Befektetések I. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.

Az előadások a következő témára: "Befektetések I. Dr. Ormos Mihály, Befektetések."— Előadás másolata:

1 Befektetések I. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

2 Multi-faktor modellek kritikái
89 A javasolt modellekben néhány faktorról nem látható tisztán, hogy jelentős kockázati tényezőt fedez. Az hogy újra meg újra átfésüljük az értékpapírok adatbázisát, magyarázó tényezők után kutatva, azt eredményezi, hogy jelentőséget tulajdonítanak múltbeli, véletlenszerű kimeneteleknek. Néhány kutató szerint a vállalati jellemzőknek tulajdonítható múltbeli kockázati prémiumok nem hozhatók összefüggésbe a piaci tényezők változásával, így nem reprezentálnak faktorkockázatot. Ez viszont elég zavaró, mivel azt bizonyítják, hogy azok a tulajdonságok is beárazódnak, amelyek nem társíthatók a szisztematikus kockázattal, ez viszont szöges ellentétben áll mind a CAPM, mind az ICAPM előrejelzésével. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

3 Amivel ma dolgozunk… Carhart (1997) féle 4 faktor modell
Befektetési alapok teljesítményét vizsgálta periódusra Azt találta, hogy az eddig megismert keresztmetszeti kockázati faktorok túl az egy éves momentum (PR1YR vagy MOM) nagyban járulhat hozzá a regresszió pontosságához: Dr. Ormos Mihály, Befektetések

4 Tőkepiaci mikrostruktúra és pénzügyi viselkedéstan
90 Két jellegzetes jelenség Az értékkel kapcsolatos információk hatásánál jóval erőteljesebb ingadozás Alul- és túlreagálások, eltérés a fundamentális értéktől Az értékkel kapcsolatos információk hatásánál jóval erőteljesebb ingadozás. Jóval nagyobb voltatilitások, mint amik az osztalékfizetésekkel kapcsolatos várakozások változásaival magyarázhatók lennének. (Shiller, 1981) Amikor nincs kereskedés, kevésbé változékonyak az árak. Alul- és túlreagálások Az eseményvizsgálatok némi túlreagálást jeleznek. Hozam-megfordulás Új részvény kibocsátások Dr. Ormos Mihály, Befektetések

5 Tőkepiaci mikrostruktúra – a túlzó hektikusság egyik magyarázata
90 Kétségtelen, hogy az árak ingadozása nem magyarázható pusztán az új információk érkezésével. A tőkepiaci mikrostruktúra (szemben a tőkepiaci hatékonyság sok racionális szereplő feltételezésével) különböző motivációjú szereplőket tételez fel. (Treynor, 1971) Az árak hektikusságát e szereplők bonyolult kapcsolatrendszerével magyarázza. (1) racionálisak; (2) heurisztikusak; (3) információ nélküliek és (4) árjegyző specialisták. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

6 Szereplők Racionálisak Heurisztikusok Információ nélküliek
91 Racionálisak Közgazdaságilag racionálisnak tekinthető modellekkel dolgoznak. (Fundamentalisták) Heurisztikusok Olyan modellt használnak, ami kívül esik a közgazdaságilag racionálisnak tekinthetőn. (Technikai elemzők) Információ nélküliek Semmilyen modelljük nincs, hiszen nem is keresnek alul- vagy felülárazott helyzeteket. Döntéseiket fölös pénzállományuk határozza meg. Árjegyző specialisták Likviditásbizosítók Ajánlati sáv Dr. Ormos Mihály, Befektetések

7 Árjegyzők Mindig két ár van
91-92 Mindig két ár van Eladási (ask) Vételi (bid) Ezeket változtatják, de a megadott áron szinte korlátlanul kereskednek. Így biztosítják a likviditást Van, amikor az árjegyzők kikerülhetőek A „beajánlással” veszteni sokat lehet, azonban nyerni nem. Készleteznek, ügyet intéznek Nyereségük kettős Kötésenkénti díj Ajánlati sáv (bid-ask spread) Sáv-szélesség állítgatás Dr. Ormos Mihály, Befektetések

8 „költség-haszon” egyenlegek
92 Költségek Tranzakciós Likviditási Információszerzési Racionálisak Csak akkor kereskednek, ha pozitív abnormális hozamra számítanak. Várhatóan tehát „nyernek”. Azonban információszerzésük költséges (és persze tranzakciós és likviditási költségeik is vannak). Heurisztikusok Ők folyamatos veszteségre számíthatnak a racionálisokkal szemben, és természetesen tranzakciós és likviditási költségeik is vannak. De Azt hiszik, hogy racionálisak Élvezik a kereskedést Dr. Ormos Mihály, Befektetések

9 Költségek – hasznok Információ nélküliek Árjegyző specialisták
92 Információ nélküliek Hasznosságuk a likviditás, de amúgy vesztenek. Árjegyző specialisták Nyernek ajánlati sávjukon keresztül, de vesztenek a racionálisokkal szemben. Összességében A racionális információk megszerzése költséggel jár. Ahhoz, hogy a racionálisaknak érdekükben álljon az információgyűjtés, a kereskedés, némi „hatékonytalanságra” van szükség. Ezt segítik a heurisztikusok, akik folyamatosan zajokat tesznek az árfolyamokba. Egy részvény ára értékének zajos becslése. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

10 Fisher Black 93 Egy adott pillanatban nem tudjuk, hogy mennyi a „zaj”, de arra gondolhatunk, hogy amennyiben jelentősen távol lennénk az értéktől, belépnének a racionálisak, és az érték felé mozdítanák az árat. (Black, 1985) A rövid távú áringadozás tehát nagyobb, mint az „érték-ingadozás”, hosszabb távon viszont az ár és az érték nagyjából megegyezik. Elég 20% racionális „Kutyasétáltatás” Dr. Ormos Mihály, Befektetések

11 Pénzügyi viselkedéstan – alul- és túlreagálás
93 Az irányzat jellemző vonása, hogy a tőkepiac működésével kapcsolatos hipotéziseit a kognitív pszichológia elméleteire, az ott feltárt viselkedési sémákra építi. Daniel Kahneman (Nobel díj 2002) és Amos Tversky a bizonytalansággal szembesülő döntéshozók valós viselkedését vizsgálták. Az emberek előrejelzéseik és állításaik megfogalmazásakor rendszerint nem követik a várható hasznosság racionális kalkulációjának szabályait, az előrejelzés statisztikai törvényszerűségeit. Bonyolult és kockázatos döntési helyzetekben a szereplők (aktorok) gyakran leegyszerűsítik a problémát és racionális elemzése helyett, szubjektív érzéseikre, előítéleteikre és ökölszabályokra hagyatkoznak. Azaz néhány alapvető heurisztikus eljárást alkalmaznak az ítéletalkotásra. Ezek mentális műveleteket vagy „rövid utakat” (shortcuts) a döntésekhez. E heurisztikák létezésének kísérleti igazolása és formális leírása állt a szerzőpáros munkásságának középpontjában. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

12 A racionalitás 94 Amennyire megkérdőjelezhetetlen a természettudományokban az okság elve, ugyanannyira kétségbevonhatatlan a közgazdaságtanban a racionalitás. A racionalitás nem elemzendő probléma a közgazdaságtanban, hanem vitán felül álló axióma. „A közgazdászok nem igényelik az emberi magatartás elméletét. Csak az érdekli őket, hogyan kellene az embereknek viselkedniük, de az nem, hogy miként is viselkednek valójában. (…) azzal a kemény feltételezéssel élnek, hogy az emberek racionálisak, anélkül, hogy a magatartásuk megfigyelésének kemény munkáját elvégeznék.” Paradoxon, hogy a közgazdaságtan legfontosabb „exportcikke” a többi társadalomtudomány számára éppen a racionalitás, ennek ellenére igen kevés figyelmet szentelt a racionalitás vizsgálatának. „… a felvilágosodás kora óta egyenlőségjelet tesznek az emberi értelem, illetve a valószínűségi és a logikai törvények közé. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

13 Hasznosságelmélet és Bayes tétel
95 E modellek szerint az emberi döntéshozatal a számítógéphez hasonló: mindent tudó, rendezett, logikus és kalkulatív. A két modell a racionális döntések elméletében kerül egy kalap alá, és központi szerepet játszik a modern társadalomtudományok többségében, beleértve a jogot és a közgazdaságtant. Néhányan felhagytak ezzel… Eleinte a közgazdaságtanban a gondolkodás, az értelem működése, az információk feldolgozása csak másodlagos kísérőjelenség volt az alapvetően materiális természetű gazdasági folyamatokban. Egyre több ember számára a gondolkodás, a döntés nem a termelést megszakító epizód, hanem maga a munka, így már nem kielégítő minden további vizsgálódás nélkül elfogadni az emberi gondolkodásra vonatkozó feltételezéseket. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

14 Anomália 95 Az emberek a véletlennel szembesülve nem feltétlenül úgy viselkednek, ahogy „kellene”, és nem olyannak ismerik a véletlenek természetét, amilyennek „kéne”. Bármilyen logikátlan is azonban az emberek viselkedése ilyen helyzetekben, mégis van benne bizonyos szabályszerűség. E szabályszerűségekre volt kíváncsi Kahenman és Tversky, amikor ellenőrzött kísérleti körülmények között az embereket döntésekre késztették, majd leírták ezeknek a döntéseknek a szabályszerűségeit. Az anomália fogalma A kifejezés összehasonlítást hordoz magában, valamilyen megfelelőtől eltérő reakcióra utal. De mi a megfelelő reakció? Determinisztikus világban a „megfelelő” egyértelműen megadható, kiszámítható. Kockázatos esetben már a valószínűség-számítás elveit kellene alkalmaznunk a „megfelelő reagálás” meghatározására, egészen pontosan a Bayes-tételből kellene kiindulnunk. Ehhez viszont kockázatos helyzetre van szükség… Dr. Ormos Mihály, Befektetések

15 Tőkepiaci hatékonyság
96 A tőkepiaci hatékonyság úgy kerüli meg az adott pillanatban értelmezhetetlen „megfelelő reakció” kérdését, hogy a megfelelő reakciónak a „később” beálló abnormális árváltozást tekinti, (eseményvizsgálatokhoz kapcsolódó megállapítások). Ha elfogadjuk ezt a megközelítést, akkor egy átlagosan kimutatott anomália – ami a fentiek után természetesen csak az esemény közelében értelmezhető alul- vagy túlreagálás lehet – csak abból fakadhat, hogy a pillanatnyi valószínűségi becslések átlagosan hibásak voltak, és idővel ezt korrigálni kellett. Mivel azonban a piac egésze folyamatosan tanul az ilyen hibákból (ha másként nem, akkor a helyes becslésekre alkalmas piaci szereplők evolúciós kiválasztódása folytán), így amennyiben egy ilyen anomáliára felhívják a figyelmet, az előbb-utóbb meg kell, hogy szűnjön. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

16 De nem szűnik meg… A pénzügyi viselkedéstan épp ezt támadja.
96 A pénzügyi viselkedéstan épp ezt támadja. Pszichológiai vizsgálatok eredményeire alapozva elvetik, hogy a piaci szereplők döntéshozatala során a becsült valószínűségi helyzetre való racionális reagálásra törekednének. Ehelyett azt állítják, hogy a tőkepiaci gondolkodásnak, viselkedésnek ettől eltérő általánosítható mintái, törvényszerűségei vannak ezek viszont nem a valószínűség-számítás racionalitására építőek, azaz e terminológiában irracionálisak. Mivel ezek a piaci szereplőkből fakadó törvényszerűségek így nem is tűnnek el, ezáltal az ilyen alapokon nyugvó alul- és túlreagálások tartós jelenségek, emiatt előrejelezhetők, azaz a tőkepiac nem hatékony. Tévedni emberi dolog – de nem tanulunk a hibáinkból. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

17 Hatékonyság… 96 A szereplők racionálisak, nincs „súrlódás”, az értékpapírok ára megegyezik azok fundamentális értékével. Ez az érték a jövőbeli pénzáramlások jelenértéke, a befektetők a fellelhető információk összességét helyesen értelmezve építik be az árfolyamokba. „Az árak korrektek” és „Nincs ingyen ebéd” Friedman (1953) elmélete szerint egyrészt, ha a fundamentális értéktől eltér az ár – akár rövidtávon félreárazódik egy papír – egy vonzó befektetési lehetőség alakul ki, másrészt, a racionális befektetők azonnal kihasználják a lehetőséget, ami által az árat az értékre kényszerítik. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

18 Pénzügyi viselkedéstan ezzel szemben…
96 Barberis és Thaler (2002) Hogyan lehetséges, hogy egyáltalán ilyen félreárazott értékpapírt találunk a piacon és még senki nem korrigálta azt. Ha egy értékpapír félreárazott, a stratégia, amellyel megpróbáljuk visszakényszeríteni az értékre kockázatos és költséges lehet, és így egyáltalán nem vonzó. Ezek eredményeként a félreárazás nem korrigálódik. Attól, hogy az árak nem korrektek, még nem biztos, hogy ingyen ebéd is jár, másként, attól, hogy nem tudunk biztos „abnormális hozamot” elérni, még nem biztos, hogy az árak korrektek. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

19 Két állítás vagy kérdés Shefrintől (2002)
96 1. Vajon a befektetők azért „hibáznak” mert heurisztikákat (ökölszabályokat) követnek – Heuristic biases Pénzügyi Viselkedéstan: Igen, a befektetők az adatok értelmezésekor, feldolgozásakor jó felismerhető heurisztikákat követnek. Hatékony Piacok: Nem, a befektetők racionálisak 2. A tartalom mellett a forma is befolyásolja e a döntéseinket. (Keretrendszertől való függés – Frame dependence) PV: a befektetők kockázat- és hozamérzékelését alapvetően befolyásolja az információ formája, struktúrája, kerete HP: a befektetők tisztán látják az információt, döntéseiket ezek formája, struktúrája nem befolyásolja (frame independence) E két tényező eredményeként az árak eltérhetnek a fundamentális értéktől? – (Market inefficiency) PV: Ha az árak eltérhetnek a fundamentális értéktől, a piac nem hatékony. Dr. Ormos Mihály, Befektetések