Az európai integráció előzményei és létrejötte

Az előadások a következő témára: "Az európai integráció előzményei és létrejötte"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció előzményei és létrejötte
EU-integrációs alapismeretek Készítette: Domonkos Endre

2 I. Történelmi előzmények I.
Római Birodalom: első integrációs kísérlet volt. Középkori Európa: feudális széttagoltság mellett kereszténység és latin nyelv egységesítő ereje érvényesült. 1648. Vesztfáliai béke: új korszakot jelentett az államközi kapcsolatokban. 1815. Szent Szövetség rendszere: az államok egymás közötti szerveződésének előképe volt. 1919. Nemzetek Szövetsége: európai államok együttműködése Aristide Briand terve az „európai konföderációról”.

3 II. Eszmetörténeti előzmények I.
A békét biztosító európai egység kérdése már a középkor óta foglalkoztatta a tudósokat, művészeket,filozófusokat, politikusokat. Dante: abszolút monarchia uralma. Pierre Dubois: európai törvényszék terve. Pogyebrád György: európai „föderáció” létrehozása. Sully herceg (IV. Henrik francia király tanácsadója): „keresztény köztársaság” terve. Abbé de Saint-Pierre: európai konföderációról szóló terve.

4 II. Eszmetörténeti előzmények II.
Immanuel Kant: „Örökös béke” terv. Saint-Simon: európai társadalom újjászervezéséről szóló terve. Victor Hugo: Európai Egyesült Államok kialakítása Richard Coudenhove-Kalergi gróf: „Páneurópa” című műve. DE a két világháború között nem sikerült megteremteni az európai összefogást + tartós békét sem. 1943. „Ventotene Kiáltvány”. Szerzői: Altiero Spinelli és Ernesto Rossi voltak. Cél egy föderális Európa megteremtése.

5 III. A második világháború utáni világrend kialakulása I.
1944. Bretton Woods: Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint Világbank (IBRD) felállítása. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) létrejötte. ENSZ Alapokmánya olyan többoldalú nemzetközi szerződés, amely minden más nemzetközi szerződéssel szemben elsőbbséget élvez. ENSZ céljai: nemzetközi béke és biztonság; nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése, gazdasági, szociális és kulturális feladatok megoldására irányuló nemzetközi együttműködés.

6 III. A második világháború utáni világrend kialakulása II.
1946. Winston Churchill fultoni beszéde. 1948. Létrejött az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete. 1948. Brüsszeli Öthatalmi Szerződés létrejötte (Benelux-államok, Egyesült Királyság és Franciao). 1949. április 4. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) létrejötte. 1949. május 5. Európa Tanács létrejötte. 1949. NSZK és NDK létrejötte.

7 IV. Az Európa Tanács megalakulása
1949. május nyugat-európai ország létrehozta az Európa Tanácsot. Az Európa Tanács regionális kormányközi szervezet. Főbb szervek: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság (főtitkár). Emberi Jogok Európai Bírósága: emberi jogok legfelsőbb európai bírói fóruma.

8 V. A NATO megalakulása 1949. április 4. Washingtonban 10 nyugat-európai ország alapította meg a NATO-t. A NATO alapvető célja: politikai és katonai eszközökkel biztosítsa a tagállamok védelmét a SZU katonai erejével szemben. A hidegháború követően a szervezet stratégiai koncepciója is átalakult (válságkezelés és békefenntartás, Európa egységes biztonságának a megteremtése, terrorizmus és tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni harc).

9 VI. A nyugat-európai integráció kialakulása I.
A második világháború után a nyugat-európai politika középpontjába a német-francia megbékélése került. 1950. május 9. Robert Schumann francia külügyminiszter nyilatkozata. Célja: két ország közötti együttműködés új alapokra való helyezése. 1951. április 18. Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg Párizsban aláírták az Európai Szén- és Acélközösségről (ESZAK) szóló Szerződést. ESZAK célja: szén és acél közös piacának létrehozása volt. Európai Védelmi Közösség és Európai Politikai Közösség terve.

10 VI. A nyugat-európai integráció kialakulása II.
Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1947-ben hozták létre. Célok: nemzetközi szabadkereskedelem élénkítése, tarifális és nem tarifális akadályok lebontása. Nemzetközi kereskedelem öt alapelve: 1.) legnagyobb kedvezmény elve; 2.) nemzeti elbánás elve; 3.) viszonosság elve; 4.) nyilvánosság elve; 5). konzultáció elve.

11 VI. A nyugat-európai integráció továbbfejlődése IV.
OEEC tagországai hozták létre 1950-ben az Európai Fizetési Uniót. Európai Fizetési Unió: multilaterális klíringszervezet. 1955. június. A Montánunió külügyminisztereinek messinai találkozója (gazdasági integráció, közös piac, atomenergia békés célú felhasználása). Spaak-jelentés lényege: vámunió létrehozása, közös piacon az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása + közös agrárpolitika bevezetése. Főbb szervek: Bizottság, Tanács és Közgyűlés.

12 VI. A nyugat-európai integráció továbbfejlődése V.
1957. március 25. ESZAK tagállamai aláírták az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződéseket. EURATOM Szerződés: atomenergia békés célú hasznosításának koordinálása, közös kutatások folytatása. Egyesült Királyság: szuverenitáshoz való ragaszkodás, vámunió és nemzetek feletti intézmények elutasítása. 1960. Az Egyesült Királyság és hat nyugat-európai ország részvételével részvételével a Stockholmi Szerződéssel létrejött az Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Célja: tagok közötti ipari szabadkereskedelem megteremtése volt.

13 VII. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD megalakulása)
1960. december 14-én, Párizsban az OEEC 20 tagállama aláírta az OECD okmányát, amely szeptember 30-án lépett hatályba. Jelenleg 30 tagja van az OECD-nek. Magyarország 1996-ban csatlakozott a szervezethez. OECD fő feladata: a tagországok gazdasági és szociális politikájának koordinálása. Tanulmányok, előrejelzések készítése a világgazdaság állapotáról, illetve egyes régiók, országok gazdasági helyzetéről.

14 Köszönöm a figyelmet!