Husserl ( ) Matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott.. A fenomenológiai filozófia és módszer elindítója: phaenomenon: ‚jelenség’, ‚a.

Az előadások a következő témára: "Husserl ( ) Matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott.. A fenomenológiai filozófia és módszer elindítója: phaenomenon: ‚jelenség’, ‚a."— Előadás másolata:

1 A 20.sz.-i fenomenológia és egzisztencia-filozófia: Husserl és Heidegger

2 Husserl ( ) Matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott.. A fenomenológiai filozófia és módszer elindítója: phaenomenon: ‚jelenség’, ‚a megjelenő’, a megismerés számára megjelenő tárgy, illetve tudattartalom. Szembefordulás a metafizikai hagyománnyal, a létezők lényegére, szubsztanciájára irányuló kérdésekkel: „vissza a dolgokhoz!”. Tudatunk számára a külvilág tárgyisága közvetlenül nem hozzáférhető, amit megismerünk, az a tárgynak a tudatunkban megjelenő képe, a fenomén.

3 Az emberi tudat számára: a fenomén immanens (‚benső’, ‚benne rejlő’, ‚belsőleg hozzá tartozó’), a tárgy, amelyet reprezentál (‚képvisel’, ‚ábrázol’) transzcendens (‚valamin túli’, ‚a megismerés határain túli’, ‚tapasztalat feletti’). A megismerésünk tárgyai: tudatunk aktusai és azok a tudattartalmak, amelyekre ezek révén szert teszünk. Fel kell függeszteni a külvilágra vonatkozó ítéleteinket (lásd az antik szkeptikus filozófia epokhé fogalmát).

4 A filozófia mint szigorú tudomány: egyik fontos műve (1911).
Eidetikus redukció: (eidosz: ‚őskép’, Husserlnél a megismerés végső tapasztalata; redukció: ‚egyszerűsítés’, ‚visszavezetés’): kikapcsolható minden, a tárgyhoz tapadó nem tudományos tapasztalat, tételezés és értékelés, így a tárgy lényege megragadhatóvá válik. A filozófia mint szigorú tudomány: egyik fontos műve (1911). A naturalizmus (nem lát mást, csak fizikai értelemben vett természetet) és a világnézeti filozófia (az élet és a világ rejtélyeire igyekszik válaszolni: az élet elméleti és gyakorlati ellentmondásait hogyan lehet feloldani; hogyan lehet a filozófia az emberi élet vezérelve) bírálata. A fenomenológia mint szigorú tudomány egyesíti a bírált irányzatok pozitív törekvéseit. A tudomány felelőssége: a tudomány válságát csak a modern tudomány képes leküzdeni.

5 Heidegger ( ) Martin Heidegger: Meßkirch – Freiburg im Breisgau. Freiburgban teológiát, matematikát, fizikát és filozófiát tanult. Husserl fenomenológiai filozófiája volt kezdetben nagy hatással rá. Marburgi évek: Visszatérés Freiburgba 1928-ban, élete végéig itt volt professzor. Eltávolodás a fenomenológiától a 20-as években. Első jelentős műve: Lét és idő (Sein und Zeit), 1927-ben jelent meg: cél a hagyományos metafizika és a metafizikai nyelv destrukciója (‚lebontása, leépítése’) a jelenvalólét (Dasein) fundamentálontológiai analízise révén. A munka befejezetlen, Heidegger maga úgy látja, hogy nem sikerült igazán véghezvinni a kitűzött célt. Szimpatizálás, egy rövid ideig együttműködés a nemzetiszocialista rendszerrel (rektori tisztség vállalása Hitler hatalomra jutása után, de erről kevesebb, mint egy év után lemond). Fordulat filozófiájában a 30-as évek közepétől: a metafizika meghaladásának kísérlete: középpontban a nyelv problémája a lét fogalma felől tekintve: „az ember a lét pásztora”, nem ura; „a nyelv a lét háza”. A korai görögök és Nietzsche újraértelmezése, a „létfelejtés” bírálata. A II. vh. után 1951-ig nem lehetett nyilvános egyetemi tanár (náci múltja miatt). Az 50-es években fokozatosan visszatért a nyilvános filozófiai életbe.

6 Heidegger mottója műveinek összkiadásához: „Utak, nem művek”: filozófiája nem meghatározott tézisek és állítások rendszere, hanem a gondolkodás különböző útjainak keresése. Mit jelent gondolkodni?: a technika által uralt világban a számító-tervező gondolkodás mindenre kiterjed; az ember nem kérdez rá pl. a tudományok alapjaira sem; az ember túlságosan gyakran csak meggondolás nélkül cselekszik, nem gondolkodik el a létezők lényegén.

7 A filozófia vége és a gondolkodás feladata:
A filozófia a 20. sz.-ban lényegében feloldódott a saját maga által létrehozott tudományokban. A modern tudományokra a technikai szemlélet jellemző, az uralkodó tudomány a számítástechnika-informatika lesz. A hagyományos filozófia átalakul, „megszűnik”. A gondolkodás számára jelentkező feladat: a kalkuláló, technikai racionalizmussal szemben őrizni a „létre nyitott” gondolkodás lehetőségét.

8 Költészet és gondolkodás Heideggernél
Heidegger a tudás kétféle formájáról: Megismerés: lásd a pozitivisztikus tudományokat: célja a dolgokról való ismereteink bővítése; az igazság mint a tárggyal való megegyezés elérése. Gondolkodás mint értelem-adás: az alétheia fogalmának sajátos értelmezése: igazság mint „felfedettség”, „el-nem-rejtettség”, megmutatkozás, feltárultság, tehát mint esemény. Ilyen a költészet igazsága is. Heideggernél gyakran a filozófiai kérdések megvilágítására szolgáltak a művészetekkel kapcsolatos példái, értelmezései. Nem írt szisztematikus művészetfilozófiát.

9 Filozófia és költészet közelsége
A filozófia a rátekintésnek azokat a pályáit nyitja meg, amelyeken haladva az ember felnyitja világát. A filozófiának nincs tárgya, a filozófia esemény. A filozófia a szellemi létezés más területéhez tartozik, mint a tudomány. A filozófia gondolkodása a költészettel egyrendbéli. A költő mindig úgy beszél, mintha először szólítaná meg a létezőt. A költő költésében és a gondolkodó gondolkodásában mindig oly sok világtér marad szabadon, hogy abban minden dolog, minden egyes fa, hegy, ház, madárhang elveszti közömbös és megszokott voltát. Heidegger sajátos filozófiai nyelve: látnoki erejével a dolgokat, amelyek rejtve voltak a nyelvben, képes volt hirtelen fogalommá emelni. Maga is írt filozófiai költeményeket: pl. Intések, Lenni és gondolkodni, Nyelv, Mit jelent olvasni?

10 Hölderlin, német romantikus költő hatása: Hölderlin a „költészet költője”; a költők kitalálják egy nép kultúráját. A költő mint az „ínséges idők” költője. A költészet mint játék, a nyelv mint az „ember veszélyes java”. Az ember „költői lakozása”: azért van rá szükség, mert „elveszítettük azt a képességet, hogy a dolgokat, a természetet és az emberi kapcsolatokat a maguk telítettségében és elevenségében fogjuk fel.”

11 Heidegger: A műalkotás eredete
Az eredet fogalma: a dolog lényege. „A műalkotás eredetére irányuló kérdés lényegének származására kérdez.” Műalkotás, művész, művészet együvé tartozása. A gondolkodás hermeneutikai köre: „A műtől a művészetig vezető legfőbb igyekvés, akárcsak az ellenkező irányú is: kör; de végül is körben forog minden egyes lépés, melyre kísérletet teszünk.” A mű dologszerűsége és szimbolikus (allegorikus) jelentése.

12 Dolog és mű viszonya: a hagyományos utánzás-elméletek elvetése.
Van Gogh: Parasztcipők c. festményének elemzése

13

14 A műalkotás kiragadja a szemlélőjét a hétköznapi valóságból: „E festmény szólott hozzánk. A mű közelében hirtelen máshol lettünk, mint ahol szokásunk lenni.” (60. o.) A mű nem az eszköz szemléltetésének módja: „Van Gogh festménye annak megnyilatkozása, hogy a maga igazságában mi is az eszköz, e pár parasztcipő. Ez a létező kilép létének el-nem- rejtettségébe. A létező el-nem - rejtettségét nevezték a görögök alétheiá-nak. Mi igazságot mondunk ehelyett, de ezzel a szóval meglehetősen keveset gondolunk el.” (60. o.)

15 A művészet lényege: „a létező igazságának működésbe lépése.”
A művészet nem utánzás. A mű és az igazság: a művészet valósága a műalkotásban van. Az igazság és a művészet: a művészet egzisztenciális jelentőségének a hangsúlyozása.