II. Vatikáni Zsinat „Ecclesia semper reformanda”.

Az előadások a következő témára: "II. Vatikáni Zsinat „Ecclesia semper reformanda”."— Előadás másolata:

1 II. Vatikáni Zsinat „Ecclesia semper reformanda”

2 1.Előzmények. A.Az Egyház „kudarcai” a változó világban. B.Egyházon belüli törekvések. 2.A zsinat összehívása és lefolyása. A.Összehívás. B.Lefolyás. 3.A zsinat legfontosabb „újdonságai”. A.Új egyházkép. B.A liturgia reformja. C.Párbeszéd a világgal. 4.Értékelés és utóélet.

3 1.A zsinat előzményei. A.Az Egyház kudarcai a változó világban. A XX. század közepére a katolicizmus „elöregedett”: élettelen és életidegen hagyományok halmaza lett.  Az Egyház mindössze egy hierarchikus szervezet volt (ld. pl. magyar „egyházi személy” kifejezést).  Az egyházhoz tartozás gyakran kimerült puszta formalitásokban.  Az Egyház elzárkózott a világ problémái és reményt adó fejleményi elől, tagjai irányába atyáskodó magatartást tanúsított, és passzivitást alakított ki bennük.

4 B.Reformtörekvések az Egyházon belül. Az Egyház megújulását az Egyházon belüli mozgalmak készítették elő.  Újfajta teológiai iskolák. - Teológia bibliai alapjai (pl. Jeruzsálemi Bibliai Iskola). - Reakció a világ által felvetett problémákra (pl. Yves Congar, Henry de Lubac, Karl Rahner, Joseph Ratzinger, Hans Küng).  Szembesülés a szegénységgel (pl. Charles de Foucauld, Teréz anya, Dél-Amerika).  Ökumenikus törekvések (pl. Roger Schütz: Taizé).

5 2. A Zsinat összehívása és lefolyása A.A zsinat összehívása.  Már XII. Pius fontolgatta zsinat összehívását.  XXIII. János 1958. január 8-án jelentette be: „Krisztus jegyese ma szívesebben nyúl az irgalmasság olaja után, mintsem hogy a szigor fegyverével fenyegetőzzék; úgy véli, hogy jobban segít korunk szükségletein, ha tanításának gazdagságát kínálja fel az embereknek és senkit sem ítél el.”

6  Cél = „aggiornamento”: „A zsinatnak arra kell törekednie, hogy úgy mélyítse el és úgy adja elő az egyház tanítását, hogy az megfeleljen korunk követelményének. Az egyház meg akar szabadulni mindattól, ami benne elévült és történelmi múlt, hogy ezáltal önmaga valódi mivoltára találva eredményesebben tudja teljesíteni korszerű küldetését. ”  Területei: - Egyház belső életének megújítása. - Keresztények egysége. - Párbeszéd a világgal.

7 B.A zsinat lefolyása.  1962. október 11. – 1965. december 8.  1963-tól (2. ülésszak) VI. Pál pápa irányította.  Ekkortól vették át az irányítást a korábban említett „haladó” teológusok.  Magyar püspökök a 3. ülésszaktól (1964.) voltak jelen.  Néhány héttel a zsinat befejezése előtt (1965. 11. 16.) 40 püspök aláírta az ún. Katakomba-paktumot, amelyhez később több, mint 500 püspök csatlakozott.  A zsinat 16 dokumentumot fogadott el: 4 konstitúció (Egyház, liturgia, kinyilatkoztatás, világ) 9 határozat (pl. laikusok, misszió, ökumené, média…) 3 nyilatkozat (vallásszabadság, vallások, ker. nevelés)

8 3. A Zsinat legfontosabb újdonságai A.Új egyházkép (Lumen Gentium)  Az Egyház „Isten népe”: minden tagja egyaránt részesedik Krisztus hármas (királyi, papi és prófétai) küldetésében.  A püspökök viszonyát a kollegialitás jellemzi.  Együttműködnek püspökök, papok és világiak (a szubszidiaritás elvének megfelelően). B.Liturgikus reform.  A keresztény élet és hit forrása: az eucharisztia.  Kiemelt jelentőséget kap az Ige liturgiája.  A liturgia Isten népének együttes tette (népnyelv, liturgikus tér, zene, stb. megújítása…).

9 C.Párbeszéd a világgal.  Az Egyház nyit az ortodoxia felé: kiátkozás visszavonása + a keleti katolikus egyházakat gazdagságként ismeri el.  Határozottan elkötelezi magát az ökumené irányába.  Elismeri más vallások és kultúrák értékeit.  Az Egyház szolidáris az emberiséggel: célja az ember teljes és egészleges megváltása.  Partnernek tekinti a médiát az „igazság és az igazságosság szolgálatában”.

10 4. A Zsinat értékelése és utóélete  Egyesek túlzónak tartották a reformokat (pl. Lefebvre megalapította a Szent X. Pius Papi Testvériséget).  Mások túl kevésnek érezték a reformokat (pl. a már említett Hans Küng).  II. János Pál egész pápaságának célját a II. Vatikáni Zsinat határozatainak gyakorlatba ültetésében látta.