ERDÉLY.

Az előadások a következő témára: "ERDÉLY."— Előadás másolata:

1 ERDÉLY

2 Erdély (románul Transilvania) a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén fekszik.
A történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román

3

4 Jelenkori Erdély Történelmi Erdély Terület km2 km2 Népesség Magyarság

5

6

7 Történelem A magyarok 895-ös honfoglalásukkor a Kárpát-medencében találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, ők a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek. A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit. Gyula, Szent István nagybátyja már Erdély vezetője volt, így már a Magyar Királyságba olvasztás előtt is magyar fennhatóság alatt volt.

8 Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált
Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált. Az országrészt a király helytartója, az erdélyi vajda irányította ban a törökökkel vívott mohácsi csata után a Magyar Királyság szétesett. Ezután Erdély névleges török fennhatóság alatt, de gyakorlatilag önálló államként létezett.

9 Az Erdélyi Fejedelemség kettős királyválasztás következményeként jött létre. Megszervezésében nagyszerepet játszott Fráter György pálos rendi szerzetes. Az Oszmán Birodalom által támogatott keleti magyar királyságból alakult ki, amikor II. János lemondott a királyi címről, így ő lett az első erdélyi fejedelem János Zsigmond néven. Ő volt az, aki az 1568-as tordai országgyűlésen a világon elsőként törvényben rögzítette a lelkiismereti és vallásszabadságot a négy hivatalos felekezet (katolikus, lutheránus, református, unitárius) számára.

10 A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt
A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt. Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári udvarában a tudományok és művészetek bőkezű támogatásra találtak. Az Erdélyi Fejedelemség nagyhatalmi rangra emelkedett Európában. A két nagy erdélyi főúri család, a Báthoriak és a Rákócziak több kiemelkedő erdélyi fejedelmet is adtak. Az 1699-ben kötött osztrák-török karlócai béke értelmében Erdélyt visszacsatolták a Habsburg uralom alatt álló Magyarországhoz, de közigazgatásilag különállt az ország többi részétől, mert a Bécs által kinevezett kormányzó irányította.

11 1704-ben az erdélyi országgyűlés II
1704-ben az erdélyi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc személyében ismét fejedelmet választott. A Rákóczi-szabadságharc bukása után állandósult a Habsburg uralom. 1848. március 15-én a Habsburgok felé intézett pesti 12 pont záró pontja az Erdéllyel való egyesítést követelte (a 12. pont így szólt: „Unio.”). Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után Erdély ismét Magyarország szerves része lett az Osztrák–Magyar Monarchián belül.

12 Az első világháború alatt a barátinak tekintett Románia az antant oldalán szállt háborúba, mivel Franciaország és Anglia részéről ígéretet kapott Erdély megszerzésére. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak után, egy államilag irányított folyamat részeként a Kárpátokon túlról érkező románok telepedtek le nagy számban.

13 Az 1940-es második bécsi döntés visszaadott Magyarországnak km²-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyarok által lakott Székelyfölddel. A többségében magyarok által lakott Székelyföldön 1952-ben létrejött a Magyar Autonóm Tartomány, melyet 1968-ban megszüntettek (Ceaușescu).

14 A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. Jelenleg a székelyek elsősorban az Erdély keleti részén található Székelyföldön élnek. A legutóbbi, 2011-es romániai népszámláláskor a mai értelemben vett Székelyföld területén 810 367 főből 581 159 vallotta magát magyarnak (Aranyosszék nélkül), ők tették ki az ottani lakosság 71,72 százalékát es évektől mostanáig a magyarság szószólói folyamatosan megfogalmazták és megfogalmazzák az igényt Székelyföld területi autonómiájára.

15 Földrajz, biológia A történelmi Erdély egy méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Határai: délen a Déli-Kárpátok, keleten a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos.

16 A terület kontinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterrán hatások is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros.

17 Erdély növényvilágát az erdők jellemzik
Erdély növényvilágát az erdők jellemzik. Elsősorban a kocsányos tölgy az uralkodó, de honos a cser és a magyartölgy is. A domborzati viszonyok változásával a tölgyeseket a bükk, lucfenyő váltja fel. A havasi övben 2000 m körül a terjedelmes törpefenyvesek, borókások, ezen túl már csak a mohák, zuzmók világa, s végül a csupasz sziklák tömbjei következnek.

18 A sík vidéken gyakori a tenyésztett apróvad, a nyúl, fácán, fogoly, őz, dámvad és vaddisznó. Ezzel szemben a magas hegyvidék nagyvad-állományában ma is akad a szarvason kívül medve, farkas, és hiúz is. A hiúz védett állat. A Kárpátok legmagasabban élő nemes vadja a zerge.

19 A madárvilág legértékesebb fajai közül több sasféle is él itt, jellegzetes madarak még a siketfajd és császármadár.

20 A halak közül a legjelentősebb halfélék a harcsa, a csuka illetve a pontyfélék és a pisztáng.

21 Városok Nagyvárad Kolozsvár Brassó

22 Marosvásárhely Arad Fogaras Gyulafehérvár