Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai

Az előadások a következő témára: "Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai"— Előadás másolata:

1 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai

2 Építőipari kintlévőségek mértéke
- Építőipari beruházások 60 % vitával zárul. - Az építőipari lánctartozások mértéke 400 MrdFt. - GVI-MKIK kutatás (2014-ben,1.000 építőipari vállalat megkérdezése) A cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése A cégek 25 %-ának van 5 éven túli kifizetetlen számlája A cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek

3 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása
A kintlévőségek, lánctartozások gyors rendezése érdekében 2013 közepén, jogszabályi háttérrel hozták létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ).

4 Működést szabályozó jogszabályok
2013. évi XXXIV. évi törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről Ügyrend Mindegyik dokumentum megtalálható a TSZSZ weblapján

5 Internetes elérhetőség http://www.mkik.hu/hu/tszsz

6 Törvény hatálya Magyarországi építési beruházásokra terjed ki
Építészeti műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdésekben ad szakvéleményt, ha a teljesítésigazolás nem került kiadásra, kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadása megtörtént, de kifizetése nem (jogszabály a TSZSZ szakvéleményére alapított perben előnyt biztosít). A Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető (pl. bankgarancia, zálogjog, kezesség), ha az vitás a felek között. Csak írásos szerződés megléte esetében járhat el.

7 Eljárási díj, szakértők díjazása
Szakértői díj: vitatott bruttó összeg 1 %-a (min , max Ft) Szakértői tanácson belüli megosztás: 40 % elnök 30 – 30 % a két tag

8 Mire használható a szakvélemény
Felek közötti megállapodás elősegítésére Kereset indításához (szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül) A TSZSZ szakvéleményére alapított per a kiemelt jelentőségű perek kategóriáján belül speciális eljárástípus. Kérelemre a bíróság ideiglenes intézkedésben elrendeli a szakvéleményben teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, kivitelezési munkák értékének teljesítését.

9 A TSZSZ szakvéleményére alapított per
A keresetet a szakvélemény kézhezvételét követő 60 napon belül kell benyújtani. A keresetlevéllel együtt be kell adni: A TSZSZ szakértői véleményt A szakvélemény kézhezvételét igazoló okirati bizonyítékot (tértivevény) A másik féllel történő megegyezésre irányuló kísérletről okirati bizonyítékot (a szakvélemény kézhezvételét követő levelezés) Hiánypótlásra nincs lehetőség.

10 Kérelem dokumentumai A kérelem formanyomtatványa a Kormány rendelet 1. sz. melléklete szerint + a teljesítésigazolást alátámasztó dokumentumok szerződés annak mellékleteivel, a megvalósulás dokumentumai, nyilatkozatok stb., amely mellékkötelezettség esetén kiegészül a bankgarancia megállapodással, a lehívás dokumentumával + az eljárási díj befizetését igazoló dokumentum. Kérelem beadható: elektronikusan vagy a TSZSZ weblapon keresztül, vagy a helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi kamaránál

11 TSZSZ eddigi „eredményei” számokban
2017. március végéig közel 750 db kérelem érkezett be. Átlagosan havonta db kérelmet adnak be. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházási érték: ≈ 170 Mrd Ft. Ebből a vitatott összegek értéke összesen ≈ 22,5 Mrd Ft. A legnagyobb vitatott összeg ≈ 1,5 Mrd Ft, a legkisebb 200 eFt volt. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében átlagosan a vitatott összegek %-át állapították meg a szakértők.

12 Kérelmek megoszlása kérelmezők és vitatott összeg szerint
60 % alvállalkozó 29 % fővállalkozó 8 % megrendelő 3 % tervező 50 % < 6 MFt 40 % – 45 MFt közötti 10 % > 45 MFt feletti (ebből 5% 100 MFt feletti)

13 Ügyek megoszlása szakterület szerint

14 Mire vezethetők vissza a felek közötti viták?
egyoldalú, vagy nem jól értelmezett szerződésekre (ide sorolandók a szerződés mellékleteinek hiányosságai, a műszaki tartalom nem egyértelmű megfogalmazása) pótmunkák-többletmunkák problémáira (pl. gyakoriak a menet közbeni változtatások), minőségi észrevételekre (vélt, vagy valós minőségi észrevételek), átadás-átvételi eljárás hiányosságaira (eljárás lefolytatásának hiányára), gyakran előfordul a megtagadási ok megnevezésének a hiánya is, illetve felszámolás alá kerülő megrendelő.

15 Szakértői eljárások általános tapasztalata
Nem elégséges a munkát a szerződésnek megfelelő színvonalon elvégezni, annak folyamatát és eredményét a jogszabályoknak megfelelő mértékben dokumentálni is szükséges. Fontos a jogszabályok, szabályozási dokumentumok ismerete

16 Dokumentálás szükségessége
Az építőiparban a dokumentálás írásos formáját a jogszabályok számos helyen kötelezően előírják (teljesség igénye nélkül): Tervezési szerződés írásbeliségének követelménye és kötelező tartalmi elemei: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről; 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről és 266/2013. (VII.11.) kormányrendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről. A kivitelezés folyamatának dokumentálása: szerződés írásbelisége és tartalmi elemei, építési napló, majd e-napló, átadás-átvételi eljárás 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. Beépített anyagok, szerkezetek teljesítmény nyilatkozatai: 275/2013. (VII.16.) kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól. Jogszabályok ingyenesen megtekinthetők az weboldalon

17 Tervezési szerződés Étv. 32/A. §217 Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződést írásban kell megkötni. 266/2013.(VII.11.) korm.rendelet 16. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. (2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.

18 Kivitelezési szerződés
A Ptk. nem ír elő az alakszerűségre vonatkozó követelményeket, az Étv., Épkiv., Szakgyr. viszont igen. Írásbeliség követelménye - üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni. Kötelező tartalmi elemek.

19 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
Szabályozza a kivitelezés folyamatát a szerződéstől az átadás-átvételi eljáráson keresztül a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségéig

20 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet kivitelezési szerződés tartalmazza
a felek adatait (MKIK regisztrációs szám) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés, de ezek viszonylag gyakran nem kerülnek csatolásra a szerződéshez, illetve előfordult, hogy a szerződő felek különböző tervet tekintettek a szerződés mellékletének)

21 Szerződés tartalma a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), (menetközben pl. a műszaki tartalom gyakorta módosul, de szerződés módosításra nem kerül sor); a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét (átalányár – tételes elszámolás); annak rögzítését, hogy az építtető, vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá;

22 Szerződés tartalma az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját (pl. rezsióradíjat), fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését (különösen alvállalkozói szerződéseknél ritkán fordul elő), a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e speciális vitarendező fórumot (pl. TSZSZ)

23 Szerződés tartalma az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki, A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel (322/2015.(X.30.) korm. rendelet).

24 Szerződés részlet 1.

25 Szerződés 2. 1. sz. melléklet:

26 Pótmunka – többletmunka Miből ered a probléma?
egyrészt a nem egyértelmű, hibás, ellentmondásos tervdokumentációjából, másrészt a tervekben hiányosan szereplő feladatokkal összefüggésben (pl. organizáció), harmadrészt a megrendelő kivitelezés közbeni változtatási igényei következtében. Gyakran összekeveredik a pótmunka - többletmunka fogalma

27 Pótmunka - többletmunka
A pótmunka megrendelésére (az eredeti vállalkozási szerződés módosítására) - jogszabály eltérő előírása, illetve a felek eltérő kikötése hiányában - írásban, szóban, illetve ráutaló magatartással egyaránt sor kerülhet. (Legf. Bír. Pfv. VII /2010) Ma is igaz ez a döntés?

28 Pótmunka (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet)
Az e-naplóban (építési naplóban) köteles haladéktalanul közölni a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét. (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet)

29 Pótmunka – többletmunka (191/2009. (IX. 15. ) Korm. rendelet) 2017
Pótmunka – többletmunka (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet) január 1-vel változott a fogalom meghatározás pótmunka (korábbi): a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet), pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel,

30 Pótmunka – többletmunka (191/2009. (IX. 15. ) Korm. rendelet) 2017
Pótmunka – többletmunka (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet) január 1-vel változott a fogalom meghatározás Többletmunka (korábbi): a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel. Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik.

31 Pótmunka - többletmunka
Ptk 6:244. § [Többletmunka. Pótmunka] (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). 6:245. § [A vállalkozói díj] Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

32 Pótmunka – többletmunka
Fontos elv, hogy a szerződés megkötésének időpontjában előre láthatóak voltak-e, lehettek-e azok a költségek, amelyekről szó van.

33 Pótmunka – többletmunka példa
Utólagos tetőtérbeépítést csak részleges alapmegerősítéssel tervezték meg Kivitelezés közben kiderült, hogy pótlólagosan további alaptestek megerősítésére is szükség van Azaz az alapmegerősítés mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekedett meg (többletmunka) A szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát jár a vállalkozónak a többletköltsége.

34 Pótmunka – többletmunka példa

35 Minőség: elkészült, de hogyan?

36 Pontosan mit jelent a minőség fogalma?
29-szer szerepel a 191/2009 Korm. rendeletben ez a kifejezés, ugyanakkor konkrétan nincsen definiálva a fogalma. 191/2009 (IX.15.) Korm. rendeletből példák: 3. § (2) szerint a kivitelezési szerződés tartalmazza többek között a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési- szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés) 13. § (3) szerint a felelős műszaki vezető feladata többek között az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése. A műszaki ellenőr feladata az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése.

37 Minőség fogalma Szakszerűtlen a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. (Étv. 48. § (5))

38 Minőség, alapvető követelmények
OTÉK 50. § (3) szerint: Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. Betartandók mind a tervezés – mind a kivitelezés során

39 Műszaki egyenértékűség
Tervtől eltérő anyag, szerkezet, berendezés esetén az alapvető követelményeknek való megfelelés vizsgálandó

40 Minőség, alapvető követelmények igazolása
Étv. 41. § (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni. (2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha: a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek,

41 Teljesítmény igazolás Jogszabályi háttér
305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról 275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

42 Teljesítménynyilatkozat
Az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja. Termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés (NMÉ), vagy hatályos építőipari műszaki engedély (ÉME).

43 Teljesítménynyilatkozat NMÉ-ÉME ≠ teljesítménynyilatkozat

44 Építési termék fogalma
Bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítanak elő, és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményt (305/2011/EU rendelet).

45 A nem állandó jelleg esetén is a szakmai szabályok betartandók

46 Teljesítménynyilatkozat
Termék jellemzői Szabvány megnevezése Teljesítmények megadása Teljesítmény állandóság értékelésére szolgáló rendszer

47 Teljesítménynyilatkozat

48 Honnan lehet felismerni a harmonizált szabványokat?
Jellemzőjük: ZA melléklettel rendelkeznek, amely többek között meghatározza a teljesítmény nyilatkozatot, annak tartalmát is (CE jelölés) És megadják a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzésének rendszerét (régi terminológia: megfelelőség igazolás módozatát) Internet elérés: jelentős számban angol nyelvűek a szabványok

49 Teljesítmény állandóság értékelési és ellenőrzési rendszerei
1+. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése; iv. az uniós piacon való fogalomba hozatalt megelőzően vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata. 1. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett mintáknak a gyártó által végzett további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározása típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése. 2+. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. az üzemi gyártásellenőrzést; iii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; L 88/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja HU b) a bejelentett gyártásellenőrzés-tanúsító szerv az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; ii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése. 3. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi az üzemi gyártásellenőrzést; b) a bejelentett vizsgálólaboratórium végzi a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a gyártó által végrehajtott mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; 4. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat, típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. az üzemi gyártásellenőrzést; b) a bejelentett szervnek nincsenek feladatai.

50 Példa fa tartószerkezet megvalósítására
Tervezés MSZ EN Faszerkezetek tervezése A faelemek feleljenek meg az MSZ EN előírásainak, azaz a tervező a faanyag minőségét e szabvány szerint adja meg (pl. C24 jelű, szilárdsági kategóriájú) MSZ EN 338 szerinti szilárdsági kategóriák: C14, C16, C18, C20, C22, C24, C27, C30 stb.) Kivitelezés MSZ EN szabvány szerinti teljesítménynyilatkozatú faanyagot kell beépítenie. A szabvány szerint a szilárdsági kategória megadása kötelező, nem lehet NPD. Harmonizált szabvány ZA melléklete szerint a teljesítmény állandóságának értékelésének és ellenőrzésének rendszere: 2+ A gyártó feladatai: üzemi gyártásellenőrzés és a termék első típusvizsgálata, az üzemben vett minták vizsgálata egy előírt vizsgálati terv szerint (Teljesítménynyilatkozat kiállítása) A gyártásellenőrzés-tanúsító szerv az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a következők alapján adja ki: az üzem és az üzemi gyártásellenőrzés első ellenőrzése, az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, értékelése és jóváhagyása Üzemi gyártásellenőrzési megfelelőségi tanúsítvány kiadása –

51 Favázas épületek építési elemkészletei
Készlet: gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni (305/2011/EU rendelet) R1 - KÜLSŐ FAL RÉTEGREND (kívülről-befelé) - min.5cm hőtechnikailag méretezett vastagságú, de legalább 5cm EPS anyagú homlokzati hőszigetelő rendszer - 12mm 1rtg. OSB3 építőlemez - min. 12cm min. 5/12cm méretű fa tartószerkezet max. 62,5cm tengelytávolsággal közte min. 12cm kőzetgyapot hőszigetelés - 1 rtg. párazáró fólia - 2,5cm 2 rtg. 12,5mm tűzvédő gipszkarton borítás

52 Favázas épületek építési elemkészletei
Európai Műszaki Értékelés: ETAG 007: Favázas építési készletek 8. A MEGFELŐSÉG IGAZOLÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE 8.1 EC HATÁROZAT Az Európai Közösség Bizottságának 1999/455/EC határozatával előírt megfelelőség-igazolási rendszer az Európai Közösségek Tanácsának 89/106/EEC Irányelveinek 3. mellékletében leírt 1. rendszer a következő részletezésben: (a) A gyártó feladatai - gyártásellenőrzés - az előírt vizsgálati terv szerinti ellenőrző vizsgálat (b) A jóváhagyott szerv feladatai - első típusvizsgálat - az üzem és gyártásellenőrzés első felülvizsgálata - az üzemi gyártásellenőrzés felügyelete - terméktanúsítás (teljesítmény állandósági tanúsítvány kiadása)

53 Készlet: teljesítmény állandósági tanúsítvány
Kb. 10 db könnyűszerkezetes gyártó rendelkezik ilyen dokumentummal

54 Könnyűszerkezetes építési készleteket miért nem igazolhat FMV?
Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette (275/2013.(VII.16.) korm. Rendelet 7. § (3)). OTSZ 13. § (5) Rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet).

55 Tűzvédelmi követelmény M - mechanikai hatás 2007-es OTSZ teherhordó falaknál is

56 Egyedi termék Fogalom meghatározás: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre. Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal Igazolja (275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet 3. § (2))

57 Egyedi termék Felelős műszaki vezető nyilatkozik az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelésről. Vízzáróságról hogyan tud nyilatkozni? Tetősík ablaknál alkalmazási feltétel a minimális tetőhajlás megadása (pl: 15 fok)

58 Minőség, alapvető követelmények
A kivitelezési munka minőségére általában a szerződés tartalmazza a követelményeket, jellemzően az alábbiak szerint: Egyrészt a tervekre történő hivatkozással, amely a műszaki mennyiségi mutatókat tartalmazza, és jellemzően az alapvető követelményeknek való megfelelést vizsgálta. Ezek dokumentálása történik meg például a tartószerkezeti, tűzvédelmi, hőtechnikai stb. tervfejezetekben. Probléma: jellemzően szakipari részek esetében merül fel (például tetőszigetelés leterhelése, burkolat ragasztása, kültéri álmennyezetek rögzítése, dilatáció kiosztások stb.).

59 Károsodások

60 Leszakadt kültéri álmennyezet

61 Álmennyezet leszakadásának folyamata

62 Biztonságos használat és akadálymentesség követelménye (alapvető követelmény)
OTÉK 54. § (1) szerint: Az építményt és annak részleteit úgy kell tervezni, megvalósítani, ehhez az építési terméket, építményszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak, és ne okozzanak balesetet, sérülést, például a.) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben) stb.

63 Kritikus helyek: uszodák, különböző nedves, olajos üzemi területek stb.

64 Elcsúszás veszély Hazai előírások például:
Az MSZ :1990 szabvány előírásai szerint a fürdők járó- és lépcsőfelületeinek az MSZ /1 szabvány követelményeinek megfelelően csúszásmentesnek kell lenniük. Csak csúszásmentes felület (burkolat) alkalmazása megengedett A követelményhez érték nem tartozik, és vizsgálati eljárást sem rendelnek hozzá. Így egy burkolat átvétele szubjektív értékelésen alapul, de egy baleset esetén is a szakértő megállapítása számos vita forrása lehet. Mit tehet ilyen esetben a tervező, kivitelező? Külföldi előírásokat vesz alapul (például német ajánlásokból választ követelményt, amelynek igazolása a DIN – cipős használatra, DIN – mezítlábas használatra vonatkozó vizsgálati eljárásokkal lehetséges), Ebben az esetben olyan burkolatot kell választani, amelynek teljesítmény nyilatkozata tartalmazza a termék ezen paraméterét. Olyan vizsgálati eljárást és értéket ad meg, amellyel igazolható a burkolat megfelelése (pl. SRT ingás módszer).

65 Teljesítménynyilatkozat
Termék jellemzői Szabvány megnevezése Teljesítmények megadása Teljesítmény állandóság értékelésére szolgáló rendszer

66 Minőség, szakmai szabályok
Szerződésekben a műszaki elvárás (legfőképpen Megrendelői) az alábbiak szerint fogalmazódik meg: „A felek I. osztályú/megfelelő minőség teljesítésében állapodnak meg.” „A munkát az MSZ normák és hatósági előírások szerint köteles elvégezni.” Jellemzően azonban ezek pontos definiálását (például szabványokra történő hivatkozást, vagy például tűrések meghatározását) sem a szerződés, sem a tervdokumentáció nem tartalmazza.

67 Tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások
szabványok szakmai irányelvek

68 Szakmai irányelvek Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) irányelvei, tervezési és kivitelezési szabályai, 10db Bitumenes lemezekkel készülő csapadékvíz elleni  szigetelések  tervezési és kivitelezési szabályai  Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei stb.

69 Szakmai irányelvek Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) irányelvei Bevonatréteggel ellátott, többrétegű, ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS-THR) kialakítására, kivitelezésére Műszaki Irányelv kerámiaburkolatok kialakítására Műgyanta padlóbevonatok tervezése és készítése

70 Kivitelezésre vonatkozó szabványok
MSZ-04- 803-1:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőműves szerkezetek 803-2:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezetek 803-3:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Műkőszerkezetek. 803-4:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Gipsz, műmárvány szerkezetek 803-5:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen kész.beton és vb.szerk Visszavont 803-6:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ácsszerk.és teherhordó faszerkezetek 803-7:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Előregy.magasép.beton és vasbeton Visszavont 803-8:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vízszig szerkezetek 803-9:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vakolatok Visszavont 803-10:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületgépészeti hőszigetelések 803-11:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Tetőfedő szerkezetek 803-12:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Homlokzatburkolatok 803-13:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Lapburkolatok 803-14:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Padlóburkolatok 803-15:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Fapadló burkolatok 803-16:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületbádogos szerkezetek 803-17:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületasztalos szerkezetek 803-18:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületlakatos szerkezetek 803-19:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Üvegszerkezetek 803-20:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Mázolt bevonatok 803-21:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Festett bevonatok és tapéták 803-22:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ipari kémények és kazánok.. 803-23:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épülettartozékok 803-24:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen készített cserépkályhák 803-25:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Magasépítési acélszerkezetek

71 A szabványok legfőbb jellegzetességei
Minőségi osztályozástól függő és független követelmények Független követelmények: pl. alapfelülethez megfelelő tapadás, repedt, törött elem nem lehet stb. megfelel – nem megfelel Függő követelmények: síktól való eltérések, síkfogasság, stb. I. - III. minőségi osztályba történő besorolás

72 MSZ-04-803 szabványsorozat problémái
A felsorolt szabványok utoljára ben kerültek módosításra, azóta megjelent szerkezetekre nem terjednek ki (pl. szárazépítés szerkezeteinél, homlokzati hőszigetelő rendszereknél alkalmazásuk vitatott) Hiányosak a vizsgálati szempontok (sok esetben a megrendelő olyant kifogásol, amelyre vonatkozó követelmény a szabványban nem is szerepel) Jellemzően szigorúak a meghatározott követelmények, számos vita forrása mind a mintavétel, értékelés, minősítés folyamata Aktualizálásuk, újragondolásuk időszerű!!!

73 Mintavételi és Minősítési Terv (MMT)
Számos utólagos vita elkerülhető, ha a felek a minőségre, annak mintavételére, vizsgálatára, értékelésére stb. vonatkozó eljárást és paramétereket előzetesen rögzítik. Ezért az MMT-nek tartalmaznia kell a szerződés szerinti műszaki tartalom megvalósításához szükséges munkanemekre, munkarészekre vonatkozó előírásokat, szabványokat, az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat, mintavételt, vizsgálati módszereket, a megengedett eltéréseket, a minősítéseket, az ellenőrzések dokumentálását (építési napló, vizsgálati jegyzőkönyv stb.) hogy az adott munkarész ellenőrzése ki által és milyen gyakorisággal történjen a nemmegfelelőség értékelését: bontás – javítás - értékcsökkenés

74 Átadás-átvételi eljárás
Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy – alvállalkozói szerződés esetén – a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek. A 191/2009. Korm. rendelet tartalmaz felsorolást a jegyzőkönyv tartalmára.

75 Szolgáltatás átadás-átvétele
Sok esetben előfordul, különösen alvállalkozói teljesítés esetén, hogy az átadás-átvételi eljárás nem kerül lefolytatásra. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. (Ptk 6:247)

76 A vállalkozói díj kifizetése
A fő-, illetve alvállalkozói szerződés esetén az alvállalkozó kivitelező vagy erre irányuló felhatalmazás esetén a felelős műszaki vezetőjük a közös helyszíni bejárás során az e-főnaplóban, illetve az e-alnaplóban, jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az e-teljesítésigazolási naplóban rögzíti a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 31. § (2)) Teljesítésigazolás kiállítása 15 napon belül (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 7. § (2) i.), továbbá 13. § (3) mb)) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. (Ptk. 6:130 §)

77 Vállalkozó díj kifizetésének biztosítása
Az alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően az alvállalkozó kivitelező átadja a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az építési munkaterületet. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 33. § (5)) Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező – a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó, november 1-jét követően megindított építési beruházásokra irányadó kifizetési szabályok alkalmazása kivételével – a kivitelezési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől. (Étv. 39/A. § (6)) Fővállalkozó az építési munkaterületet az építménnyel együtt csak akkor köteles átadni a megrendelőnek, ha az őt kifizette – építésügyi hatóság csak akkor adja ki a használatbavételi engedélyt, ha a megrendelő igazolja, hogy a munkaterületet a fővállalkozó átadta.

78 Vállalkozó díj kifizetése
Ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület (1) bekezdés szerinti átadás- átvétele, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményének kiadását kezdeményezheti. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 33. § (7))

79 Szerződésbontás Szerződésbontás esetén is közös átadás-átvételi eljárást kellene lefolytatni, amelynek része állapotrögzítő jegyzőkönyv. Átalányáras – tételes elszámolás problémája

80 Köszönöm a figyelmüket:
Csermely Gábor TSZSZ vezető-helyettes