Pedagógiai pszichológia A pedagógiai pszichológia kialakulása,tárgya, jellege, kutatási módszerei. 1.ea.

Az előadások a következő témára: "Pedagógiai pszichológia A pedagógiai pszichológia kialakulása,tárgya, jellege, kutatási módszerei. 1.ea."— Előadás másolata:

1 Pedagógiai pszichológia A pedagógiai pszichológia kialakulása,tárgya, jellege, kutatási módszerei. 1.ea.

2 A pedagógia és a pszichológia viszonya: „…hosszú házasság időnként kiábrándító múlttal” (Berliner, Gage) - a nevelés feltételez valamilyen elképzelést az emberi pszichikumról és annak működéséről. Platon: a lélek három része: értelmes – vágyó – érző társadalmi réteg: filozófusok- katonák-munkások nevelés: bölcsesség – bátorság – mértékletesség nevelés: bölcsesség – bátorság – mértékletesség DE: a nevelés nemcsak pszichológiai, hanem társadalmi determináció is. (Locke, Rousseau) DE: a nevelés nemcsak pszichológiai, hanem társadalmi determináció is. (Locke, Rousseau)

3 A tudománnyá válás kezdete: pedagógia: 1835 Herbart: Pedagógiai előadások vázlata pszichológia: 1860, 1879 Wundt laboratóriuma, Lipcse - A kapcsolat lényege: „ a pedagógia, mint tudomány függ a gyakorlati filozófiától és a pszichológiától – amaz mutatja a képzés célját, emez az utat, eszközöket, akadályokat” - Követői: amerikai, európai teoretikusok az általános pszichológia ismereteit mechanikusan alkalmazzák a pedagógiában: - Intellektualizmus: rendező elvei a képzettársítás és az appercepció. - Ebből alakul ki: receptivitásra épülő pedagógia, a tanító iskola, a formális didaktikai fokozatok teóriája.

4 A XX.- tól kibontakozik a gyermeklélektan. E. Key: a gyermek százada százada Képviselői: Decroly, Binet, Pieron¸ Claparéde,Piaget,S. Hall Az aktivitást és a fejlődést állítják a pedagógia középpontjába! ( a gyermek nem kicsi felnőtt…) DE: Claparéde: - dogmatikus pedagógia – célok kijelölése, - kísérleti pedagógia – módszer, eszköz, - kísérleti pedagógia – módszer, eszköz, - propedeutika – a nevelés technikája - propedeutika – a nevelés technikája Claparéde is a herbarti rendszert követi és szétválasztja a cél,- és eszközrendszert!

5 - A kísérleti lélektan kialakulása: Lay, Thorndike - a tanulás alapvető törvényeit keresve, az egzakt neveléstudomány eszméje a motiváló cél! - USA- behaviorizmus kialakulása: főleg állatkísérletekből levont tanulási eredmények alapján alakították ki tanuláselméleteiket: - instrumentális tanulás - programozott oktatás - programozott oktatás - Kognitív tanuláselmélet alapjai: - Piaget műveleti lélektana, - információelmélet - információelmélet - DE: a pedagógia egyoldalúan ellenőrzi a pszichológiai kutatások eredményeit,önmaga rendszerén belül keresi a pszichológiai igazolást, így konzerválja saját rendszerét!

6 A pedagógiai pszichológia tárgya Tárgymeghatározás: illetékességi kör kijelölése Tárgymeghatározás: illetékességi kör kijelölése - Milyen jelenségeket kutat? - Milyen jelenségeket kutat? - Mi a tudás érvényességi köre? - Mi a tudás érvényességi köre? - A tudást módosító körülmények: kultúrkör,életkor, társadalmi háttér, stb. - A tudást módosító körülmények: kultúrkör,életkor, társadalmi háttér, stb. Elnevezés:- nevelés pszichológia vagy pedagógiai pszichológia? Elnevezés:- nevelés pszichológia vagy pedagógiai pszichológia? Tárgyát tekintve különböző nézetek alakultak ki:

7 1. az általános lélektan alkalmazása a nevelésben. 1. az általános lélektan alkalmazása a nevelésben. Pl.: - a figyelem terjedelme, - érzékelés, fáradás jelenségei, - érzékelés, fáradás jelenségei, - teljesítmény motiváció, stb. - teljesítmény motiváció, stb. DE: sok pedagógiai történés kívül reked az általános lélektan illetékességi körén, pl. társas viszonyok pedagógiai hatása. 2. a fejlődéslélektan ismereteinek alkalmazása: H.Hiebs: a személyiségfejlődését a neveléssel és képzéssel kapcsolatban vizsgálja.

8 Prihoda: az ember viselkedésében előidézett változások belső törvényszerűségeire vonatkozó ismeretek rendszere. DE: e definíciók inkább a pedagógiai folyamat eredményére utalnak, mintsem magának a folyamat törvényszerűségeire. Hillebrand: a pedagógiai történés pszichológiai kutatása a pp. tárgya, mások, Várkonyi H., Baranyai E. – a nevelési helyzet pszichológiai vizsgálatában jelölik meg a tárgyát. Hillebrand: a pedagógiai történés pszichológiai kutatása a pp. tárgya, mások, Várkonyi H., Baranyai E. – a nevelési helyzet pszichológiai vizsgálatában jelölik meg a tárgyát. Ez már – a helyzet – a pp. tárgyának specifikumát fejezi ki,- de hiányzik a pedagógia kontinuitásának figyelembe vétele.

9 Kelemen L.: a pedagógiai ( oktató- nevelő) tevékenységek és a személyiségfejlődés kölcsönhatásában jelentkező pszichológiai törvényszerűségek és sajátosságok vizsgálata a pedagógiai pszichológia tárgya. Kelemen L.: a pedagógiai ( oktató- nevelő) tevékenységek és a személyiségfejlődés kölcsönhatásában jelentkező pszichológiai törvényszerűségek és sajátosságok vizsgálata a pedagógiai pszichológia tárgya. - A tudomány jellege: - alkalmazott tudomány, határtudomány. - alkalmazott tudomány, határtudomány. - A tudomány kritériumai: Carrol: - A tudomány kritériumai: Carrol: - speciális tárgya van, - speciális tárgya van, - strukturált ismeretanyag, - strukturált ismeretanyag, - adekvát kutatási módszertan,és elfogadott technikák az ismeretek alkalmazásában. - adekvát kutatási módszertan,és elfogadott technikák az ismeretek alkalmazásában.

10 - a feltárt ismeretek igazoltak. - Az „ igazoltság” kérdése: tudományáganként változik. - Az „ igazoltság” kérdése: tudományáganként változik. - MTA nomenklatúra: - élettelen természettudományok, - élő természettudományok, - élő természettudományok, - társadalomtudományok. - társadalomtudományok. Egyre több a jelenségeket befolyásoló tényező, ezért a törvényszerűségek megjelenési formái az egzakttól a valószínű, statisztikai törvények irányába tolódnak el. Így a pedagógiában a hatáskiváltás inkább tendenciákban, valószínűségekben ragadható meg.

11 A pedagógiai pszichológia rendszere A pp. tárgyának meghatározása más- más tartalmi tematikát eredményez!( ált. pszichológia, fejlődéslélektan rendszere alapján kialakított tematikák.) -DE: a nevelés bipoláris folyamat – személyiség hat személyiségre, - személyiségfejlesztés történik,- különböző tevékenységformák( játék, tanulás,munka,művelődés, stb.) keretében. Eredménye: szocializált és individualizált személyiség! -A főbb tárgykörök: - a pedagógiai hatás, ill. folyamat elemzése, - a személyiségfejlesztés pszichológiai alapjai, - a tevékenységek pszichológiai elemzése, - a személyiségfejlesztés pszichológiai alapjai, - a tevékenységek pszichológiai elemzése, - a szocializáció pszichológiája, - a szocializáció pszichológiája, - az individualizáció( egyéni bánásmód) pszichológiája. - az individualizáció( egyéni bánásmód) pszichológiája. - A tárgykörök több dimenzióban dolgozhatók fel: életkorok, iskolafokok, intézmények, iskolai tantárgyak stb. szerint.

12 A pedagógiai pszichológia kutatás módszerei A kutatás filozófiája: - természetes körülmények között, - figyelemmel az oktatás tartalmára, - figyelemmel az oktatás tartalmára, - fejlesztés – fejlődés kölcsönhatása, - fejlesztés – fejlődés kölcsönhatása, - adiafor determináció: a nevelés révén addig közömbös inger, pl. célok, szándékok, cselekvéseket indíthatnak el.(kondicionális- kauzális kapcsolat), - adiafor determináció: a nevelés révén addig közömbös inger, pl. célok, szándékok, cselekvéseket indíthatnak el.(kondicionális- kauzális kapcsolat), - a pedagógiai hatás stochasztikus folyamatként jellemezhető, - a pedagógiai hatás stochasztikus folyamatként jellemezhető, - A statisztikus átlag mellett az egyén vizsgálata is lényeges. - A statisztikus átlag mellett az egyén vizsgálata is lényeges.

13 c./ Felmérés: írásbeli és tömeges vizsgálati módszer a tanulói teljesítmény ellenőrzésére. c./ Felmérés: írásbeli és tömeges vizsgálati módszer a tanulói teljesítmény ellenőrzésére. - Kérdőíves ( ankét ) módszer: nézetek, érdeklődés, érzelmi állásfoglalás, attitüd feltárására irányul. - Kérdőíves ( ankét ) módszer: nézetek, érdeklődés, érzelmi állásfoglalás, attitüd feltárására irányul. - Előnyei: - nagy tényanyag, jó feldolgozhatóság - Előnyei: - nagy tényanyag, jó feldolgozhatóság - Zárt és nyílt kérdések. - Zárt és nyílt kérdések. d./ Tesztek: elsősorban egyéni képességeket és sajátosságokat vizsgál, azok mértékét,fokát kívánja megállapítani. d./ Tesztek: elsősorban egyéni képességeket és sajátosságokat vizsgál, azok mértékét,fokát kívánja megállapítani. - Jellemzői: - standartizált – csoportnormához méri az egyén teljesítményét. Pl. intelligencia tesztek! - Jellemzői: - standartizált – csoportnormához méri az egyén teljesítményét. Pl. intelligencia tesztek!

14 Feltáró és feldolgozó kutatási módszerek 1. Feltáró módszerek: a./ Megfigyelés: - viselkedésre, magatartásra, interakcióra irányul, teljesítményre irányul. a./ Megfigyelés: - viselkedésre, magatartásra, interakcióra irányul, teljesítményre irányul. Lényeges jegyei: - tudatosan irányított, - rendszeresen szervezett, - rendszeresen szervezett, - objektív tényekre támaszkodik, - objektív tényekre támaszkodik, - tartós és megismételhető, - tartós és megismételhető, - többféle érzékszerv adataira épül. - többféle érzékszerv adataira épül. Speciális fajtái: - személyiségrajz,naplóvezetés, esettörténet, helyzetanalízis. Speciális fajtái: - személyiségrajz,naplóvezetés, esettörténet, helyzetanalízis.

15 b./ Beszélgetés ( exploráció): - közvetlen kapcsolat a vizsgált személlyel, - nézetek, gondolkodásmód, motiváció, ismeretek, életkörülmények feltárására szolgál. b./ Beszélgetés ( exploráció): - közvetlen kapcsolat a vizsgált személlyel, - nézetek, gondolkodásmód, motiváció, ismeretek, életkörülmények feltárására szolgál. - Klinikai módszer: ( Piaget) - Klinikai módszer: ( Piaget) - meghatározott tárgykör, - meghatározott tárgykör, - előre felállított hipotézis, - előre felállított hipotézis, - rugalmasan követi a válaszokat, - rugalmasan követi a válaszokat, - az ellentmondásokat kiélezi,válaszokat ellenőrzi, - az ellentmondásokat kiélezi,válaszokat ellenőrzi, - egyszerre csak egy személlyel végezhető. - egyszerre csak egy személlyel végezhető.

16 pl. Wechsler- féle intelligencia teszt: pl. Wechsler- féle intelligencia teszt: - verbális próbák:- ismeretek - verbális próbák:- ismeretek - helyzetek megértése - helyzetek megértése - számismétlés - számismétlés - számolási feladat - számolási feladat - összehasonlítás, - összehasonlítás, - cselekvési próbák: - rejtjelezési próba - cselekvési próbák: - rejtjelezési próba - képrendezés - képrendezés - képkiegészítés - képkiegészítés - mozaik- próba - mozaik- próba -szintézis- próba. -szintézis- próba.

17 - kreativitás-tesztek: - originalítás, flexibilitás,fluencia, ellaboráció - kreativitás-tesztek: - originalítás, flexibilitás,fluencia, ellaboráció - személyiség- tesztek:- fejlődés- tesztek, - személyiség- tesztek:- fejlődés- tesztek, - képesség- tesztek. - képesség- tesztek. - projekciós- tesztek:- a belső élmény elmondására,rajzolására késztető feladatokat tartalmaz. - projekciós- tesztek:- a belső élmény elmondására,rajzolására késztető feladatokat tartalmaz. pl. –Rorschach- féle tintafolt- teszt, TAT-, Lüscher- féle színteszt, Szondi- féle genoteszt( nyolc alapösztönnek megfelelő elmebetegségek, pl.: szadizmus, epilepszia,depresszió, stb.) felderítésére. pl. –Rorschach- féle tintafolt- teszt, TAT-, Lüscher- féle színteszt, Szondi- féle genoteszt( nyolc alapösztönnek megfelelő elmebetegségek, pl.: szadizmus, epilepszia,depresszió, stb.) felderítésére.

18 e./ Szociometriai vizsgálatok: társadalom lélektani kutatási módszer. e./ Szociometriai vizsgálatok: társadalom lélektani kutatási módszer. -Kidolgozója J.L. Moreno: „ a szociometria olyan teszt, amely a társadalmi struktúrákat, valamely csoporton belül megnyilvánuló rokonszenvek és ellenszenvek fényénél vizsgálja” -Kidolgozója J.L. Moreno: „ a szociometria olyan teszt, amely a társadalmi struktúrákat, valamely csoporton belül megnyilvánuló rokonszenvek és ellenszenvek fényénél vizsgálja” - Kiszámolható mutatók: - Kiszámolható mutatók: - kölcsönösségi index: a csoport hány %- nak van kölcsönös kapcsolata, - kölcsönösségi index: a csoport hány %- nak van kölcsönös kapcsolata, - sűrűségi index: kölcsönös kapcsolatok száma osztva a csoport létszámával, - sűrűségi index: kölcsönös kapcsolatok száma osztva a csoport létszámával, - kohéziós index: a lehetséges kölcsönös kapcsolatok közül hány % realizálódott, - kohéziós index: a lehetséges kölcsönös kapcsolatok közül hány % realizálódott, - centrális- marginális mutató: központi alakzat-társas övezet-elkülönülő tagok, - centrális- marginális mutató: központi alakzat-társas övezet-elkülönülő tagok, - társas alakzatok: zárt, csillag, lánc,páros alakzatformák, - társas alakzatok: zárt, csillag, lánc,páros alakzatformák, - csoportszerkezet: halmaz-, laza,- tömb,- több központú szerkezet. - csoportszerkezet: halmaz-, laza,- tömb,- több központú szerkezet.

19 f./ Kísérlet: a kutatás magas szintű módszere, lehet laboratóriumi vagy természetes kísérlet f./ Kísérlet: a kutatás magas szintű módszere, lehet laboratóriumi vagy természetes kísérlet - Ismertetőjegyei: - a vizsgált jelenségek szándékos előidézése, - a feltételek variálása, - Ismertetőjegyei: - a vizsgált jelenségek szándékos előidézése, - a feltételek variálása, - az eredmények pontos mérése. - az eredmények pontos mérése. - A kísérletben szereplő feltételeket változóknak nevezzük: - A kísérletben szereplő feltételeket változóknak nevezzük: - Függő változó: a kísérleti személy reakciója a független változó hatásaira, - Függő változó: a kísérleti személy reakciója a független változó hatásaira, - Független változó: azok a kísérleti feltételek, amelyek okként befolyásolják a kísérleti személy válaszreakcióit. - Független változó: azok a kísérleti feltételek, amelyek okként befolyásolják a kísérleti személy válaszreakcióit.

20 -Pl.: Iskolakísérlet: Zsolnai J.: A kutatástól az alternatív tananyagig. (Törökbálinti, képességfejlesztő előidézett kétcsoportos kísérlet) - A kísérlet hipotézise: a kisiskolás kor különösen alkalmas meghatározott személyiségkomponensek( szükségletek, képességek, pozitív viszonyulások, énkép és világkép) hatékony fejlesztésére. Ez … célirányosan szervezett széles tevékenység – repertoár útján érhető el. - Független változók: - speciális tevékenységkörök, olvasás, gyorsolvasás, írás, helyesírás, beszédművelés, fogalmazás, illemtanulás. - speciális taneszköztár: nyomtatott anyagok, hangszalagok, falitáblák, és ezek technológiai sorrendje.

21 - Függő változók: a nyelvi – kommunikációs képességek, készségek és jártasságok, a hátrányos helyzet kompenzálása, a hipotézisben felsorolt személyiségkomponensek. - A kísérlet szerkezete: a kísérleti iskola osztályai által alkotott kísérleti csoport, külső iskolák osztályaiból álló kontrollcsoport. - Szintfelmérések módszerei: tantárgytesztek, feladatszériák, ankétok, interjúk. - Alkalmazott kontroll: a kísérleti és kontroll osztályok belső összehasonlítása, a kimutatható tendenciák konvergens és divergens volta, szintfelmérő metodika.

22 - A kísérlet eredményei: a kísérletben tanuló, nevelődő gyerekek az első évben 3.5%- al, a másodikban 7%- al, a harmadikban 13%- al jobb nyelvi teljesítményt nyújtottak. Csökkent a hátrányos helyzetű tanulók lemaradása, míg a kontrollosztályokban ellenkező irányú mozgás játszódott le. - Nevelési kísérlet: Bábosik I.: Jellemformálás és jellemfejlődés. - Hipotézis: a jellem fejlődésében a környezeti – pedagógiai hatások minősége a meghatározó tényező. Az iskolai nevelő vagy deformatív hatások mellett döntő a család befolyása, vagy a nevelő befolyás hiánya, torzulása. - Hipotézis: a jellem fejlődésében a környezeti – pedagógiai hatások minősége a meghatározó tényező. Az iskolai nevelő vagy deformatív hatások mellett döntő a család befolyása, vagy a nevelő befolyás hiánya, torzulása.

23 - Független változók: - 12, 13, 14 éves tanulók kísérleti csoportjai, családjuk funkcionális és szerkezeti sajátosságai, ( ép család, sérült család, egy,- többgyermekes család, nevelőszülők által nevelt gyermek.) - a család értékközvetítő, orientáló sajátosságai: igényes nevelés, gyermekkel nem törődő szülők, erkölcsi, kulturális szempontból kifogásolható, igénytelen család, túlkövetelő,szabadjára engedő, túlbüntető, testi fenyítést alkalmazó család, kényeztető, stb. család. - a család értékközvetítő, orientáló sajátosságai: igényes nevelés, gyermekkel nem törődő szülők, erkölcsi, kulturális szempontból kifogásolható, igénytelen család, túlkövetelő,szabadjára engedő, túlbüntető, testi fenyítést alkalmazó család, kényeztető, stb. család. - Függő változók: a jellemet alkotó komponensek mennyiségi és minőségi változásai: szilárd magatartási tendenciák, erkölcsi tudatosság színvonala, pozitív vagy negatív magatartási és motivációs tendenciák.

24 - A kísérlet eredményei:- a jellem fejlődése nem párhuzamos az életkorral, - a biológiai érés nem determinánsa a jellem fejlődésének. - a tipikus családi hatáseggyüttesek korrelálnak a jellem fejlődésével. - a jellem fejlődését a szilárd orientáló, közvetett jellegű családi hatásrendszer segíti a leghatékonyabban a 12 – 14 éves életkori periódusban. - a jellem fejlődését a szilárd orientáló, közvetett jellegű családi hatásrendszer segíti a leghatékonyabban a 12 – 14 éves életkori periódusban. - az orientáló hatásrendszer pregnáns követelmény-és értékelési rendszerben, pozitív családi mintákban, indirekt kontrolban és a családi tevékenységrendszerbe történő bekapcsolásban testesül meg. - az orientáló hatásrendszer pregnáns követelmény-és értékelési rendszerben, pozitív családi mintákban, indirekt kontrolban és a családi tevékenységrendszerbe történő bekapcsolásban testesül meg.

25 Feldolgozó- értékelő módszerek a./ Minőségi értékelés módszerei: a./ Minőségi értékelés módszerei: - a kapott eredmények pontos rögzítése, - a kapott eredmények pontos rögzítése, - az eredmények csoportosítása, kategorizálása, - az eredmények csoportosítása, kategorizálása, - különböző szempontok szerinti elemzés, összehasonlítás, - különböző szempontok szerinti elemzés, összehasonlítás, - törvényszerűségek megállapítása, - törvényszerűségek megállapítása, - szakirodalmi összehasonlítás. - szakirodalmi összehasonlítás. b./ Mennyiségi értékelés, statisztikai eljárások: a pedagógiai jelenségek igénylik a statisztikai módszerek alkalmazását, mivel bennük – a sok véletlen, ismeretlen tényező miatt- statisztikai törvényszerűségek érvényesülnek. b./ Mennyiségi értékelés, statisztikai eljárások: a pedagógiai jelenségek igénylik a statisztikai módszerek alkalmazását, mivel bennük – a sok véletlen, ismeretlen tényező miatt- statisztikai törvényszerűségek érvényesülnek.

26 Középérték számítások: - átlag, számtani közép, Középérték számítások: - átlag, számtani közép, - medián: + - 50-50%, - medián: + - 50-50%, - modus: a leggyakrabban előforduló adat. - modus: a leggyakrabban előforduló adat. - Szóródásszámítások: az adatok hogyan helyezkednek el a számtani középérték körül? - Szóródásszámítások: az adatok hogyan helyezkednek el a számtani középérték körül? - a./ a két szélső érték közti különbség, - a./ a két szélső érték közti különbség, - b./ a szóródást a számtani középértekhez viszonyítjuk - b./ a szóródást a számtani középértekhez viszonyítjuk - Eloszlás vizsgálat: - normál eloszlás- Gauss görbe – feladatnehézség befolyásolja. - Eloszlás vizsgálat: - normál eloszlás- Gauss görbe – feladatnehézség befolyásolja.

27 - Szignifikancia számítások: két vagy több eredménysor közti különbség véletlenszerű avagy jelentékeny( szignifikáns). - Szignifikancia számítások: két vagy több eredménysor közti különbség véletlenszerű avagy jelentékeny( szignifikáns). -” t”- próba: az összehasonlított középértékek különbségét hozza vonatkozásba a két szóródás különbségével. -” t”- próba: az összehasonlított középértékek különbségét hozza vonatkozásba a két szóródás különbségével. - „ F”- próba: a „t”- próba kiegészítője, a két minta homogenitásának kimutatására használjuk.( ui. két csoport eredményének szignifikáns különbsége csak homogén minták - „ F”- próba: a „t”- próba kiegészítője, a két minta homogenitásának kimutatására használjuk.( ui. két csoport eredményének szignifikáns különbsége csak homogén minták esetén tulajdonítható a független változó hatásának.) esetén tulajdonítható a független változó hatásának.) -Súlyozás: különböző nehézségű feladatok az értékelésben nem egyforma jelentőséggel bírnak.( jó megoldás : összes tanulók létszámával,--- kisebb hányados = nehezebb feladat.) -Súlyozás: különböző nehézségű feladatok az értékelésben nem egyforma jelentőséggel bírnak.( jó megoldás : összes tanulók létszámával,--- kisebb hányados = nehezebb feladat.)

28 Korrelációszámítások: a jelenségek kölcsönös kapcsolatát, összefüggését tárja fel. Korrelációszámítások: a jelenségek kölcsönös kapcsolatát, összefüggését tárja fel. - Mértéke: +- 1, -- a 0,8 körüli korreláció, 0,05 szignifikancia szinten már szoros összefüggést mutat! - Mértéke: +- 1, -- a 0,8 körüli korreláció, 0,05 szignifikancia szinten már szoros összefüggést mutat! - Fajtái:- Spearman- féle rangkorreláció, - Fajtái:- Spearman- féle rangkorreláció, - Pearson- féle korreláció. - Pearson- féle korreláció. - Faktoranalizis: milyen tényezők, milyen jelentőséggel bírnak egy jelenség létrejöttében. - Faktoranalizis: milyen tényezők, milyen jelentőséggel bírnak egy jelenség létrejöttében.

29 A pedagógiai hatás lélektana - Pszichológiai hatás:- az egyén pszichikumában bekövetkező változás, amelyet külső vagy belső indítékok váltanak ki. - Pszichológiai hatás:- az egyén pszichikumában bekövetkező változás, amelyet külső vagy belső indítékok váltanak ki. -Pedagógiai hatás: emberi pszichikum hat emberre fejlesztő, személyiségformáló céllal! -Pedagógiai hatás: emberi pszichikum hat emberre fejlesztő, személyiségformáló céllal! -Jellegzetességei: - célirányos hatás, a cél indító okká válik. -Jellegzetességei: - célirányos hatás, a cél indító okká válik. - nevelési cél. - nevelési cél. - fejlesztő hatású: - tartalmi-ismeret, tudás, - fejlesztő hatású: - tartalmi-ismeret, tudás, - strukturális- képesség,tulajdonságok,kompetenciák. - strukturális- képesség,tulajdonságok,kompetenciák. - bipoláris folyamat: tanuló- nevelő interakció hatásmechanizmusa: ráhatás- és az erre adott válasz közé iktatódik a személyiség, mint szűrő mechanizmus, ezért többféle reakcióra lehet számítani. Pl.: - aktív- passzív ellenállás, együttműködés, stb. - bipoláris folyamat: tanuló- nevelő interakció hatásmechanizmusa: ráhatás- és az erre adott válasz közé iktatódik a személyiség, mint szűrő mechanizmus, ezért többféle reakcióra lehet számítani. Pl.: - aktív- passzív ellenállás, együttműködés, stb.

30 A pedagógiai hatás determinációja - A pedagógiai folyamatban sok a véletlen tényező, továbbá az emberi cselekvés szabadsága miatt csak valószínűsíthetjük a hatás eredményét.(sztohasztikus folyamat, multikauzális determináció) - Hogyan alakul át a külső nevelő hatás belső indítékká? - - tanulói belső igényekkel való egyezés, - - közösségi ráhatás, - - érzelmi involváció, - - aktív tanulói tevékenység. - - a pszichológiai történésben a külső hatás nem ok, hanem feltétel! Az ok a belső ellentmondás, a feszültség, amelyet a külső hatás hoz létre.

31 Hatásos – hatástalan pedagógiai tevékenység jellemzői: - Gyakorlati probléma: hogyan lehet pl. egy osztályban tanulásra alkalmas légkört teremteni? - Gyakorlati probléma: hogyan lehet pl. egy osztályban tanulásra alkalmas légkört teremteni? - A zavaró tényező a „ pedagógiai konfliktus”- ennek alapja egy” probléma”! Kié a probléma? - A zavaró tényező a „ pedagógiai konfliktus”- ennek alapja egy” probléma”! Kié a probléma? - Ha a diáké a probléma: a tanár tanácsadó legyen, az elfogadás, támogatás a célravezető módszer. - Ha a diáké a probléma: a tanár tanácsadó legyen, az elfogadás, támogatás a célravezető módszer. - Ha a tanáré a probléma: ( pl.: magyarázatát állandóan félbeszakítja egy gyermek), akkor a megoldás többféle lehet: - Ha a tanáré a probléma: ( pl.: magyarázatát állandóan félbeszakítja egy gyermek), akkor a megoldás többféle lehet: - a tanulói magatartás megváltoztatása, - a tanulói magatartás megváltoztatása, - a környezet megváltoztatása, - a környezet megváltoztatása, - saját viselkedésének megváltoztatása. - saját viselkedésének megváltoztatása.

32 - A tanuló megváltoztatása: a törekvés 90-95%-ban konfrontációt okoz. Konfrontáció:olyan viselkedés, amelyet az önfenntartási ösztön, az énkép védelme, a szükséges önzés motivál). - Tanulói reakciók: -védekezés a változtatással szemben, - Tanulói reakciók: -védekezés a változtatással szemben, - kiváltott érzelmek: bűntudat, szégyen,lebecsülés, harag. „ ebből elég”, „ jogos bosszú” érzései és viselkedés.( Ellenkező hatás) - kiváltott érzelmek: bűntudat, szégyen,lebecsülés, harag. „ ebből elég”, „ jogos bosszú” érzései és viselkedés.( Ellenkező hatás) - Miért: - negatív tanári kommunikáció: - Miért: - negatív tanári kommunikáció: - parancsolás,tiltás, figyelmeztetés, moralizálás, leckéztetés, stb. ---- ezek mind, un. TE – üzenetek. - parancsolás,tiltás, figyelmeztetés, moralizálás, leckéztetés, stb. ---- ezek mind, un. TE – üzenetek. - a TE – üzenetek tartalma: mindig a tanulót hibáztatja, a tanár érzéseiről semmit nem mond, ill. a tanár frusztrációs érzéséinek felelősségét áthárítja a tanulóra. - a TE – üzenetek tartalma: mindig a tanulót hibáztatja, a tanár érzéseiről semmit nem mond, ill. a tanár frusztrációs érzéséinek felelősségét áthárítja a tanulóra. - kommunikációs modellje: tanár: -- kód: te- üzenet,( „neveletlen vagy”), - kommunikációs modellje: tanár: -- kód: te- üzenet,( „neveletlen vagy”), diák: dekódolás: „azt gondolja… vagyok! diák: dekódolás: „azt gondolja… vagyok!

33 - ÉN – üzenetek: ( felelősség – üzentek): a tanár vállalja felelősséget saját belső állapotáért, továbbá nyitott megosztani lelki állapotát a tanulóval.( Miért nehéz ez: mert szilárd énkép hiányában a kiszolgáltatottság, a gyengeség érzését kelti, a reakcióktól való félelem) - ÉN – üzenetek: ( felelősség – üzentek): a tanár vállalja felelősséget saját belső állapotáért, továbbá nyitott megosztani lelki állapotát a tanulóval.( Miért nehéz ez: mert szilárd énkép hiányában a kiszolgáltatottság, a gyengeség érzését kelti, a reakcióktól való félelem) -Modellje: tanár: én – üzenet(„ bosszúság ért”) --- diák: dekódolás: ( „ bosszankodik”, „én okoztam”) -Modellje: tanár: én – üzenet(„ bosszúság ért”) --- diák: dekódolás: ( „ bosszankodik”, „én okoztam”) -Az én – üzenetek hatékonyabbak, mert: - a változtatásra való készséget ösztönzik, - nem, vagy alig tartalmaznak negatív értékelést, - nem, vagy alig tartalmaznak negatív értékelést, - nem rontják a kapcsolatot. - nem rontják a kapcsolatot.

34 - Miért nem alkalmazzák a tanárok? ( nem az az oka, hogy nem ismerik!) - -Mert: - félelem az elutasítástól.( a valós ÉN visszautasítása fájdalmasabb, mint a szerep – ÉN elutasítása!) - - az önmódosulás lehetősége: a pedagógiai helyzet mélyebb értékelése, --- önmagunk viselkedésének módosításához vezet.( TE – üzenetnél ez fel sem merül.) - - a felelősség rizikója: a nevelési kudarcok részesének lenni, az önbecsülés, a hatékonyság érzetét gyengíti.

35 - Konfliktus: - nem kívánatos esemény, a külső – belső béke hiánya, - de: a konfliktus pozitív, fejlődést segítő jelenség is lehet! - de: a konfliktus pozitív, fejlődést segítő jelenség is lehet! - Mert: - az ember fejlődése szakaszos, minden fejlődési szakasznak megvan a maga ellentmondása, konfliktusa.( Erikson, Grastyán: - játék, sport, színház, stb.) - jól megoldott konfliktus: energiákat mozgósít, serkenti a gondolkozást, kreativitást. - jól megoldott konfliktus: energiákat mozgósít, serkenti a gondolkozást, kreativitást. - rosszul megoldott konfliktus: nehezíti a személy integrálódási folyamatát, rombolja, ellenségessé teszi az emberi kapcsolatokat. - rosszul megoldott konfliktus: nehezíti a személy integrálódási folyamatát, rombolja, ellenségessé teszi az emberi kapcsolatokat.

36 - A konfliktus szintjei: - intrapszichikus konfliktusok: döntési helyzetek, egymást kölcsönösen kizáró célok, cselekvések, szerepkonfliktusok, ( megértő-követelő, szigorú- engedékeny) - A konfliktus szintjei: - intrapszichikus konfliktusok: döntési helyzetek, egymást kölcsönösen kizáró célok, cselekvések, szerepkonfliktusok, ( megértő-követelő, szigorú- engedékeny) - interperszonális konfliktusok: strukturális, érdek, érték, viszony és információhoz jutás konfliktusai. - interperszonális konfliktusok: strukturális, érdek, érték, viszony és információhoz jutás konfliktusai. - társadalmi konfliktusok: csoportok, rétegek közti konfliktusok, amelyek hatnak az intra,- és interperszonális konfliktusokra is.( pl. délszláv háború, a mai magyar belpolitikai helyzet,) - társadalmi konfliktusok: csoportok, rétegek közti konfliktusok, amelyek hatnak az intra,- és interperszonális konfliktusokra is.( pl. délszláv háború, a mai magyar belpolitikai helyzet,)

37 - Iskolai konfliktusok: interakciók --- konfliktusok sorozata. - az iskola, mint szervezet: - célok rendszere, - az iskola, mint szervezet: - célok rendszere, - viszonyok hálózata. - viszonyok hálózata. - tanulói kötődések: - alienatív, ( kényszer) kötődés - tanulói kötődések: - alienatív, ( kényszer) kötődés - kalkulatív ( számító) kötődés - kalkulatív ( számító) kötődés - morális, - azonosulás a célokkal. - morális, - azonosulás a célokkal. - A konfliktusok okai: - érdek,- cél konfliktusok, - A konfliktusok okai: - érdek,- cél konfliktusok, - strukturális, - strukturális, - értékkonfliktusok. - értékkonfliktusok.

38 - A tanulók értékstruktúrája közti különbségek: - jövőre irányultság, - jövőre irányultság, - személyes kapcsolatok, - személyes kapcsolatok, - önértékelés, - önértékelés, - testi erőszak alkalmazása, - testi erőszak alkalmazása, - viszonykonfliktusok kezelése, - viszonykonfliktusok kezelése, - kommunikációból fakadó konfliktusok - kommunikációból fakadó konfliktusok - stressz kezelés képessége. - stressz kezelés képessége. -Konfliktusok kialakulása: -Konfliktusok kialakulása: - versengő légkör, kooperáció gyengesége, - versengő légkör, kooperáció gyengesége,

39 - bizalmatlan légkör, - bizalmatlan légkör, - érzelmek kifejezésének tiltása, - érzelmek kifejezésének tiltása, - konfliktus megoldás gyengesége, - konfliktus megoldás gyengesége, - a tanári hatalom helytelen használata. - a tanári hatalom helytelen használata. - Konfliktusok kezelése: Filley: -önérvényesítés – önalávetés, - Konfliktusok kezelése: Filley: -önérvényesítés – önalávetés, - eredményorientáltság – kapcsolatorientáltság, --- e személyiségvonások alapján leírható konfliktusmegoldó stratégiák: - eredményorientáltság – kapcsolatorientáltság, --- e személyiségvonások alapján leírható konfliktusmegoldó stratégiák: - győztes – vesztes stratégia, - győztes – vesztes stratégia, - alkalmazkodó stratégia, - alkalmazkodó stratégia, - elkerülő stratégia- - elkerülő stratégia-

40 - kompromisszum kereső stratégia, - kompromisszum kereső stratégia, - problémamegoldó,- győztes-győztes- stratégia.( 9 12 éves korban alakul ki az „ igazságosság”, „ méltányosság” fogalmai. - problémamegoldó,- győztes-győztes- stratégia.( 9 12 éves korban alakul ki az „ igazságosság”, „ méltányosság” fogalmai. A konfliktus kezelés tanítása: - konfliktus = problémamegoldás, amely függ: - önértékelés minőségétől, A konfliktus kezelés tanítása: - konfliktus = problémamegoldás, amely függ: - önértékelés minőségétől, - önismeret szintjétől, - önismeret szintjétől, - kommunikáció és együttműködés képességének szintjétől, - kommunikáció és együttműködés képességének szintjétől, - problémaelemzés,szükséglet, érdek, érték feltárás képességétől és szándékától. - problémaelemzés,szükséglet, érdek, érték feltárás képességétől és szándékától.

41 A pedagógiai hatás modelljei 1./ Behaviorizmus: inger- válasz formula ( S-R, S-I-R) 1./ Behaviorizmus: inger- válasz formula ( S-R, S-I-R) 2./ Biológiai modellek:- drive – redukciós elmélet, 2./ Biológiai modellek:- drive – redukciós elmélet, - drive – indukciós elmélet - drive – indukciós elmélet 3./Döntéselméleti modellek:- céltételezés- információk a tanulókról- várható eredmény felmérése- döntés- ellenőrzés- korrekció. 3./Döntéselméleti modellek:- céltételezés- információk a tanulókról- várható eredmény felmérése- döntés- ellenőrzés- korrekció. 4./ Oktatás-technológiai modell:-programozott oktatás, a megerősítés kiemelt szerepe. 4./ Oktatás-technológiai modell:-programozott oktatás, a megerősítés kiemelt szerepe. -A pedagógiai hatás alapvető törvényei: a./ a nevelés társadalmi meghatározottsága, a./ a nevelés társadalmi meghatározottsága, b./ a pedagógus vezető szerepe, b./ a pedagógus vezető szerepe, c./ a közösségi ráhatás fokozott hatékonysága, c./ a közösségi ráhatás fokozott hatékonysága, d./ a belső alapok szükségessége, d./ a belső alapok szükségessége,

42 e./ az interiorizáció törvénye, e./ az interiorizáció törvénye, f./ a személyiség belső ellentmondásának(feszültségének) törvénye, f./ a személyiség belső ellentmondásának(feszültségének) törvénye, g./ a tevékenység- öntevékenység törvénye, g./ a tevékenység- öntevékenység törvénye, h./ a pedagógiai helyzetek konkrétságának törvénye, h./ a pedagógiai helyzetek konkrétságának törvénye, i./ a totalitás törvénye. i./ a totalitás törvénye.

43 A pedagógiai folyamat pszichológiája - A pedagógiai tevékenység és a személyiség fejlődés kölcsönhatásában a pedagógiai és pszichológiai tényezőkön kívül biológiai, szociológiai, politikai, gazdasági tényezők is fontos szerepet játszanak. 1./ -A pedagógiai folyamat, mint társadalmi tevékenység: 1./ -A pedagógiai folyamat, mint társadalmi tevékenység: - - a társadalom értékrendje, viszonylatok, szerepek elsajátítása, pluralista értékrend, kettős nevelés. - - A társadalmi minták szerepe: a kultúrák sajátosságai nyilvánulnak meg bennük,megvalósuláshoz nem kötött a szerepük. - - éneszmény- embereszmény: a bennük foglalt értékek társadalmilag objektívak, az egyén választása viszonylagos.

44 - értékszocializáció: - a 10-18 életkor : ekkor valósul meg a viselkedésszabályozás gyökeres átépülése: - értékszocializáció: - a 10-18 életkor : ekkor valósul meg a viselkedésszabályozás gyökeres átépülése: - 10 éves korban a viselkedés szituatív, konformizmus, de vannak szilárd pontok: szokáselemek, szabálytudat, szerepmozzanatok. - 10 éves korban a viselkedés szituatív, konformizmus, de vannak szilárd pontok: szokáselemek, szabálytudat, szerepmozzanatok. - serdülőkor idejétől kialakul a cél,- és szándékvezérelt viselkedés. - serdülőkor idejétől kialakul a cél,- és szándékvezérelt viselkedés. - Érték tanulás:- a minta utánzása, modellkövetés- un. obszervációs tanulás útján történik. - Érték tanulás:- a minta utánzása, modellkövetés- un. obszervációs tanulás útján történik. - értékorientáció- jövőorientáció: a „ pszichológiai tér”- ben megvalósítandó célok tervezése. (K. Lewin) - értékorientáció- jövőorientáció: a „ pszichológiai tér”- ben megvalósítandó célok tervezése. (K. Lewin)

45 A pedagógiai folyamat, mint a gyermek személyiség fejlődése -Ha a nevelést fejlődéslélektani aspektusból vizsgáljuk, akkor a nevelés célja a szokáscselekvésektől a meggyőződésen, erkölcsi elveken nyugvó magatartás kialakítása! - szokáscselekvés: tényleges, reális tevékenységek, de a cselekvés célja még nem tudatos, - szokáscselekvés: tényleges, reális tevékenységek, de a cselekvés célja még nem tudatos, - a meggyőződés kialakulása a tudatos, akaratlagos cselekvés feltétele, - a meggyőződés kialakulása a tudatos, akaratlagos cselekvés feltétele, - a meggyőződés--- egy motivum megerősödése,valaminek a szükségletté válása, --- ez a szükséglet lesz az akarati cselekvés kiváltója. - a meggyőződés--- egy motivum megerősödése,valaminek a szükségletté válása, --- ez a szükséglet lesz az akarati cselekvés kiváltója. - az akaraterő --- a cselekvésbeli kitartást biztosító motívum. - az akaraterő --- a cselekvésbeli kitartást biztosító motívum.

46 - a motívumrendszer fejlődése: a szituatív magatartástól az irányultság kialakulásához vezet, --- a magatartás a hetronómia fokáról az autonómia fokára lép! - a motívumrendszer fejlődése: a szituatív magatartástól az irányultság kialakulásához vezet, --- a magatartás a hetronómia fokáról az autonómia fokára lép! - a hierarhizált motívumrendszer megkönnyíti a cselekvés elindítására vonatkozó döntést,---- így az akaratlagos cselekvés újra, - szokáscselekvéssé válik, de most már a meggyőződés alapján! - a hierarhizált motívumrendszer megkönnyíti a cselekvés elindítására vonatkozó döntést,---- így az akaratlagos cselekvés újra, - szokáscselekvéssé válik, de most már a meggyőződés alapján! - Maslow: megélhetés,biztonság,elfogadás,megbecsülés,önmegvalósítás - Maslow: megélhetés,biztonság,elfogadás,megbecsülés,önmegvalósítás - A pedagógiai folyamat, mint képességfejlesztés: - A pedagógiai folyamat, mint képességfejlesztés: - a nevelés: a pszichikus képességek és struktúrák fejlesztése! - a nevelés: a pszichikus képességek és struktúrák fejlesztése! - az oktatási és nevelési folyamatok többszöri ismétlése, rögződése és generalizálódása révén előbb stabilabb állapotok, majd tulajdonságok és képességek jönnek létre. - az oktatási és nevelési folyamatok többszöri ismétlése, rögződése és generalizálódása révén előbb stabilabb állapotok, majd tulajdonságok és képességek jönnek létre.

47 - a tulajdonságok, képességek szerveződéséből jönnek létre a pszichikus struktúrák,--- jártasságok, készségek, szokások --- - a tulajdonságok, képességek szerveződéséből jönnek létre a pszichikus struktúrák,--- jártasságok, készségek, szokások --- ezek az ( idegrendszeri) képződmények beépülnek a képességekbe, mint a cselekvés többé – kevésbé automatizált komponensei. ezek az ( idegrendszeri) képződmények beépülnek a képességekbe, mint a cselekvés többé – kevésbé automatizált komponensei. - A képességek rendszere: Spearman: - g-faktor, és s- faktor, - A képességek rendszere: Spearman: - g-faktor, és s- faktor, - Thurstone: hét faktort talált, mint az intelligencia jellemzőit: 1. észlelési képesség. - Thurstone: hét faktort talált, mint az intelligencia jellemzőit: 1. észlelési képesség. 2. emlékezés, 2. emlékezés, 3. számolás, 3. számolás, 4. téri viszonyok megragadása, 4. téri viszonyok megragadása, 5. nyelvi megértés, 5. nyelvi megértés, 6. beszédkészség, 6. beszédkészség, 7. következtetés. 7. következtetés. - Roska és Zörgő az iskolai teljesítménnyel leginkább korreláló faktoroknak a következőket találta: -általános intelligencia, motiváció,érdeklődés, szorgalom ( kitartás--- akarat) - Roska és Zörgő az iskolai teljesítménnyel leginkább korreláló faktoroknak a következőket találta: -általános intelligencia, motiváció,érdeklődés, szorgalom ( kitartás--- akarat)

48 A megismerés pszichológiája( a kognitív tudomány) - Megismeréstudomány: - olyan tudomány, amely a megismerési szempontot helyezi előtérbe, úgy, hogy a megismerő rendszereket( ember, állat, gép ) a környezetet modelláló rendszerként fogja fel! - Megismeréstudomány: - olyan tudomány, amely a megismerési szempontot helyezi előtérbe, úgy, hogy a megismerő rendszereket( ember, állat, gép ) a környezetet modelláló rendszerként fogja fel! - Modellezés: a külvilág variabilitását a rendszer alacsonyabb számú összetevőre vezeti vissza, amelyek a rendszer viselkedését irányítják. - Modellezés: a külvilág variabilitását a rendszer alacsonyabb számú összetevőre vezeti vissza, amelyek a rendszer viselkedését irányítják. - Kognitív pszichológia az 50- es évek végén jelentkezik a behaviorizmus kritikájaként: az ember nem pusztán viselkedő lény, - S ----R, viselkedését nem a fizikai inger, hanem a funkcionális inger: az adott kultúrában élő ember számára mit is jelent az adott inger? - Kognitív pszichológia az 50- es évek végén jelentkezik a behaviorizmus kritikájaként: az ember nem pusztán viselkedő lény, - S ----R, viselkedését nem a fizikai inger, hanem a funkcionális inger: az adott kultúrában élő ember számára mit is jelent az adott inger? - Tehát: az inger és a válasz közé egy bonyolult szűrőt ( az elsajátított kultúra egyénre ható elemei) iktat be, amely a viselkedést meghatározza. - Tehát: az inger és a válasz közé egy bonyolult szűrőt ( az elsajátított kultúra egyénre ható elemei) iktat be, amely a viselkedést meghatározza.

49 - Galanter, Miller: -T-O-T-E, ( test- operate-test-exit), az ellenőrzés feladata a Terv és a Képmás egybevetése, hogy a műveleti szakaszban a szükséges korrekció megtörténhessen! - Galanter, Miller: -T-O-T-E, ( test- operate-test-exit), az ellenőrzés feladata a Terv és a Képmás egybevetése, hogy a műveleti szakaszban a szükséges korrekció megtörténhessen! - Pl.: - a beszédtevékenység: - hangok,- szavak,- szókapcsolatok,- mondatokká szerveződnek. A beszéd a mondanivaló kifejezésére szolgál, ez a cél olyan hierarchikus folyamatok révén valósulnak meg, amelyek nem közvetlenül vannak kapcsolatban a mondanivalóval, --- hanem meghatározott Terv szerint illeszkednek a folyamat egészébe! - Pl.: - a beszédtevékenység: - hangok,- szavak,- szókapcsolatok,- mondatokká szerveződnek. A beszéd a mondanivaló kifejezésére szolgál, ez a cél olyan hierarchikus folyamatok révén valósulnak meg, amelyek nem közvetlenül vannak kapcsolatban a mondanivalóval, --- hanem meghatározott Terv szerint illeszkednek a folyamat egészébe!

50 - Chomsky: nyelv és a gondolkodás viszonya kapcsán megkülönbözteti: - Chomsky: nyelv és a gondolkodás viszonya kapcsán megkülönbözteti: a./ kompetencia: azon szabályok összessége, amelyek segítségével végtelen számú helyes mondatot alkothatunk. Pedagógiai értelemben: hozzáértés, szakértelem, amely a tudás minőségét, szervezettségét mutatja.( kezdő,--- szakértő tudása) a./ kompetencia: azon szabályok összessége, amelyek segítségével végtelen számú helyes mondatot alkothatunk. Pedagógiai értelemben: hozzáértés, szakértelem, amely a tudás minőségét, szervezettségét mutatja.( kezdő,--- szakértő tudása) b./ performancia: maga a teljesítmény, amely a tevékenységben jön létre. b./ performancia: maga a teljesítmény, amely a tevékenységben jön létre. - Az információ( ismeret) tárolása: - a felvett formában, - analóg - Az információ( ismeret) tárolása: - a felvett formában, - analóg - fogalmi műveletekkel való megjelenítés. - fogalmi műveletekkel való megjelenítés.

51 - az információfeldolgozás formái: - lineáris műveletvégzés, - az információfeldolgozás formái: - lineáris műveletvégzés, -párhuzamosan megosztott feldolgozás, (PDP). -párhuzamosan megosztott feldolgozás, (PDP). - Kognitivizmus: tárgya, célja az értelem („ mind”) megismerése - Kognitivizmus: tárgya, célja az értelem („ mind”) megismerése - az agy anyagi dolog, az értelem nem anyagi …dualizmus probléma! - az agy anyagi dolog, az értelem nem anyagi …dualizmus probléma! - Pedagógiai szempontból az értelem egyfajta komponensrendszer! Funkciója: az információ felvétele, kódolása,átalakítása,termelése, rendezése, tárolása. - Pedagógiai szempontból az értelem egyfajta komponensrendszer! Funkciója: az információ felvétele, kódolása,átalakítása,termelése, rendezése, tárolása. - Komponensrendszer: hierarchikus felépítésű, funkcionális rendszer, elemeinek működése hatással van a következő szerveződési szint működésére. - Komponensrendszer: hierarchikus felépítésű, funkcionális rendszer, elemeinek működése hatással van a következő szerveződési szint működésére.

52 Pl.: az olvasás képessége, mint komponensrendszer: Pl.: az olvasás képessége, mint komponensrendszer: - alrendszerei: - vizuális betűfelismerési rutinok, - alrendszerei: - vizuális betűfelismerési rutinok, - vizuális szófelismerési rutinok - vizuális szófelismerési rutinok - szótagoló olvasás képessége, - szótagoló olvasás képessége, - folyékony olvasás képessége, - folyékony olvasás képessége, - gyorsolvasás képessége. - gyorsolvasás képessége. - gyakran előforduló szavak felismerése gyorsabb, - gyakran előforduló szavak felismerése gyorsabb, - szabálysértő betűsorok --- szériális, lassabb olvasás, - szabálysértő betűsorok --- szériális, lassabb olvasás, - szokatlan megjelenítés:-- „aLmA”--- lassabb felismerés - szokatlan megjelenítés:-- „aLmA”--- lassabb felismerés - A PDP a szó alaki sajátosságai alapján működik. Ezért elemi szintű olvasáshoz kb. 1500, irodalmi szövegekhez kb. 5000 szónak kell egységfelismerő rutinná fejlődnie!

53 - Az értelem kifejlődése: - Az értelem kifejlődése: a./ alap: az öröklött kognitív komponensrendszer: felismerő mechanizmusok, motívumok,reflexek, játék stb. a./ alap: az öröklött kognitív komponensrendszer: felismerő mechanizmusok, motívumok,reflexek, játék stb. b./ tapasztalati komponensrendszer: a tanult motívumok, készségek, képességek, b./ tapasztalati komponensrendszer: a tanult motívumok, készségek, képességek, c./ értékelő komponensrendszer: „ azt hiszem, úgy vélem,” stb. típusú meggyőződések,---- „azt kívánom, az a szándékom” típusú érdekek,---- „azt akarom, fogom tenni”---- az akarat kifejeződése,---- „ így szoktam eljárni”--- tudatosult szabálykövetés c./ értékelő komponensrendszer: „ azt hiszem, úgy vélem,” stb. típusú meggyőződések,---- „azt kívánom, az a szándékom” típusú érdekek,---- „azt akarom, fogom tenni”---- az akarat kifejeződése,---- „ így szoktam eljárni”--- tudatosult szabálykövetés Tehát: a kogníció( értelem) működési fázisai: Tehát: a kogníció( értelem) működési fázisai:

54 meggyőződés-------- érdek--------- akarat --------- szabály meggyőződés-------- érdek--------- akarat --------- szabály felismerés -------- értékelés ---- lehetőség ----- viselkedés felismerés -------- értékelés ---- lehetőség ----- viselkedés ismeret -------- motívum ---- érzelem ------- operátor ismeret -------- motívum ---- érzelem ------- operátor

55 A pedagógia képességfogalma - Leggyakoribb fogalmak: - adottság, készség, képesség, jártasság, kompetencia. - Leggyakoribb fogalmak: - adottság, készség, képesség, jártasság, kompetencia. - készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense, vagy „ lineáris algoritmus szerint lefutó tevékenység. - készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense, vagy „ lineáris algoritmus szerint lefutó tevékenység. - jártasság: új feladatok, problémák megoldása ismereteink alkotó, kombinatív felhasználása útján. - jártasság: új feladatok, problémák megoldása ismereteink alkotó, kombinatív felhasználása útján. - képesség: különböző feladatok, problémák megoldásában felhasználható ismeret és művelet struktúra valamilyen szintű megléte, amelynek minősége a tevékenység eredményében nyilvánul meg. - képesség: különböző feladatok, problémák megoldásában felhasználható ismeret és művelet struktúra valamilyen szintű megléte, amelynek minősége a tevékenység eredményében nyilvánul meg. - kompetencia: a tevékenység eredményes végrehajtására szolgáló képesség - és motívumstruktúra együttes megléte. - kompetencia: a tevékenység eredményes végrehajtására szolgáló képesség - és motívumstruktúra együttes megléte.

56 - Gondolkodási folyamatok: - Gondolkodási folyamatok: - Tartalomfüggetlen gondolkodás: - tudásunk egy része az agy egészében rejtőzik,( Bánki M.) – hologram – szerűen. - Tartalomfüggetlen gondolkodás: - tudásunk egy része az agy egészében rejtőzik,( Bánki M.) – hologram – szerűen. - ennek a tudásnak a feldolgozása viszont konkrét agyi területhez kötött. - ennek a tudásnak a feldolgozása viszont konkrét agyi területhez kötött. - az első típusú tudás --- ismeretjellegű tudás, - az első típusú tudás --- ismeretjellegű tudás, - második típusú tudás --- képességjellegű tudás. - második típusú tudás --- képességjellegű tudás. - Pl.: - agysérülés esetén az ismeretjellegű tudás „ halványul”, képességjellegű tudás esetén, az egyes képességek esnek ki. - - a tartalomfüggetlen gondolkodást a bal agyfélteke irányítja.( Wharton ) - Az agyban többféle tárolási és működési forma létezik: - tehát a sok ismeret még nem jelent megfelelő szinten működő képességeket, és a jó képesség nem pótolja az ismerethiányt. - Az agyban többféle tárolási és működési forma létezik: - tehát a sok ismeret még nem jelent megfelelő szinten működő képességeket, és a jó képesség nem pótolja az ismerethiányt.

57 - Pedagógiai képességfogalmak: - Pedagógiai képességfogalmak: - a 60- as évekig: -ismeret, jártasság, készség, jártasság. - a 60- as évekig: -ismeret, jártasság, készség, jártasság. - a második jártasság: „ …problémák megoldása ismereteink alkotó felhasználása útján.” ( Nagy S.) - a második jártasság: „ …problémák megoldása ismereteink alkotó felhasználása útján.” ( Nagy S.) - Orosz S.: -ismeretek és tevékenységek. A tevékenység kognitív és operatív jellegű lehet. „ általános képesség”: aktuális fejlettségi szintnek tekinthető, tehát magába foglalja az ismereteket, jártasságokat, készségeket is. - Orosz S.: -ismeretek és tevékenységek. A tevékenység kognitív és operatív jellegű lehet. „ általános képesség”: aktuális fejlettségi szintnek tekinthető, tehát magába foglalja az ismereteket, jártasságokat, készségeket is. - Lénárd F.: - a képesség, jártasság, készség a gyakorlással kialakított, egymástól fokozatilag különböznek. Tehát ua. dolog, különböző fejlettségi szintjéről van szó, így nem indokolt az elnevezések különbözősége. Javaslata: alacsony, közepes, magas szinten fejlett képesség! - Lénárd F.: - a képesség, jártasság, készség a gyakorlással kialakított, egymástól fokozatilag különböznek. Tehát ua. dolog, különböző fejlettségi szintjéről van szó, így nem indokolt az elnevezések különbözősége. Javaslata: alacsony, közepes, magas szinten fejlett képesség! - Nagy J.: - többlépcsős tipizálás: -öröklött rendszerek: adottságok, - Nagy J.: - többlépcsős tipizálás: -öröklött rendszerek: adottságok, - közegfüggő rendszerek: szokások, - közegfüggő rendszerek: szokások,

58 - tárgyfüggő rendszerek: - készségek,( zárt,nyitott struktúra szerint rutin, ill. jártasságról beszélhetünk.) - tárgyfüggő rendszerek: - készségek,( zárt,nyitott struktúra szerint rutin, ill. jártasságról beszélhetünk.) - tárgyfüggetlen rendszerek: képességek. - tárgyfüggetlen rendszerek: képességek. - A ( képesség ) struktúra zártsága, vagy nyitottsága szerint beszélhetünk – műveleti,- és –komplex képességekről. Kérdés, hogy az összetettebb képességek visszavezethetők e egyszerűbb, elemi képességekre? ( úgy tűnik, igen.) - A ( képesség ) struktúra zártsága, vagy nyitottsága szerint beszélhetünk – műveleti,- és –komplex képességekről. Kérdés, hogy az összetettebb képességek visszavezethetők e egyszerűbb, elemi képességekre? ( úgy tűnik, igen.) - Képességek fejlődése: - egyes feladatokban a hatévesek uo. jól teljesítenek, mint a felnőttek, - de,– feltételezhetően- egészen más gondolkodási folyamat áll a háttérben. PL.: - bizonyos algoritmusok használatában uo. jók, de, hogy mikor célravezető az algoritmus használata, - ebben nagyok a különbségek! PL.: - bizonyos algoritmusok használatában uo. jók, de, hogy mikor célravezető az algoritmus használata, - ebben nagyok a különbségek! - Tehát : az algoritmus szintjén működő képesség jellegű tudás mellett - Tehát : az algoritmus szintjén működő képesség jellegű tudás mellett szükség van olyan tudáskomponensekre, amelyek szabályozzák az algoritmikus képességeket.

59 - Az irányító,szabályozó komponensek „ meta „- elméletei: - Az irányító,szabályozó komponensek „ meta „- elméletei: a./ - Marr, Eysenck,Keane: - a vizuális percepció modelje: az inger beérkezésétől a kép kialakulásáig három, egymásra épülő szint együttműködését feltételezi: a./ - Marr, Eysenck,Keane: - a vizuális percepció modelje: az inger beérkezésétől a kép kialakulásáig három, egymásra épülő szint együttműködését feltételezi: - implementációs, hardver szint, - implementációs, hardver szint, - algometrikus szint - algometrikus szint - kognitív szint. - kognitív szint. - Hasonlóan értelmezhető a gondolkodás működése is. A készség szintű működés esetén a tudás komponens kognitív szintről lekerül az algoritmus szintjére, így újabb szabályozási szint épülhet fölé. - Hasonlóan értelmezhető a gondolkodás működése is. A készség szintű működés esetén a tudás komponens kognitív szintről lekerül az algoritmus szintjére, így újabb szabályozási szint épülhet fölé.

60 - b./ Sternberg: -triarchikus intelligenciafelfogása: a metakomponensek ( a tudás módosítását, műveleti felhasználását segítő), a tudásszerző és végrehajtó tudáskomponensek felett állnak, és a köztük lévő információáramlás biztosítja a rendszer szabályozását. - Ezek a többszintű tudásmodellekben helyet kapnak a un. gondolkodási metakomponensek. - Mi az a metakomponens? Már régen tudott, hogy a teljesen különböző képességterületeken elért eredmények között szoros a korreláció, un. Pozitív sokszorozódás, ( positive manifold). - Mi az a metakomponens? Már régen tudott, hogy a teljesen különböző képességterületeken elért eredmények között szoros a korreláció, un. Pozitív sokszorozódás, ( positive manifold). A képességek,- különböző szinthez tartozó – komponensei egymást segítve,egymás mellett ( in tandem) fejlődnek. A képességek,- különböző szinthez tartozó – komponensei egymást segítve,egymás mellett ( in tandem) fejlődnek.

61 - Piatelli, Palmarini evoluciós szempontú megközelítése: - a fejlődés, mint képességgazdagodási folyamat, belső szelekciós mechanizmusok eredménye. Sok esetben végigjárjuk az evolúciós utat, --- a képességfejlődés kulturális meghatározottságú. - a fejlődés, mint képességgazdagodási folyamat, belső szelekciós mechanizmusok eredménye. Sok esetben végigjárjuk az evolúciós utat, --- a képességfejlődés kulturális meghatározottságú. - A tudás struktúrája, mint a kódolás rendszere: J.S.Bruner: valamilyen formában minden tárgy alapjai megtaníthatók bárkinek és bármely életkorban! - … a lényeg, hogy a tárgy struktúráját olyképpen közvetítsük, ahogy a gyermek szemléli a dolgokat. - … a lényeg, hogy a tárgy struktúráját olyképpen közvetítsük, ahogy a gyermek szemléli a dolgokat. - ez egy „ fordítási feladat”, --- az életkori sajátosságokhoz igazítjuk az anyagot, másrészt megőrizzük a tudomány struktúráját, az un. „ nagy elveket” - ez egy „ fordítási feladat”, --- az életkori sajátosságokhoz igazítjuk az anyagot, másrészt megőrizzük a tudomány struktúráját, az un. „ nagy elveket”

62 - Miért fontos a tudás struktúrája? 1./ az alapelvek megértése tartalmasabbá teszi az anyagot, 1./ az alapelvek megértése tartalmasabbá teszi az anyagot, 2./ a struktúra megkönnyíti az emlékezetbe vésést, 2./ a struktúra megkönnyíti az emlékezetbe vésést, 3./ elősegíti transzfert, 3./ elősegíti transzfert, 4./ csökken a szakadék a tantárgy és a tudomány között. 4./ csökken a szakadék a tantárgy és a tudomány között. - Ismeretek struktúráját tanítani azt jelenti, hogy a dolgok közötti kölcsönös összefüggéseket tárjuk fel! - Ismeretek struktúráját tanítani azt jelenti, hogy a dolgok közötti kölcsönös összefüggéseket tárjuk fel! - A tudás logikai struktúrája, - a tudomány legelvontabb produktumai- különböző pszichológiai struktúrákban nyilvánulhat meg, --- az életkornak megfelelően. - A tudás logikai struktúrája, - a tudomány legelvontabb produktumai- különböző pszichológiai struktúrákban nyilvánulhat meg, --- az életkornak megfelelően.

63 - Minden információfeldolgozás, gondolkodás, --- kódolási rendszer alkalmazásával megy végbe. - legegyszerűbb kódolás a kategorizálás: különböző objektumok ekvivalenciaosztályokba sorolását jelenti.( (azonos tulajdonságok felismerése, új, az egész osztályra jellemző tulajdonságok felfedezése.) Így egyre magasabb szintű kódolási szisztémákat sajátíthatunk el. - legegyszerűbb kódolás a kategorizálás: különböző objektumok ekvivalenciaosztályokba sorolását jelenti.( (azonos tulajdonságok felismerése, új, az egész osztályra jellemző tulajdonságok felfedezése.) Így egyre magasabb szintű kódolási szisztémákat sajátíthatunk el. - A jó kódolási rendszer elsajátítása: a maximális képességeket nyújtja az általánosításra. ( pl.: a fizikai, matematikai képletek, amelyek a tényanyag elsajátítását is megkönnyíti, --- ez a tudomány pszichológiai lényege.

64 - A relációk, és azok típusai: Pl.: - X függ, következik, arányos,korrelál,faktora, stb. Y- nak Pl.: - X függ, következik, arányos,korrelál,faktora, stb. Y- nak - a relációk nem egyformán nehezek: -vannak egyszerűbb, és összetettebb relációk. ( rokonsági fokok: „kaikee kana”: az anyja fivére fia fiának fia,--- reláció redukálás. Közeli rokona valakinek. - a relációk nem egyformán nehezek: -vannak egyszerűbb, és összetettebb relációk. ( rokonsági fokok: „kaikee kana”: az anyja fivére fia fiának fia,--- reláció redukálás. Közeli rokona valakinek. - A logikai és pszichológiai nehézségi fok nem esik egybe: ami logikailag bonyolult, pszichológiailag lehet egyszerűsített! - A logikai és pszichológiai nehézségi fok nem esik egybe: ami logikailag bonyolult, pszichológiailag lehet egyszerűsített! Piaget: - szenzomotoros, művelet előtti gondolkodás szakasza, Piaget: - szenzomotoros, művelet előtti gondolkodás szakasza, - konkrét műveletek: - osztályozás, sorozatkialakítás, - konkrét műveletek: - osztályozás, sorozatkialakítás, - formális műveletek: - relációk közti relációk: pl. arány - formális műveletek: - relációk közti relációk: pl. arány

65 - A relációk redukálása: specifikus relációk általánosabb relációtípusokba sorolása folyamatosan megy végbe. - Felejtés: „ a jó felejtés fontosabb képessége az embernek, mint a gyors megjegyzés”( Németh L.) - Felejtés: „ a jó felejtés fontosabb képessége az embernek, mint a gyors megjegyzés”( Németh L.) -Jó felejtés: a tudás helyes struktúraképének megőrzése, ---- a felejtés során a lényeges elemek kiemelkednek, megőrződnek, a lényegtelenek elhalványodnak. -Jó felejtés: a tudás helyes struktúraképének megőrzése, ---- a felejtés során a lényeges elemek kiemelkednek, megőrződnek, a lényegtelenek elhalványodnak. - A jó felejtés a tanulás folyamán már eldől: - a struktúrakép helyes vagy torz formája rögzül?

66 A nevelhetőség lélektani alapjai - A nevelhetőség interdiszciplináris téma: genetika, kultúrtörténet, pszichológia vizsgálja a kérdést. - A nevelhetőség interdiszciplináris téma: genetika, kultúrtörténet, pszichológia vizsgálja a kérdést. A nevelés és átöröklés viszonya: vita az arányokról! A nevelés és átöröklés viszonya: vita az arányokról! - örökletes tulajdonságok: vércsoport, szem-, hajszín, alkat, vérmérséklet, stb. - örökletes tulajdonságok: vércsoport, szem-, hajszín, alkat, vérmérséklet, stb. - társadalmi, szociális környezettől függő tulajdonságok: ismeretek,képességek, jellemvonások, stb. - társadalmi, szociális környezettől függő tulajdonságok: ismeretek,képességek, jellemvonások, stb. Tehát: - az alacsonyabb idegfunkciók, az idegrendszer általános típusa a leginkább örökletes, Tehát: - az alacsonyabb idegfunkciók, az idegrendszer általános típusa a leginkább örökletes, - a műveleti funkciók( észlelés, emlékezés,gondolkodás, stb.)esetében már a környezeti hatás erősebb, - a műveleti funkciók( észlelés, emlékezés,gondolkodás, stb.)esetében már a környezeti hatás erősebb,

67 C./ a világnézeti, erkölcsi, képességbeli jegyek szinte teljesen a nevelés alapján alakulnak ki. C./ a világnézeti, erkölcsi, képességbeli jegyek szinte teljesen a nevelés alapján alakulnak ki. -Ikerkutatások: - EI és KI együtt és külön nevelés esetén milyen eltéréseket – hasonlóságokat mutatnak? -Ikerkutatások: - EI és KI együtt és külön nevelés esetén milyen eltéréseket – hasonlóságokat mutatnak? - EI – IQ- ja 0.92 korrelációt mutatott, más környezetben történő nevelés esetén az IQ már csak 0.76 korr.-t mutat. - EI – IQ- ja 0.92 korrelációt mutatott, más környezetben történő nevelés esetén az IQ már csak 0.76 korr.-t mutat. -Következtetések: - ua. öröklődési anyag-EI- esetén is a nevelésnek erőteljes a hatása, -Következtetések: - ua. öröklődési anyag-EI- esetén is a nevelésnek erőteljes a hatása, - különböző-KI- öröklődési anyag ellenére is nagyfokú – 0.7- körüli – az IQ- beli egyezés. - különböző-KI- öröklődési anyag ellenére is nagyfokú – 0.7- körüli – az IQ- beli egyezés.

68 Az öröklődés szabályai és hibái - Alapfogalmak:- DSN: az átörökítést a fehérje szintézis szabályozása révén fejtik ki.( RNS, enzimek is része a folyamatnak.) - DNS kettős spirál: „kötéllétra a hossztengelye körül megcsavarodva”, --- a „ létrafokok”, két – két, rövid, ill. hosszú bázisból állnak. Kapcsolódásukból négy bázispár variáció jöhet létre. - Osztódáskor a „ létrafokok” kettétörnek, és újra kiegészülnek egy – egy egésszé. Így az új DNS molekula mindegyike pontos mása az eredetinek. - Sejten belüli DNS kötegek a kromoszómák: -23 pár, 46 kromoszómából épül fel az ember testi sejtjei.

69 - A szaporító sejtek csak fél kromoszómakészletet tartalmaznak: -23 kromoszóma van a petesejtben, és ue. az ondósejtben. -23 kromoszóma van a petesejtben, és ue. az ondósejtben. - A nemet meghatározó kromoszómák különbözőek: - nőknél: két egyforma alakú és nagyságú – XX kromoszóma, - nőknél: két egyforma alakú és nagyságú – XX kromoszóma, - férfiaknál: az egyik kisebb, - Y – kevesebb átörökítő anyagot tartalmaz.( XY) - férfiaknál: az egyik kisebb, - Y – kevesebb átörökítő anyagot tartalmaz.( XY) - A kromoszómák hordozzák a tulajdonságok programját. Minden velünkszületett tulajdonság információit a gének hordozzák.( a gén a DNS egy szakasza, kb 200 ezer génünk van.( Géntérkép)

70 - G. Mendel, 1865 – ben feltárta a hasadó tulajdonságok öröklési szabályait.( Hasadó tulajdonság: alternatív tulajdonságok, amely vagy van, vagy nincs: pl. a szemszín, de a testmagasság már nem ilyen tulajdonságunk.) - Ha uo. gén kerül az utódba, mindkettő egyirányba hat: homozigóta: a tulajdonság vagy van, vagy nincs. - Ha két ellentétes kódolású gén kerül az utódba: az öröklés a domináns / recesszív öröklésmenetet követi.( BB, Bb, bB,--- bb). - Ha két ellentétes kódolású gén kerül az utódba: az öröklés a domináns / recesszív öröklésmenetet követi.( BB, Bb, bB,--- bb). - intermedier öröklés: köztes tulajdonság jelenik meg. - intermedier öröklés: köztes tulajdonság jelenik meg. - poligénes öröklés: több gén együttes hatására, normál eloszlásban jelenik meg a tulajdonság: pl.: testmagasság. - poligénes öröklés: több gén együttes hatására, normál eloszlásban jelenik meg a tulajdonság: pl.: testmagasság.

71 - Öröklött rendellenességek, kromoszómahibák: - Csökkent értelmi képesség: - oligofrénia: - idiotia. - Csökkent értelmi képesség: - oligofrénia: - idiotia. - imbecilitás, - imbecilitás, - debilitás. - debilitás. - Down – kór: valamennyi sejtjük eggyel több kromoszómával ( 21- es triszóma) rendelkezik. Oka: a petesejt sejtosztódási zavara, előfordulása 1: 6-700 – hoz. Az anya életkorával is összefüggésben áll a kockázat. - Down – kór: valamennyi sejtjük eggyel több kromoszómával ( 21- es triszóma) rendelkezik. Oka: a petesejt sejtosztódási zavara, előfordulása 1: 6-700 – hoz. Az anya életkorával is összefüggésben áll a kockázat. - Rhesus – faktor: a vörösvérsejteken lévő A vagy B antigének megléte, vagy hiánya. ( antigén biokémiai fogalom!) - Rhesus – faktor: a vörösvérsejteken lévő A vagy B antigének megléte, vagy hiánya. ( antigén biokémiai fogalom!)

72 - A, B és O vércsoportban az antigének miatt a vértípusok elegyítése tilos! - AB vércsoportban nincs ilyen ellenanyag. - AB vércsoportban nincs ilyen ellenanyag. - Rh – negatív vércsoport: nem függ össze a főbb vércsoportokkal, problémát szülés, vérátömlesztés esetén okozhat, ha Rh- pozitív és Rh – negatív vér elegyedik. - Rh – negatív vércsoport: nem függ össze a főbb vércsoportokkal, problémát szülés, vérátömlesztés esetén okozhat, ha Rh- pozitív és Rh – negatív vér elegyedik.

73 Életkori sajátosságok és a nevelés - egyes képességek elsajátítása a fejlődés meghatározott szakaszaiban különösen kedvezően alakul. - egyes képességek elsajátítása a fejlődés meghatározott szakaszaiban különösen kedvezően alakul. PL. beszédtanulás: optimális ideje a kisgyermekkor – új nyelv tanulása. Oka: a megfelelő biológiai fejlettség mellett, hogy az optimális időszak egybeesik a fejlődés alapvető igényeivel, szükségleteivel. PL. beszédtanulás: optimális ideje a kisgyermekkor – új nyelv tanulása. Oka: a megfelelő biológiai fejlettség mellett, hogy az optimális időszak egybeesik a fejlődés alapvető igényeivel, szükségleteivel. - Ua. – a különböző képességterületek fejlődése más – más minőséget mutathat, - az akceleráció és retardáció egyéni megnyilvánulásai. - Ua. – a különböző képességterületek fejlődése más – más minőséget mutathat, - az akceleráció és retardáció egyéni megnyilvánulásai. - Az alapképességek kritériumorientált fejlesztése döntő fontosságú: pl. aki nem jut el a szövegmegértés szintjére az olvasásban, az … funkcionális analfabétizmus szintjén reked. - Az alapképességek kritériumorientált fejlesztése döntő fontosságú: pl. aki nem jut el a szövegmegértés szintjére az olvasásban, az … funkcionális analfabétizmus szintjén reked.

74 A fejlődés kritikus szakaszai - K. Lorenz: az ösztöncselekvések rögződése, - egyszeri aktusként – a fejlődésnek erre érzékeny szakaszában történik. - K. Lorenz: az ösztöncselekvések rögződése, - egyszeri aktusként – a fejlődésnek erre érzékeny szakaszában történik. - az imprinting révén kipótlódnak a reflexlánc – sor hiányzó elemei. De: minél fejlettebb a szervezet, annál több a hiányzó láncszem, az egyéni cselekvés és fejlődés szabadságfoka! - az imprinting révén kipótlódnak a reflexlánc – sor hiányzó elemei. De: minél fejlettebb a szervezet, annál több a hiányzó láncszem, az egyéni cselekvés és fejlődés szabadságfoka! - A fejlődés kritikus szakaszai: -ezen fejlődési szakaszokban a - A fejlődés kritikus szakaszai: -ezen fejlődési szakaszokban a „ fejlődő agy mintegy magába szívja a külső környezetet, és felhasználja … építőelemül”(R. Delgádó) „ fejlődő agy mintegy magába szívja a külső környezetet, és felhasználja … építőelemül”(R. Delgádó) - Fő tevékenységi formák az egyes életszakaszokban:- mozgás,- majd beszéd tanulás, játék, tanulás, munka.

75 - A fő tevékenységek sajátosságai: - A fő tevékenységek sajátosságai: - újabb tevékenységfajták kialakulása, - újabb tevékenységfajták kialakulása, - pszichikus folyamatok továbbfejlődése, - pszichikus folyamatok továbbfejlődése, - új jellegzetességek kialakulása a személyiségben, - új jellegzetességek kialakulása a személyiségben, - a környezethez való kapcsolat új tartalmakkal bővül. - a környezethez való kapcsolat új tartalmakkal bővül. - A „ legközelebbi fejlődés övezete” (ZPD): az oktatás akkor jó, ha a fejlődés előtt halad. Olyan funkciókat idéz elő, amelyek az érés folyamatában vannak. - A „ legközelebbi fejlődés övezete” (ZPD): az oktatás akkor jó, ha a fejlődés előtt halad. Olyan funkciókat idéz elő, amelyek az érés folyamatában vannak. - Ebben rejlik az oktatás jelentősége: nemcsak arra épít, ami a fejlődés során már megérlelődött, hanem maga is a fejlődés, az új születésének forrása.

76 - A pszichikus fejlődés szakaszai: különböző szempontú periodizálások léteznek: - A pszichikus fejlődés szakaszai: különböző szempontú periodizálások léteznek: - Ch. Bühler: szubjektum – objektum viszony alapján. - Ch. Bühler: szubjektum – objektum viszony alapján. - 1. év: a mozgás kialakulása, pillanatnyi öntudat kifejlődése, - 1. év: a mozgás kialakulása, pillanatnyi öntudat kifejlődése, - 2-4 év: az objektív világ felé fordulás, a dolgok jelentésének, hasznának felismerése, - 2-4 év: az objektív világ felé fordulás, a dolgok jelentésének, hasznának felismerése, - 5-8 év: közösségbe illeszkedés, kötelesség, munka, teljesítmény elemi formáinak elsajátítása, - 5-8 év: közösségbe illeszkedés, kötelesség, munka, teljesítmény elemi formáinak elsajátítása, - 9-13 év: tudásszomj,önkifejezésre, szabadságra törekvés, az ÉN tudatosulása, - 9-13 év: tudásszomj,önkifejezésre, szabadságra törekvés, az ÉN tudatosulása,

77 - 14-19 év: a szubjektív – objektív viszonyok szintézise, beilleszkedés a környező világba. - 14-19 év: a szubjektív – objektív viszonyok szintézise, beilleszkedés a környező világba. - J. Piaget: a kognitív struktúrák fejlődése alapján. - J. Piaget: a kognitív struktúrák fejlődése alapján. - o-2 év: szenzomotoros periódus, - o-2 év: szenzomotoros periódus, - 2-7 év: művelet előtti gondolkodás, - 2-7 év: művelet előtti gondolkodás, - 7-11 év: konkrét műveletek szakasza, - 7-11 év: konkrét műveletek szakasza, - 11 évtől: formális műveletek szakasza. - 11 évtől: formális műveletek szakasza. - M. és S. Cole: bio- szocio-pszichológiai szakaszolás. Az első életév fontosságának hangsúlyozása.

78 - -9 hó-0 év: prenatális kor, - -9 hó-0 év: prenatális kor, - 0-2.5 hó: korai csecsemőkor, - 0-2.5 hó: korai csecsemőkor, - 2.5-9 hó:középső csecsemőkor - 2.5-9 hó:középső csecsemőkor - 9-30 hó késői csecsemőkor, - 9-30 hó késői csecsemőkor, - 2.5-6 év:kisgyermekkor, - 2.5-6 év:kisgyermekkor, - 6-12 év: iskoláskor, - 6-12 év: iskoláskor, - 12-19 év: serdülőkor, - 12-19 év: serdülőkor, - 19- : felnőttkor. - 19- : felnőttkor. - A felosztások a kisgyermekkor utáni szakaszokban az illető ország iskolarendszerének szakaszolását követi.( Pl.: Piaget felosztása Svájc iskoláztatási sajátosságait tükrözi.)

79 - A felosztások azt mutatják: -a pszichikus fejlődés nem köthető merev határokhoz, - A felosztások azt mutatják: -a pszichikus fejlődés nem köthető merev határokhoz, - van néhány pregnánsan elkülöníthető fiziológiai szakaszhatár, amelyek hatása a pszichikus fejlődésben is kimutatható. - van néhány pregnánsan elkülöníthető fiziológiai szakaszhatár, amelyek hatása a pszichikus fejlődésben is kimutatható. - A gyors növekedés periódusai: - 7, - 11, - és 15 év körül.( a lányoknál 1- 1.5 évvel általában korábban.) - A gyors növekedés periódusai: - 7, - 11, - és 15 év körül.( a lányoknál 1- 1.5 évvel általában korábban.) -Jellemzői: - testalkati arányok változása, -Jellemzői: - testalkati arányok változása, - akceleráció, nemi érés, magasság növekedés. - akceleráció, nemi érés, magasság növekedés.

80 - Serdülő,- kamaszkor: - ellentmondások és válságok korszaka,- mondja Erikson. Az énazonosság kialakulásának korszaka, amelyet az identitás válsága, majd megszilárdulása jellemez. - Serdülő,- kamaszkor: - ellentmondások és válságok korszaka,- mondja Erikson. Az énazonosság kialakulásának korszaka, amelyet az identitás válsága, majd megszilárdulása jellemez. - Átmenet a gyermekkor és ifjúkor között: - avatás, - Átmenet a gyermekkor és ifjúkor között: - avatás, - kulturpubertás, - kulturpubertás, - önállóság és függőség konfliktusa. - önállóság és függőség konfliktusa. - Kamaszkori konfliktusok okai: - iskolai kudarcok, - Kamaszkori konfliktusok okai: - iskolai kudarcok, - szülői tekintély elleni lázadás, - szülői tekintély elleni lázadás, - családi konfliktusok, anyával, apával, testvérrel. - családi konfliktusok, anyával, apával, testvérrel.

81 - Társas kapcsolatok: - az emberi lét alapvető eleme, változó formákban: anya, szülők, kortársak,szerep és szabályjátékok, kamasz - szubkultúrák. - Társas kapcsolatok: - az emberi lét alapvető eleme, változó formákban: anya, szülők, kortársak,szerep és szabályjátékok, kamasz - szubkultúrák. - Nemi szerepek elsajátítása: - kulturális különbségek, - Nemi szerepek elsajátítása: - kulturális különbségek, - konvenciók,szabályrendszerek, - konvenciók,szabályrendszerek, - szexualitás – felelősség. - szexualitás – felelősség. - Értelmi fejlődés: - formális gondolkodás: hipotetikus következtetés: a” lehetséges és a valóságos” viszonyának változása, szerepük felcserélődése. - - a jövőre – irányultság, - gondolati rendszerek kiépítése. - gondolati rendszerek kiépítése.

82 - Személyiségfejlődés: - világnézet kialakulása: világnézeti kérdések a saját életút vonatkozásában merülnek fel. - Személyiségfejlődés: - világnézet kialakulása: világnézeti kérdések a saját életút vonatkozásában merülnek fel. - életterv kialakítása és kiszínezése: a nagy tervek, „világmegváltás” terveinek időszaka. - életterv kialakítása és kiszínezése: a nagy tervek, „világmegváltás” terveinek időszaka. - erős érzelmi fogékonyság: maradandó hatású élmények: kulturális, szerelem, sport, stb. - erős érzelmi fogékonyság: maradandó hatású élmények: kulturális, szerelem, sport, stb. - személyes példakép: rajongás és kritika. - személyes példakép: rajongás és kritika. - A kamaszkor – ifjúkor nagy ellentmondása: a nagyratörő elgondolások és a korlátozott cselekvési lehetőségek között feszül. - A kamaszkor – ifjúkor nagy ellentmondása: a nagyratörő elgondolások és a korlátozott cselekvési lehetőségek között feszül. - Nevelési feladat: biztosítani az öntevékenység, önigazgatás feltételeit, a felnőtté válás társadalmi feltételeit.

83 A tehetség értelmezése - Mi a tehetség? Ki a tehetséges? - Mi a tehetség? Ki a tehetséges? - Sikeres életpálya,gazdagság, pozíció, később IQ alapján definiálták. - Sikeres életpálya,gazdagság, pozíció, később IQ alapján definiálták. - Renzulli négy kritériumot fogalmaz meg: - 1. a tehetség ígéretet, esélyt jelent – 2. olyan kiemelkedő teljesítményre, amely – 3. társadalmilag hasznos, és – 4. sikerélménnyel jár elérője számára. - Renzulli négy kritériumot fogalmaz meg: - 1. a tehetség ígéretet, esélyt jelent – 2. olyan kiemelkedő teljesítményre, amely – 3. társadalmilag hasznos, és – 4. sikerélménnyel jár elérője számára. - Géniusz: - kezdetben emberfeletti eredetűnek, később genetikai okkal magyarázták - Géniusz: - kezdetben emberfeletti eredetűnek, később genetikai okkal magyarázták -Két irányzat jön létre: - Galton – eugenika: a gének célzatos irányításával kívánta az emberiség képességeit javítani. -Két irányzat jön létre: - Galton – eugenika: a gének célzatos irányításával kívánta az emberiség képességeit javítani. - A. Binet – mentális ortopédia,- család, iskola, társadalmi hatásokkal operál. - A. Binet – mentális ortopédia,- család, iskola, társadalmi hatásokkal operál. - Az értelmi képességek eloszlása a populációban Gauss- féle normális eloszlást ( haranggörbe) követi. - Az értelmi képességek eloszlása a populációban Gauss- féle normális eloszlást ( haranggörbe) követi.

84 - az átlag 85-115 IQ között van,- ez mintegy kétharmada az emberiségnek! - az átlag 85-115 IQ között van,- ez mintegy kétharmada az emberiségnek! - egy szórásérték (15 IQ) plusz az átlag, már 95%- a populációnak, 130 IQ felett 2.3% van, 145 IQ felett csak 0.1 % - egy szórásérték (15 IQ) plusz az átlag, már 95%- a populációnak, 130 IQ felett 2.3% van, 145 IQ felett csak 0.1 % - Ható okok: - öröklés és környezet hatása sokszor azonos irányba hatnak, nehéz elkülöníteni hatásukat. - Ható okok: - öröklés és környezet hatása sokszor azonos irányba hatnak, nehéz elkülöníteni hatásukat. - A mentális képességek öröklődése ezért háromgyökerű: - A mentális képességek öröklődése ezért háromgyökerű: - 1.- biológiai öröklődés, - 1.- biológiai öröklődés, - 2.- imprinting, a minta öröklése, - 2.- imprinting, a minta öröklése, - 3.- szociokultúrális öröklődés. - 3.- szociokultúrális öröklődés.

85 Specifikus képességek - Tehetségszférák: Gardner hét tehetségszférát különít el: - Tehetségszférák: Gardner hét tehetségszférát különít el: - nyelvi, matematikai – logikai, térbeli tájékozódási, zenei, interperszonális, intraperszonális, testmozgási. - nyelvi, matematikai – logikai, térbeli tájékozódási, zenei, interperszonális, intraperszonális, testmozgási. - E tehetségszférák viszonylag függetlenek egymástól és a Gauss - féle eloszlást követi. A tehetség aránya mindegyikben 2-3%- körül várható.( a mindenben jó – ötös tanulók – aránya hasonló, de általában speciális tehetséggel nem tűnnek ki.) - E tehetségszférák viszonylag függetlenek egymástól és a Gauss - féle eloszlást követi. A tehetség aránya mindegyikben 2-3%- körül várható.( a mindenben jó – ötös tanulók – aránya hasonló, de általában speciális tehetséggel nem tűnnek ki.) - Az általános értelmesség nem garancia a tehetségre, de hiánya gátja lehet a tehetség kibontakozásának!( kivéve a vizuális tehetséget: pl. Picasso – kisfokú agykárosodással született, nehezen olvasott, nehezen szorzott, stb.– Turner, angol festő, analfabétaként lett nagy.) - Az általános értelmesség nem garancia a tehetségre, de hiánya gátja lehet a tehetség kibontakozásának!( kivéve a vizuális tehetséget: pl. Picasso – kisfokú agykárosodással született, nehezen olvasott, nehezen szorzott, stb.– Turner, angol festő, analfabétaként lett nagy.)

86 - gyakorlati problémák: - nem alakult ki a tehetség támogatás hatékony módszertana, a differenciált oktatás, a gyorsítás, a mentori foglalkozás stb. Igazából ez is esélyegyenlőtlenség! - gyakorlati problémák: - nem alakult ki a tehetség támogatás hatékony módszertana, a differenciált oktatás, a gyorsítás, a mentori foglalkozás stb. Igazából ez is esélyegyenlőtlenség! - társadalmi problémák: - a politika a megbízható embert, és nem a tehetséges ember keresi. - társadalmi problémák: - a politika a megbízható embert, és nem a tehetséges ember keresi. -Kondor Béla: - kétfajta emberi törekvés van: -Kondor Béla: - kétfajta emberi törekvés van: - a. – aki hatalmat,pozíciót akar, - a. – aki hatalmat,pozíciót akar, - b. - aki „ jelet” szeretne hagyni munkájával. - b. - aki „ jelet” szeretne hagyni munkájával. - Az autokrata társadalmak nehezen viselik a tehetséges, a - Az autokrata társadalmak nehezen viselik a tehetséges, a „ nehéz” embereket. Pedig a társadalmi jólét a szakemberek kiválóságán múlik. ( lásd: -agyelszívás, ipari kémkedés, befektetés a tudományba, stb.) „ nehéz” embereket. Pedig a társadalmi jólét a szakemberek kiválóságán múlik. ( lásd: -agyelszívás, ipari kémkedés, befektetés a tudományba, stb.)

87 Tehetséggondozás helyzete - A tehetséggondozás helyzetét, ( és a kivételes teljesítmények elismerését ) a következők befolyásolják: - A tehetséggondozás helyzetét, ( és a kivételes teljesítmények elismerését ) a következők befolyásolják: -a./ ideológiai okok: - „ szabadság, egyenlőség, testvériség”- társadalmilag, jogilag igaz jelszavait az emberi képességekre is alkalmazták. -a./ ideológiai okok: - „ szabadság, egyenlőség, testvériség”- társadalmilag, jogilag igaz jelszavait az emberi képességekre is alkalmazták. De: - az evolúció feltétele a biológiai változatosság, az egyedek különbözősége. Az emberi faj rendelkezik a legnagyobb változatossággal, - ezt kívánták az „ átlagra” szűkíteni az igazság jegyében. De: - az evolúció feltétele a biológiai változatosság, az egyedek különbözősége. Az emberi faj rendelkezik a legnagyobb változatossággal, - ezt kívánták az „ átlagra” szűkíteni az igazság jegyében. - előnye: a gyengék felkarolása, intézményhálózat kiépítése, szakemberképzés, stb. - előnye: a gyengék felkarolása, intézményhálózat kiépítése, szakemberképzés, stb. - hátránya: az elitnevelés – nem intézményesült. - hátránya: az elitnevelés – nem intézményesült.

88 A nevelő – növendék viszony pszichológiája - A pedagógus – tanuló viszony sajátosságai: - Bipoláris folyamat: - pedagógusok és intézmények, - Bipoláris folyamat: - pedagógusok és intézmények, - tanulók és tanuló közösségek. - tanulók és tanuló közösségek. - Jellemzői: - viszonylatjellegű, - egyensúly --- labilitás, - Jellemzői: - viszonylatjellegű, - egyensúly --- labilitás, - kölcsönhatás, de aszimmetrikus, - kölcsönhatás, de aszimmetrikus, - hangsúlyok: - tanári tevékenység, - hangsúlyok: - tanári tevékenység, - tanulói tevékenység, - tanulói tevékenység, - egyéni és közösségi ráhatás, - egyéni és közösségi ráhatás, - közvetítő közegek, közösségek, tantervek, - közvetítő közegek, közösségek, tantervek, - szubjektív viszonylatok: pedagógiai légkör, pedagógus tekintély, mint a személyiség szubjektív értékjelzője. - szubjektív viszonylatok: pedagógiai légkör, pedagógus tekintély, mint a személyiség szubjektív értékjelzője.

89 Az alakelmélet tanár – diák viszonya - Mező – elmélet: a pedagógiai mező különböző hatások rendszere. E hatások összességétől függ az egyes hatások sorsa, amelyek viszont az egész rendszert átrendezik! - Mező – elmélet: a pedagógiai mező különböző hatások rendszere. E hatások összességétől függ az egyes hatások sorsa, amelyek viszont az egész rendszert átrendezik! - Hatékonysága attól függ, hogy az egyes erővonalak mennyire illeszkednek a rendszerhez.( család, ifj. szervezetek, klubok, stb.) - Hatékonysága attól függ, hogy az egyes erővonalak mennyire illeszkednek a rendszerhez.( család, ifj. szervezetek, klubok, stb.) - A vezetési stílus problematikája: - a pedagógus tanulókhoz való viszonyulási módja, amely a pedagógiai eszközrendszer használatában nyilvánul meg. - Lewin,Lippitt, White vizsgálatai: - melyik módszer eredményesebb?

90 a./ autokrata: - tekintély alapú, előírások szerint működik, nincs tanulói kezdeményezés, kevés interakció, stb. a./ autokrata: - tekintély alapú, előírások szerint működik, nincs tanulói kezdeményezés, kevés interakció, stb. b./ laisser faire: - magára hagyó, irányítás nélküli stílus, b./ laisser faire: - magára hagyó, irányítás nélküli stílus, c./ demokrata: - feladat közös kijelölése, instruálás,önálló munka, ha kell segítségadás. c./ demokrata: - feladat közös kijelölése, instruálás,önálló munka, ha kell segítségadás. Eredmények: laisser faire: - sem oktatási, sem nevelési eredményt nem produkált, laisser faire: - sem oktatási, sem nevelési eredményt nem produkált, autokrata : - elfogadható oktatás eredmény, káros nevelési hatás (ellenségeskedés, túlzott versengés) autokrata : - elfogadható oktatás eredmény, káros nevelési hatás (ellenségeskedés, túlzott versengés) demokratikus : - jó oktatási, és kiváló közösségi hatás demokratikus : - jó oktatási, és kiváló közösségi hatás Ismételt vizsgálatok differenciálták a fenti eredményeket: - Gordon: ha a pedagógus döntően az iskola feladatait tartja szem előtt, akkor eredményre orientált stílust, ha a tanulók, az osztályközösség érdekeit, akkor tanulóra orientált stílust alkalmaz. - Gordon: ha a pedagógus döntően az iskola feladatait tartja szem előtt, akkor eredményre orientált stílust, ha a tanulók, az osztályközösség érdekeit, akkor tanulóra orientált stílust alkalmaz. - Mivel a fenti három stílus félremagyarázásokra adott alkalmat, más dimenziók mentén is jellemezték a nevelési stílusokat: - Mivel a fenti három stílus félremagyarázásokra adott alkalmat, más dimenziók mentén is jellemezték a nevelési stílusokat: - Anderson: - I – D kvociensről beszél: a tanításban keverednek az Integratív és Dominatív elemek, ezek valamilyen aránya a jellemző a nevelőre! - Anderson: - I – D kvociensről beszél: a tanításban keverednek az Integratív és Dominatív elemek, ezek valamilyen aránya a jellemző a nevelőre!

91 Tanári szerep, szerepazonosulás - A szerepviselkedés a tevékenységnek elvárt rendszere, érintkezési előírás. Az eredményesség feltétele az érintkezési előírások betartása.( orvos, kereskedő, pincér stb.) - A szerepviselkedés a tevékenységnek elvárt rendszere, érintkezési előírás. Az eredményesség feltétele az érintkezési előírások betartása.( orvos, kereskedő, pincér stb.) - Tanári szerepelőírások: - a személyiség, mint munkaeszköz, - Tanári szerepelőírások: - a személyiség, mint munkaeszköz, amely az azonosulási mintát kínál. Példakép elvárás. amely az azonosulási mintát kínál. Példakép elvárás. - a pedagógus legyen: jó szakember, jó nevelő, objektív, türelmes, gyerekszerető,stb.----tehát emberfeletti ember!? - a pedagógus legyen: jó szakember, jó nevelő, objektív, türelmes, gyerekszerető,stb.----tehát emberfeletti ember!? - A pedagógus pálya belső konfliktusa az irreális elvárások. A hivatás image, ---realitás vagy illúzió? - Sztereotípiák: - 15 – 16 éves tanulók tíz foglalkozás sztereotípiái közül a tanársztereotípiához a „rendőr”, és a „bíró” szerepértelmezését tartják közelállónak.( a tanárok: szakember,nevelő, tudós sztereotípiákat jelölték meg.

92 - Ranschburg : - két dimenzió alapján négy tanári attitűdöt ír le : - meleg – engedékeny - meleg – engedékeny - hideg - engedékeny - hideg - engedékeny - meleg – korlátozó - meleg – korlátozó - hideg – korlátozó - hideg – korlátozó -Flanders: - a tanári magatartást – direkt- és – indirekt – ( tanárközpontú és tanulóközpontú ) kategóriákra osztja. Interakciós analízis a tanórai tevékenységek elemzésére. -Flanders: - a tanári magatartást – direkt- és – indirekt – ( tanárközpontú és tanulóközpontú ) kategóriákra osztja. Interakciós analízis a tanórai tevékenységek elemzésére. - Az elemzések azt mutatják, hogy: - a család szerepe a nevelésben jelentősebb az iskolánál, - Az elemzések azt mutatják, hogy: - a család szerepe a nevelésben jelentősebb az iskolánál, - a tanárok túlságosan szaktárgy orientáltak, - a tanárok túlságosan szaktárgy orientáltak, - hiányzik a barátságos légkör az iskolákból, - hiányzik a barátságos légkör az iskolákból, - a tanulók demokratikus magatartást igényelnek. - a tanulók demokratikus magatartást igényelnek.

93 A pedagógus lélektana - Az alapkérdés: ki a jó, a hatékony pedagógus? - Tulajdonságlisták: Hart – tízezer tanuló véleményét összegzi: - Tulajdonságlisták: Hart – tízezer tanuló véleményét összegzi: - tanítási készség, vidámság, türelem, barátságosság, elfogulatlanság, igazságosság jellemzi. - tanítási készség, vidámság, türelem, barátságosság, elfogulatlanság, igazságosság jellemzi. - Németország: - derű, igazságosság, türelem, határozottság, elegancia, sportos viselkedés. - Németország: - derű, igazságosság, türelem, határozottság, elegancia, sportos viselkedés. - Lengyelország: - szakmai tudás, erkölcsösség, közvetlenség, önuralom, derű, igazságosság. - Lengyelország: - szakmai tudás, erkölcsösség, közvetlenség, önuralom, derű, igazságosság. - Magyarország: - műveltség, gyermekszeretet, hivatástudat, igényesség, példamutató magatartás. - Magyarország: - műveltség, gyermekszeretet, hivatástudat, igényesség, példamutató magatartás. - Kérdés: e tulajdonságok valóban garantálják-e az eredményességet? Fejleszthetők-e?

94 - Kétségtelen azonban a tanári személyiség és a pedagógiai eredményesség összefüggése: - legfontosabb alapképességek: - legfontosabb alapképességek: 1./ - a tanuló feltétel nélküli elfogadása:- pozitív érzelmi odafordulás, nem a viselkedésnek szól, hanem az „embernek”! 1./ - a tanuló feltétel nélküli elfogadása:- pozitív érzelmi odafordulás, nem a viselkedésnek szól, hanem az „embernek”! Nem feltétele a viszonosság!( az ember több, mint látható viselkedése). Metakommunikáció az elfogadás kifejezője. Nem feltétele a viszonosság!( az ember több, mint látható viselkedése). Metakommunikáció az elfogadás kifejezője. - Miért fontos? – mert a pedagógus elsődleges feladata nem a tanuló megítélése, hanem magatartásának elemzése! Önelfogadás, - mások elfogadása szorosan összefügg. - Miért fontos? – mert a pedagógus elsődleges feladata nem a tanuló megítélése, hanem magatartásának elemzése! Önelfogadás, - mások elfogadása szorosan összefügg. 2./ - Empátiás viselkedés: a másik ember érzéseinek megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése! Affektusfigyelem, - érzelmi érzékenység 2./ - Empátiás viselkedés: a másik ember érzéseinek megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése! Affektusfigyelem, - érzelmi érzékenység

95 - a tanulói érzelmek „ olvasása”, és visszajelentése, a konfliktusok, nevelési problémák kezelésében fontos eszköz. - a tanulói érzelmek „ olvasása”, és visszajelentése, a konfliktusok, nevelési problémák kezelésében fontos eszköz. 3./ Kongruencia: - a verbális és nem verbális közlések egybeesnek, - egymással is, és a belső meggyőződéssel is. Ettől válik hitelessé, és nem lesz személyidegen, elhárító – védekező a magatartás! 3./ Kongruencia: - a verbális és nem verbális közlések egybeesnek, - egymással is, és a belső meggyőződéssel is. Ettől válik hitelessé, és nem lesz személyidegen, elhárító – védekező a magatartás! 4./ Döntési képesség: - az oktatás – nevelés folyamata = döntések sorozatából áll.( tanmenet, módszer választás, értékelés,stb.) 4./ Döntési képesség: - az oktatás – nevelés folyamata = döntések sorozatából áll.( tanmenet, módszer választás, értékelés,stb.) - Döntési folyamat: - információ – tervezés – akciók – értékelés –visszacsatolás, ---pedagógiai kompetenciák! - Döntési folyamat: - információ – tervezés – akciók – értékelés –visszacsatolás, ---pedagógiai kompetenciák!

96 A tanulók lélektana A gyermekről vallott felfogások: a./ „kicsinyített felnőtt”:- A tudás,akaraterő fokozása, --- passzív befogadás, tekintély, hatalom irányításával. a./ „kicsinyített felnőtt”:- A tudás,akaraterő fokozása, --- passzív befogadás, tekintély, hatalom irányításával. b./ a gyermek fejlődő lény: - aktivitás és receptivitás, e két sajátosság kölcsönhatásban van egymással. b./ a gyermek fejlődő lény: - aktivitás és receptivitás, e két sajátosság kölcsönhatásban van egymással. - Ruppert: - az osztályélet stílusai: - kiegyenlített teljesítményű osztály. - kiegyenlített teljesítményű osztály. - rutinosztály,- túlszervezett, - rutinosztály,- túlszervezett, - művészi hajlamú osztály, - művészi hajlamú osztály, - nehezen nevelhető osztály. - nehezen nevelhető osztály.

97 - Viselkedés stílusa szerint: - illedelmes, - - szemtelen, - - zaklatott osztály. - Tanulói magatartás típusok: - Tanulói magatartás típusok: - apatikus – élénk, - apatikus – élénk, - obstruáló – felelős, - obstruáló – felelős, - bizonytalan – magabiztos, - bizonytalan – magabiztos, - önállótlan – kezdeményező. - önállótlan – kezdeményező. - A tanulók fejlődésének fő irányai: - - a motiváció fejlődése,

98 - a világnézet alakulása: - reális, - oksági, - tudományos igényű. - a világnézet alakulása: - reális, - oksági, - tudományos igényű. - erkölcsi fejlődés: - heteronómia, - utánzás, tekintély követés, - erkölcsi fejlődés: - heteronómia, - utánzás, tekintély követés, - erkölcsi autonómia: erkölcsi elvek. - erkölcsi autonómia: erkölcsi elvek. - Közösségi magatartás: - 6 -10 év: felnőttekkel szolidáris, - társakkal szolidáris, spontán, majd célok szerinti társulások. - társakkal szolidáris, spontán, majd célok szerinti társulások. - Akarati cselekvés fejlődése: - ösztönöstől a tudatos cselekvésig halad, az önállóság növekedésével.( dackorszakok) - Az értelmi fejlődés:- az érzékszervek fejlettsége jó színvonalú már iskolába lépéskor,( iskolaérettség, zene, mozgásérzékelés)

99 - az emlékezet: - alsó tagozatban főként konkrétumokhoz, - események, formák, színek, szavak – tapad - az emlékezet: - alsó tagozatban főként konkrétumokhoz, - események, formák, színek, szavak – tapad - később: összefüggések, logikai alapú emlékezet válik dominánssá. - később: összefüggések, logikai alapú emlékezet válik dominánssá. - gondolkodás: - a konkrét fogalomalkotás és műveletvégzéstől halad az absztrakt, a hipotetikus, kombinatorikus gondolkodás kialakulása felé. - gondolkodás: - a konkrét fogalomalkotás és műveletvégzéstől halad az absztrakt, a hipotetikus, kombinatorikus gondolkodás kialakulása felé. - érzelmek: - temperamentum az érzelmi élet sajátosságainak meghatározója. Az érzelmi kötődés kezdetben a külső jegyek, majd a személyes tulajdonságok, és végül a közös célok, elvek alapján alakul. - érzelmek: - temperamentum az érzelmi élet sajátosságainak meghatározója. Az érzelmi kötődés kezdetben a külső jegyek, majd a személyes tulajdonságok, és végül a közös célok, elvek alapján alakul.

100 A személyiségfejlesztés pszichológiai alapjai - A személyiség fogalma: - a személyiség az ember öröklött és a társadalmi szocializáció útján megszerzett, pszichofizikai tulajdonságok és képességek összessége. - Sokféle meghatározás főbb csoportjai: - Sokféle meghatározás főbb csoportjai: a./ a személyiség, mint képességek és jellemvonások összessége, a./ a személyiség, mint képességek és jellemvonások összessége, b./ a személyiség, mint társadalmi szerep, b./ a személyiség, mint társadalmi szerep, c./ a személyiség, mint dinamikus faktorok eredője. c./ a személyiség, mint dinamikus faktorok eredője. - Személyiség főbb fogalmi jegyei: - biológiai és társadalmi szubsztancionális egység, - a társadalmi viszonyok, szerepek által szocializálódott, - a társadalmi viszonyok, szerepek által szocializálódott,

101 - létformája a tevékenység: „ az ember az, amit tesz” ( Hegel). A tevékenység, - játék, munka, tanulás- döntő tényező a kultúrértékek elsajátításában. ( L. Save szerint a játék, tanulás a képesség felhalmozás, töltekezés formái, a munka, az alkotást, a termelést jelenti.) – Időháztartás fontossága! - létformája a tevékenység: „ az ember az, amit tesz” ( Hegel). A tevékenység, - játék, munka, tanulás- döntő tényező a kultúrértékek elsajátításában. ( L. Save szerint a játék, tanulás a képesség felhalmozás, töltekezés formái, a munka, az alkotást, a termelést jelenti.) – Időháztartás fontossága! - önszabályozó rendszer, mégpedig „nyílt rendszer”, - önmozgása, önfejlődése van.( a tanuló tehát alanya a nevelésnek!) - önszabályozó rendszer, mégpedig „nyílt rendszer”, - önmozgása, önfejlődése van.( a tanuló tehát alanya a nevelésnek!) - a személyiséget az egyediség, az egyszeriség is jellemzi. A nevelés individualizálása ezért jogos igény. - a személyiséget az egyediség, az egyszeriség is jellemzi. A nevelés individualizálása ezért jogos igény.

102 A személyiség szerkezete -