Járási jelzőrendszeri tanácsadó feladatai és tapasztalatai 2016

Az előadások a következő témára: "Járási jelzőrendszeri tanácsadó feladatai és tapasztalatai 2016"— Előadás másolata:

1 Járási jelzőrendszeri tanácsadó feladatai és tapasztalatai 2016

2 A január 1-én hatályba lépő szabályozás vezette be a hatékonyabb jelzőrendszeri munka érdekében a jelzőrendszeri tanácsadói feladatkört. Ennek célja a járás településein folyó észlelő - és jelzőrendszeri munka hatékony koordinálása, és jelzőrendszeri tagoknak szakmai támogatás nyújtása.

3 A Békéscsabai járáshoz tartozó települések:
Újkígyós Szabadkígyós Kétsoprony Csorvás Doboz Csabaszabadi Gerendás Telekgerendás

4 A jelzőrendszeri tanácsadó feladatai:
a szolgálatok jelzőrendszeri felelőseinek segítség nyújtása munkájuk elvégzésében a járás területén működő jelzőrendszerek munkájának koordinálása és segítése rendszeres, személyes kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagokkal ismertető, tájékoztató anyagok készítése szakmai támogatás nyújtása a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, és az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez, összehangolásához a települések jelzőrendszeri felelősei által készített intézkedési tervek összegyűjtése

5 A jelzőrendszeri tanácsadó feladatai:
a jelzőrendszeri tagok számára tájékoztatás nyújtása a központ, szolgálat tevékenységeiről, szolgáltatásairól a jelzőrendszeri tagok figyelmének felhívása jelzési kötelezettségükre veszélyeztetettség, krízishelyzet észlelése esetén tájékoztatás nyújtása a jelzési kötelezettség megtételéről illetve a jelzés elmaradásának következményeiről, azaz, hogy fegyelmi felelősségre vonás indulhat el a szolgálatok által összehívott szakmai megbeszéléseken, esetkonferenciákon és esetmegbeszéléseken való részvétel segítség nyújtása a jelzőrendszer tagjai és a család és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában, a tagok közötti kommunikáció segítése

6 A jelzőrendszeri tanácsadó feladatai:
a szolgálatoktól heti szinten érkező jelzések fogadása, összesítése a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében kapcsolattartás az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal a speciális szolgáltatások tartalmi elemeinek, nyújtásának időkorlátainak, elérhetőségének, helyi biztosítási módjának, működési feltételeinek ismerete helyi szinten való tájékozottság a jelzőrendszer tagjairól, azok elérhetőségéről, illetve azon szolgáltatásokról, intézkedési menetről, melyet a tagok biztosítanak

7 A jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés járási szintű tapasztalatai:
a központ jelzőrendszeri tanácsadójaként rendszeres kapcsolatban állok a jelzőrendszeri tagokkal, akik többnyire szívesen fogadnak és együttműködnek előfordul, hogy a jelzőrendszeri tagok nincsenek tisztában az intézményünkben folyó szociális segítő munka folyamatával, illetve a gyermekvédelmi intézkedések tartalmával előfordul, hogy a felelősséget a családsegítőkre hárítják tehetetlenségükből adódóan, például egy magatartászavaros gyermeket nem tudnak megfelelően kezelni, megijednek a helyzettől, valamint emellett félnek a felelősségvállalástól és a szülők reakcióitól

8 A jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés járási szintű tapasztalatai:
főként kistelepüléseken figyelhető meg, hogy a jelzőrendszeri tagok még mindig tartanak az érintettek reakcióitól, hiszen napi szinten találkoznak a szülőkkel nem csak a munkájuk, hanem privát életük során is: sokszor halljuk a jelzőrendszeri tagoktól azt a kérdést, hogy „De ki véd meg engem?” egyértelmű bántalmazás esetén a jelzőrendszeri tagok nem hezitálnak jelzéssel élni, azonnal telefonálnak, segítséget kérnek a szolgálat családsegítőitől a kis létszámú intézményekben, amikor a jelzőrendszeri tagok problémát jeleznek egy-egy gyermek vonatkozásában, gyakran szembesülnek a szülők ellenállásával és fenyegetőzésével, hogy elviszik a gyermeket egy másik intézménybe, ami esetlegesen veszélyezteti az intézményük további működését, fennmaradását

9 A jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés járási szintű tapasztalatai:
a bölcsődék, óvodák dolgozói bátran kérdeznek, azonban az iskolák dolgozói kevésbé motiváltak, sok esetben úgy érzik, hogy fölöslegesen jeleznek, annak nincs eredménye hiányzik az iskolákban korábban alkalmazott ifjúságvédelmi felelős, hiszen nincs aki figyelemmel kövesse a hátrányos helyzetű tanulókat, nincs lehetőség prevencióra, mivel az osztályfőnökök nagyon leterheltek a pedagógusoknak sok esetben nehézséget okoz az esetkonferenciákon való részvétel, időhiány miatt, és ezért csak írásban küldik el véleményüket illetve az iskolai vélemény kérőket is plusz feladatként élik meg

10 Célok és tervek 2017-re minél több szülői értekezletre eljutni, hogy ezzel is segítsük a jelzőrendszeri tagok munkáját, mivel a pedagógusok sok esetben félnek a szülők reakcióitól, nem szívesen konfrontálódnak a jelzőrendszeri tagoknak konkrét esetek, bemutatása és levezetése annak érdekében, hogy: az intézményünk szolgáltatásait jobban megismerjék nagyobb rálátásuk legyen a szociális segítő munkára megértsék szerepük fontosságát jelzésüket követően is a gondozás folyamatában továbbra is rendszeres és szoros kapcsolattartás valamint együttműködés a jelzőrendszeri tagokkal a jelzőrendszeri tagok ne fenyegetésként említsék intézményünket a szülőknek, hiszen elsődleges célunk segítséget nyújtani a családok számára és egyben tartani azokat

11 Köszönöm a figyelmet!