Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében

Az előadások a következő témára: "Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében"— Előadás másolata:

1 Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében
Kiss Éva MTA CSFK FI NYME KTK MTA IX. SJTB Jövőkutatási Tudományos Albizottság Budapest, dec. 09.

2 Vázlat Bevezetés (cél, vizsgált terület, adatbázis, módszerek stb.)
FDI fogalma, elméleti kérdések Történeti áttekintés, előzmények Közvetlen külföldi tőkebefektetések a rendszerváltozás után a Kárpát-medencébe (tőke nagysága, származása, ágazati és térbeli megoszlása stb.) Közvetlen külföldi tőkekihelyezések a Kárpát-medence országaiból (A Kárpát-medencéből Magyarországra és onnan a térségbe irányuló külföldi tőke) Összefoglalás és jövőbeni kilátások

3 Vizsgált terület Kárpát-medence, természetföldrajzi szempontból egységes, amelyet Trianon óta országhatárok szabdalnak fel (Dövényi, 2012) Kárpát-medence = történeti Magyarország: Trianon előtt, de még a két világháború között is szinonim fogalomként használták (Hajdú, 2012)

4 Magyarország természetes határai
Forrás: Bátkay Zsigmond – Kogutowicz Károly szerk

5 Vizsgált terület Jelenleg 8 országhoz tartozik a Kárpát-medence területe (H, SK, UE, RO,SRB, HR, SLO,A) -országadatok az elemzés alapjai -Ausztria sajátos helyzete

6

7 FDI fogalma, formái 1. A nemzetközi tőkemozgások azon csoportja, ami tulajdonszerzéssel jár, a profitszerzés mellett az is a cél, hogy a külföldi vállalatban szerzett tulajdonjogot felhasználják az adott vállalat feletti részleges vagy teljes ellenőrzésre (Árva-Diczházi, 1998) 2. Az FDI megmutatja a tartós részesedés tényét az egyik gazdaság rezidens jogi személye (közvetlen befektető) által egy, a befektetőtől különböző, azaz másik gazdaság rezidens jogi személyében. (OECD, 1996; Biró, 2001) 3. Direct investment: az a beruházás, amikor egyik vállalat egy másikba fektet be, hogy ellenőrzési jogot szerezzen az adott cég működése felett Foreign investment: olyan határon átnyúló beruházás, amikor az egyik országból származó cég lényegében ellenőrzési jogot vásárol egy másik ország cégében vagy létrehoz ott egy fióküzemet vagy leányvállalatot (Dicken, 2006) Általában a tartós tulajdonosi jog mértékének legalább a 10%-ot el kell érnie a közvetlen külföldi tőkebefektetéskor a törzstőkében vagy a szavazati jogokban. Fő formái: új vállalat alapítás, meglevő cégbe befektetés, vállalaton belüli hitelezés,

8 FDI néhány fontosabb elméleti összefüggése I.
1. FDI áramlás felgyorsulásának okai: - vállalat-specifikus erőforrások nemzetközi mobilitásának megindulása, - nemzetközi tranzakciók jelentőségének növekedése, - szállítási és kommunikációs költségek csökkenése, - a helyhez kötött eszközök szerepének növekedése, - átfogó kereskedelmi, pénz- és tőkepiaci liberalizáció (Erdey, 2004; Bényei,2015) FDI flow (millió USD) Forrás: World Investment Report kötetei.

9 FDI néhány fontosabb elméleti összefüggése II.
2. FDI motivációk a befektetők szempontjából: - tulajdonosi előnyök, lokációs előnyök, internacionalizációs előnyök (OLI) (Dunning 1977) - erőforrás-orientáltak, piac-orientáltak, hatékonyság-orientáltak, stratégiai előnyöket célzó beruházások (Behrman, 1972) (kezdetben piacszerzés motiválta, később hatékonyságra törekvés)

10 FDI néhány fontosabb elméleti összefüggése III.
Tőkebefektetés mértéke, ill. beindulása függ az adott ország gazdasági fejlettségétől (Dunning-Narula, 1996) befektetési fejlődési pálya (IDP) modell szerint az országok öt fejlődési szakaszon mennek keresztül (alapja a be-és kiáramló tőke viszonya) (kárpát-medencei országok általában a harmadik szakaszban vannak, kiáramlás növekszik) Külföldi tőkebefektetés függ a vállalatok nemzetközi szerepvállalásától is (többféle modell, egyik legismertebb a nemzetköziesedési folyamat modell (Johanson- Vahle, 1977, 1990) Lényege: a vállalatok rendszerint fokozatosan növelik a külföldi szerepvállalásukat (a nemzetköziesedés a kulturálisan hasonló és földrajzilag közeli piacokon indul meg, ami végül elvezet a külföldön való termeléshez, függ a vállalat méretétől is, amit az itteni tapasztalatok is igazolnak Mikesy, 2013) nagyvállalatok a térségben: kevés és kevésbé nemzetköziesedtek

11 - jelentős történelmi előzmények, több szakasz
Történeti áttekintés - jelentős történelmi előzmények, több szakasz 1. 19.sz.második fele -I. világháborúig: főleg osztrák tőkebefektetés dominált, osztrák tőkekivitel 75-80%-a irányult a Kárpát-medencébe a kivitt tőke alig 5%-a volt a befektetettnek, főleg a Balkán volt a célterület (Berend-Szuhay, 1973) 2. Két világháború között: külf. tőkebefektetés megcsappant gazdasági fejlődés lelassult 3. Szocializmus évtizedei: szocialista országok kimaradnak a nemzetközi tőkeáramlásból 1970-es évektől „nyitás”, először Mo, Ro. Jug., később Lo. is engedélyezi a vegyesvállalatok létesítését (Török, 2007) 4. Rendszerváltozás után: markáns változások, ismét bekerül a térség egésze a nemzetközi tőkeáramlásba Magyarország vezető szerepe meghatározó (okai:pl. gyors , zökkenőmentes átalakulás, más országok nem törekedtek Pavlinek, 1998)

12 A közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medence országaiban, 1991-2014 (millió dollár)
Megnevezés közötti átlag 1994 1995 1996 1998 2000 2001 2002 2005 2008 2010 2014 Magyarország 2205 1146 4453 2275 2037 1646 2440 854 6699 6514 2193 4039 Szlovákia 201 245 195 251 684 1925 1579 4012 1908 3414 1770 479 Ukrajna 269 159 267 521 743 595 792 693 7808 10693 6495 410 Románia 206* 342 420 265 2031 1025 1157 1106 6388 13305 3041 3234 Szerbia 66 113 25 165 475 1481 2994 760 497 Horvátország 216** 117 115 506 932 1089 1561 981 1695 4383 1133 3451 Szlovénia 122 128 176 185 216 136 503 1865 496 1815 105 1564 Ausztria 1417 2103 1904 4426 4533 8840 5883 1523 8919 1351 2575 4675 * közötti átlag. ** közötti átlag. Forrás: WIR kötetei. Kiss É. 2015: Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében. In. Fábián A.- Bertalan l. szerk. Otthon a Kárpát-medencében. NYME Kiadó, Sopron. pp

13 FDI 1989 után szomszédos országokban kezdetben szerényebb mértékű az FDI okai: új államok születése, háborús konfliktusok, gazdasági, társadalmi problémák, belpolitikai feszültségek Szerbia: hiperinfláció, nemzetközi izoláció, különböző szankciók, Szlovénia, Szlovákia,: önállósodási,elszakadási törekvések, vontatott gazdasági átalakulás Ukrajna: kései önállósodás, politikai instabilitás, kiterjedt korrupció, helyi viszonyok ismertek hiánya,nagyobb távolság, nyelvi, kulturális különbségek (Imre, 2014) től Mo. vonzása csökken, másik 6 ország kezd bekapcsolódni től felgyorsul a tőkebefektetés (2001, törés) - jelenleg: a térségbe befektetett tőke döntő hányada Mo-hoz köthető, de már jóval kisebb (27%), mint az ezredfordulón (51%)

14 A Kárpát-medence országaiba az adott évig befektetett összes külföldi tőkeállomány (millió dollár)
Megnevezés 1990 1995 2000 2005 2010 2014 Magyarország 569 15862 22870 61221 91933 98360 Szlovákia 87 1248 3733 15324 50678 53216 Ukrajna – 910 3875 17209 57985 63825 Románia 1150 6480 23818 70012 74732 Szerbia 1319* 5428 20584 29564 Horvátország 482 3523 12516 34374 29761 Szlovénia 666 1759 2894 8064 15022 12743 Ausztria 9884 17532 30431 61344 154999 180824 * Montenegróval együtt. – A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. Forrás: WIR kötetei. Kiss É. 2015: Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében. In. Fábián A.- Bertalan l. szerk. Otthon a Kárpát-medencében. NYME Kiadó, Sopron. pp

15 A jelentősebb külföldi befektetők fontossági sorrendben
A fontosabb külföldi befektetők a Kárpát-medence országaiban az adott időpontban Megnevezés A jelentősebb külföldi befektetők fontossági sorrendben Magyarország (2012) Németország 25% Luxemburg 14% Hollandia 12% Ausztria 11,5% Franciaország 4,3% Svájc 3% Egyesült Királyság 3,6% USA 2,5% Szlovákia (2010) Hollandia 24% Németország 19% 14% Olaszország 7,5% Dánia 6,2% Malaysia 5,1% Ciprus 4,8% 4% Ukrajna 25% 17% 7% 5,8% Egyesült Királyság 5,7% Svédország 4,2% 2,9% Románia Hollandia 22% Ausztria 18,5% 11% 9% Olaszország 5% 4,5% Görögország 4,3% 3,7% Szerbia (2013) 10% 6% Horvátország Görögország Luxemburg 4,2% (2011) Ausztria 29,4% 13,8% Németország 13,7% Luxemburg 5,5% Szlovénia 4,2% Egyesült Királyság 3,4% Franciaország 2,3% Szlovénia (2012) Oroszország EU-tagállamok 82,7% Nem EU-tagállamok 11,8% Ex-jugoszláv államok 5,5% Németország 29,3% 10,6% 7,6% 5,4% Hollandia 4,8% Egyesült Királyság 2,6% 2,3% Megjegyzés: a százalékok az adott ország részesedéseit jelzik a befektetett FDI-ből. Forrás: UNCTAD Investment country profiles. Kiss É. 2015: Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében. In. Fábián A.- Bertalan l. szerk. Otthon a Kárpát-medencében. NYME Kiadó, Sopron. pp

16 FDI ágazati megoszlás mezőgazdaság alárendelt, kevésbé vonzó
tercier szektor növekvő jelentőségű (pénzügyi szolgáltatások, bank és biztosítás, kereskedelem, közlekedés, telekommunikáció ipar vonzása mérséklődik, kezdetben 30-40% (gépipar- autóipar, elektronika, élelmiszeripar, energiatermelés), napjainkban 20-30% (UE, RO és SRB-ban: fémipar, élelmiszeripar, faipar)

17 FDI térbeli megoszlása országon belül
Földrajzi helyek felértékelődése, főleg a nyugati határvidékeké (Ian Hamilton, 1996) az egyes helyek „értéke” tükröződik a tőkevonzásban elsődleges célpontok: fővárosok és térségük (főleg tercier szektor) nyugati, északnyugati részek (ipari beruházások) Románia: Bukarest régió 60%, 3.hely: magyar határmenti régió, Észak-Nyugati (Bihar, Kolozs, Szatmár megye) 5,6%, Nyugati régió (Arad, Temes megye) 7,7% (Réti T. 2016) (10 ezer magyar érdekeltségű cég, az összes külf.érdekeltségű 6,2%-a 2010-ben)

18 FDI térbeli megoszlás sajátosságai
Ukrajna (Kárpátalja): kezdetben a magyar beruházások főleg a határmenti területekre irányultak, utóbbi években egyre inkább az ország belső részeiben hoznak létre cégeket magyar befektetés kb. 363 millió USD, ebből kb. 32 millió USD (7-10%) Kárpátalja, 254 cégben (Imre, 2013)

19 The ownership-specific advantages of the Hungarian firms investing in Transcarpathia
Forrás: Gabriella Imre, The characteristics of the Hungarian FDI invested in Transcarpathia, 2013.

20 The location-specific advantages provided by Transcarpathia
Forrás: Gabriella Imre, The characteristics of the Hungarian FDI invested in Transcarpathia, 2013.

21 FDI térbeli megoszlás sajátosságai
Szerbia (Vajdaság): összes befektetés 40%-a megy Vajdaságba Fő okai: olcsó munkaerő, lényegesen alacsonyabb adók, olcsóbb energiaárak, szabadkereskedelmi övezet Oroszországgal, Ágazatok: élelmiszeripar, gépipar (alkatrészgyártás) fémipar, vegyipar (Réti, 2016)

22 FDI térbeli megoszlás sajátosságai
Szlovákia: jelentős regionális különbségek (pl. egy főre jutó GDP Pozsony 245, Eperjes 60) Leszakadó térség: Csallóköztől-Bodrogközig, határmenti területek (Réti, 2016) Válság után kevesebb FDI, Horvátország: főváros térsége, tengerparti területek, Szlovénia: magyar határ menti területek kevésbé preferáltak, nem tartozik a fejlettebb területek közé.

23 Foreign DI in Slovenia by communities, 2013 december 31.

24 A közvetlen külföldi tőke kihelyezések a Kárpát-medence országaiból, 1991-2014
Megnevezés közötti átlag 1994 1995 1996 1998 2000 2001 2002 2005 2008 2010 2014 Magyarország 21 49 43 -3 476 532 337 264 1346 1661 1172 3381 Szlovákia 20* 14 8 52 147 37 5 146 258 946 -123 Ukrajna 4** 10 -5 -4 1 23 275 1010 736 111 Románia 3 2 -9 -11 .17 16 -13 -272 6 -77 Szerbia - .. 277 29 27 Horvátország 14*** 7 24 98 47 4 95 187 170 -91 1886 Szlovénia 65 133 117 568 1440 -18 Ausztria 1417 1257 1131 1934 2745 5740 3137 5670 9293 28214 9585 7690 * közötti átlag. ** közötti átlag. *** közötti átlag. - A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. .. Az adat nem ismeretes. Forrás: WIR kötetei. Kiss É. 2015: Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében. In. Fábián A.- Bertalan l. szerk. Otthon a Kárpát-medencében. NYME Kiadó, Sopron. pp

25 A Kárpát-medence országaiból az adott évig kihelyezett összes külföldi tőkeállomány (millió dollár)
Megnevezés 1990 1995 1998 2000 2005 2010 2014 Magyarország 159 383 1101 1280 6604 20685 39641 Szlovákia - 374 668 325 538 2830 2975 Ukrajna 87 98 170 466 7966 9705 Románia 66 121 122 136 242 1486 696 Szerbia .. 3928 2819 Horvátország 703 992 760 2127 4154 5444 Szlovénia 560 504 563 768 3607 7603 6193 Ausztria 5021 11702 17451 24821 67243 169697 223246 - A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. .. Az adat nem ismeretes. Forrás: WIR kötetei. Kiss É. 2015: Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében. In. Fábián A.- Bertalan l. szerk. Otthon a Kárpát-medencében. NYME Kiadó, Sopron. pp

26 A szomszédos országokba 2005-ig, illetve 2012-ig Magyarországról kihelyezett tőkeállomány (millió USD) * Szerbia és Ausztria értékei esetén a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő 2005-ig. Forrás: Kiss É. 2015: Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében. In. Fábián A.- Bertalan l. szerk. Otthon a Kárpát-medencében. NYME Kiadó, Sopron. pp

27 A szomszédos országokból 2005-ig, illetve 2012-ig Magyarországra befektetett tőkeállomány (millió USD) * Szerbia értéke esetén a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő 2005-ig.Forrás:Kiss É. 2015: Közvetlen külföldi tőkebefektetések a Kárpát-medencében. In: Fábián A.- Bertalan l. szerk. Otthon a Kárpát-medencében. NYME Kiadó, Sopron. pp

28 Összefoglalás A politikailag, gazdaságilag tagolt kárpát-medencei országok eltérő mértékben vesznek részt a nemzetközi tőkemozgásokban. Magyarország központi szerepet játszik a térségen belül, csökkenő vonzás, legjelentősebb exportőr. A medencei országok sokkal szorosabban kapcsolódnak a fejlett nyugati országokhoz, főleg EU-15.ökhöz, mint egymáshoz, az FDI nem segítette lényegesen az itteni országok közötti gazdasági kapcsolatok és együttműködések térbeli kiterjedését és vertikális elmélyülését. A globális gazdaságba differenciáltan integrálódtak

29 világranglista helyezés
Globalizációs index Ország 2000 2015 világranglista helyezés globalizációs index Magyarorsz. 18. 81,46 11. 85,49 Szlovákia 27. 74,30 17. 83,57 Ukrajna 59. 60,06 42. 69,50 Románia 54. 61,24 37. 72,27 Szerbia 98. 48,83 56. 65,49 Horvátország 44. 63,57 32. 75,69 Szlovénia 34. 67,81 30. 76,34 Ausztria 4. 91,35 90,24 Forrás: KOF Swiss Economic Institute

30 Jövőbeni kilátások IDP-modell alapján előre jelezhető elvileg a várható trend, ami számos tényező függvénye (pl. amerikai vállalatok befektetései). csökkenő vonzás és csökkenő befektetések differenciált jövő az egyes országok szempontjából. a kutatás folytatásának lehetőségei.

31 Köszönöm a figyelmet! és Kellemes Ünnepeket!