnyszabály még az ellenfél gólhelyzetben történő támadásánál sem alkalmazható.

A játéktéren történt ápolás után az ápolt játékosnak el kell hagynia a játékteret. Az ápolt játékos csak akkor térhet vissza a játéktérre, ha a csapata harmadik támadása befejeződött. Függetlenül a már letelt támadások számától, a játékos a félidei szünet után játéktérre léphet. Ez a szabályozás vonatkozik a meghosszabbításokra is. Ha a játékos túl korán lép játéktérre, a 4:4-4:6 szabályok szerint kell büntetni.

Passzív játék

Alapszabályra vonatkozó rendelkezések: A 7:11 és 7:12 szabályok érvényben maradnak. 4 magyarázat; A, B, C rész és az E melléklet változatlan marad 4. magyarázat, D rész, az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Miután a játékvezető felmutatta a passzív előfigyelmeztető karjelzést, bármikor ítélhet passzív játékot, ha nem ismerhető fel kapura lövésre törekvő játék. Miután a passzív előfigyelmeztető karjelzés alkalmazásra került, a figyelmeztetett csapat számára 6 labdaátadás áll rendelkezésre a kapura lövésre. MKSZ JAB állásfoglalás A 7:12 szabálypont továbbra is lehetőséget ad a játékvezetőknek arra, hogy rendkívüli helyzetben a 6. labdaátadás előtt passzív játékért szabaddobást ítéljenek az ellenfél javára.

Miután a maximális 6 labdaátadási lehetőség kapura lövés nélkül végződött, a játékvezetők egyike passzív játékot ítél. (szabaddobás az ellenfél javára) A labdaátadások számolása nem szakad meg, ha közben a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek. Ha a védekező csapat blokkolja, sáncolja a lövést, a labdaátadások számolása nem szakad meg. Amennyiben a 6. labdaátadás után a lövést sáncolják, blokkolják és a labda visszakerül a támadó csapathoz, ebben az esetben további egy labdaátadásra van lehetőség.

Ha a védekező csapat szabálytalanságot követ el a hatodik labdaátadás után, de a passzív játékot jelző játékvezetői sípszó előtt, szabaddobást, kell ítélni a támadó csapat javára . Ebben az esetben, a szabaddobás, elvégzésekor a támadó csapatnak egy további labdaátadásra vagy közvetlen kapura lövésre van lehetősége, hogy befejezze a támadást. A labdaátadások számának megítélése a játékvezetők megfigyelése alapján hozott ténydöntés a 17:11 szabálypont 1. bekezdése alapján. (Nem óvási ok!) A támadó csapat 7m-es dobásánál vagy ha gólt érnek el, vagy ha a labda a kapusról vagy a kapufáról visszapattan a támadó csapathoz, vagy a támadó csapatnak bedobást eredményez, meg kell szüntetni az előfigyelmeztető karjelzést.)

Labdaátadásnak kell tekinteni: - A labda az egyik csapattárstól a másikhoz kerül - A labdaátadásba az ellenfél játékosa beleüt, ahhoz hozzáér, de a labda ennek ellenére a csapattárshoz kerül Nem tekintendő labdaátadásnak: - A labdaátadásba az ellenfél játékosa beleüt, ahhoz hozzáér, és a labda a játéktéren kívülre kerül, ekkor bedobás következik a támadó csapatnak és a dobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként. Labdaátadáskor a csapattárs az ellene elkövetett szabálytalanság miatt a labdát nem tudja birtokba venni, akkor ez nem számít labdaátadásnak.

Ha a 6. labdaátadás előtti labdaátadások valamelyikénél a támadó csapat javára szabaddobást, vagy bedobást ítélnek a játékvezetők, a dobások elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként. Ha 6. labdaátadás után, a támadó csapat javára szabaddobást, vagy bedobást ítélnek a játékvezetők, a dobások elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként, további egy labdaátadásra, vagy kapura lövésre van lehetőség. Ha a 6. labdaátadás előtti labdaátadások valamelyikénél kapura lövési kísérlet történt, és a támadócsapat a védekező csapat sáncolását követően bedobást hajthat végre, a bedobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó labdaátadásként. Ha a 6. labdaátadás után, kapura lövési kísérlet történt és a támadócsapat a védekező csapat sáncolást követően bedobást hajthat végre, a bedobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként, további egy labdaátadásra, vagy kapura lövésre van lehetőség. Az Irányelvek és értelmezések rész 3. mellékletében részletes táblázat segít a passzív játék, a labdaátadások számolásának értelmezésében, megítélésében.

Utolsó 30 másodperc

Megjegyzés: A speciális rendelkezés az utolsó egy perc helyett csak az utolsó 30 másodpercre vonatkozik. Az utolsó 30 másodpercre vonatkozó szabály a rendes játékidő, valamint a meghosszabbítások második félidejének végén alkalmazandó. 8:10 Amennyiben játékvezetők különösen sportszerűtlennek ítélnek meg egy viselkedést, erről írásos jelentést is kell készíteniük a mérkőzés után, hogy a felelős hatóságoknak lehetőségük legyen további intézkedésekről döntést hozni.

Kizárás, amely különösen durva, sportszerűtlen magatartás miatt következett be (amelyeket írásban is jelenteni kell) 8:10 Amennyiben játékvezetők különösen sportszerűtlennek ítélnek meg egy viselkedést, a büntetést a következő rendelkezések alapján kell megítélni. Az alábbi sportszerűtlenségek (a,b) szolgálnak példaként, amikor a játékvezetőknek írásos jelentést is kell készíteniük a mérkőzés után, hogy a felelős hatóságoknak lehetőségük legyen további intézkedésekről döntést hozni: a) bármely személy (játékvezető, időmérő, titkár, küldött, hivatalos személy, játékos, néző stb.) sértegetése vagy fenyegetése szóbeli vagy nem szóbeli módon (pl. arckifejezéssel, gesztusokkal, testbeszéddel vagy testi kontaktussal); b) (I) hivatalos személy játékba avatkozása a játéktéren vagy a cserehelyen, vagy (II) egy játékos által tiszta gólhelyzet megakadályozása akár szabálytalan játéktérre lépéssel (4:6), akár a cserehelyről;

Az alábbi szabálytalanságok, sportszerűtlenségek (c,d) esetén 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára: c) ha játékmegszakítás alatt a mérkőzés utolsó 30 másodpercében egy játékos vagy egy hivatalos személy az ellenfél dobását késlelteti, vagy megakadályozza annak érdekében, hogy az ellenfél kapura lövést tudjon végrehajtani vagy tiszta gólhelyzetet kialakítani; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt ki kell zárni és 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára. Ezt bármilyen közbeavatkozásra (pl. csak kisfokú testi akció, egy dobás végrehajtásába való beavatkozás úgy, mint labdaátadás elfogása, a labdaátvételbe való beavatkozás, a labda el nem engedése) alkalmazni kell; d) ha játékban lévő labda esetén a mérkőzés utolsó 30 másodpercében az a) játékosa a 8:5 vagy a 8:6 alá tartozó szabálytalanságot, illetve a 8:10 a vagy 8:10 b(II) pont alá tartozó sportszerűtlenséget követ el, b) hivatalos személye a 8:10a vagy 8:10b(I) pont alá tartozó sportszerűtlenséget követ el, és ezzel kapura lövést vagy tiszta gólhelyzet kialakítását akadályozza meg; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt a vonatkozószabályok értelmében kizárással kell büntetni, valamint a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni. Amennyiben a vétlen játékos vagy csapat a játékmegszakítás előtt gólt ér el, nem kell 7m-es dobást ítélni. ellenfél

Továbbra is érvényben maradnak a évi állásfoglalások, az alábbi módosításokkal: (8:10c) MKSZ JAB állásfoglalás: A mérkőzés utolsó 30 másodpercében akadályozzák a kezdődobás vagy bármelyik formai dobás végrehajtását: - ha az ellenfél egyik játékosa zavarja, nem engedi végrehajtani a dobást: kizárás + 7m-es dobás (írásos jelentés nélkül!) (8:10 c, 16:8); - ha az ellenfél zavarja a dobás végrehajtását, de a játékos végrehajtja a dobást: előnyszabály, majd ha indokolt progresszív büntetés (8:7 c, 13:2, 16:1,3,6).

Magyarázat: A 8:10 d pontokban előforduló eseteknél a következőket kell alkalmazni: - A támadó képes lőni és gólt elérni: nem szabad 7m-es dobást ítélni - A támadó átadja a labdát társának, akinek nem sikerül gól lőni: 7m-es dobást kell ítélni - A támadó átadja a labdát társának, akinek sikerül gól lőni: nem szabad 7m-es dobást ítélni

Nem minden utolsó 30 másodpercben történt kizárás jár írásos jelentéssel és 7m-es dobással !!! A 8:5 szabály szerinti szabálytalanságok miatt történő kizárások esetén nem kell írásos jelentést készíteni, még az utolsó 30 másodpercben sem! (Eddig kellett, de csak az utolsó percben!) A 8:9 szabály szerinti súlyos sportszerűtlenségek miatti kizárások eddig sem és ezután sem járnak feljelentéssel (és 7m-es dobással) , még az utolsó 30 másodpercben sem! (Játékvezetői ítéletet követő tüntető labda eldobás, 7m-es dobásnál a kapus fejét eltalálja a labda, stb….) Az új szabály 8:10c és 8:10d második bekezdésében 8:5-re hivatkozás esetében megszűnt a írásos jelentés kötelezettsége, de kötelező 7m-es dobást ítélni!!

A 8:5 szabály alá azok a súlyos szabálytalanságok tartoznak amelyekért az utolsó 30 másodpercben a kizáráson kívül (írásos jelentés nélkül) még 7m-es dobást is kell ítélni. A 8:6 szabály alá azok a súlyos, különösen veszélyes szabálytalanságok tartoznak amelyekért az utolsó 30 másodpercben a kizáráson és feljelentésen kívül még 7m-es dobást is kell ítélni. 2016. július 1. után csak a 8:6, a 8:10 a, b, és a d pont második bekezdése 8:6 szabály szerinti cselekményekért történő kizárás esetén kell írásos jelentést (kék lap) készíteni! ( A 8:10 d szabály második bekezdése a 8.5 és a 8:6 szabályra is hivatkozik!) A játékidő utolsó 30 másodpercében 8:10c és 8:5 szerinti esetekben nem kell írásos jelentést készíteni!

Az esemény megtörténtének a tényleges időpontja (59.30-kor vagy előtte illetve után) és nem a játékvezetői sípjel, vagy az óra megállításának ( az esemény utáni játékvezetői Time Out jelzést követő óra megállítás miatt akár 2 – 3 másodperc is lehet az eltérés..) az időpontja a döntő annak megítélésében, hogy az esetet, mely szabályok szerint kell elbírálni. A 8:10c és 8:10d szabály pontok megítélése alá tartozó események pontos időpontjának megállapítása - vita esetén - a játékvezetők és a technikai delegátus (versenybíró, időmérő) konzultációját követően kerül eldöntésre.

Kék lap

16:8 A 8:6 és 8:10 szabály pontok (kivétel 8:10c és 8:10d 8:5-re hivatkozás esetei) szerinti kizárásokat írásban jelenteni kell a rendező szerv felé további intézkedésre. Ilyen esetekben a csapatfelelőst és a versenybizottsági képviselőt (lásd. 7. Magyarázat “Beavatkozás az időmérő és a szövetségi képviselő által”) a döntést követően azonnal tájékoztatni kell. Az írásos jelentésről a tájékoztatás a kék lap felmutatásával történik (a piros lap felmutatása után) A kék lap a játékvezetőknél kell, legyen. A játékvezetők először a piros lapot mutatják fel és később – rövid egyeztetést követően - a kék lapot.

8:10c – dobás késleltetése, akadályozása: 7m +
Utolsó 30 másodpercben 8:10c – dobás késleltetése, akadályozása: m + 8:10d – kizárást érdemlő (8:5) szabálytalanság: 7m + 8:10d – kizárást érdemlő (8:6) szabálytalanság: 7m + + Írásos jelentés 8:10a,b 8:10d (8:6) Kizárás 8:10a,b és 8:10c 8:10d (8:5,8:6) 7m-es dobás Time Out

Javítás, pontosítás A most ismertetett játékszabály változásoktól függetlenül, további javításokra, pontosításokra került sor: Az Irányelvek és értelmezések rész 1. és 2. mellékletében részletes, példákkal, ábrákkal magyarázzák a nem engedélyezett tárgyakkal (arcvédő, vaksz, stb.) kapcsolatos eljárásokat. (Továbbra is tilos bármilyen arcmaszkot viselni!) Terjedelmi okból ezek ismertetésére most nincs mód, egy későbbi előadás témáját képezik.

Javítás, pontosítás A mostani játékszabály változásoktól függetlenül, az eddigi szabályokban az alábbi javításra, pontosításra kerül sor: 2:5 MKSZ JAB állásfoglalás: Időntúli szabaddobásnál a vétkes csapat nem cserélhet, kivétel, ha a kapus nyilvánvalóan megsérült vagy időlegesen kiállították, kizárták, vagy ha a védekező csapat a záró jelzéskor kapus nélkül játszott a játéktéren. Időntúli szabaddobásnál vagy 7m-es dobásnál a vétkes csapat nem cserélhet, kivétel, ha a kapus nyilvánvalóan megsérült vagy időlegesen kiállították, kizárták. Időntúli szabaddobásnál a védekező csapat záró jelzés előtt megkezdett cseréje (a játékos a saját cserehelyén elhagyta a játékteret) a záró jelzés után nem fejezhető be, azaz újabb játékos már nem léphet be, de a távozó visszatérhet.

Javítás, pontosítás 2:10 MKSZ JAB állásfoglalás:
Holtidőt követő játékfolytatáskor, amennyiben nem indult el az óra vagy a megengedettnél több játékos vagy időlegesen kiállított játékos tartózkodik a játéktéren: A mérkőzést a hibázó játékosok büntetése nélkül, újra kell kezdeni a holtidő megadásakor fennálló játékhelyzetnek megfelelő dobással, vagy ha a labda játékban volt, a holtidőt kérő csapat szabaddobásával folytatódik ott, ahol a labda a játékidő megszakításkor volt, ha még nem értek el gólt, és nem volt progresszív ítélet. Versenykiírás: A játékidő a Magyar Nemzeti Bajnokság NB I. felnőtt bajnoki mérkőzéseken 2X30 perc, 15 perc szünettel. A Magyar Nemzeti Bajnokság többi osztályaiban és a Magyar Kupa mérkőzéseken a félidei szünetek hossza nem változott ( 10 perc).

Az előadás az MKSZ honlapjáról (www. keziszovetseg.hu) letölhető.

Köszönöm a figyelmet!

Játékszabály változások július 1.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Játékszabály változások július 1."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Játékszabály változások július 1.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Játékszabály változások július 1."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés