A LITVÁNOK RÖVID TÖRTÉNETE

Az előadások a következő témára: "A LITVÁNOK RÖVID TÖRTÉNETE"— Előadás másolata:

1 A LITVÁNOK RÖVID TÖRTÉNETE
Laczházi Aranka 1 1

2

3 Őstörténet: a baltiak eredete, a balti őshaza
A litvánok, illetve általában az ún. balti törzsek (litvánok, žemaitisok, poroszok, latgalok, zemgalok, sėlek, jotvingok) a történelem előtti időkben jóval nagyobb területen élhettek, mint ma. Erről tanúskodnak a balti eredetűnek tartott víznevek (hidronímák), amelyek kiterjedését a következő térkép mutatja be. Ezek alapján a baltiak által lakott területek határai az időszámításunk első századaiban Keleten: a Volga és az Oka folyók köze Nyugaton: a Visztula (esetleg az Odera?) Délen: a Dnyeper felső medencéje, a Pripjaty folyó mocsarai lehettek

4 Moszkva: vö. litván dial. mazgoti, lett mazgāt ‘mos, öblöget’
Egyes kutatók szerint pl. Moszkva és a Volga neve is a balti nyelvek alapján etimologizálható: Moszkva: vö. litván dial. mazgoti, lett mazgāt ‘mos, öblöget’ Volga: vö. lit. Ilgupė (létező folyónév az ilgas ‘hosszú’, upė ‘folyó’ elemekből. A balti hidronímák elterjedtsége. 1=nagy sűrűség, 2=kis sűrűség, 3= ritka vagy kétséges. (Forrás: Bojtár 1997: 46) A zöld vonal a lettek, litvánok által ma lakott terület határát jelöli.

5 A korai nyelvi kölcsönzések is utalnak a baltiak feltételezhető szomszédaira a történelem előtti időkben: Balti-szláv (ie )  •közös lexika :  galva ‘fej’, ranka ‘kéz’, nagas ‘köröm’, pirštas ‘ujj’, ragas ‘szarv’, karvė ‘tehén’; geležis ‘vas’, ledas ‘jég’, liepa ‘hárs’, ežeras ‘tó’, stb.  •A balti szubsztrátum nyomai a keleti szlávban pl: - akanyje (a hangsúlytalan o hang a-ként ejtése) - az i, u hangok megőrzése bizonyos szavakban: полный/pilnas, первый/ pirmas, полк/ pulkas

6 Balti - finnugor (i.e III-II. évezred):
•Szókincs: a) A baltiból a finnbe a „szárazföldi életmód” szavai: fi. siemen < li. sėmenys ‘gabonamag’; fi.herne < li. žirnis ‘borsó’; fi. vako < li. vaga ‘barázda’; fi.tarha < li.daržas ‘kert’; fi.oinas < li.avinas ‘bárány’; fi.härkä < žirgas ‘ló’; fi.kirves < li.kirvis ‘fejsze’; fi. paimens < li. piemuo ‘pásztor’; fi.heimo < šeima ‘család’; fi.tütar < li.duktė ‘vki lánya’, stb. (A mai finn szókincs 1%-a.) b) A finnből a litvánba „tengeri” szavak: lit. burė < fi. purje ‘vitorla’; laivas < laiva ‘csónak’; silkė – silakka ‘hering’; kilkė – kilka ‘apró hering’; Lett kāzas < lív kozgond ‘esküvő’; māja < maja ‘ház’; puika < poeg, poika ‘fiú’, stb. •lett szóhangsúly: az első szótagra került •litván posztpozíciós lokatívusz miškas – miškan (a várható indoeurópai prepozíció helyett) • felszólító mód képzője –k eiti – eik! • ugor: a mai szibériai finnugor nyelvekben is vannak balti jövevényszavak – vagyis keleten a Volga mentén is éltek baltiak.

7 Balti-iráni (a Szejm medencéjében):
• szatem-palatalicáció: širdis; akmuo/ašmuo •jövő idő képzése azonos módon •néhány közös szó Balti-germán: ie. III. évezredtől nyelvtani egyezések + jövevényszavak alus < óizlandi ol ‘sör’; kliepas/klaips < óizl. hleifr, gót. hlaifs ‘kenyér’; kvietys/kvieši < gót hwaiteis ‘búza’; gatvė/gatve < gót gatwo; óskandináv gata ‘utca’; midus < gót. midu ‘méz’; šarvas < gót. sarwa ‘páncél’

8 A litván államalapítás
Litvániát 1009-ben említik először a Quedlinburgi Évkönyek annak kapcsán, hogy a pogány litvánok megölték Szent Brúnó püspököt: „...a Bonifácnak nevezett Szent Brúnó püspököt és szerzetest hittérítő missziójának második évében Ruszia és Litvánia (Litua) határán a pogányok fejbe vágták és ő 18 társával együtt február 23-án az égbe szállt.”

9 Részlet a Quedlinburgi Évkönyvből Litvánia első említésével
Szent Brúnó mártírhalála. Ismeretlen festő freskója egy lengyelországi kolostorban 9 9

10 Kernavė: az első litván „főváros”
A dombokon erőd, szentély, illetve fejedelmi székhely lehetett. Az UNESCO kulturális világörökség listáján szerepel mint kora-feudális, kereszténység előtti település .

11 Első királyuk: Mindaugas/Mendog, aki 1240 körül felvette a nagyfejedelmi címet, 1250-ben háza népével meg-keresztelkedett, 1253-ban (július 6.) a pápától kapott koronával királlyá koronázták: ő Litvánia első és utolsó királya 1261-ben visszatért a pogány hitre. Ez az egyetlen sikeres államalapítás a régióban a nyugatiak (pl.Német Lovagrend) megjelenését követően.

12 Gediminas, • Örökletessé tette a fejedelmi trónt (→1572-ig: Gediminas dinasztia) • Hódítások Keleten • Ő maga pogány, de hét fia közül három pravoszláv • kereskedelmi szerződés Rigával; külföldi iparosok, kereskedők behívása (pl. sok német) • városok fejlődése: Trakai, Kaunas • 1323: Vilnius (Vilna, Wilno) első említése XVI. századi képzelt portré Gedimias várának fennmaradt bástyája Vilniusban

13 A Litván Nagyfejedelemség területének növekedése a XIII.-XV. században

14 Az ún. „Gediminas-oszlopok”
“Vytis” („Lovag”) XV. századi ábrázolások

15 Gediminas levele a pápához:
„Tiszteljék a keresztények az istent saját hitük szerint, szolgáljanak az oroszok (rutheni) neki saját szokásaik szerint, a lengyelek ugyancsak a maguk módján, mint ahogyan mi is saját szokásunkkal tiszteljük az istent – és mindnyájunknak egy istene van.” (Idézi: Bojtár 1997: 147)

16 Gediminas utódai Kęstutis (Kejsztut) †1377 Algirdas (Olgerd) †1377
Vilnius: dél-keleti hódítások (Kijev, Moszkva ostromlása) ⇩ Jogaila /Jagiello Kęstutis (Kejsztut) †1377 Trakai: a német kereszt lovagok elleni védekezés ( között kb betörés volt) ⇩ Vytautas (Vitovt, Witold) Megjegyzés: a litvánokról a középkorból keleti szláv, latin, német, lengyel nyelvű írott források maradtak fenn. A fejedelmek litván neveit a XIX. században „rekonstruálták”. Itt első helyen a ma használt litván név szerepel, zárójelben a forrásokban található más nyelvű formák.

17 Jogaila † 1434 Moszkva és a Német Lovagrend erősödő
fenyegetése → tárgyal a pravoszláv hit felvételéről DE: ez nem véd a Német Lovagrend Támadásaitól → a nyugati kereszténységet választja 1385: házasság Hedvig magyar-lengyel királylánnyal Lengyelország királya + Litvánia nagyfejedelme lesz → perszonálunió 1387: Litvánia megkeresztelése (Žemaitija megkeresztelése csak 1413-ban) A litvánok „Európa utolsó pogányai”; a pogány szokások a XVIII. századig éltek.

18 Jogaila és Hedvig szobra a Budai Várban (2013)
Piotr Stachiewicz: Litvánia megkeresztelése (1910) 18

19 Freskó részlete, Strasbourg, XIV-XV. sz.:
az európai keresztény országok sorát ábrázolja

20 Nagy Vytautas † 1430 1392-től litván nagyfejedelem, székhelye Trakai
lázadás Jogaila ellen (a Német Lovagrend támogatásával) törekvés Litvánia, illetve a nagyfejedelmi hatalom megerősítésére, önállóságára gazdasági fejlődés, modernizálás a katonai erő növelése (pl. karaimok, tatárok betelepítése) uralkodása alatt érte el a fejedelemség legnagyobb kiterjedését (kb. 1 millió km2) Vytautas a grunwaldi csatában (1410) (Jan Matejka, XIX.sz.)

21 A grunwaldi (Žalgiris) csata, 1410: a lengyel-litván unió döntő győzelme a Német Lovagrend felett

22 A Litván Nagyfejedelemség területének növekedése a XIII.-XV. században

23 Jonas Mackevičius: „Nagy Vytautas a Fekete-tengernél“ (1930)
23 Jonas Mackevičius: „Nagy Vytautas a Fekete-tengernél“ (1930)

24 A Litván Nagyfejedelemség
Népei: litván (csak kb. 20 %!) keleti szláv („rutén”) német (főleg a városokban) zsidó karaim( Vilnius környékén) tatár (Vilnius környékén) 24 Nyelvek: hivatalos, írott nyelv: keleti szláv német latin jiddis tatár Karaim litván: csak szóbeli használat! Forrás: Bojtár E.: Bevezetés a baltisztikába Vallások: pravoszláv, katolikus, görög katolikus, óhitű ortodox, zsidó, muzulmán, karaita judaizmus, lutheranizmus, kálvinizmus, arianizmus.

25 A Litván Metrika: a Litván Nagyfejedelemség iratainak gyűjteménye a XVI-XVIII. századból.

26 A Litván Statútumok (törvénygyűjtemények)
három „kiadása” volt: 1529, 1566, 1588 keleti szláv nyelven írták 1840-ig hatályban volt, ekkor a cári hatalom eltörölte

27 Trakai: Vytautas székhelye

28 Kaunas: a X. században jöhetett létre;
XV. sz.: magdeburgi városjog; az északi-tengeri Hanza kereskedelmi szövetség tagja

29 Reformáció és ellenreformáció
→ az írásbeliség megjelenése a balti nyelveken: az első könyvek litvánul, lettül és óporoszul is. Az első litván könyv szerzője, Martynas Mažvydas Az első litván könyv: Mažvydas Katekizmusa, 1547 A Péter-Pál templom Vilniusban

30 Kis-Litvánia (Porosz-Litvánia)
Ma: nagyrészt Kalinyingrádi Körzet + Litvániában Klaipėda és környéke, lengyel területek. A Német Lovagrend uralta a XIII. századtól. 1525 m. szekularizáció: világi fejedelemséggé alakul. 1701-től a Porosz Királysághoz tartozik, majd 1871-től a Német Birodalom része. Jelentős számú litván lakosság, főleg parasztság élt itt. A litván nyelv és kultúra központja volt a XIX. századig. Az első litván könyv: 1547, Königsberg; első teljes Biblia-fordítás: 1590, első litván nyelvtan: 1653. Az első jelentős szépirodalmi mű: Kristijonas Donelaitis, Metai (magyarul: Évszakok, ford. Tandori Dezső). Az első – „nemzetébresztő” – litván folyóiratok: Aušra (Hajnal), Varpas „Harang” a XIX. Században.

31 Piros szín jelöli Kis-Litvániát.
A mai Litvánia (néprajzi-nyelvjárási alapon meghatározott) tájegységei. Piros szín jelöli Kis-Litvániát.

32 A Vilniusi Egyetem Alapítása: 1579, Báthory István erdélyi fejedelem, : litván nagyfejedelem 32

33 Báthory István megalapítja a Vilniusi Egyetemet
Vincentas Smakauskas (1797–1876) festménye

34 Magyarok a Litván Nagyfejedelemségben
A XIV-XVII. században sok magyar töltött hosszabb-rövidebb időt litván területen, mert: a Jagellók dinasztikus kapcsolatainak köszönhetően Litvánia sok szállal kapcsolódott Közép-Európához, „ismerős” világ volt; kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki. Vö. a mai litvánban vengrinės 'egyfajta szilva'; vengrinukė 'jó minőségű, szép kabát’; vengerkos 'egyfajta női csizma‘ (a vengras ‘magyar’ szóból); magerka (dial.) 1. 'egy bizonyos sapka, magyar sapka'; 2. 'vattával bélelt rövid női ruha‘; antalikas 'közepes méretű söröshordó‘ vö. m. ántalag '10–30, néha 75 literes boroshordó‘; a török hódítás és a vallási üldöztetések elől sokan menekültek Litvániába;

35 Báthory István idején magyar katonaság tartózkodott itt, valamint a fejedelmi udvarban nagy számú magyar személyzet, kézművesek, művészek. Vö. bizonyos magyar eredetű katonai terminusok bekerülése a litvánba (lengyel, fehérorosz, orosz közvetítéssel), pl. eidūkas < m. hajdú. 1.'zsoldos gyalogos Báthory István hadseregében'; 2. a XVI–XVIII. században: 'zsoldos gyalogos az osztrák (néha más) hadseregben'; 3. magyaros egyenruhába öltözött lakáj, szolga'. katánka, katėnka < m. katona. 'rövid felsőkabát, a hátán ráncokkal'. karvašas, karvašis 'kézelő' < m. karvas. bekešas 'rövid, prémmel vagy vattával bélelt téli kabát'. A szó a Bekes családnév (vö. Bekes Gáspár, lengyelül Kasper Bekiesz, Báthory István hadvezére, alapján fejlődött ki.)

36 A Bekes-hegy Vilniusban

37 A lengyel-litván viszony
Krewói Unió (1385): „Jagelló fejedelem még azt is ígéri, hogy saját litván és orosz országát a lengyel királyság koronájával örökre egyesíti (applicare)…” (perszonálunió; külön országgyűlés, uralkodóválasztás) Horodlei unió 1413: 47 litván nemesi család a lengyel nemesekkel azonos jogokat kap Lublini unió 1569: vö. „két nemzet köztársasága, le. Rzeczpospolita”, – a két népet egyetlen nemzetté nyilvánították közös uralkodó alatt, közös országgyűléssel → de: a közös Sejm-ben a litvánok csak a szavazatok egyharmadát birtokolják DE: a Litván Nagyfejedelemség nem csak hagyományos titulusát tartotta meg, hanem saját hadseregét, kincstárát és jogrendjét (a Litván Statútumokat) is. → ekkor még nem szűnt meg teljesen Litvánia önállósága, „nemzetközösség”; a térképeken is külön jelölik → az ellengyelesedés fokozatos, és főként kulturális-nyelvi indíttatású

38 → litvánra is lefordítják:
Az 1793-as lengyel alkotmány (amely a második írott alkotmány a világon az USA, 1783 után) a litvánoké is. → litvánra is lefordítják: Ez az első litván nyelvű jogi dokumentum (ugyanis a Litván Nagyfejedelemség hivatalos nyelve keleti szláv volt!) → Lengyelország felosztását követően a litvánok is részt vesznek a lengyel függetlenségért és az alkotmány visszaállításáért kitörő felkelésekben. A lengyel-litván állam a XVIII. században (Forrás: Bumblauskas: 73)

39 Litvánia. Szép hazám. Egészség vagy, élet
Litvánia! Szép hazám! Egészség vagy, élet! Csak az tudja, mennyit érsz, ki elvesztett téged. Gyönyörűséged teljes pompájában látlak, s ím, megénekellek, úgy sóvárgok utánad. Adam Miczkiewicz, Pan Tadeusz (ford. Rónay György) Miczkiewicz ( ) fehérorosz területen született, anyanyelve lengyel, de tudott ruténül és litvánul is) → sajátos identitás: nyelvek, vallások, kultúrák keveredése + politikai hovatartozás

40 Az Orosz Birodalomban: 1795 -1918
Az Orosz Birodalom litván tartományai: a vilnai, kaunasi, suvalki kormányzóság

41 Oroszosítás: •orosz parasztok betelepítése •a pravoszláv vallás terjesztése • az orosz nyelv bevezetése az oktatásban, államigazgatásban • a Vilniusi Egyetem bezárása 1832-ben a felkelést megtorlásaként • : a litván nyelvű/latin betűs könyvek, egyéb kiadványok nyomtatásának, terjesztésének tilalma

42 Az ellenállás formái A litván parasztok nem küldték az orosz nyelvű iskolákba gyerekeiket→házi tanítás a családban illetve a falvakat járó litván tanítók segítségével. Petras Rimša: Vargo mokykla/Lietuvos mokykla (A litván iskola), 1906 (az anya a szövőszék mellett tanítja gyermekét)

43 Motiejus Valančius (1801-1875), püspök
→ könyvkiadás, könyvcsempészés szervezése Kis-Litvániából → „Józanok Társasága”: a litván parasztok 85 %-a csatlakozott; → az első püspök, aki templomban litvánul beszélt (bár naplóját lengyelül írta..) Az orosz kormányzattal, illetve az oroszosítással szembeni ellenállást jellemzően a katolikus papok szervezték. Hasonló szerepe volt az egyháznak a szovjet megszállás idején is.

44 A könyvhordók (knygnešys) •A nemzeti identitás fontos eleme a saját nyelven írott könyv tisztelete, az ezért való küzdelem. • között az orosz kormányzat tiltotta Litvániában a latin betűs könyvek kiadását és birtoklását. Illegális népmozgalom szerveződött a könyvek külföldről (főként Kis-Litvániából) történő becsempészésére. Ezek a csempészek a „könyvhordók” (knygnešys). • Az 1897-es oroszországi népszámlálás szerint a litvánok 47%-a tudott olvasni. Ez kétszerese a birodalmi átlagnak. Bővebben:

45 A XIX. századi nemzeti ébredés A jobbágyfelszabadítást (egyes területeken 1806, többnyire 1861) követően tudott kialakulni a litván nyelvet, kultúrát őrző (a nemességtől eltérően nem ellengyelesedett) saját értelmiség → ők a nemzeti mozgalom vezetői. A legjelentősebbek: Jonas Basanavičius Orvos, műkedvelő régész, történész, nyelvújító A pogány múlt és az első litván fejedelmek idealizálása Első litván folyóiratok: Aušra (‘Hajnal’; ) Varpas (‘Harang’, ) Kelet-Poroszországban nyomtatták Vincas Kudirka ( ) költő, nemzetébresztő a Nemzeti Himnusz szerzője → a mai litván himnusz ld. Litván költők. Budapest: Európa, 1980.

46 A függetlenségi nyilatkozat és az aláírók

47 Litvánia a két világháború között
1918. február 16-án kiáltották ki a Litván Köztársaságot. Ez az első nemzeti-nyelvi alapon létrejött litván állam. Gazdasági, kulturális fellendülés Politikai élet: sok kis párt, gyenge demokrácia, a harmincas évektől autoriter rendszerek A középkori litván fejedelmek kultusza; ideál: ami a lengyelekkel kötött unió (1385) előtt volt. Antanas Smetona, Litvánia elnöke között

48 Wilno / Vilna / Vilnius A középkor óta vegyes lakosságú, kultúrájú város. Lakossága az 1. világháború végén: lengyel (50%), zsidó (43%), litván (2%) + a környéken “fehéroroszok”. Békeszerződés: Lengyelország lemond a városról. 1920: Żeligowski lengyel tábornok bevonul → kikiáltja „Közép-Litvániát”, amely 1922-ben csatlakozik Lengyelországhoz. Emiatt a két háború között, 1940-ig, Litvánia „ideiglenes fővárosa” Kaunas lett; ide költöztek a kormányhivatalok, a színházak, egyetemet alapítottak (Nagy Vytautas Egyetem).

49 A nyelvi reform A litván korábban soha nem volt hivatalos államnyelv, sőt, írásbeli használata is korlátozott volt. Ezért ekkor, a XX. Század elején került sor az irodalmi nyelv minden funkcióját betölteni képes modern litván létrehozására. Nyelvi bizottságok: terminológiai, nyelvhelyességi szótárak Litván: J. Jablonskis: litván nyelvtan (az Amerikában élő litvánok pályázatára, támogatásával készült!) K. Būga: nyelvtörténet, szótárírás (Lietuvių kalbos žodynas) A nyelvi reform jellemzői: Erős támaszkodás a népnyelvre (népnyelvi szavak felújítása, új jelentéssel való felruházása Archaikus képzésmódok felelevenítése Kezdetben szélsőséges és szakszerűtlen purizmus, mely később ésszerű formát ölt A két balti nyelv rokonságának tudata, elképzelés a nyelvek közelítésére a jövőben A nyelvi reform nem zárult le a 2. világháborúig → a függetlenség helyreállítását követően, az 1990-es években folytatódik

50 A litván emigráció A litván emigrációnak három hulláma volt: 1. a XIX. században az orosz cári hatalom elleni sikertelen lengyel-litván felkelések után 2. a második világháború alatt és után az 1990-es évektől főként anyagi okokból Jelentős litván emigráns közösségek élnek az USA-ban (Chicago, Baltimore, Seattle), Dél-Amerikában, Németországban Az emigráció mindig jelentős szerepet játszott a „hazai” kulturális és politikai folyamatokban. Két példa erre a függetlenség idejéből:

51 Az Atlanti óceán átrepülése (New York – Kaunas; Lituanica ), 1933
Steponas DARIUS, Stasys GIRĖNAS

52 A mai litván nemzeti sport: a kosárlabda meghonosodása
(1937)

53 A litvánok a Szovjetunióban
1940. június szovjet megszállás a Molotov-Ribbentropp paktum alapján 1941−1944: német megszállás, zsidó holokauszt háborús veszteségek 1944−1953 között retorziók, tisztogatások, szibériai kitelepítések, orosz betelepítések, lakosságcsere fegyveres ellenállás: partizánháború a hatvanas évekig („erdei testvérek”); a teljes litván lakosság kb. 10%-a vett részt, a lakosság széles rétegei támogatták (élelem, szállás-búvóhely és hasonlók)

54 Litván partizánok és „civil” összekötőik Készül az illegális litván sajtó

55 Litvánia területe, lakossága az 1970-es években, összehasonlítva a háború előtti adatokkal
Litvánia a két világháború között Litvánia a Szovjetunióban 55,600 km2 (vö. a Vilniusi terület Lengyelországé) 65,200 km2 2 millió lakos 3,9 millió lakos 80% litván 7% zsidó (litvákok) 4% német 2% lengyel 2% orosz 8% lengyel 9% orosz

56 A litván nyelv, kultúra helyzete
Kétnyelvűség: az oktatásban, államigazgatásban, közéletben stb. az orosz a preferált nyelv. → Jelentős orosz hatás a balti nyelvekre a nyelv minden szintjén. A balti nyelvek kutatása tabu (legfeljebb az indoeurópai állapotot, illetve a balti-szláv közösséget lehet kutatni) Ugyanakkor a népi kultúra, a folklór egyes elemeinek “manipulatív használata”, a nemzeti romantika bizonyos elemeinek tűrése, pl. Trakai várát (a középkori litván fejedelmek, pl. Nagy Vytautas székhelye) ekkor építik újjá.

57 A függetlenség helyreállítása
Az 1960-as évektől: litván emigránsok mozgalma 1976 a litván Helsinki Bizottság létrehozása → A világ közvéleményének tájékoztatása a szovjet hatalom tevékenységéről Litvániában 1971: Romas Kalanta 19 éves kaunasi egyetemista felgyújtotta magát a szovjet megszállás elleni tiltakozásul → demonstrációk éveken át „Éneklő forradalom”: Sąjūdis („Litván Peresztrojka Mozgalom”), : litván értelmiségiek csoportja. 1989: „Balti út”: a három balti köztársaság közös demonstrációja

58 A „Balti út” augusztus 23. A Molotov-Ribbentrop paktum évfordulóján kb. 600 km hosszú élőlánc Tallinntól Vilniusig 58 58

59 1990. március 11: a Litván Köztársaság függetlenségének helyreállítása
1991. január 11-13: „januári események” – szovjet katonai beavatkozás. → sok sebesült, halálos áldozat. (Bővebben ld. 1991. február 11. Izland elsőként ismeri el Litvánia függetlenségét, augusztusban teljes nemzetközi elismerés 2004: csatlakozás az Európai Unióhoz és a NATO-hoz 2015. január 1. az euró bevezetése

60 Ajánlott irodalom: Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. Budapest: Osiris, Bojtár Endre: Európa megrablása. Budapest, Bojtár Endre: Litván kalauz. Budapest, Halecki, Oskar: A nyugati civilizáció peremén. Budapest: Osiris, Laczházi Aranka (ismertetés): Magyarok a Litván Nagyfejedelemségben a Jagellók és Báthory István korában. [Ragauskienė, Raimonda: Vengrai Lietuvos Didžiojoje Kunigaikštystėje Aleksandro Jogailaičio ir Stepono Batoro laikais (1492–1586 m). — Hungarians’ Status in the Grand Duchy of Lithuania under the Rule of Jagiello and Stephen Batora (1492–1586).= History. A Collection of Lithuanian Universities' Research Papers (Istorija. Lietuvos aukštųjų mokyklų mokslo darbai), issue: 72/2008, p.21-31, on ] – Kisebbségkutatás 18. évf. (2009) 4. szám, 756 – 759. Rauch, G. von – Misiunas R. J. –Taagepera R.: A balti államok története. Budapest. Osiris-Századvég, Sabaliauskas, Algirdas: Mi, baltiak. Vilnius, Venclova, Tomas: Litvánok és… Válogatott esszék. Budapest, Venclova, Tomas: Vilnius. Egy város Európában. Ford. Tölgyesi B. Budapest, Zinkevičius, Zigmas: The History of the Lithuanian Language. Vilnius, Zoltán András: Vannak-e balti jövevényszavaink? – Zoltán András: Szavak, szólások, szövegek. Nyelvészeti és filológiai tanulmányok. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest, o. Interneten elérhető: Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. Budapest: Osiris, 1997. The History of Lithuania (Alfonsas Eidintas, Alfredas Bumblauskas, Antanas Kulakauskas, Mindaugas Tamošaitis) - Vilnius: Eugrimas, 2013. Dini, P.U. Foundations of Baltic Languages. Vilnius: 60