„A forradalom ellen harcolunk […] abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk.” Félix Schwarzenberg hg „Nem az.

Az előadások a következő témára: "„A forradalom ellen harcolunk […] abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk.” Félix Schwarzenberg hg „Nem az."— Előadás másolata:

1 „A forradalom ellen harcolunk […] abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk.” Félix Schwarzenberg hg „Nem az igazi, magyar-horvát ellentétek kiegyenlítését, nem az igazi horvát kívánságok teljesítését, hanem némely magyar minisztérium elejtését, és különösen […] azt követelték, hogy a magyar hadminisztérium az osztrákba olvadjon” Batthyány Lajos A békés út kudarca

2  Jobbágyfelszabadítás  kármentesítés   gyorsaság  politikailag fontos  Az udvar ne tudja a felhasználni   parasztságot nemzetiséget  Csak az úrbéres földeket adja a volt jobbágy kezébe  A parasztságnak kevés  zsellérek  volt úrbéres földjük   szőlődézsma  irtásföldek  úrbéres föld  majorsági parcella  úrbéres föld  A jobbágyfel- szabadítás végrehajtása

3  parasztmozgalmak  statárium kihirdetése (kormánybiztosok, nemzetőrség)  Parasztmozgalmak  nem vezettek robbanáshoz  kedvező volt a parasztság számára

4  A kormány programja: Rend és béke  erőgyűjtés, továbbfejlesztés  tisztázni az Ausztriához fűződő viszonyt  Nincsenek kiforrott álláspontok  alkotmányosság  egységes birodalom  polgári állam  független magyar állam  Az udvar megoldása  a magyar had- és pénzügy beolvasztása  Batthyány és Deák tárgyalni próbál  eredménytelen  Katonai megoldásra  lehetőség  nemzetiségek felhasználása  Délszláv támadás  önvédelmi harc  függetlenedés erősödése Birodalmi egység magyar függetlenség Birodalmi egység  magyar függetlenség

5 A nemzetiségi kérdés  Parasztság egy része  nemzetiségi  magyar földesurak  A nemzetiségi mozgalmak  paraszti követelések  értelmiség átalakítja  követelések megfogalmazása  Önálló nyelvhasználat – nyelvi autonómia  belső ügyeik önálló intézését – autonómiát (területi különállás - szerbek)  Liberális nemesség álláspontja 

6  a reformkori elképzelés: az egy politikai nemzet  nemzetiségek nem egyeznek bele  Bécs felé fordulnak  Nemzetiségi problémák kiszélesedése  az „egy politikai nemzet”  nincs területi autonómia  a nemzetiségi mozgalmak az udvar támogatását keresik  Az udvar támogatja és hitegeti őket (nemzetiségi és jobbágyfelkelések)

7  Kezdetben kulturális önállóság, majd területi autonómia, nemzeti egyenjogúságot követelnek, később  a szerbek a Vajdaság önállóságát akarják  románok: Erdély legyen autonóm a birodalmon belül  szlovákok: Túrócszentmárton, Liptószentmiklós A balázsfalvi román gyűlés Szerb felkelők Fehértemplomot ostromolják 

8 A horvát szábor Jellasics elnökletével

9  Népképviseleti választások 1848. jún.  liberális nemesség győz  új ogy. a kormány szilárd támasza  Az országgyűlés gondok közepette alakult meg  véres összecsapások a Délvidéken (jún.) Jellasics horvát bán (jogtalanul) kinevezése, katonai készülődése  A honvédelem kérdése  már májusban lép a kormány  nemzetőröknek álcázott honvédzászlóaljak (10) létrehozása (máj. 16)  Kossuth beszéde  200 000 katonát szavaz meg  Az udvar színvallása  Az utak elválnak

10 Jellasics horvát bán Kossuth-bankók

11 István nádor, Magyarország helytartó- ja Pestre összehívta az országgyűlést Szemere választási utasítása a vármegyéknek

12 Az új törvényhozó hatalom ünnepélyes megnyitása

13 István főherceg nádor és Kossuth Lajos megérkezése Bécsbe, 1848. március 15.

14 aug. 28. királyi leirat  a magyar had- és pénzügy beolvasztása  Batthyány és Deák újabb tárgyalása  de eredménytelenül  sőt Jellasics újabb megerősítést kap (  ellenjegyzés)  Intézkedések a vívmányok megvédése érdekében  újoncok összeírása  szabadcsapatok toborzása  Kossuth-bankó  szőlődézsma eltörlése (szept.15.)  önvédelmi harcot vállalják, a forradalom balra tolódik