Következtetések a patrióta gazdaságpolitika eredményeiből a jövő teendőire dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök 2016. szeptember 20. Debrecen.

Az előadások a következő témára: "Következtetések a patrióta gazdaságpolitika eredményeiből a jövő teendőire dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök 2016. szeptember 20. Debrecen."— Előadás másolata:

1 Következtetések a patrióta gazdaságpolitika eredményeiből a jövő teendőire
dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök 2016. szeptember 20. Debrecen

2 De mi is folyik valójában a világban?
Háború a nemzet ellen! 1. Globalizmus → az ellenfél 2. Integráció → a szükségszerű „kistestvér” 3. Regionalizmus → a pozitív „bűnsegéd” 2 2

3 Válság: definíció A rendszerelmélet szerint egy komplex társadalmi rendszer akkor van válságban, ha a benne felmerülő kérdések, konfliktusok száma és/vagy intenzitása tartósan meghaladja az arra adható kielégítő válaszok számát és/vagy intenzitását. 3 3

4 A válság tartalmát tekintve:
A válság ezek szerint döntően fokozódó alkalmazkodásképtelenséget, a rendszerben folyamatosan növekvő alkalmazkodási feszültséget jelent. 4 4

5 Miért robbant ki a 2008-as válság?
A kapitalizmus alaptörvénye: a növekedés – megroppant és nem tudta elfedni az elosztási arányok tarthatatlanságát, vásárlóerő – kontra – extraprofit A termelő tőke „munka alapú” megtérülési ideje meghosszabbodott, sőt esetenként kétségessé vált, A spekulációs tőke megtérülési ideje mindig is rövidebb volt, és nagyon extrém esetben vált kétségessé, A tőke érdekelt lett a válság létrejöttében, a spekulációs „élettér” bővülésében, és fennmaradásában , a tulajdoni viszonyok átrendeződésében! 5 5

6 A globalitás erőszak formái
A XX. század közepéig a közvetlen, vagy közvetett katonai kényszer nélkül nem lehetett a tőke kivitel feltételeit biztosítani. Az erőszak az óta egyre inkább „visszavonul” a rejtett szimbolikus terekbe. Három alapvető intézménye: Kényszerítő erőszak Fegyelmező erőszak Értelmező erőszak 6 6

7 A globális kényszerítő hatalom 1.
A multinacionális vállalatok világméretű hálózata jelenti a kényszerítő hatalmi erőszakot. A kényszer itt már nem katonai erőszakra épül, hanem arra a fölényre, amit a techno-evolúciós vívmányok kisajátításában, illetve az új dimenziót jelentő méretekben van. A világ legnagyobb cégének mérete a közepesnél nagyobb nemzet-gazdaságokéval vetekszik. 7 7

8 A globális fegyelmező hatalom 1.
Hitelminősítők – önbeteljesítő jóslat IMF – gazdaságpolitikai irányítás átvétele Világbank – multinacionális érdekek szolgálata 8 8

9 S & P 2011.08.06 leminősítette az USA- t
9 9

10 Hitelminősítrők – önbeteljesítő jóslat!
„Pénteken, tapasztaltuk, hogy leminősítette az USA-t egy hitelminősítő ügynökség. Nem azért, mert kétségbe vonják a fizető képességünket, hanem azért, mert egy hosszas huzavona után megkérdőjelezik a politikai cselekvő képességünket. Ennek ellenére a piacok még mindig bíznak bennünk. A tény állás az, hogy Warren Buffet, aki tud egyest mást a jó befektetésekről, azt mondta, ha lenne 4A besorolás, az USA-nak megadnám azt. Én és a világ vezető befektetői egyetértünk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs problémánk, a tény az, hogy nincs szükségünk egy hitelminősítő ügynökségre, ami megmondja nekünk, hogy szükségünk van egy kiegyensúlyozott hosszú távú megközelítésre adóságaink csökkentésére.” Obama Hitelminősítrők – önbeteljesítő jóslat! 10 10

11 A globális értelmező hatalom 1.
A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”. Ennek feladata, hogy engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő „állatokká” alakítsa át a lokalitások népét. Az általa terjesztett értelmezési keretek és fogalom-készletek kijelölik a „politicaly correct” diskurzus-teret, és, aki kívül marad, az nevetség, vagy megbélyegzés tárgyává válik. 11 11

12 Integráció 2. - Egy főre jutó GDP US$
12 12 12

13 Integráció 2. - A népesség alakulása a világ fő régióiban
13 13 13

14 Integráció 2. – Európai Unió
Európa a világnépesség 8 százalékát, a globális termelés 25 százalékát adja, a világon kifizetett szociális juttatások 50 százalékát Az EU 27 tagállamának teljes adósságállománya milliárd euró, az éves adósságszolgálati teher 2000 milliárd euró, és az újonnan felvett hitelek értéke eléri az évi 400 milliárd eurót. Így az európai hitelállomány naponta 1,2 milliárd euróval növekszik. Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések értéke 2009-ben 1,9 milliárd dollárra csökkent a pénzügyi válság hatására, 2010-ben azonban 2,2 milliárd, 2011-ben már 4,9 milliárd dollárnak megfelelő működőtőke érkezett az országba ben megháromszorozódott a működőtőke-beáramlás az előző évihez képest, megközelítve a 14 milliárd dollárt. 14 14

15 Integráció 2. -Értelmezési zsákutcák a gyakorlatban:
…az elöregedő Európa népesedési problémáit a gazdasági bevándorlás fogja megoldani… az Egyesült Királyságban felmérés készült az utóbbi 10 év munkavállalói engedéllyel rendelkező bevándorlóinak gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól: közép-kelet európai munkavállalók (lengyel, cseh, szlovák, magyar) POZITÍV a világ többi országából érkezettek NEGATÍV 15 15

16 Regionalizmus 3. Eredetileg a globalizáció erősödésére született válaszként, alulról szerveződött Céljai szimpátiát keltőek Etnikai, ( flamand, vallon, katalán) Gazdasági fejlettség (lemaradott) Regionalizáció -> a felülrő létrehozott és irányított -> nemzeti határokat akar átlépni Valójában a nemzet állam szuverenitását csökkenti a jog és hatáskörök régiókhoz történő „telepítésével” 16 16

17 Új globális veszélyforrás: TTIP
A globális liberalizálás önmagában is hamis törekvés, mert amióta világ a világ, ez mindig csak az erős szereplők további erősödéséhez, és a hátrányos helyzetűek további gyengüléséhez, alávetéséhez vezetett. A TTIP is ugyanezt jeleníti meg. Legfeljebb a nagy német autógyártóknak kedvez, az összes többi európai ipari, mezőgazdasági termelő, és főként fogyasztó csak kárvallott lehet. A globális fegyelmező hatalomként működő választott bíróság pedig Európa teljes hatalmi alávetését jelentené. Biztató jel, hogy ma már a meghatározó uralmi csoportok is tiltakoznak. A Visegrádi Négyeknek is ezt kell tenni! 17

18 Dogma döntések korát éljük:
a globalizmushoz fűződő viszony 18 18

19 A globalizmushoz fűződő viszony
Válságadók bevezetése: az energiaszolgáltató szektor, a távközlési vállalkozások, a kereskedelmi láncok esetében Bankadó bevezetése 19 19

20 Dogma döntések korát éljük:
a globalizmushoz fűződő viszony az integrációhoz fűződő viszony az államadósság értelmezése az állam rossz tulajdonos a nemzeti bankok szerepe 20 20

21 A nemzeti bankok szerepe
2008 okt. 22. kamatemelés, 8,5%-ról 3%-al 11,5 %-ra Meghirdetett ideológia: a forint védelme! Egyedülálló válságkezelés! Európában és a világon mindenütt jelentős alapkamat csökkentés! 2008 okt Ft / euro 2009 márc Ft / euro A valódi cél: a magyar vállalkozói réteg és a magyar lakosság további terhelése Következmény: - spekulánsok öröme: nincs eszköze a MNB-nek a forint védelmére! további gazdasági visszaesés 21 21

22 Dogma döntések korát éljük:
a globalizmushoz fűződő viszony az integrációhoz fűződő viszony az államadósság értelmezése az állam rossz tulajdonos a nemzeti bankok szerepe a közösségi feladatok definiálása 22 22

23 A közösségi feladatok definiálása
KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSÁNAK ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSA Az állam és önkormányzat tulajdonosi pozíciójának helyreállítása Az állami árszabályozás érvényre juttatása Nonprofit jelleg biztosítása 23 23

24 Dogma döntések korát éljük:
a globalizmushoz fűződő viszony az integrációhoz fűződő viszony az államadósság értelmezése az állam rossz tulajdonos a nemzeti bankok szerepe a közösségi feladatok definiálása A munka alapon gazdaság helyreállítás (segély- spekuláció) 24 24

25 A tények makacs dolgok Államháztartási hiány IMF hitel
Túlzott deficit eljárás hatálya alatt MNB jegybanki alapkamat GDP növekedés Államadósság GDP – GNI Infláció Munkanélküliség Külkereskedelmi aktívum 25 25

26 A tények makacs dolgok Államháztartási hiány 2002-2011-ig 3% fölött 26

27 A tények makacs dolgok 27 27

28 A tények makacs dolgok Államháztartási hiány 2002-2011-ig 3% fölött
2011-től 3% alatt Eredmény: Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárás hatása alól 28 28

29 A tények makacs dolgok IMF hitel felvétel 2013 visszafizetés 29 29

30 A tények makacs dolgok október 11,5 % 2015 október 1,35 %
MNB jegybanki alapkamat október 11,5 % 2015 október 1,35 % 30 30

31 A tények makacs dolgok GDP növekedés 2009 - 8 % 2014 + 3,9 % 31 31

32 32 32

33 A tények makacs dolgok Az államadósság
A növekedés trendje 2010 óta megállt és lassú csökkenésbe kezdett 33 33

34 34 34

35 35 35

36 A tendencia megfordult 2010 óta
A tények makacs dolgok GDP - GNI A tendencia megfordult óta 36 36

37 GDP és GNI összehasonlítása Magyarországon
Év GDP GNI GNI/GDP Mrd Ft 2002 17.119 16.229 94,8 2003 18.738 17.867 95,4 2004 20.665 19.585 2005 22.018 20.830 94,6 2006 23.676 22.400 2007 24.992 23.246 93,0 2008 26.546 24.844 93,6 2009 26.522 24.490 92,3 2010 26.747 25.446 95,1 2011 27.886 26.506 2012 28.276 27.229 96,3 2013 30.065 29.206 97,1 2014 32.179 30.113 96,5 37 37

38 A GNI nagyobb, mint a GDP (2010)
Ausztria 1,1 Belgium Németország 1,9 Franciaország 0,7 Svédország 1,8 Nagy-Britannia 2,0 38 38

39 39 39

40 40 40

41 A tények makacs dolgok Infláció
Az infláció 2010 óta folyamatosan csökkent 41 41 41

42 Külkereskedelmi aktívum
A tények makacs dolgok Külkereskedelmi aktívum 2010 előtt deficites 2010 után szufficites 42 42 42

43 Válság: definíció A rendszerelmélet szerint egy komplex társadalmi rendszer akkor van válságban, ha a benne felmerülő kérdések, konfliktusok száma és/vagy intenzitása tartósan meghaladja az arra adható kielégítő válaszok számát és/vagy intenzitását. 43 43

44 A válság tartalmát tekintve:
A válság ezek szerint döntően fokozódó alkalmazkodásképtelenséget, a rendszerben folyamatosan növekvő alkalmazkodási feszültséget jelent. 44 44

45 És akkor mi a teendő…? A lokalitások egyetlen esélyét az adhatja, ha felismerik a rejtett erőszak-intézmények működését, és megkísérelnek olyan alkut létrehozni, amely megnehezíti a lokalitás tartós lepusztítását. Ma a világ valamennyi lokalitása szembesül ezzel, de nagyon eltérő válaszok születnek. Lássunk erre néhány példát, Kína, Szingapúr, Argentína, Venezuela, Oroszország, Szlovénia és Magyarország eseteit. 45 45

46 A lokalitás lehetőségei
A gazdasági függőség csökkentése Az államadósság csökkentése Az energia szolgáltatás diverzifikálása Az állami feladatok definiálása és ellátása Külkereskedelmi aktivitás fokozása Hazai munkaerő védelme Hazai termelés ösztönzése és védelme Az önálló adópolitika fenntartása A fejlesztési források hatékony felhasználása Önálló nemzetstratégia megfogalmazása és végrehajtása 46 46

47 Köszönöm a figyelmüket!
47 47