Az urbanizáció története Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr.

Az előadások a következő témára: "Az urbanizáció története Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr."— Előadás másolata:

1 Az urbanizáció története Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 2 A késői antik város

3 33 A késői antik birodalmak városai Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis- Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis- Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában

4 44 A görög polisz (városállam) jellemzői A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km 2 -nél kisebb –De: Athén 2600 km 2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás Demokratikus önkormányzás –De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Hippodamosz elvei az építészetben –Szabályosság –Agóra: városi élet központja

5 55 Római Birodalom IdőszakRómaTöbbi város Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e főVárosok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3– 5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest

6 66 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban Lassú, akadozó városfejlődés Lassú, akadozó városfejlődés 1. Barbár pusztítások –Városi lakosság csökkent Elpusztultak Elpusztultak Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek –Városok fizikailag is lerombolódtak 2. Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot  falu 3. Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt –Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. –Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak

7 77 Bizánc/ Konstantinápoly 350–800: világ legnagyobb városa: Bizánc 350–800: világ legnagyobb városa: Bizánc –Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között –330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc –Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) –Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) –Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika–Európa találkozásánál) Kora középkor: Európa legnagyobb városa Kora középkor: Európa legnagyobb városa

8 8 A feudális város

9 99 Feudális város Európában VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján 3-féle szerepkör alapján 1.Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) 2.Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) 3.Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: csak Ny-Eu-ban Feudális városok: csak Ny-Eu-ban –Kelet-Római Birodalom  Bizánc –Ibéria: mór uralom –K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után

10 1010 A középkori feudális város jellemzői Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Elmaradnak római városoktól –Népességszám –Közintézmények, infrastruktúra fejletlensége Városfalon belül fejlődnek Városfalon belül fejlődnek –Burg (vár) – bürger –Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat

11 1111 Urbanizációs központok a késő középkori Európában XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás (reneszánsz – Palmanova) XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás (reneszánsz – Palmanova) XIV–XV. sz.: Hansa-városok XIV–XV. sz.: Hansa-városok –1241: Hamburg és Lübeck szövetsége –Nem csak németek, és nem csak kikötővárosok! –Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) –Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) –Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Később Atlanti part felértékelődése Később Atlanti part felértékelődése Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintették XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintették

12 12 A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz

13 13 1. Agglomerálódás = tömörülés = tömörülés Helytelenül urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Helytelenül urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik –Urbanizáció, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza –Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik –Korai fázis: csak a város növekszik –Érett fázis: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Város és elővárosi övezete összenő –Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom Előmozdítója: az ipari forradalom

14 14 Az ipari forradalom terjedése Európában Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy  DK Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy  DK –Fordított irányú az ókori urbanizáció terjedésével (DK  ÉNy) –XVIII. sz.: Anglia –XIX. sz. közepe: Ny-Eu –XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz- Eu, D-Eu É-i része –XX. sz. első fele: D-Eu –XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán

15 15 Az ipari forradalom hatásai Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte ( → népesség térbeli koncentrációja) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte ( → népesség térbeli koncentrációja) –Mg-ből iparba áramlás ( → foglalkozási átrétegződés) –Faluból városba áramlás ( → gyors városodás) Tényezők: Tényezők: 1. Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) –Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió –Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió –Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió 2. „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg 3. „Pull” tényező: városi munkaerőigény 4. A városépítés műszaki hátterének átalakulása ( → nagyvárosi infrastruktúra)

16 16 Európa vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében Európa élre tör Európa élre tör –100 ezer feletti városok 1800:Eu 21/ világ 65 1800:Eu 21/ világ 65 1900:Eu 148/ világ 301 1900:Eu 148/ világ 301 Nagy-Britannia elsődlegessége Nagy-Britannia elsődlegessége –Első ország, ahol városlakók aránya >50% London London –1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) –1800-as évek: 2 mió felett –1850–1920: világ legnépesebb városa –Világ első 8 mió feletti megapolisza 18401929 Nagy-London területének beépítése ma

17 17 Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között

18 18 Az agglomerálódás előnyei Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Lakossági szempontból: részben jobb életminőség –Bőséges munkahelykínálat –Magasabb bérek –Oktatási és kulturális intézmények megléte –Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat –Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) –Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat –Kooperációs lehetőségek –Innovációs előnyök (kutatás stb.) –Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) –Piacok közelsége

19 19 Európa a modern nagyváros bölcsője Előzmény: ókori Róma Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Modern nagyváros: ipari forradalmat követően –Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs Adatok forrása: népszámlálások

20 20 A Budapesti Agglomeráció kialakulása 1873: Budapest = Pest + Buda + Óbuda 1873: Budapest = Pest + Buda + Óbuda Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején –1900–1907: villamosvonalak kiépülése: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) –1908: Nagy-Budapest gondolata –1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatáskör 22 elővárosi településre is 1950 január 1: Nagy-Budapest 1950 január 1: Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció Budapesti agglomeráció –1970-es évek: 44 település –1997: 78 település –Pest megye (nem teljesen azonos)

21 21 Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások –Nyomornegyedek (slum-ok) –Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) –Zöld területek hiánya –Környezetszennyezés (szmog) –Közművek hiánya –Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat –Bűnözés –XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam

22 22 Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok M odern kor városépítészetének reakciója M odern kor városépítészetének reakciója –Athéni Charta 1933 – modern stílus –Le Corbusier (1887-1965) –Sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Új városok létrehozása Új városok létrehozása –Nyugat-Európa (Nbr., Fro., Finno., Svédo.): „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére Nagyvárosok: London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs ( Nagyvárosok: London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy- Pontoise) ertváros mozgalom (Ebenezer Howard) New Lanark (Robert Owen), kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) – –Szocialista országok: iparosítási célból: szocialista városok

23 23 Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje –1885.: Garden Cities and Town Planning Association –1898.: „Garden Cities of Tomorrow”

24 24 A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: –Letchworth (1903) –Welwyn (1920)

25 25 A modern városfejlődés későbbi szakaszai

26 26 2. Szuburbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése Városlakók kiköltözése –Spontán módon –Közvetlen elővárosi zónába Agglomeráció Agglomeráció –Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik –Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Fázisai Fázisai –Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás –Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik)

27 27 Lakosság spontán szuburbanizációja Mozgatórugói Mozgatórugói –Elégtelen lakáskínálat a városban –Elégtelen lakókörnyezet a városban –Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, –Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek –Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig –Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy –Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek

28 28 Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Ipar szuburbanizációjnak módjai 1.Kiköltözés 2.Zöldmezős beruházás –Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Szolgáltatások szuburbanizációja –Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) –Logisztika –Szabadidős tevékenységek (Disneyland) –Irodai funkció

29 29 3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás –Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra –Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is –Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció –(Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970- es évek elejétől) Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970- es évek elejétől)

30 30 A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) –A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken –A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Kelet-Közép-Európa sajátosságai –Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása –Demográfiai hullámvölgy az egész országban –Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése

31 31 A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus 1. Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb.) használó ember –Nem szükséges napi szinten ingázni a városba –Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak 2. A városi technikától a természetbe „menekülő” ember –Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos Mindkét típus nagyon tudatos

32 32 4. Reurbanizáció Többen vitatják, hogy létezik Többen vitatják, hogy létezik Relatív koncentráció Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik „Vissza a városba” folyamat zajlik –1980-as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban –1975–1981: még csak 22%-nál –1980–1991: már 47%-nál

33 33 Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak 1.Humántőke lehetőségei 2.Történelmi múlt vonzereje, föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”)

34 34Városfelújítás Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) –A terület megtisztítása –A közművek kiépítése –A közlekedési hálózat kiépítése –A telkek értékesítése, befektetők felhajtása 1980-as évek eleje, Eu: 1. nagy városrehabilitációs projektek 1980-as évek eleje, Eu: 1. nagy városrehabilitációs projektek –Emblematikus város London (Dokk-negyed: Canary Wharf) –Később: Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is

35 35 Városok növekedésének emberi oldala Központi városok újranépesedése Központi városok újranépesedése –Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg –„Slum”-ok helyett felújított belvárosok –„Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Vendégmunkások beáramlása Vendégmunkások beáramlása –Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben

36 36 5. Poszt-szuburbanizáció Többen vitatják, hogy létezik Többen vitatják, hogy létezik Egyszerű alvóvárosok helyett központi szerepköröket töltenek be Egyszerű alvóvárosok helyett központi szerepköröket töltenek be –Pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók Városrégió alközpontjaivá válnak Városrégió alközpontjaivá válnak –Pl. Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona

37 37 Cedric Price várostipológiai modellcsoportja 1. Középkor: lágytojás modell –Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) 2. Ipari forradalom: tükörtojás modell –Város szétterült –Funkciók körkörösen vagy szektoriálisan, esetleg többmagvúan fogták körül a középkori városcentrumot 3. Posztmodern: rántotta modell –Agglomerációs alközpontok

38 38 Agglomeráció szerkezete Agglomeráció elnevezései Agglomeráció elnevezései –Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Részei: –Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) –Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé –A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest –Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki

39 39 Városi agglomerációk népességszámának változása Elővárosi övezet Agglomerálódás

40 40 Városfejlődési szakasz Népességszám változása Város Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás NövekedésNövekedésCsökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés NövekedésCsökkenés 3. Dezurbanizáció Csökkenés Növekedés, csökkenés Növekedés 4. Reurbanizáció NövekedésCsökkenésCsökkenés Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján

41 41 Városfejlődés fogalmának változó értelmezése XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés –Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel –Prosperáló városok nagyobbra nőhettek –Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés –Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett –Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg –A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása –Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok –Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója)

42 42 Városnövekedési szakaszok tanulságai Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg –Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Vezető, mértékadó kontinens –Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában –Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Folyamat dinamikája: –Először agglomerálódás –Utána szuburbanizáció –Utnána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) –(Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak)

43 Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

44 44 Fogalmak, információs és módszertani kérdések Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése –Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) –Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) napjainkig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: –Népességszám alapján (500 ezer fő felett) –Elővárosok nélkül –Ha valaha elérte ezt a népességszámot

45 45 Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása 1. Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja –T agállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) –Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai terület ük re vonatkozó adatok a múltban is 2. Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám : World Gazetteer honlapja (megszűnt)

46 46 A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950- től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés Ezredforduló után: újra növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

47 47 1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit- szigeteken Csökkenés csak a Brit- szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

48 48 1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat- Közép- Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) A fogyás kiterjed Nyugat- Közép- Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

49 49 1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek –Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

50 50 1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben –Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É- Eu: országon belül É–D-i migráció) –Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

51 51 1990–2000 Alapvetően megfordul a kép Alapvetően megfordul a kép –Kelet-Közép- Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) –Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

52 52 2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép- Európa: alig van növekedés Kelet-Közép- Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

53 53 A nagyvárosok 1950-2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások klaszterelemszámnagyvárosok117 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 213 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 32 Dublin, Valencia 43 Szófia, Vilnius, Zaragoza 513 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 611 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino

54 54 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

55 55 A klasztereik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

56 5656 Műszaki tényezők Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e Települések fejlettsége összefügg a társadalom technikai–műszaki tudásával Települések fejlettsége összefügg a társadalom technikai–műszaki tudásával Közműellátottság Közműellátottság –Római Birodalom: víz-, szennyvízvezetékek, padlófűtés (pl. Savaria – Szombathely) –Ma is fontos közműolló (csatornázottság–vízellátás) Közlekedés Közlekedés –Településközi úthálózat –Településen belüli közösségi közlekedés Építési technika Építési technika –Vasbeton, acél, üveg felhasználása  lakótelepek  nagyobb népesség –Hidak  változó városszerkezet (pl. Szolnok)