A közösségfejlesztési folyamat tervezése és megvalósítása elmélet és praktikum szakmai műhelynap 2017. július 4. Kecskemét Beke Márton szakmai vezető.

Az előadások a következő témára: "A közösségfejlesztési folyamat tervezése és megvalósítása elmélet és praktikum szakmai műhelynap 2017. július 4. Kecskemét Beke Márton szakmai vezető."— Előadás másolata:

1 A közösségfejlesztési folyamat tervezése és megvalósítása elmélet és praktikum szakmai műhelynap július 4. Kecskemét Beke Márton szakmai vezető Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP

2 Miért? „A te kukoricád ma érik be; az enyém holnap. Mindkettőnk számára kifizetődő lenne, ha ma én dolgoznék veled, holnap pedig te segítenél nekem. Ám én nem kedvellek téged, és tudom, hogy te sem kedvelsz engem. Nem fogok tehát fáradozni érted; ha pedig magam miatt tenném - viszonzás reményében -, tudom, csalódnom kellene, mert függenék nagylelkűségedtől. Hagyom tehát, hogy egyedül dolgozz; s te is ugyanígy bánsz velem. Váltakoznak az évszakok; s a kölcsönös bizalom és biztonság hiánya miatt mindketten elveszítjük termésünket.” David Hume, filozófus-történész ( )

3 Miért? A tartós gazdasági fejlődés csak az egyes települések, térségek belső erőforrásaira építve jöhetnek létre. A belső erőforrások (épített és természeti környezet, hagyományok, helyiek tudása, innovációi, ötleteik stb.) azonban csak közösségi összefogások mentén tudnak vállalkozássá formálódni (az első kudarcok rögtön visszaejtik az embereket a tanult tehetetlenségükbe). A közösségek, együttműködések konkrét gazdaságfejlesztési kérdésekben is döntők. Pl.: összeállnak-e az üvegházakban termelők annak érdekében, hogy lekössék egy új, termálvízzel működő távfűtőrendszer kapacitását? Ha nem, akkor nem adható be pályázat és így az önkormányzati intézmények fűtésköltsége sem csökkenthető.

4 Miért? Az együttműködéshez viszont bizalom kell…
…a bizalom azonban csak egymást megismerve, azaz közösségekben alakul ki, illetve erősödik, erősödhet meg... …de értékek nélkül mindez üres.

5 Miért? „A fejlődés nem a javakkal kezdődik, hanem az emberekkel, az emberek tanultságával, szervezettségével és fegyelmével. E három nélkül minden erőforrás rejtett, kiaknázatlan, puszta lehetőség marad.” E. F. Schumacher, közgazdász-statisztikus ( ) Mert láthatjuk, hogy a fiataljaink elvándorolnak és félő, hogy nem térnek vissza -> használjuk ki a fiatalok innovációját Mert érezhetjük úgy, hogy a helyi lakosok nem értékelik az értük való fáradozást, nem érdeklődnek intézményeink értékes tevékenysége iránt -> az intézmény az emberek megértik egymás motivációját.

6 Miért? Szándékok Cselekvés Közösen Egymás mellett
Az emberek helyi lakosokból polgárokká válnak. Az emberek tehetetlen állapotból hatni tudó állapotba jutnak. A „fejlesztés” célja: visszafordíthatatlan, azaz (ön)fenntartó eredményeket elérni.

7 A közösségfejlesztés…
…elsősorban települések, településrészek, térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben… …kulcsszerepe van a polgároknak és közösségeiknek, valamint… …a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek… …bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat.

8 Mit kíván a helyi közösség megtartani, megőrizni?
A közösségfejlesztés folyamatának főbb fázisai A cselkedni szándékozók összegyűjtése Kivel? Helyzetfeltárás Miért? Cselekvési szándékok, szükségletek feltárása Mit kíván a helyi közösség megtartani, megőrizni? Feladatok rangsorolása Hogyan? A szándékokat megvalósító közösségek megalapítása Ki? Kivel? Partnerek megtalálása? Még kivel? Megvalósítás és koordináció Hogyan tovább? 9-12 hónap Kb. 3 év, amíg a folyamatok átadhatóak és 1-2 év kell a megszilárdításhoz

9 A közösségfejlesztés lépései – Tervezés
Közösségi interjúk Közösségi beszélgetés Közösségi felmérés Közösségi beszélgetések Közösségi cselekvési terv Közösségi tevékenységének történeti feltárása és a lakosság számára elérhetővé tétele

10 cselekvési terv megvalósítása Esmények
Helyi hagyományok feltárása és felelevenítése Közösségi eredmények bemutatása Közösségek szomszédolása Közösségi helyismereti kiállítások Közösségi találkozók Hagyományos és online civil, vállalkozói fórumok, közösségi rendezvények Negyedévente legalább egy esemény …és minden egyéb, ami a helyi tervezés során felmerül

11 cselekvési terv megvalósítása folyamatok
Helyi erőforrások feltárása Helytörténet, a mindennapok megörökítése Tanulókörök szervezése generációk közötti tudásátadás Művelődő közösségek támogatása Képzési fórumok Ismeretterjesztő előadássorozatok Szellemi kulturális örökség Félévente legalább egy új program, illetve folyamat elindítása Helyi erőforrások feltárása: tanítana-tanulna katalógus (tankatalógus, tudástár); helyi, megyei értékek feltárása, értékőrzés (pl.: helyi értéktár bizottság megalapítása, működtetése); közösségi eredmények bemutatása, közösségi kiállítás rendezése Helyi és térségi történelem feltárása, a mindennapok megörökítése a helyi lakosok és a könyvtárak, muzeális és közművelődési intézmények bevonásával: helytörténetet kutató közösségek alapítása, működtetése; „falukönyv”, közösségi kalendárium készítése; helyi események adatbázisának építése; helytörténeti, helyismereti dokumentumok gyűjtése, feltárása; helyi szellemi kulturális örökség feltárása, bemutatása; művelődő közösségek (pl.: olvasókör, múzeumbaráti kör, örökségklub, helytörténeti egyesület, amatőr és népművészeti klubok, szakkörök, film- és könyvklubok). …és minden egyéb, ami a helyi tervezés során felmerül

12 cselekvési terv megvalósítása Fenntarthatóság I.
A helyi nyilvánosság fórumainak megteremtése, meglévő fórumainak fejlesztése Részvételi fórumok elindítása, működtetése, meglévők fejlesztése Tájékoztató közösségi információs pont kialakítása Intézmények, civil és egyházi szervezetek, gazdasági szereplők együttműködési rendszere Helyi nyilvánosság pl.: honlap, közösségi oldal, mobil applikáció, földi sugárzású vagy internetes rádió, kábel vagy internetes televízió, nyomtatott, illetve elektronikus újság, hírlevél, hirdető táblák, oszlopok, információs felületek kialakítása, fejlesztése, legalább kettő kötelező, a megvalósításban a helyi lakosoknak szerkesztőként és tartalom-előállítóként is részt kell venni (ide nem értve a projekt előtt már létező médiumok rész- vagy főállású munkatársait) Részvételi fórumok pl.: párbeszédkörök, kerekasztalok, szomszédsági tanácsok, közösségi bizottságok a helyi cselekvési terv elkészültét követően, a projekt teljes időtartamában, az első évben legalább négy, a továbbiakban évente legalább két alkalommal, a közösségi cselekvési terv értékelésének, frissítésének céljával. …és minden egyéb, ami a helyi tervezés során felmerül

13 Legfontosabb az ember Helyi lakosok és közösségeik bevonása: „A projektek középpontjában ne a támogatást igénylők, hanem a közösségek igényei, szükségletei álljanak.” Szakemberek „Nagyobb, ezer fő lélekszámú település(rész) esetében legalább 3-4 fő alkalmazása szükséges. Azonban kisebb, de jelentős közösségi problémákkal küzdő település(rész)ek esetében is szükséges lehet a 2-3, de akár több fő alkalmazása is.” Kultv. (1997. évi CXL. törvény) módosítása: „78/H. § (3) (...) a közösségi színtér fenntartója, működtetője szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat. (4) A (3) bekezdés szerinti személy foglalkoztatását több fenntartó, működtető közösen is biztosíthatja oly módon, hogy egy személy legfeljebb három község tekintetében láthatja el feladatait.”

14 cselekvési terv megvalósítása Fenntarthatóság II.
Kulturális intézmények bevonása A helyi közösségfejlesztő, a kulturális intézmények legalább 1- 1 munkatársa és a projekt szakmai vezetőjének valamely képzésben való részvétele, a TOP-projekt finanszírozásában a „Közösségfejlesztő” szakmai programkövetelmény alapján engedélyezett felnőttképzési program legalább 120 óra időtartamú, közösségfejlesztés témájú szakmai továbbképzési program közösségfejlesztő animátor OKJ képzés közösségszervezés BA szak közösségi és civil tanulmányok MA szak. Legalább 1 fő kulturális szakembernek a „Cselekvő közösségek” program által biztosított képzésen való részvételének biztosítása Település vezetőinek szakmai tapasztalatcseréken való részvétele

15 A Cselekvő közösségek program hozzájárulása
Módszertani útmutatók Mentori támogatás Képzések (településenként 1 fő kulturális szakember számára) Mintaprojektek, TOP jó gyakorlatok, adaptálható szakterületi jó gyakorlatok Kutatási eredmények Belföldi és nemzetközi tanulmányutak Szakterületi folyóiratok különszámai

16 További információ A TOP és TOP kiírások szakmai mellékletei között található módszertani útmutató (02-es sorszámú pdf dokumentum) Mentorok: A Cselekvő közösségek projekt honlapja: Módszertani anyagok:

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET. Beke Márton szakmai vezető beke. marton@nminkft
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Beke Márton szakmai vezető