Az Európai Unió gazdasági joga Versenyjog 1 Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió gazdasági joga Versenyjog 1 Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió gazdasági joga Versenyjog 1 Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens

2 Versenyjog részei Versenyjog tág értelemben több területet foglal magában: A) Vállalkozásokra vonatkozó szabályok: (1) tisztességtelenségi versenyjog, (2) fogyasztóvédelmi versenyjog, (3) versenykorlátozások joga (antitröszt jog) B) Államokra vonatkozó szabályok: (1) állami támogatások, (2) közüzemek, általános gazdasági érdekű szolgáltatások.

3 Már az ókori görögök is… A versenyjog története szinte kizárólag a 19. században kezdődött: amerikai antitröszt jogalkotás (Sherman Act, Clayton Act stb.) Tisztességtelenségi versenyjog már a francia forradalom óta van Európában, de a versenykorlátozások joga csak az első világháború után alakult ki. Ez a fejlődés a második világégés után újabb lendületet vett. A verseny elméletének mindazonáltal már hosszabb története van: Adam Smith (láthatatlan kéz), neoklasszikus árelmélet, Harvard-i iskola (strukturalizmus), Chicago-i iskola, játékelmélet stb.

4 Antitröszt jog célja A versenyjog/versenypolitika elsődleges célja: a gazdasági verseny érdekében való beavatkozás a piaci folyamatokba azáltal, hogy a piaci hatalmat mint az egyik piaci kudarcot kezeli. Emellett azonban a versenyjog/versenypolitika számos is követhet. Ennek megfelelően beszélhetünk gazdasági és nem gazdasági célokról.

5 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? A versenyjog megsértésének következményei

6 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? A versenyjogi gyakorlat fontossága nő – a versenyjogi kikényszerítés egyre erősödik  egyre aktívabb hatóságok Eszközök: 1.Bírságok 2.Kriminalizáció 3.Engedékenységi politika/informátori díj 4.Kártérítési igények – magánjogi jogérvényesítés 5.Erősödő hatósági aktivitás a helyszíni vizsgálatok során

7 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? - Bírságok Általános szabály:  a bírság az előző üzleti év nettó árbevételének 10 %-ig terjedhet! Európai Unió:  Microsoft ügy (2004)497 millió euró (+899 millió euró végrehajtási bírság!)  Lifkartell (2007):478 millió euró  Intel (2009) 1.060 millió euró Magyarország:  Autópálya-kartell (2004): 7 milliárd forint összbírság  MÁV (2006):1 milliárd forint bírság (bíróság: 700 millió)  Biztosító-ügy (2006):6,8 milliárd forint összbírság Allianz: 5,3 milliárd forint

8 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? – Kriminalizáció A Btk. 296/B. §-a  közbeszerzési/koncessziós eljárásban  árak (díjak), egyéb szerződési feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló  megállapodás / más összehangolt magatartás  öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett 2005. szeptember 1-jétől hatályos, büntetőeljárások már néhány ügyben indultak, de ítéletek még nem születtek Együttműködés a hatóságokkal: büntethetőséget kizáró ok.

9 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? – Engedékenységi politika Már a kollégákban sem lehet bízni! Az engedékenységi politika  teljes bírságelengedés: adatszolgáltatás, amely lehetővé teszi eljárás megindítását vagy adatszolgáltatás, amely lehetővé teszi a jogsértés megállapítását  bírságcsökkentés: többletértékű bizonyítékok szolgáltatása a jogsértés elismerése

10 Feljelentői díj 2010. április 1-jén lépett hatályba Magyarországon. A feljelentői díjra az a természetes személy jogosult, aki nélkülözhetetlen okirati bizonyítékot bocsát a GVH rendelkezésére vagy annak megszerzéséhez helyszíni vizsgál keretében segítséget nyújt. A feljelentői díj mértéke: a bírság 1 %-a, de legfeljebb 50 millió Ft. Jogosultság korlátai:  Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a törvényes képviselője, amelynek nevében engedékenységi kérelmet nyújtottak be.  Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. A törvény biztosítja a feljelentő védelmét is: személyazonosság feltárása nélkül lehet tudakozódni a GVH-nál, a feljelentő kérheti személyazonosító adatainak zárt kezelését.

11 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? - Kártérítési perek Az ún. „magánjogi kikényszerítés” - „private enforcement”  az USA-ban mindennapos  az EU erőlteti, egyre több ügy indul Európában (Zöld Könyv, Fehér Könyv, Irányelv-tervezet)  Magyar szabályok: 10%-os törvényi árnövekedés vélelem (2009. június 1-je után indult perekben)

12 Néhány alapfogalom Vállalkozás, érintett piac

13 Versenyjog hatálya: vállalkozások Vállalkozás fogalma: gazdasági egység – nem azonos a társasági jog gt./cég fogalmával!!! Vállalkozás: aki gazdasági tevékenységet folytat. Vállalkozás lehet: önkormányzat, állami foglalkoztatási szolgálat, kikötői hatóság stb.

14 Releváns piac meghatározása Versenyjog mindegyik szegmensében alapvető fogalom. Viszonyítási alap: pl. piaci részesedés meghatározása. Koordinátái: (1) releváns árupiac, (2) releváns területi piac, (3) releváns időbeli piac. Releváns árupiac: keresleti/kínálati helyettesíthetőség. Releváns földrajzi piac: a verseny feltételei megfelelően homogének, tekintetbe véve a fogyasztói preferenciákat, a nyelv szerepét a fogyasztói döntésekben, a szállítási költségeket, a szabályozási környezetet stb.

15 Versenykorlátozó megállapodások - áttekintés Kártékony kartellek, vertikális és horizontális megállapodások

16 Versenykorlátozó megállapodások Versenykorlátozások jogának legfontosabb területe. Történelmi értelemben is elsődleges: USA – antitrust, Németország – Kartellrecht. Ebben az esetben a piaci hatalom a vállalkozások megállapodása révén jön létre.

17 Versenykorlátozó megállapodások fajtái Horizontális megállapodások: versenytársak közötti együttműködés. Vertikális megállapodások: a termelési- forgalmazási lánc különböző szintjein aktív vállalkozások közötti megállapodások (gyártó- nagyker, nagyker-kisker, bánya-gyár stb.).

18 Mi tekinthető megállapodásnak? Megállapodás: szóban, írásban, ráutaló magatartással. Összehangolt magatartás. Társadalmi szervezetek döntései (kamarák, érdekvédelmi szervezetek, egyesületek stb.).

19 Horizontális megállapodások (1) – ami mindig veszélyes Versenykorlátozó megállapodás tilalma:  Árkartell (pl. két versenytárs üdítőgyártó megállapodik az árak együttes növelésében)  Piacfelosztás (pl. két versenytárs számítógépgyártó vállalat megállapodik, hogy nem versenyeznek egymással/nem támadják meg egymást a másik „honos” területén)  Termelés korlátozása (pl. termelési kvótákban való megegyezés)  Információcsere (szenzitív, friss üzleti információk)  Tendereken történő összejátszás Tenderek előzetes felosztása Ajánlatok egyeztetése Ezek a megállapodások tiltottak és jogellenesek, függetlenül a megállapodás formájától (kifejezett, hallgatólagos, szóbeli vagy írásbeli) a vállalat piaci erejétől vagy részesedésétől

20 Kartelltilalom – Megállapodhatok úgy, hogy nem tudok róla? Ha részt veszek egy versenyellenes megbeszélésen, nekem kell bizonyítanom, hogy nem vagyok kartelltag! Ha versenyellenes megállapodás/ülés van, a versenyjog elvárja tőlem, hogy kifejezetten elhatárolódjak, nem elég hallgatni! Akkor is kartelltagnak számítok, ha az ülésen olyan beosztott vett részt, aki nem rendelkezik képviseleti joggal. Összetett és intézményesített kartellek: ha benne vagy akkor benne vagy! (Ráadásul az elévülés csak a jogsértés megszűnésével kezdődik!) Ha kéretlenül üzleti információt kapok, az önmagában még nem versenyellenes, viszont vélelmezett lehet, hogy én ennek tükrében alakítottam ki az áraimat.

21 Horizontális megállapodások (2) – ami „attól függ” Természetesen nem minden versenytársak közötti együttműködés tiltott! – K+F – gyártási – beszerzési megállapodások – értékesítési tényleges vagy potenciális – szabványosítási versenytársak között – Környezetvédelmi

22 Vertikális megállapodások Vertikális megállapodás (VM): a piaci verseny különböző szintjén levő szereplők között kötött megállapodás pl. forgalmazás, franchise. Amennyiben sem a szállító, sem a vevő piaci részesedése nem haladja meg a 30%-ot általában jogszerű a megállapodás, DE vigyázat: vannak kikötések, amelyek ilyenkor is tiltottak! Fekete/Tilos: – Minimális vagy rögzített viszontadási ár meghatározása (de maximális vagy ajánlott ár nem tilos); – továbbértékesítési terület/vevőkör korlátozásai, kivéve pl. aktív eladások korlátozása (de: passzív eladások nem korlátozhatóak) Szürke: – Kizárólagos vétel /versenytilalmi kikötés (5 évre, 30% alatt, megújítható) – Versenytilalmi kikötés a megállapodás megszűnése utánra (1 év)

23 Köszönöm a figyelmet! Várom kérdéseiket! Email: csongor.nagy@gmail.comcsongor.nagy@gmail.com