ÖRÖMVÖLGYUTCA, TELEKITÉR ÉS A TÖBBIEK…..

Az előadások a következő témára: "ÖRÖMVÖLGYUTCA, TELEKITÉR ÉS A TÖBBIEK….."— Előadás másolata:

1 ÖRÖMVÖLGYUTCA, TELEKITÉR ÉS A TÖBBIEK…..
Egy hipotézis PÓTIMAHÁZAKRÓL a XIX.-XX. században Budapesten Lelovics Melinda és Feldmájer Sándor GJEA –Teleki tér 22

2 Egy lehetséges meghatározás:
Mit nevezhetünk PÓTIMAHÁZNAK? 1890-es évektől a főváros belső kerületeiben (V-VI-VII-VIII) több helyen ideiglenes jelleggel ( a zsidó nagyünnepek idejére) magánvállalkozók imahelyeket működtettek. Ezeket 1922 után formalizálódott ingatlanokat nevezhetjük PÓTIMAHÁZNAK.

3 1893.április 17-én a Pesti Izraelita Hitközség levélben fordult a székesfőváros Tanácsához: a Levelet Goldziher Ignác titkár mellett, az időközben elhunyt Wahrman Mór helyett Kohner Zsigmond elnök írta alá a levélben V.kerület Markó-Koháry-Szalay utcák mentén fekvő telekre építendő zsinagóga tervét vetik fel: „ Évek óta mutatkozik annak szükségessége, hogy hitközségünk új templomot építsen. A hitközség kér nagy imaháza , a VII. dohány utcai és a rombach utcai, már régóta nem felel meg a fő és székesváros pesti része zsidó népessége számarányainak; nagy ünnepek alkalmával hitközségünk nem képes már eleget tenni annak, hogy hitfeleit a nyilvános nagy imaházak valamelyikében az istentiszteltben részt vegyenek; az érezhető módon érvényesülő hézag a magán vállalkozás által létesített úgynevezett pótimaházak elszaporodását okozza. A legnagyobb mértékben fontosnak kell tehát tekintenünk, azt, hogy minél előbb avatott hivatása méltóságának külsőleg is megfelelő újabb templomot alkothassunk. Tekintettel a templomépületnek a fő- é székesváros különféle részein való arányos elhelyezésére, ez új templom legczélszerűbben a Lipótvárosban volna felépítendő. S nagyon alkalmas erre ép azon vidék, melyen a fő- és székesváros törvényhatósági bizottsága nekünk ……telekcsoportot átengedett” I.n.: Gábor Eszter: A lipótvárosi zsinagóga pályázat Budapest Negyed szám 1997/4-1998/1

4 Budapest zsidó lakossága 1825-1941 1825 8.264 fő összlakos 8,8%
Jehuda Don – Georges Magos :A magyarországi zsidóság demográfiai fejlődése in: Történelmi Szemle 1985/3, 443 oldal Budapest zsidó lakossága fő összlakos 8,8% fő ,8% fő ,6% fő ,3% fő ,4% fő ,6% fő ,0% fő ,1% fő ,2% fő ,3% * fő ,8% *1941-ben zsidónak minősített nem zsidó személy ennek 3,3% Milyen okok vezettek a robbanásszerű lélekszám emelkedéshez? Különböző nemzetiségű, foglalkozású csoportok alakultak ki?

5

6

7

8 Budapest székesfőváros statisztikai évkönyvei
Kerületi megoszlás HITFELEKEZET szerint: VIII.kerület fő kerületi lakosok 10,20% fő ,22% fő ,70% fő VII. kerület fő ,01% fő ,70% fő ,2% fő VI.kerület fő ,12% fő ,30% fő ,90% fő V.kerület fő ,03% fő ,00% fő ,50%

9 VIII-VII-VI-V. kerületi zsidó lakosok száma 1920,1900,1890,1880

10 8. 7. 6. 5. kerületi zsidó népesség százalékos aránya 1900,1890,1880

11

12

13

14

15 1911-ben Budapest Székesfőváros kerületi a következő engedélyeket adták ki
V.kerület: Weisz Márton Mérleg u.2; Redlinger Miksa Visegrádi 15; PIH Arany J utca; PIH Vigadó; Farkas Sámuel V. Bank utca; Grün József Arany J utca; Lipótvárosi Talmud Tóra Egyesület Csáky utca; Ehrenstein Ignác Király 69; IV.kerület: Bussbaum Henrik Váci utca 78 VII.kerület: PIH Erzsébet krt 27; PIH Wesselényi utca 44; PIH Síp utca 12; PIH Akácfa utca 32; Braun Jakab Elemér utca 28; Magyar Izr. Kézmű és földmüvelési egylet Damjanich 44; Szombat és ünnep megtartási Egylet Hársfa u 13/15; Első Magyar izr. Betegsegélyező egylet Akáczfa 32; Jakobivics Miklós Klauzál 2; A kültelki izr egyesület Utász u 8; Concordia jótékonysági Egylet Holló 15; Markovits József Klauzál tér 5;Chinuch neorim egylet Kertész 37; Machazike Thóra Aréna út 7; Schlesinger József Rottenbiller 37; „Thorasz Cheszed egylet Rózsa u 40; „Unió” jót. Egylet Ki diófa 16; Wollner Lipót Csengeri 1; Jeszod EMESE T.T. egylet Dohány 77; Zuglói Imaegylet Hajtsár út 119; Pesti Chevre kadisa Amerikai út 9-11; Pesti Chevra Hungária krt 19, Gelb F. Vilmos István u 65; Kallós Izisor Rózsa utca 33; Kosstuh lajos Egylet Wesselényi 41; Rédliger Miksa Víg utca 18; PIH Akácfa utca 32; VIII.kerület: Hoffman Mór Örömvölgy utca 9/b; PIH fhg. Sándor utca 8; Linász Hacedek egylet Lujza utca 1/c; Magyar zsidó ifjak egyesülete Szentkirályi 1/a; Zohalman Adolf Üllői út 64; Az „Emberbarát „templom Egylet Szilágyi utca 5; „Haladás” imaház Kálvária tér 19; Berczók Juda Dobozi 23; Józsefávrosi izr. Imaház Magdolna 42; Nágler Salamon Teleky tér 22; Németh B. Alföldi utca 13; „Haladás” Imaház Luther utca 4;Gottlieb Jakab Illés utca 4; Scheter Dávid Kun utca 7;

16 Budapest székesfőváros határozata 1911

17

18 1919 szeptemberi aktában pótimaházi kérelmeket találtunk nézzük meg ki nyújtották be:
Weisz József Haskara Egylet Hunyadi tér 3; TÖRÖK Izraelti (sephardim) Imaház Vasvári Pál 9; Fischer Márton SAJÁT LAKÁSÁBAN Szigetvári utca 22 I/4; Németh B. Alföldi utca 13 lakik Magdolna utca 44 II.9; Józsefvárosi Izr Imaház Teleki tér férfi 190 nő; Kurzfeld Izsák Teleky tér 3 II.3. Lujza utca 2. orosz bevándorlóknak; Weinberger ?? Luther utca 4; Emberbarát Egyesület Szilágyi u 5. I em; Gottlieb Jakab (41-50 főnek) Magdolna utca 51;

19

20 Néhány megvizsgált Pesti Izraelita Hitközség éves beszámolójának pótimaházi adatai:
db engedély db, db látogató 1910: 51 db, látogató 1911: 60 db látogató 1912: 59 db látogató 1913 : 61 db látogató 1914: 54 db 1915: 57 db 1916 : 50 db

21 A PÓTIMAHÁZI engedélyek kiadásából nem volt komoly bevétele a Pesti Izraelita Hitközségnek a pénzügyi beszámolók szerint 4.000 korona és korona közötti összegek folytak be. 1924-be óriási változás történ hirtelen többszörösére ugrott a pótimaházi bevétel! Mi történt? Ilyen hirtelen?

22 Az 1922-es PIH beszámoló szöveges részében a következőket találjuk:
„ Az istentiszteleti intézmények keretében még megemlítjük, hogy egycsapással megszüntettük azt a rendszert, amely szerint magánvállalkozók engedélyt nyertek a főünnepekre úgynevezett póttemplomok nyithatására és ezzel megszüntettük az e téren tapasztalható visszaéléseket és botrányokat”

23 IMASZÉKI BÉRLETI DÍJAK Dohány templom 57.847 korona
Hogy miről is született döntés, miért ez a hirtelen „államosítás” azt a következő táblázat mutatja meg 1923-ból IMASZÉKI BÉRLETI DÍJAK Dohány templom korona Rombach templom k. Aréna Templom k. Zugló templom k. Nagyfuvaros templ k Csáky templom k. PÓTIMAHÁZAK korona * ban. Egy munkás bére k, vállalati elnök k volt. Vásárlóértekbe kb Ft-ra tehetjük 1 k.

24 Imahelyek bevételei 1923

25 Feljelentőlevél 1934

26

27 Pótimaházak tovább működtek elkövetkezendő évtizedekben 1922 után
Pótimaházak tovább működtek elkövetkezendő évtizedekben 1922 után. Pesti Izraelita Hitközség kezelésében és irányításával. Néhány közülük „rendes” napi imaházzá vált. Sokuk „megélte” a Felszabadulást és csak 50-es években zárták be. A TELEKI TÉR 22 nem kis részben Alapítványunk névadójának GLASSER JAKAB-nak ( és sok lelkes budapesti fiatal zsidó támogatásának) köszönhetően fennmaradt és ma is funkcionál. Összegezve: A pótimaházak fontos funkciót töltöttek be Budapest robbanásszerű zsidó lakossági gyarapodás idején. Hiánypótlóként maradtak meg napjainkig is. Láthattuk vállalkozásnak sem volt ez rossz. További kutatást és feldolgozást igényel a viszonylag teljesebb Pótimaházi kőrkép: 1. Ehhez át kell vizsgálni a Zsidó Levéltárban őrzött PIH jegyzőkönyvek és beszámolók eddig nem látott részét, remélve hogy ha nem is túl bőven, de foglalkoznak a pótimaházakkal. Valószínűleg, hogy újabb levéltári dokumentumok is előkerülnek. 3. A kutatást ki kell terjeszteni egész Magyarország területére. Nehezen elképzelhető – bár ennek nyomaira még nem akadtunk -, hogy egyéb helyiségben nem működött pótimaház. 4. Értékelni kell a nemzetközi kutatásokat és összefüggéseket. A KLOYZ-okról. A Teleki tér 22. „hivatalos neve” a pecsétnyomon „csotkover kloyz” Michael Miller professzor szíves segítségével.

28 KÖSZÖNJÜK SZÉPEN A FIGYELMET

29