Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaZsuzsanna Tasi Megváltozta több, mint 7 éve
1
Fontosabb diszacharidok, poliszacharidok
2
Monoszacharidok összefoglalás
3
Diszacharidok A diszacharidok (kettős szénhidrátok) ezek molekulája 2 monoszacharid egységből épül fel. Szerkezetük formálisan: két monoszacharid molekulából egy vízmolekulát vonunk el, a maradékokat éterkötéssel összekapcsoljuk. Glikozidkötés mert legalább az egyik monoszacharid a glikozidos hidroxilcsoportjával vesz részt.
4
pl.: 2 db α-D-glükóz
5
Maltóz (malátacukor) (C 11 H 22 O 11 ) két α-D-glükózmolekulából vezethető le egy vízmolekula kilépésével
6
Molekulaszerkezet Két glükózmolekula 1,4-kötéssel kapcsolódik Az egyik glükózmolekula az 1. (glikozidos) a másik a 4. szénatomjának hidroxilcsoportjával vesz részt a glikozidkötés kialakításában. Emiatt a molekula jellegzetesen megtört alakú lesz (105 o -os a kötésszög). Táblára!!
7
Fizikai, kémiai tulajdonságai A malátacukor fehér színű, vízben jól oldódó, nem nagyon édes ízű, kristályos anyag. Az ezüsttükörpróbát mutatja, redukáló hatású diszacharid. Vizes oldatban a jobb oldalon levő gyűrűje – a glükózhoz hasonlóan – felnyílhat, és így megjelenik a formilcsoport Van szabad glikozidos OH-csoport
8
Előfordulás, jelentőség A keményítő lebontásának közti terméke A keményítő maltóz részletekből épül fel. Megtalálható a zöld levelekben és a csírázó növényi magvakban. Nevét onnan kapta: hogy a sörgyártásnál használt csíráztatott árpa, a maláta nagy mennyiségben tartalmazza
9
A keményítő (C 6 H 10 O 5 ) n n = több száz A keményítő a növényvilágban elterjedt tartalék tápanyag. Fotoszintézis gumók, gyökerek, magvak a raktározott keményítőt az óriásmolekulák lebontásával a növény újra fel tudja használni
10
Molekulaszerkezet α-D-glükózrészekből felépülő óriásmolekula kétféle összetevő a szemcsék belső anyagát alkotó, (meleg vízben) vízoldható amilóz a szemcsék felületét, valamint a belső réteget határoló, vízben oldhatatlan amilopektin
11
Amilóz néhány száz α-D-glükóz 1,4-kötéssel kapcsolódik maltóz α-helyzetű glikozidos oxigénhidak miatt meghajlik, így spirális térszerkezetet vesz fel hélix-konformációnak molekulán belüli hidrogénkötések stabilizálják
12
Kísérlet Híg keményítőoldatba csepegtessünk 2-3 csepp kálium-jodidos jódoldatot! A kapott oldatot melegítsük fel, majd hűtsük le! Figyeljük meg a színváltozást! A keményítő a jóddal kék színreakciót ad a reakció igen érzékeny, használják a keményítő, és a jód kimutatására is
13
Keményítő kimutatási reakció Magyarázat : az apoláris jódmolekulák beleférnek az amilózcsövek apoláris üregébe, ahol gyenge másodrendű kölcsönhatások rögzítik őket jódmolekulák elektronszerkezete ebben a környezetben másképp torzul, más frekvenciájú fényt nyelnek el, mint vizes oldatban. kéknek látjuk az oldatot
14
Keményítő kimutatási reakció Magyarázat: melegítés hatására a hélixszerkezetet stabilizáló hidrogénkötések felbomlanak, az amilózcső kissé szétzilálódik, a jódmolekulák szabaddá válnak. lehűtve újból helyreáll a hélixszerkezet, a jód „visszamegy” az amilózcsőbe, ezért a kék szín ismét megjelenik
15
Molekulaszerkezet Az amilopektinben 1,4-glikozidkötések mellett 20–25 egységenként 1,6- glikozidkötések is előfordulnak. láncelágazást okoznak. az amilopektin molekulája ágas-bogas szerkezetű, helyenként hélixszerkezettel
16
Fizikai és kémiai tulajdonságok Hideg vízben nem oldódik, forró vízben kolloid oldat képződik A keményítő nem adja az ezüsttükörpróbát, nem redukáló hatású minden glikozidos OH-csoportja kötésben
17
Jelentőség Fontos tápanyaga a heterotróf szervezeteknek. Szénhidrátigényünk egy részét mi is különböző keményítőtartalmú élelmiszerek (kenyér, liszt, burgonya, gabonamagvak, tészták stb.) fogyasztásával elégítjük ki Az ipar elsősorban burgonyából állítja elő. Felhasználják textilkeményítő, csiriz, keményítőszörp, krumplicukor, ill. erjesztéssel alkohol előállítására is
18
Cellobióz (C 12 H 22 O 11 ) két β-D-glükózmolekulából vezethető le egy vízmolekula kilépésével
19
Molekulaszerkezet A cellobiózmolekula két β-D glükózból épül fel 1,4-kötéssel. Az egyik gyűrű a másikhoz képest 180 o -kal elfordul Elnyúlt alakú, a két gyűrű közel egy síkban helyezkedik el.
20
Fizikai, kémiai tulajdonságai Fehér színű por, vízben jól oldódik, alig édes ízű. Az ezüsttükörpróbát mutatja, redukáló hatású diszacharid. Van szabad glikozidos OH-csoport
21
Előfordulás, jelentőség A cellobióz szabadon nem fordul elő a természetben. A legelterjedtebb természetes szénvegyületnek, a cellulóznak az építőeleme.
22
Cellulóz (C 6 H 10 O 5 ) n n = 3000–10000 A növényi sejtek és rostok vázanyaga, a legnagyobb mennyiségben előforduló szénvegyület. legtisztább állapotban a gyapotszálban találjuk (kb. 90% = vatta) a fa kb. 50% cellulózt tartalmaz
23
Molekulaszerkezet Enyhe savas hidrolízissel cellobiózra bontható több ezer β-D-glükózmolekula, 1,4-kötés az egymást követő gyűrűk „síkja” váltakozva 180 o -kal elfordult helyzetben van A cellulózmolekula hosszú, nyújtott és szál alakú Ezt a térszerkezetét láncon belüli hidrogénkötések rögzítik
24
Térszerkezet H-kötések stabilizálnak Rostok
25
Fizikai tulajdonságai A cellulóz vízben és más oldószerekben nem oldható. a cellulóz hidrogénkötésekkel összekötött rendszerét a vízmolekulák már nem tudják megbontani kihasználódtak az atomok kapcsolódási lehetőségei, a molekularendszer „kifelé” már nem képes más molekulákkal kölcsönhatásba lépni Vázanyag
26
Kémiai tulajdonságai Nem redukáló hatású Minden glikozidos hidroxilcsoportja kötésben van
27
Felhasználás A cellulózt nagy mennyiségben használja a papíripar és a textilipar (len, kender, gyapot). Gyártanak belőle még műanyagokat (celluloidot) és robbanóanyagokat (füst nélküli lőport) is
28
Szacharóz (C 12 H 22 O 11 ) „A CUKOR” nádcukor, répacukor Sok növény nedvében megtalálható pl. nyírfa, sárgarépa Ipari méretű előállítása a mérsékelt éghajlatú országokban cukorrépából, a trópusi országokban cukornádból történik. répacukor, nádcukor
29
Molekulaszerkezet α-D-glükóz és egy β-D-fruktóz molekulából jön létre 1,2-kötéssel, vízkilépéssel. A molekula alakja az α-szerkezetű glükózrész miatt megtört, görbült
30
Fizikai tulajdonságai Fehér színű, vízben jól oldódó, édes ízű, kristályos vegyület. Kb. 160 o C-on megolvad, 180–200 o C-on megsárgul, majd megbarnul és jellemző illatot árasztva bomlani kezd, karamellizálódik. Ha ekkor kiöntjük, akkor üvegszerű alakban megdermed (pl. így készül a dobostorta teteje). A melegítést tovább folytatva a cukor elszenesedik és ehetetlenné válik.
31
Kémiai tulajdonságai A szacharóz nem adja az ezüsttükörpróbát, nem redukáló hatású. Mivel mindkét monoszacharid a glikozidos hidroxilcsoportjával vesz részt a glikozidkötés kialakításában a gyűrűk még vizes oldatban sem nyílnak fel. Így formilcsoport sem alakulhat ki.
32
Előfordulás, felhasználás Energiaforrás jelentős, édesipari alapanyag. Nagy mennyiségben használják a gyümölcskonzervek, üdítőitalok készítésénél is. Túlzott használata egészségtelen. Mértéktelen fogyasztása fogszuvasodást, elhízást okoz, amely a szívinfarktus gyakoriságát is növeli
33
Laktóz (tejcukor) (C 12 H 22 O 11 ) β-D-glükóz + β-D-galaktóz β-D- galaktóz: olyan mint a β-D- glükóz, csak a 4. C-atom körül más a ligandumok elrendeződése Az anyatej, és az emlősök tejének cukorkomponense Redukáló hatású. Laktózérzékenység: Hiányzik a laktózbontó enzim
34
Összefoglalás
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.