Szakképzés a gazdaság szolgálatában

Az előadások a következő témára: "Szakképzés a gazdaság szolgálatában"— Előadás másolata:

1 Szakképzés a gazdaság szolgálatában
Nemzeti Képesítési Bizottság 2016. november 15. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályzási Főosztály

2 Hazai szakképzés a XXI. században: új kihívások
Ipar 4.0 Irinyi Terv A 4.0 ipar = a gyártást új alapra helyező robotikával, automatizációval, illetve az ipari termelési folyamatok intelligens összekapcsolásával jellemezhető. Az „új termelési forradalom” azt az egyre markánsabb gyakorlatot jelenti, amelyekben mindennél erőteljesebb hangsúlyt kap a hajtóerőt képező informatika és a klasszikus ipar összeolvadása. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy olyan informatikai vállalat, mint a Google, konkurenciát jelentsen nagy múltú autógyártóknak – az intelligens, vezető nélküli autók megjelenésével azonban ez ma már a valóság. Új iparágak alakultak ki, és várhatóan a közeljövőben továbbiak alakulnak ki a gyorsan fejlődő és terjeszkedő digitalizációs folyamatoknak köszönhetően. Az Ipar 4.0 mellett a magyar szakképzési rendszerre az Irinyi Terv is erőteljes hatást gyakorol, amely az Ipar 4.0-val összhangban az új technológiák alkalmazását, a digitalizációs folyamatok elterjesztését tűzi ki céljául, különösen a kiemelten fejlesztendő, versenyképes ágazatokban (pl. specializált gép- és járműgyártás , IKT szektor). A digitalizációs folyamatok mellett külön kihívást jelent a magyar munkaerő-piacra a minőségi és mennyiségi szakemberhiány, amely miatt jelenleg kevés a termelésbe bevonható, magabiztos és megfelelő szaktudással rendelkező, az új kihívásoknak is megfelelő szakember. Éppen ezért különösen fontos a szakképzés megreformálása és kiterjesztése, hogy a szakképzést választókból a digitalizált iparban is foglalkoztatható munkaerő váljon. Növekvő kereslet és szakemberhiány

3 A magyar szakpolitika válasza: „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” c
A magyar szakpolitika válasza: „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” c. koncepció Főbb intézkedési területek a koncepció alapján: A duális képzési struktúra kiterjesztése (munkaadók ösztönzése, kamarai garancia) A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek bővítése és növelése (korhatár emelés, 2. szakképesítés, ösztöndíj) Új fenntartói struktúra létrehozása (szakképzési centrumok) Új képzési struktúra bevezetése A magyar kormány már 2015 januárjában kormányhatározatban fogadta el a szakképzés minőségi átalakítását célzó ún. Szakképzési Koncepciót, amely a Nyilatkozat összes kulcsterületén feladatokat fogalmaz meg. A fejlesztés első lépéseként a szabályozásban kialakításra kerültek a jogi keretek. A koncepció szerinti legfőbb intézkedések: A duális szakképzés kiterjesztése: a munkaerőpiacon elvárt, releváns készségek és kompetenciák leghatékonyabb módon munkaalapú tanulás által sajátíthatók el, ezért számos intézkedéssel szolgáltuk a duális képzés kiterjesztését, ösztönzését, a tanulószerződések és a képzésbe bekapcsolódó munkaadók számának növelését A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek tágítása: A szakképzéshez és a szakképesítés megszerzéséhez való hozzáférés előfeltétele az egyének munkaerőpiacra való belépésének és tartós foglakoztatásának. intézményrendszer létrehozása: a szakképzési centrumok - hatékony, a tanulói és munkaadói igényekre mind tartalmi, mind pedig területi szempontból reagálni képes intézményrendszer létrehozása

4 Az OKJ változás szakmai/jogszabályi háttere 1.
(szakgimnázium) A évi LXVI. törvény szeptember 1-jétől megváltoztatta a szakgimnáziumi évfolyamokon a szakmai és a közismereti képzések arányát. Ennek alapján e képzési időszakban a szakmai képzés aránya emelkedett, mintegy óra szakmai képzési többlet lehetőség jelent meg. A évi LXV. törvény szeptember 1-jétől megváltozatta a szakképző iskola típusokat, a mai szakközépiskola helyébe a szakgimnázium lépett. A köznevelési törvény módosítása alapján a szakgimnáziumokban az érettségi vizsga keretében szakképesítést is szereznek az érettségiző tanulók.

5 Új képzési struktúra bevezetése
szakközépiskola szakgimnázium 4+1 éves képzés Gimnáziumi végzettséggel továbbra is 2 éves szakmai képzés! szakiskola szakközépiskola 3+2 éves képzés érettségi megszerzése a szakképzettség beszámításával Mindkét tanulási út érettségivel végződik.

6 Szakközépiskola Szakgimnázium kifutó jelleggel
Közismeret (érettségire felkészülés) Közismeret (érettségire felkészülés) Szakmai ismeretek 2. Szakmai ismeretek (ágazati érettségi) Szakmai ismeretek 1. (Szi1+Szi2 szakmai érettségi vizsga + szakképesítés) kifutó jelleggel től felmenő

7 Az érettségi vizsgával megszerezhető szakképesítés
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Szakgimnázium évfolyam Szakmai ismeretek 2. 52 34 A Szakmai ismeretek („1/2 technikus”) Szakmai ismeretek 2. + 52 51 31 Szakmai ismeretek 2. B Szi 2/1. 52 51 31 C Szi 2/2.

8 Az OKJ változás szakmai/jogszabályi háttere 2.
(felnőttképzési óraszámok) Szempontok: nem rendelhető minden egyéb szakmai szempont az óraszám csökkentés céljai alá a szükségesnél magasabb óraszámok megadása volt korábban a tartalom kurtításából következő képzési idő csökkenés lehetősége új rész-szakképesítések kialakítása azon szakképesítések esetében, ahol az óraszám nem csökkenthető Óraszám csökkenés: 30 db részszakképesítés, 135 db szakképesítés és ráépülés esetén a felnőttképzési óraszámok jellemzően 10-30% közötti csökkentése (a 34-es és 54-es szakképesítések óra tartományból jellemzően a óra tartományba kerültek ) 62 db új részszakképesítés (35 db 31-es szintkódú és 27 db 51-es szintkódú) kialakítására is sor került

9 Az OKJ változás szakmai/jogszabályi háttere 3.
(egyéb javaslatok) Új, speciális tudást biztosító szakképesítések, szakképesítés- ráépülések jelennek meg a gépészet, az informatika, a vegyipar, a villamos ipar területén Átalakul a nyomdaipari szakképesítés struktúra A vasúti és más közlekedési, logisztikai szakképesítések korszerűsítése Ágazatok száma, ágazatok, szakmacsoportok megnevezése változott Korm. határozatok végrehajtásának elősegítése (Tessedik) Normaszöveg változások (törlés, kapcsolódó, 7. melléklet)

10 Az OKJ változás szakmai/jogszabályi háttere 4.
(MKKR) Az Európai Parlament és a Tanács április 23-án ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) a 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozattal került elfogadásra Az MKKR 8 szintre sorolja be a magyar oktatási rendszerben megszerez- hető állam által elismert képesítéseket, végzettségeket a szakképesítések összetettségétől függően 4 szintre (2,3,4,5) kerültek elosztásra Az MKKR-nek az Európai Képesítési Keretrendszerrel (EKKR) való megfeleltetéséről szóló nemzeti jelentést az Európai Bizottság EKKR Tanácsadó Testülete február elején fogadta el.

11 Az OKJ módosítás folyamata
Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata Szakmai követelménymodulok kidolgozása („modul kormányrendelet”) Szakmai és vizsgakövetelmények Szakképzési kerettantervek, közismereti kerettantervek

12 Az OKJ módosításának előzményei
A szakképzési és a köznevelési törvény módosítása (szakgimnázium) A felnőttképzési óraszámok csökkentésének növekvő igénye Egyéb szakmai javaslatok (gazdasági szereplők által jelzett igények) A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) megjelenése Az OKJ felülvizsgálata és módosítása Az OKJ felülvizsgálata augusztus – december között zajlott. A felülvizsgálatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) koordinálta. A felülvizsgálatban részt vett: közel 80 gazdálkodó szervezet (pl. Audi, MÁV, Siemens, TVK) és gazdasági érdekképviseleti szervezet (pl. ÉVOSZ, KISOSZ, MEE, Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Magyar Gasztronómiai Szövetség, Magyar Vegyipari Szövetség) szakképző iskolák (pl. a Magyar Hajózási Szki., a Veszprémi Közgazdasá-gi és Közigazgatási Szki., a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakképző Iskola, a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szki., a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola, a Kőszegi Evangélikus Mező-gazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola, a Bolyai János Műszaki Szki., a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola, a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola, a Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakképző Iskola) Az OKJ módosítást a 25/2016. (II. 25.) Korm. Rendelet tartalmazza (Megjelent: Magyar Közlöny 24. számában, február 25.) Óraszám csökkenés: 30 db részszakképesítés, 135 db szakképesítés és ráépülés esetén a felnőttképzési óraszámok jellemzően 10-30% közötti csökkentése (a 34-es és 54-es szakképesítések óra tartományból jellemzően a óra tartományba kerültek ) Új szakképesítések az iskolai rendszerben: Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző, 54  Kereskedelmi képviselő, 54  Üzleti szolgáltatási munkatárs, Kis- és középvállalkozások ügyvezetője, Tehergépkocsi-vezető A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetését célzó kormányzati törekvésekkel harmonizálva az OKJ 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel kiadott módosításában megjelentek az egyes szakképesítések MKKR szintjei. Az MKKR szintek nemzetközi viszonylatban is tájékoztatást adnak az egyes szakképesítések egymáshoz viszonyított helyzetéről, szintjéről. MKKR előzmények: Az Európai Parlament és a Tanács április 23-án ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról. (HL C ) Magyarországon az érdemi munkálatok, azaz a hazai közoktatási, felsőoktatási és szakképzési végzettségek szintezése években megtörtént, a TÁMOP különböző konstrukciói, a szakképzés esetében a TÁMOP támogatásával. A Magyar Képesítési Keretrendszernek (MKKR) az Európai Képesítési Keretrendszerrel (EKKR) való megfeleltetéséről szóló nemzeti jelentést az Európai Bizottság EKKR Tanácsadó Testülete február elején fogadta el. Az MKKR 8 szintre sorolja be a magyar oktatási rendszerben megszerezhető állam által elismert képesítéseket, végzettségeket, amelyek közül a szakképzésben megszerezhetők a képzési tartalomtól, és a szakképesítések összetettségétől függően 4 szintre (2,3,4,5) kerültek elosztásra. Az egyes szinteken belül ún. szintleírók, deszkriptorok (4 db – a tudás, a készségek, az attitűd és az önállóság+felelősség mértéke) segítették a szakértőket az egyes szakképesítések szintjeinek megfelelő meghatározásában. OKJ módosítás kihirdetése – 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet

13 OKJ változás – ADATOK 1. A változás jellege Rész-szakképesítés Szakképesítés és szakképesítés-ráépülés törlés 7 23 név/ágazat/szakmacsoport változás, átsorolás 1 21 szintváltozás 4 16 szakképesítés csere (törölt és helyette új) 13 Új 62 88 Az összetett, több munkakör betöltésére képesítő, jellemzően iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítések esetén a felnőttképzés rövidebb ciklusú rendszeréhez történő kapcsolódás, a felnőttképzés rendszeréhez képest hosszú (legalább 10 hónapos) képzések rövidebb részenként történő teljesíthetőségének elősegítése érdekében 62 db (35 db 31-es szintkódú és 27 db 51-es szintkódú) új részszakképesítés kialakítására is sor került. Érettségi vizsga keretében megszerezhető: 66 db (41 új, 25 meglévő) 62 db új részszakképesítés (35 db 31-es szintkódú és 27 db 51-es szintkódú)

14 szakképesítés-ráépülés
OKJ változás – ADATOK 2. Szakképesítések Régi OKJ (db) Új OKJ (db) részszakképesítés (21, 31, 51) 152 203 szakképesítés (32, 34, 52, 54, 62) 289 338 szakképesítés-ráépülés (33, 35, 53, 55) 200 218 59 db új, iskolai rendszerben oktatható szakképesítés!

15 (a felnőttoktatás kiszélesítése)
Új szakképesítések (a felnőttoktatás kiszélesítése) Autóbuszvezető, Tehergépkocsi-vezető Kereskedelmi üzletkötő, Üzleti szolgáltatási munkatárs, Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző, Mérlegképes könyvelő Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I., II. 1. Iskolai rendszerű képzés keretében, ingyenesen, bármely szakképesítés birtokában; A hatósági és az OKJ-s képzés közelítése, tartalmi összeolvadása; „szakmásított sofőrképzés” 2. Az egyre nagyobb számban telepített szolgáltató központok, a dinamikusan fejlődő shared service center (az üzleti folyamatok dinamizálása komplex, akár határokon is átnyúló szolgáltató központok kialakításával) iparág hazai elterjedéséhez, munkaerő-piaci igényeinek kielégítésére és támogatására jelent meg az OKJ-ban új szakképesítésként az Üzleti szolgáltatási munkatárs. Aki rugalmas hozzáállással megteremti az ügyfélnek leginkább kedvező feltételeket, a személyre szabott szolgáltatás lehetőségét, szükség szerint angol nyelven. Elláthat pénzügyi, beszerzési, ügyfélszolgálati, CRM, HR, vagy az IT és telekommunikáció szolgáltatások területén speciális szolgáltatási tevékenységet. A kezdeményezők között volt többek között az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) is. A Német Iparkamara (DUIHK) javaslatára került az OKJ-be az Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző szakképesítés az Idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző szakképesítés-ráépülés mellé. Az idegen nyelvi kereskedelmi ügyintézők különböző iparágak vállalatainál dolgozó kereskedelmi és gazdasági feladatkörökkel– például beszerzési folyamatokkal, gyártási folyamatokkal, értékesítési folyamtokkal, valamint munkaügyi, pénzügyi és számviteli feladatokkal – foglalkozhatnak majd. 3. Szinte minden szakterülethez kapcsolódóan hasznos ismereteket adó - vállalkozási, informatikai, nyelvi kompetenciákat fejlesztő - két új szakképesítés-ráépülés került az OKJ-be, melyet a szakképesítéssel rendelkezők felnőttoktatás keretében ingyenesen megszerezhetnek: 35  Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. (szakiskolát végzettek számára) 55  Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (szakközépiskolai végzettséggel rendelkezőknek)

16 Változó szakképzési lehetőségek (példák)
Kőműves és hidegburkoló szakképesítés szétválik Kőműves és Burkoló szakképesítéssé Az Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés megnevezése módosul Vendéglátásszervezőre A Vendéglátó eladó képzés kikerül az iskolarendszerből, részszakképesítés lesz. A szerkezetében és tartalmában is módosuló (a példa szerinti Kőműves és hidegburkoló), valamint az iskolarendszerből kikerülő (a példa szerinti Vendéglátó eladó) szakképesítések esetén a beiskolázás és a képzések megkezdése utoljára még lehetséges szeptemberben. A következő tanévtől viszont már csak az új OKJ szerinti képzések indulhatnak.

17 Az érettségi vizsga keretében szakképesítés szerezhető (példák)
Ágazat Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés XXVI. Kereskedelem Eladó 54  Kereskedő 54  Kereskedelmi képviselő XXVII. Vendéglátóipar Pincér 54  Vendéglátásszervező

18 OKJ módosítás 237/2016. (VIII. 2.) Korm. rendelet
A foglalkoztatást elősegítő támogatások és az egyes GINOP programok keretében szervezett képzések esetében az indíthatósági határidő december 31-re változott Technikai hibák javítása Díszletkivitelező részszakképesítéssé alakult. Törlésre kerültek a Pedagógiai felügyelő (52) és a Közönségforgalmi felügyelő (54) szakképesítések Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

19 Szvk kiadó és módosító rendeletek 1.
27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/ (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról 20/2013. (V. 28.) BM rendelet a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 36/2016. (VIII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2013. (V. 28.) BM rendelet módosításáról

20 Szvk kiadó és módosító rendeletek 2.
12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

21 Szvk kiadó és módosító rendeletek 3.
19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet a honvédelemért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 28/2014. (IV. 24.) KIM rendelete a közigazgatási és igazságügyi miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról

22 A szakképzési kerettanterveket kiadó rendelet
30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet A szakképesítések szakközépiskolai szakképzési kerettanterveit a 2. melléklet, a szakképesítések szakgimnáziumi szakképzési kerettanterveit a 3. melléklet, a szakközépiskolai, valamint szakgimnáziumi szakképesítés-ráépülések szakképzési kerettanterveit a 4. melléklet, a szakiskolában oktatható két évfolyamos, speciális kerettanterveket az 5. melléklet, a szakiskolában oktatható négy évfolyamos, speciális kerettanterveket a 6. melléklet, a rövidebb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram szakképzési kerettanterveit a 7. melléklet, a hosszabb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram szakképzési kerettanterveit a 8. melléklet, a Szakképzési Hídprogram közismereti kerettanterveit a 9. melléklet tartalmazza.

23 Természettudományos ismeretek komplex módon történő oktatása
Új tantárgy Természettudományos ismeretek komplex módon történő oktatása Földrajz Fizika Biológia Kémia Az interdiszciplináris szemléletű, a természettudományos ismereteket komplex módon oktatandó új tantárgy tantervének tervezete augusztus eleje óta elérhető az OFI és az NSZFH honlapján; a hozzá készült tanári és tanulói online segédanyagokkal együtt.

24 Új lehetőségek: A szakképzési centrumok „hálózat” jellegű működése
Gyors reagálás a szakképzés kihívásaira Hatékonyság növelése a centrumok módszertani megerősítésével A centrumok felnőttképzésben való szerepvállalásának növelése

25 Az OKJ újabb módosítása várható
Új szakképesítések a XXXVIII. Rendészet és közszolgálat ágazatban: 52-es Honvéd kadét, 54-es Honvédelmi igazgatási ügyintéző Törlésre kerül: Nyilvántartási és okmányügyintéző ME kezdeményezte a Nyilvántartási és okmányügyintéző szakképesítés kivezetését az új KAB (Kormányablak ügyintéző, a Közszolgálati Egyetem szervezésében folyó) képzések párhuzamossága miatt.

26 Fejlesztési irányok a tanulószerződések kiterjesztése alacsonyabb évfolyamokra üzemek feletti tanműhelyi kategória kialakítása (magas színvonalú képzési szolgáltatás) szintvizsga és mestervizsga rendszer átgondolása, átalakítása adminisztráció-csökkenéssel járó egyszerűsítések

27 Fejlesztési források Elindult kiemelt projektek:
GINOP Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése – 30 Mrd GINOP A digitális szakadék csökkentése – 20,4 Mrd GINOP VEKOP/15 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése – 1,5 Mrd

28 Fejlesztési források Tervezés alatt álló projektek:
GINOP VEKOP Idegen nyelvi készségek fejlesztése – 15,00 Mrd + 2,5 Mrd GINOP Munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése – 2,5 Mrd GINOP VEKOP A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztés 8,75 Mrd + 1,3 Mrd GINOP VEKOP-16 A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése” 7 Mrd

29 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!