Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1.

Az előadások a következő témára: "Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1."— Előadás másolata:

1 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1

2 Építőipari kintlévőségek GVI-MKIK kutatás (2014-ben,1.000 építőipari vállalat megkérdezésén alapul) -A cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése -A cégek 25 %-ának van 5 éven túli kifizetetlen számlája -A cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek 2

3 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása A kintlévőségek, lánctartozások gyors rendezése érdekében 2013 közepén, jogszabályi háttérrel hozták létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ). 3

4 Működést szabályozó jogszabályok  2013. évi XXXIV. évi törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról  236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről  Ügyrend Mindegyik dokumentum megtalálható a TSZSZ weblapján 4

5 Internetes elérhetőség http://www.mkik.hu/hu/tszsz 5

6 Törvény hatálya  Magyarországi építési beruházásokra terjed ki  Építészeti műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdésekben ad szakvéleményt, ha a  teljesítésigazolás nem került kiadásra,  kiadása vitás, vagy  a teljesítésigazolás kiadása megtörtént, de kifizetése nem (jogszabály a TSZSZ szakvéleményére alapított perben előnyt biztosít).  A Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető (pl. bankgarancia, zálogjog, kezesség), ha az vitás a felek között.  Írásos szerződés megléte esetében járhat el. 6

7 Időbeli hatály  Teljesítés vizsgálata esetén, ha a felek megállapodását segíti elő, akkor bármeddig visszamenőleg. Ha Bírósági eljárás indítása a cél, akkor az elévülési idő.  Mellékkötelezettség esetén, jellemzően a jogszabály hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében járhat el (tapasztalat, hogy a bankgarancia lejárati idejét meghosszabbítják, a lejárat időpontja előtt annak teljes összegét lehívják). 7

8 Szakértői szakterületek  Tűzvédelmi, vagy ipari baleset-megelőzési terület  Közlekedési és közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület  Környezetvédelem és természetvédelem területei  Vízügy terület  Lakásügy terület  Építésügy terület 9/2006.(II.27.) IM rendelet szerinti főszakterületek A jelenlegi szakértői létszám 178 fő. Új szakértői pályázat! 8

9 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések Teljesítés vizsgálata esetén a szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül: a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása, b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása, c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke. (törvény 6. § (2)) 9

10 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések: Mellékkötelezettség vizsgálata esetén: A mellékkötelezettség érvényesítése (pl. bankgarancia lehívása)  indokolt,  nem indokolt,  részben indokolt. 10

11 TSZSZ hatáskörének bővítése A 308/2015.(X.27.) Korm. rendelet (közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzése) 9. § (1) szerint: Az építési beruházás tárgyú szerződések ellenőrzése tekintetében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság – külön megállapodás alapján- az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzések során a Hatóság kijelölése alapján szakhatóságként működik közre. 11

12 TSZSZ eljárás A TSZSZ eljárásaiban az eljáró szakértői tanácsoknak a beadott dokumentumok és a helyszíni szemlén tapasztalatai alapján kell megállapítaniuk a teljesítés tényét és összegszerűségét. 12

13 Mire használható a szakvélemény  Felek közötti megállapodás elősegítésére  Kereset indításához (szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül)  A TSZSZ szakvéleményére alapított per a kiemelt jelentőségű perek kategóriáján belül speciális eljárástípus.  Kérelemre a bíróság ideiglenes intézkedésben elrendeli a szakvéleményben teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, kivitelezési munkák értékének teljesítését. 13

14 A TSZSZ szakvéleményére alapított per  A keresetet a szakvélemény kézhezvételét követő 60 napon belül kell benyújtani. A keresetlevéllel együtt be kell adni:  A TSZSZ szakértői véleményt  A szakvélemény kézhezvételét igazoló okirati bizonyítékot (tértivevény)  A másik féllel történő megegyezésre irányuló kísérletről okirati bizonyítékot (a szakvélemény kézhezvételét követő levelezés) Hiánypótlásra nincs lehetőség. 14

15 Ideiglenes intézkedés  A TSZSZ szakvéleményében megállapított, teljes bizonyossággal teljesített tervezési, építési, kivitelezési munkák szerződés szerinti értékére történik, de ez a 400 MFt- ot nem haladhatja meg  A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése, hatályon kívül helyezése esetén, annak visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezett. 15

16 Építési regisztrációval kapcsolatos szankció A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40/B § (2) szerint, a TSZSZ szakvéleménye alapján a kérelmező nemfizetési jelzéssel élhet az MKIK-nál. Az MKIK határidőt ad a nem fizető félnek a tartozás kiegyenlítésére, amennyiben ez határidőre nem történik meg, és a kötelezett nem jelzi, hogy bírósági eljárás van folyamatban, törli a nyilvántartásból. 16

17 TSZSZ eddigi „eredményei” számokban 2016. szeptemberig több mint 600 db kérelem érkezett be. Átlagosan havonta 15-20 db kérelmet adnak be. 2014-ről 2015-re a beadott kérelmek számában 40 % növekedés volt. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházási érték: ≈ 150 Mrd Ft. Ebből a vitatott összegek értéke összesen ≈ 20 Mrd Ft. A legnagyobb vitatott összeg ≈ 1,5 Mrd Ft, a legkisebb 200 eFt volt. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében átlagosan a vitatott összegek 70-80 %-át állapították meg a szakértők. 17

18 Statisztika  A beadott kérelmek kb. 25 %-nál nem indult eljárás  Kb. 3 %-nál nem volt írásos szerződés  Kb. 10 %-nál a kérelmező visszavonta a kérelmét  Kb. 10 %-nál hiánypótlást nem teljesített  Többi: nem magyarországi helyszín, nem tartozott a TSZSZ kompetenciájába (pl. műszaki ellenőrzés, bankgarancia megfogalmazásának felülvizsgálata stb.) 18

19 Kérelmek megoszlása kérelmezők szerint  60 % alvállalkozó  29 % fővállalkozó  8 % megrendelő  3 % tervező 19

20 Kérelmek megoszlása vitatott összeg szerint  50 % < 6 MFt  40 % 6 – 45 MFt közötti  10 % > 45 MFt feletti (ebből 5% 100 MFt feletti) 20

21 Kérelmek megoszlása szakterület szerint  Tűzvédelem 1 %  Vízügy 9 %  Közlekedés 7 %  Környezetvédelem 1 %  Építésügy (magasépítés)82 %, ebből Épületgépészet 6 % Épületvillamosság9 % Mellékkötelezettség: 5 % 21

22 Az ügyek területi megoszlása a kérelmező székhelye szerint 22

23 Az ügyek területi megoszlása a vitatott teljesítés helyszíne szerint 23

24 Érdekességek, eljárás során felmerülő problémák  Ellenérdekű fél nem ügyfél, az eljárás megindításáról csak a helyszíni szemle kiértesítővel szerez tudomást. Ezért kérünk egy nyilatkozatot a kérelmezőtől, hogy minden releváns dokumentációt beadott (volt már arra példa, hogy a szerződés mellékletei nem egyeztek meg a két félnél).  Bizonyítási eljárás lefolytatására nincsen mód (pl. tanúk meghallgatása, szakhatósági állásfoglalások bekérése).  Helyszíni szemle megtartásához rendőri segítség is kérhető (négy esetben fordult eddig elő).  Három szakértő van kijelölve, nekik közös álláspontra kell jutniuk. 24

25 Mire vezethetők vissza a felek közötti viták?  egyoldalú, vagy nem jól értelmezett szerződésekre (ide sorolandó a szerződés mellékleteinek hiányosságai, a műszaki tartalom nem egyértelmű megfogalmazása)  pótmunkák-többletmunkák problémáira (pl. gyakoriak a menetközbeni változtatások),  minőségi észrevételekre (vélt, vagy valós minőségi észrevételek),  átadás-átvételi eljárás hiányosságaira (eljárás elmaradására),  hiányos dokumentálásra,  gyakran előfordul a megtagadási ok megnevezésének a hiánya is, illetve felszámolás alá kerülő megrendelő. 25

26 Bírósági ítélettel zárult eset  A vállalkozó egy középület tetőszigetelésének felújítására szerződött.  A munkát elvégezte, átadás-átvételi jegyzőkönyvben átvették, ezt később a megrendelő visszavonta, azzal az indokkal, hogy nem jogosult írta alá.  A fentiek miatt a kifizetést megtagadták, a vállalkozó kérelemmel fordult a TSZSZ-hez.  A szakértői tanács a megtartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a kivitelezés hiba és hiánymentesen elkészült, jár a vállalkozónak a szerződésben meghatározott összeg.  A megrendelő a szakvélemény alapján sem volt hajlandó a kifizetésre, ezért a vállalkozó a TSZSZ szakvéleménnyel keresetet nyújtott be a bíróságra.  A bíróság kb. fél éven belül első-, majd másodfokon is megállapította, hogy a vállalkozónak jár a díjazása, amit aztán ki is fizettek 26

27 Szakértői eljárások általános tapasztalata Nem elégséges a munkát a szerződésnek megfelelő színvonalon elvégezni, annak folyamatát és eredményét a jogszabályoknak megfelelő mértékben dokumentálni is szükséges. Vállalkozói indok, hogy problémájával miért nem fordul a TSZSZ-hez annak ellenére, hogy kintlévősége van: „Nincsen időm és energiám erre.” 27

28 Minőség: elkészült, de hogyan?

29 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Szabályozza a kivitelezés folyamatát a szerződéstől az átadás-átvételi eljáráson keresztül a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségéig 29

30 Szerződés A Ptk. nem ír elő az alakszerűségre vonatkozó követelményeket, az Étv., Épkiv., Szakgyr. igen. -Írásbeliség követelménye - üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni. - Kötelező tartalmi elemek. 30

31 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet  kivitelezési szerződés tartalmazza  a felek adatait (MKIK regisztrációs szám)  a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény ( mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés, de ezek viszonylag gyakran nem kerülnek csatolásra a szerződéshez, illetve előfordult, hogy a szerződő felek különböző tervet tekintettek a szerződés mellékletének) 31

32 Szerződés tartalma  a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), (menetközben pl. a műszaki tartalom gyakorta módosul, de szerződés módosításra nem kerül sor);  a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, (átalányár – tételes elszámolás)  annak rögzítését, hogy az építtető, vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá, 32

33 Szerződés tartalma  az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját (pl. rezsióradíjat),  fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését (különösen alvállalkozói szerződéseknél ritkán fordul elő),  a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e speciális vitarendező fórumot (pl. TSZSZ) 33

34 Szerződés tartalma  az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik,  a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki, 34

35 Szerződés részlet 1. 35

36 Szerződés 2. 1. sz. melléklet: 36

37 Szerződés részlet 3. Szerződés kelte: 2015. október 29. 37

38 Pótmunka  Az építési naplóban köteles haladéktalanul közölni  a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét,  b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét. 38

39 Pótmunka - többletmunka 6:244. § [Többletmunka. Pótmunka] (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). 6:245. § [A vállalkozói díj] (1)Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

40 Átadás-átvételi eljárás  Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy – alvállalkozói szerződés esetén – a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti.  Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek. A 191/2009. Korm. rendelet tartalmaz felsorolást a jegyzőkönyv tartalmára. 40

41 Szolgáltatás átadás-átvétele Sok esetben előfordul, különösen alvállalkozói teljesítés esetén, hogy az átadás-átvételi eljárás nem kerül lefolytatásra.  Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik.  Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.  Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.  Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. (Ptk 6:247) 41

42 A vállalkozói díj kifizetése  Átadás-átvételi eljárás lefolytatása 30 nap alatt  Teljesítésigazolás kiállítása 15 napon belül  Kifizetés 30 napos határidővel Vállalkozói díj kifizetésének biztosítása:  Az alvállalkozó i kivitelezési szerződés esetén a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően az alvállalkozó kivitelező átadja a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az építési munkaterületet.  A megrendelővel szerződést kötő fővállalkozó az elvégzett munka után járó díj teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha igazolta az alvállalkozók kifizetését.  Fővállalkozó az építési munkaterületet az építménnyel együtt csak akkor köteles átadni a megrendelőnek, ha az őt kifizette – építésügyi hatóság csak akkor adja ki a használatbavételi engedélyt, ha a megrendelő igazolja, hogy a munkaterületet a fővállalkozó átadta.  TSZSZ 42

43 Köszönöm a figyelmüket: Csermely Gábor TSZSZ vezető-helyettes 43