Aktualitások a magyar szakképzés és felnőttképzés rendszerében

Az előadások a következő témára: "Aktualitások a magyar szakképzés és felnőttképzés rendszerében"— Előadás másolata:

1 Aktualitások a magyar szakképzés és felnőttképzés rendszerében
2016. november 11. Nagy Norbert szakmai főigazgató-helyettes HMSZC

2 Új kihívások a hazai szakképzésben
Ipar 4.0 Negyedik ipari forradalom: robotika, automatizáció, „intelligens” gyártási rendszerek Irinyi Terv Digitalizációs folyamatok elterjesztése a gazdaságban Az „industry 4.0”, „negyedik ipari forradalom” = a gyártást új alapra helyező robotikával, automatizációval, illetve az ipari termelési folyamatok intelligens összekapcsolásával jellemezhető. Az „új termelési forradalom” azt az egyre markánsabb gyakorlatot jelenti, amelyekben mindennél erőteljesebb hangsúlyt kap a hajtóerőt képező informatika és a klasszikus ipar összeolvadása. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy olyan informatikai vállalat, mint a Google, konkurenciát jelentsen nagy múltú autógyártóknak – az intelligens, vezető nélküli autók megjelenésével azonban ez ma már a valóság. Új iparágak alakultak ki, és várhatóan a közeljövőben továbbiak alakulnak ki a gyorsan fejlődő és terjeszkedő digitalizációs folyamatoknak köszönhetően. Az Ipar 4.0 mellett a magyar szakképzési rendszerre az Irinyi Terv is erőteljes hatást gyakorol, amely az Ipar 4.0-val összhangban az új technológiák alkalmazását, a digitalizációs folyamatok elterjesztését tűzi ki céljául, különösen a kiemelten fejlesztendő, versenyképes ágazatokban (pl. specializált gép- és járműgyártás , IKT szektor). A digitalizációs folyamatok mellett külön kihívást jelent a magyar munkaerő-piacra a minőségi és mennyiségi szakemberhiány, amely miatt jelenleg kevés a termelésbe bevonható, magabiztos és megfelelő szaktudással rendelkező, az új kihívásoknak is megfelelő szakember. Éppen ezért különösen fontos a szakképzés megreformálása és kiterjesztése, hogy a szakképzést választókból a digitalizált iparban is foglalkoztatható munkaerő váljon. Korszerű tudású, felkészült szakemberek iránti igény

3 Egyes szakterületeken jellemző munkaerő-hiány
Egészségügyi szakterület (ápolók, szakdolgozók). Faipari foglalkozások (bútorasztalos, kárpitos, általános asztalos). Fém- és villamosipari foglalkozások (hegesztő, lángvágó, lakatos, CNC gépkezelő). Járművezetők és mobil gépek kezelői (tehergépkocsi vezető, kamionsofőr, autóbuszvezető). Építőipari foglalkozások (kőműves, villanyszerelő, burkoló, szobafestő). A magyar gazdaságban egyes területeken hiány van szakképzett munkaerőből, ez is indokolja a szakképzés kereteinek bővítését, azt hogy minél több fiatal és felnőtt számára tegyük lehetővé és ösztönözzük a szakmatanulást, szakmaváltást.

4 Főbb intézkedési területek a koncepció alapján:
A kihívásokra adott válaszok a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” c. koncepcióban Főbb intézkedési területek a koncepció alapján: A duális képzési struktúra kiterjesztése (munkaadók ösztönzése, kamarai garancia) A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek bővítése és a szakmatanulás ösztönzése (korhatár emelés, 2. szakképesítés, ösztöndíj) Új fenntartói struktúra létrehozása (szakképzési centrumok) Új képzési szerkezet, a gazdaság igényeihez igazodó képzési tartalom kialakítása A magyar kormány már 2015 januárjában kormányhatározatban fogadta el a szakképzés minőségi átalakítását célzó ún. Szakképzési Koncepciót. A koncepció szerinti legfőbb intézkedések: A duális szakképzés kiterjesztése: a munkaerőpiacon elvárt, releváns készségek és kompetenciák leghatékonyabb módon munkaalapú tanulás által sajátíthatók el, ezért számos intézkedés szolgálja a duális képzés kiterjesztését, ösztönzését, a tanulószerződések és a képzésbe bekapcsolódó munkaadók számának növelését A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek tágítása: A szakképzéshez és a szakképesítés megszerzéséhez való hozzáférés előfeltétele az egyének munkaerőpiacra való belépésének és tartós foglakoztatásának. intézményrendszer létrehozása: a szakképzési centrumok - hatékony, a tanulói és munkaadói igényekre mind tartalmi, mind pedig területi szempontból reagálni képes intézményrendszer létrehozása Egyidejűleg: Új képzési szerkezet kialakítása, valamint a gazdaság igényeihez igazodó tartalmi változtatások a képzésekben

5 I. A duális szakképzés kiterjesztése
„Kamarai garanciavállalás”: a tanuló gyakorlati képzése csak akkor folyhat iskolai tanműhelyben, ha a gazdasági kamara igazolja, hogy nem tud gyakorlati képzést végző vállalatot biztosítani. Munkaadók pénzügyi ösztönzése: a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget csökkentő költségnemek bővítése, adminisztratív terhek csökkentése. Tanulószerződés köthető a felnőttoktatásban is. A felsőoktatási duális képzés finanszírozási hátterének megteremtése. Szt. 46. § (1) A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha megfelelő képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése a szakközépiskola vagy szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg. (1a) Ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről. 34. § (1)A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. (2) Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.

6 II. A szakképzésbe való belépési lehetőségek kereteinek bővítése, szakmatanulás ösztönzése 1.
A nappali rendszerű középfokú iskolai oktatásban való részvétel felső korhatárának emelése 25 éves korra. A második szakképesítés ingyenes a felnőttoktatás keretében (részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés nem számít külön szakképesítésnek). Szakképzési Hídprogram bevezetése: két év, sikeres záróvizsgával alapfokú iskolai végzettséget, valamint sikeres komplex szakmai vizsgával rész-szakképesítést ad. Kt. 60.§ (1) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) középfokú iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Szt. 29.§ ….ingyenes a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, b) a tanuló részére a szakgimnáziumban a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, a szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamain három tanéven keresztül. Az ingyenesség megállapításánál a Szakképzési Híd programban való részvételt és vizsgát figyelmen kívül kell hagyni. A tanuló – a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló kivételével – második szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. Szt. 34/A. (4) Az a tanuló, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, további tanulmányait a Szakképzési Hídprogramban folytatja. A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be. A Szakképzési Hídprogram záróvizsgája sikeres teljesítése esetén a szervező iskola alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanuló számára. (Szt. 24/A.§)

7 Szakképzésbe beiratkozottak
A Szakképzési Centrumokban 2016/2017. tanév 9. évf fő Bontásban Szakgimnázium (korábbi nevén szakközépiskola): fő Szakközépiskola (korábbi nevén szakiskola): fő Gimnázium: fő Szakiskola: 385 fő A második szakképesítésre történő ingyenes felkészítés lehetősége esélyt biztosít arra, hogy a felnőttoktatásba bekapcsolódó munkavállalók is versenyképes szakmai tudást szerezzenek, segítse őket az esetleges pályakorrekcióban. A szakképzési centrumokban jelenleg több mint diák tanul a nappali rendszerű iskolai oktatásban, felnőttoktatás keretében pedig őszén mintegy fő, 2016-ban további több mint 5000 fő kezdte meg tanulmányait a keresztféléves képzésében. A felnőttoktatásban, mind a szakképző évfolyamokra, mind az érettségi felkészítő évfolyamra történő beiratkozások száma jelentős növekedést mutat szeptemberében az előző évhez képest. A szakképzésre beiratkozottak száma közel háromszorosa az előző tanévben beiratkozottak számának. E növekvő létszámadatok várhatóan jelentős javulást fognak hozni a szakképzett munkaerő létszámának tekintetében. A 2015/16. évi adatokban a szeptemberi és a februári keresztféléves beiratkozások is szerepelnek, a 2016/17. tanév adatai értelemszerűen a szeptember végéig történt beiratkozások adatai. Mind a szakképzésben, mind az érettségire felkészítő évfolyamokra történő jelentkezés jelentős növekedést mutat szeptemberben az előző tanévhez képest (háromszoros, ill. két- és félszeres). A jelen tanév keresztféléves adatai az arányokat tovább javíthatják.

8 Szakképzésbe beiratkozottak
A Szakképzési Centrumokban a felnőttoktatásban beiratkozottak száma: 2015/2016. tanévben: több mint fő 2016/2017. tanévben: fő 2016/2017. tanév bontásban Szakmára beiratkozottak száma: fő Érettségire felkészítésre beiratkozottak száma:   fő A második szakképesítésre történő ingyenes felkészítés lehetősége esélyt biztosít arra, hogy a felnőttoktatásba bekapcsolódó munkavállalók is versenyképes szakmai tudást szerezzenek, segítse őket az esetleges pályakorrekcióban. A szakképzési centrumokban jelenleg több mint diák tanul a nappali rendszerű iskolai oktatásban, felnőttoktatás keretében pedig őszén mintegy fő, 2016-ban további több mint 5000 fő kezdte meg tanulmányait a keresztféléves képzésében. A felnőttoktatásban, mind a szakképző évfolyamokra, mind az érettségi felkészítő évfolyamra történő beiratkozások száma jelentős növekedést mutat szeptemberében az előző évhez képest. A szakképzésre beiratkozottak száma közel háromszorosa az előző tanévben beiratkozottak számának. E növekvő létszámadatok várhatóan jelentős javulást fognak hozni a szakképzett munkaerő létszámának tekintetében. A 2015/16. évi adatokban a szeptemberi és a februári keresztféléves beiratkozások is szerepelnek, a 2016/17. tanév adatai értelemszerűen a szeptember végéig történt beiratkozások adatai. Mind a szakképzésben, mind az érettségire felkészítő évfolyamokra történő jelentkezés jelentős növekedést mutat szeptemberben az előző tanévhez képest (háromszoros, ill. két- és félszeres). A jelen tanév keresztféléves adatai az arányokat tovább javíthatják.

9 Népszerű szakmacsoportok a felnőttoktatásban
A szakképzési centrumokba szeptemberben beiratkozottak száma alapján a legnépszerűbb szakmacsoportok: Egyéb szolgáltatások: fő Egészségügy: fő Vendéglátás-turisztika fő Közgazdaság fő Gépészet fő Az Egyéb szolgáltatások szakmacsoport kiemelkedően magas létszámához döntően az ebbe a szakmacsoportba tartozó Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I,II. képesítésre jelentkező fő járult hozzá. A másik négy szakmacsoport a beiratkozottak számát tekintve az előző tanévben is az elsők között volt. Mindkét évben népszerű még a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, a Közlekedés, az Informatika, a Villamosipar, elektronika, az Informatika szakmacsoport.

10 Népszerű szakképesítések a felnőttoktatásban
A szakképzési centrumokba szeptemberben beiratkozottak száma alapján a legnépszerűbb szakképesítések: Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I.: fő Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II.: fő Gyakorló ápoló: fő Ápoló: fő Mentőápoló: fő Szakács: fő Pénzügyi-számviteli ügyintéző: fő Vállalkozási mérlegképes könyvelő: fő Hegesztő fő Az Egyéb szolgáltatások szakmacsoport kiemelkedően magas létszámához döntően az ebbe a szakmacsoportba tartozó Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I,II. képesítésre jelentkező fő járult hozzá. Az Egészségügy szakmacsoportba tartozó három „Ápoló” szakképesítésre összesen több mint 2000 fő jelentkezett első- vagy második szakképesítésként. A Vendéglátásban legnépszerűbb a Szakács szakma, a Közgazdaság szakmacsoportban a Pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint az iskolai rendszerű képzésbe beemelt Mérlegképes könyvelő. A Gépészet szakmacsoportban Hegesztő képesítésre 598 fő iratkozott be szeptemberben. A 2015/16. tanév azonos időszakában (a tanév elején) is népszerűek voltak ezek a szakképesítések: a Gyakorló ápoló szakképesítésre 991-en, az Ápoló szakképesítésre 420-an, a Gyakorló mentőápoló szakképesítésre 180-an iratkoztak be, Szakács szakmára 737, Pénzügyi és számviteli ügyintézőre 738-an iratkoztak be, Hegesztőnek 441-en jelentkeztek. Mindkét évben magas a logisztikai ügyintéző képzésre, a cukrász képzésre, a villanyszerelő képzésre beiratkozottak száma is.

11 II. A szakképzésbe való belépési lehetőségek kereteinek bővítése, szakmatanulás ösztönzése 2.
Hiány-szakképesítést tanulók szakképzési ösztöndíja Szakképzési ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések - száma a 2016/17-es tanévtől megyénként 12-ről 20-ra nőtt, - köre bővült az adott megyében hiány-szakképesítésnek minősülő szakgimnáziumi „technikus” szakmákkal. Az ösztöndíj havi összege: a tanuló tanulmányi eredményétől függően szakközépiskolában a szakképző évfolyamokon havi 10 ezer Ft-tól 35 ezer Ft-ig, szakgimnáziumban a „technikusi” évfolyamon havi 20 ezer Ft-tól 50 ezer Ft-ig (Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24.) Korm. Rendelet) Hiány-szakképesítések: A fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottság a 2016/17. tanévtől megyénként legfeljebb 20, az adott megyében ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésre tesz javaslatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére. A megyénkénti hiány-szakképesítések jegyzéke kormányrendeletben jelenik meg. Ösztöndíjban az iskolai rendszerű nappali szakképzésben hiányszakmát tanulók részesülnek, megadott feltételek esetén (nem jár szakközépiskolásnak, szakiskolásnak 2,51 tanulmányi átlageredmény alatt, szakgimnáziumban tanulónak 3,01 tanulmányi átlageredmény alatt, bármely tárgyból elégtelen osztályzat esetén, 7 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén, meghatározott fegyelmi büntetés esetén, évfolyamismétléskor)

12 III. Új fenntartói struktúra: a szakképzési centrumok
NGM fenntartásában, 44 db szakképzési centrum (Budapesten 5, megyénként 1-3). Önálló költségvetési szerv, többcélú intézmény Fenntartói feladatok: NSZFH, mint középirányító szerv. Minimális tanulói létszám: 2000 fő.

13 Az új fenntartói struktúra eredményei
Átlátható és koordinálható intézményegységek Költséghatékony gazdálkodás, bérek és számlák rendszeres kifizetése Szakmai hálózat alapjainak megteremtése Kapcsolattartás a helyi gazdasági szereplőkkel

14 Új lehetőségek: A szakképzési centrumok mint képzési és szolgáltató központok
idegen nyelvi tudás bővítése informatikai tudás bővítése életpálya tanácsadás LLL SzC A 2016 szeptemberétől tervezett további intézkedések szerint a szakképzési centrumok képzési és szolgáltató központokká alakulnak át, ahol új lehetőségek nyílnak a szakmai tudás elsajátítása mellett az idegen nyelvi és az informatikai tudás bővítésére is. Emellett a centrumokban képzési és életpálya tanácsadással is segíteni szeretnénk a fiatalokat és felnőtteket egyaránt, hogy jobban megismerhessék a szakmai fejlődési, továbblépési lehetőségeiket, az azokhoz kapcsolódó képzési kínálatot, a megszerezhető új ismeretek révén kibővülő munkaerő-piaci lehetőségeket. Természetesen ezek a célok csak úgy valósíthatóak meg eredményesen és hatékonyan, ha kihasználjuk a már meglévő, jól működő szakmai, gazdasági kamarákkal történő együttműködési lehetőségeket is, így törekvéseink egyúttal e kapcsolatok elmélyítésére is irányulnak. Továbbá csak akkor valósulhatnak meg, ha mindenki számára adott a lehetőség a színvonalas szakmai tudást nyújtó, kompetenciafejlesztő képzésekben való részvételre is, azaz ha a gyakorlatban is megvalósul az Európai Unióban már évtizedek óta a – munkavállalói oldalon is - jól működő „élethosszig való tanulás” (Lifelong Learning) szemlélete.

15 Új lehetőségek: A szakképzési centrumok „hálózat” jellegű működése
Gyors reagálás a szakképzés kihívásaira Hatékonyság növelése a centrumok módszertani megerősítésével A centrumok felnőttképzésben való szerepvállalásának növelése A szakképzési centrumok „hálózat” jellegű működése. Az elmúlt egy év megmutatta számunkra, mennyire fontos, hogy gyorsan reagálni tudó hálózatot alakítsunk ki a szakképzésben. Ezen hálózat hatékonyságát tovább fogjuk növelni a centrumok módszertani megerősítésével és a felnőttképzésben való szerepvállalásuk növelésével.

16 IV. A szakképző intézmények képzési szerkezetének változásai 1.
A 2016/2017-es tanévtől új képzési struktúra szakközépiskola szakgimnázium 4+1 éves képzés gimnáziumi végzettséggel v. más ágazati szakgimnáziumi végzettséggel továbbra is 2 éves szakmai képzés! szakiskola szakközépiskola 3+2 éves képzés a három szakképző évfolyam után a tanuló döntése szerint érettségi megszerzése a szakképzettség beszámításával Mindkét tanulási út érettségivel végződik. Kt.12. § (1) A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Kt. 13. § (1) A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. (4) A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. Szt. 24. § (1) A szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak iskolai rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanulmányait. (2) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú iskolai rendszerű képzésben szerzett szakképesítéssel, az e szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.

17 IV. A szakképző intézmények képzési szerkezetének változásai 2.
 Speciális és készségfejlesztő szakiskola szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola Szakiskola: a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára és nyújt részükre a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket. Készségfejlesztő speciális szakiskola: a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. A szakiskolában, készségfejlesztő speciális szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.

18 Közismeret (érettségire felkészülés)
Szakközépiskola Szakgimnázium Közismeret (érettségire felkészülés) Közismeret (érettségire felkészülés) Szakmai ismeretek 2. Szakmai ismeretek (ágazati érettségi) Szakmai ismeretek 1. (Szi1+Szi2 szakmai érettségi vizsga + szakképesítés) 2016. szeptember 1-jétől megváltozik a szakgimnáziumi évfolyamokon a szakmai és a közismereti képzések aránya a korábbi szakközépiskolához képest. E képzési időszakban a szakmai képzés aránya emelkedik, mintegy óra szakmai képzési többlet lehetőség jelenik meg. A köznevelési törvény módosítása alapján a szakgimnáziumokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga. Egyúttal a évfolyamon olyan szakmai ismereteket is elsajátítanak az érettségit követő, OKJ szerint két éves technikusi szakmához, amely egy évre rövidíti számukra a technikusi képzési időt. ig től felmenő

19 Új közismereti tantárgy
Természettudományos ismeretek komplex módon történő oktatása Földrajz Fizika Biológia Kémia Az interdiszciplináris szemléletű, a természettudományos ismereteket komplex módon oktatandó új tantárgy tantervének tervezete augusztus eleje óta elérhető az OFI és az NSZFH honlapján; a hozzá készült tanári és tanulói online segédanyagokkal együtt.

20

21 Új képzési szerkezet - új szakképesítések
Autóbuszvezető, Tehergépkocsi-vezető Iskolai rendszerű képzés keretében, ingyenesen, bármely szakképesítés birtokában A hatósági és az OKJ-s képzés közelítése, tartalmi összeolvadása „szakmásított sofőrképzés”

22 Új képzési szerkezet - új szakképesítések
Új, speciális tudást biztosító szakképesítések, szakképesítés-ráépülések a gépészet, az informatika, a vegyipar, a villamosipar területén pl. Épületgépészeti előkészítő (52-es szint), Automatikai berendezés karbantartó (35-ös szint, ráépülés, i.r), Villamos berendezés szerelő és üzemeltető (52-es szint), Megújuló energiatermelő berendezések üzemeltetője (35, ráépülés, ir.k), Irodai informatikus (52-es szint), Webfejlesztő (55-ös szint, ráépülés, i.r.), Vegyész technikus (54-es szint, i.r.,), Vegyipari rendszerüzemeltető szaktechnikus (55-ös szint, ráépülés, i.r.)

23 Új képzési szerkezet - új szakképesítések
Kereskedelmi képviselő, Üzleti szolgáltatási munkatárs, Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző, Mérlegképes könyvelő Új szakképesítések a gazdaság hívó szavára Lehetővé vált a mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés iskolai rendszerű képzése -A dinamikusan fejlődő szolgáltató szektor növekvő igényeinek kielégítése -SSC képzés Az 54-es szintű Kereskedelmi képviselő érettségire épülő 2 éves képzési idejű, iskolai rendszerű szakképesítés. Az egyre nagyobb számban telepített szolgáltató központok, a dinamikusan fejlődő shared service center (az üzleti folyamatok dinamizálása komplex, akár határokon is átnyúló szolgáltató központok kialakításával) iparág hazai elterjedéséhez, munkaerő-piaci igényeinek kielégítésére és támogatására jelent meg az OKJ-ban új szakképesítésként az Üzleti szolgáltatási munkatárs (iskolai rendszerű, 54-es szintű képesítés, 2 év). Aki rugalmas hozzáállással megteremti az ügyfélnek leginkább kedvező feltételeket, a személyre szabott szolgáltatás lehetőségét, szükség szerint angol nyelven. Elláthat pénzügyi, beszerzési, ügyfélszolgálati, CRM, HR, vagy az IT és telekommunikáció szolgáltatások területén speciális szolgáltatási tevékenységet. A kezdeményezők között volt többek között az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) is. A Német Iparkamara (DUIHK) javaslatára került az OKJ-be az Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző szakképesítés (54-es, iskolai rendszerű képesítés, 2 év) az Idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző szakképesítés-ráépülés mellé. Az idegen nyelvi kereskedelmi ügyintézők különböző iparágak vállalatainál dolgozó kereskedelmi és gazdasági feladatkörökkel– például beszerzési folyamatokkal, gyártási folyamatokkal, értékesítési folyamtokkal, valamint munkaügyi, pénzügyi és számviteli feladatokkal – foglalkozhatnak majd.

24 Vállalkozási ismeretek, Idegen nyelvi ismeretek Informatikai ismeretek
Új képzési szerkezet - új szakképesítések Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I, II „Továbbképzés” bármely szakképesítés birtokában, iskolai rendszerben, ingyenesen Vállalkozási ismeretek, Idegen nyelvi ismeretek Informatikai ismeretek Szinte minden szakterülethez kapcsolódóan hasznos ismereteket adó - vállalkozási, informatikai, nyelvi kompetenciákat fejlesztő - két új szakképesítés-ráépülés került az OKJ-be, melyet a szakképesítéssel rendelkezők felnőttoktatás keretében ingyenesen megszerezhetnek: 35  Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. (szakiskolát végzettek számára) 55  Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (szakközépiskolai végzettséggel rendelkezőknek) A szakképzési centrumokban igen nagy az érdeklődés e két képzés iránt, szeptember 30-ig fő iratkozott be.

25 Szakgimnáziumban megszerezhető végzettségek 1.
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések: 66 db (OKJ-ba bekerült 41 új, valamint 25 meglévő szakképesítés) Az Országos Képzési Jegyzéket kiadó 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet január 01-jén hatályba lépő 3. melléklete tartalmazza a szakgimnáziumi érettségi keretében megszerezhető szakképesítéseket, valamint az adott ágazatban az ennek birtokában egy tanév alatt megszerezhető 54-es, „technikus” szintű szakképesítéseket mind a 42 ágazatban. A szakgimnáziumokban a szakmai érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéseket, valamint az ezek birtokában 1 év alatt elsajátítható technikusi szakképesítéseket magába foglaló táblázatot az Országos Képzési Jegyzéket kiadó 150/2012. (VII. 6.) Korm.rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza, amely január 1-jén lép hatályba, hiszen májusban kerülnek lebonyolításra az első ilyen szakmai érettségi vizsgák. Addig ( ben ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tesznek a tanulók ötödik tárgyként kötelező érettségi vizsgát, és nem szakképesítést, hanem adott FEOR számú munkakör betöltésére jogosító képesítést kapnak az érettségivel. A 3. melléklet az OKJ-t kiadó rendelet 25/2016. (II. 25.) Korm. Rendelettel történő módosításával került be a jogszabályba.

26 Szakgimnáziumban megszerezhető végzettségek 2.
Néhány példa a szakgimnáziumokban megszerezhető végzettségekre: VIII. Épületgépészet ágazatban Érettségi keretében: Épületgépészeti előkészítő vagy Bevontelektródás kézi ívhegesztő és Gázhegesztő Érettségit követően: Épületgépész technikus Az Épületgépészet ágazatban az adott ágazatban teljesített szakmai érettségit követően Épületgépész technikus képesítésre történő felkészítés folyik az OKJ-ban erre a képesítésre előírt 2 év helyett 1 évig. Az ágazatban a tanulók attól függően, hogy melyik irányú felkészítésben vettek részt, vagy 52-es szintű Épületgépészeti előkészítő, vagy két 31-es szintű szakképesítést kapnak a szakmai érettségi vizsgához kapcsolódóan. Természetesen e képesítések birtokában is kiléphetnek a munkaerő-piacra.

27 Szakgimnáziumban megszerezhető végzettségek 3.
Néhány példa a szakgimnáziumokban megszerezhető végzettségekre: IX. Gépészet Érettségi keretében: Gyártósori gépész Érettségit követően: Gépgyártástechnológiai technikus Érettségi keretében: Finommechanikai műszerész Érettségi követően: Fegyverműszerész Érettségi keretében: Villamos berendezés szerelő és üzemeltető Érettségi követően: Mechatronikai technikus Egyes ágazatokban több szakképesítés közül választ az iskola a kínálatában, ill. a tanuló a jelentkezéskor. Attól függően, hogy mely technikusi végzettséget szeretné az ötödik tanév végén megszerezni, választ az érettségi keretében megszerzendő szakképesítésekre történő felkészítések közül.

28 Szakgimnáziumban megszerezhető végzettségek 4.
Néhány példa a szakgimnáziumokban megszerezhető végzettségekre: XXVI. Kereskedelem Érettségi keretében: Eladó Érettségit követően: Kereskedő Kereskedelmi képviselő XXVII. Vendéglátóipar Érettségi keretében: Pincér Érettségit követően: Vendéglátásszervező Egyes ágazatokban több, más ágazatban egy db technikusi szakképesítésre történő felkészítés folyik az ágazatban.

29 Új tanulási utak SNI-s és a HHH-s tanulók a második szakképesítésüket is nappali rendszerű oktatásban szerezhetik Szakképzési HÍD programok indulása Intenzív felnőttoktatás Olyan, ún. „intenzív felnőttoktatás” lehetővé tétele, miszerint a 2 éves képzési idejű szakképesítéseket iskolai rendszerű speciális esti képzésben 1 év alatt is meg lehessen szerezni. A képzés megszervezésére úgy nyílik lehetőség, hogy az esti munkarendben szervezett képzésekre 2 évfolyamra előírt teljes óraszámot, magasabb képzési intenzitással rövidebb, fele annyi idő alatt teljesítenék a tanulók. A képzési időtartam csökkenése nem sérti a szakképzési törvény esti képzésre meghatározott gyakorlati képzési előírásait sem. Az SNI-s és a HHH-s tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében lehetővé vált, hogy ők a második szakképesítésüket is nappali rendszerű oktatásban szerezhessék meg. A szakképzési törvény legutóbbi módosítása ugyanis általánossá tette a második szakképesítés kizárólag felnőttoktatás keretei közötti megszerezhetőségét.

30 Fejlesztési irányok A középiskolai felvételi rendszer átalakítása
A technikusi végzettség 50 kredites, a tanulmányok egy éves rövidítését eredményező beszámítása a BA/BSC szakoknál

31 Fejlesztési irányok a tanulószerződések kiterjesztése alacsonyabb évfolyamokra, üzemek feletti tanműhelyi kategória kialakítása (magas színvonalú képzési szolgáltatás), szintvizsga és mestervizsga rendszer átgondolása, átalakítása adminisztráció-csökkenéssel járó egyszerűsítések

32 Fejlesztési források - Elindult kiemelt projektek
GINOP „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” – 30 Mrd GINOP „A digitális szakadék csökkentése” – 20,4 Mrd GINOP VEKOP/15 „Részvétel az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérése programjában (PIAAC)” – 1,1 Mrd GINOP VEKOP/15 „A szakképzést végzettség nélküli elhagyók számának csökkentése” – 1,5 Mrd

33 Fejlesztési források - Tervezés alatt álló projektek (2016)
GINOP Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára – 10 Mrd GINOP VEKOP Munkahelyi képzések támogatása mikro, kis- és középvállalatok munkavállalói számára – 20 Mrd + 2,6 Mrd GINOP VEKOP-8.5.1– Idegen nyelvi készségek fejlesztése – 15,00 Mrd + 2,5 Mrd GINOP – Munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése 2,5 Mrd

34 Fejlesztési források - Tervezés alatt álló projektek (2016)
GINOP VEKOP-16 – „A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése” – 7 Mrd GINOP és VEKOP-8.6.3– „A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése” 8,75 Mrd + 1,3 Mrd

35 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!