A Szent Szövetség rendszere.  Nap. felbolygatta Európát  Bécsi Kongresszus  A háború utáni rendezés  Alapelveik a  megsértett legitimitás helyreállítása.

Az előadások a következő témára: "A Szent Szövetség rendszere.  Nap. felbolygatta Európát  Bécsi Kongresszus  A háború utáni rendezés  Alapelveik a  megsértett legitimitás helyreállítása."— Előadás másolata:

1 A Szent Szövetség rendszere

2  Nap. felbolygatta Európát  Bécsi Kongresszus  A háború utáni rendezés  Alapelveik a  megsértett legitimitás helyreállítása és  hatalmi viszonyok rendezése volt  fr. forr. keltette társadalmi változásoknak gátat szabni  Továbbá saját érdekeik érvényesítése  Oroszország túlzott megerősödése  támogatják az angol elvet  Power of Balance  Fro. mérs,. meggyengítése, Ausztria és Poroszo. Megerősítése  A forr. sikerei  intervenció megfogalmazása  ’20-as évektől alkal. A Bécsi Kongresszus

3

4

5

6

7 Európa 1815-ben

8 A Kongresszus „nagyjai” Ausztriát Metternich, Oroszo.-t Nesselrode, Angliát Wellington, Poroszo.-t Hardenberg, Franciao.-t Talleyrand képv.

9  A háborúk és a forradalmak elkerülése végett létrehozzák  Szent Szövetséget  Gondolata I. Sándor orosz cártól ered  tagjai I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király  A szövetség célja: „A hatalmak örök békét és testvéri szövetséget kötnek egymással, s megfogadják, hogy népeiket a keresztény szeretet és igazságosság szellemében fogják kormányozni.”  A Szövetséghez később Anglia, Törökország és a pápaság kivételével  Európa összes országa csatlakozik  Kiküszöböli a háb.-at és a forr.-at  48-as forradalmak buktatták meg

10 A Szent Szövetség megalapítói: I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király. Párizsban kötötték meg 1815 szept. 25-én, céljuk Napóleon újbóli legyőzése, majd az örök béke és testvéri szövetség fenntartása, népeiket a keresztény szeretet és igazságosság szellemében kormányozni.

11 A „testvériség elszakíthatatlan szálaival” egybekapcsolt uralkodók emlékérméje 1815-ből ill. 1816-ból.

12

13  A forradalmak nyomában új eszmék jelennek meg  kettős forradalom   polgári ipari  A francia forradalom & Napóleont követő eszmék  liberalizmus, nacionalizmus  válasz a liberalizmusra: konzervativizmus  Az ipari forradalmat  szocializmus követi Eszmék a XIX. sz. elején

14  Liberalizmus  nem új „eszme”  a felvilágosodásban gyökerezik  Locke, Smith, Montesquieu munkássága  Gyakorlatban már sok megvalósult az angol alk. monarchiában  1689. Jognyilatkozat  Liberalizmus (szabadelvűség) eszméi  polgári szabadságjogok  alapvető érték (szólás, sajtó, gyülekezés, ellenállás szabadsága)  Ideális berendezkedés  „képviseleti demokrácia”  abszolutizmust elutasítja diktatúrát Liberalizmus

15 Delacroix: A Szabadság vezeti a népet a liberalizmus eszméjének ábrázolása

16  A nemzeti kötödés  francia forradalommal erősödött meg  Az összetartozást kifejező tényezők meghatározóvá válása  közös nyelv, kultúra, történet, hagyomány  Hihetetlen gyorsasággal terjed  spanyol, német föld  Liberalizmus-nacionalizmus - szoros kapcsolat  Fro.-ban a nemzeti eszme  nemzetállam kialakulása  német, olasz, lengyel földön szintén a nemzetállam kialakítása a cél  a dinasztikusan vezetett birodalmak ellen irányul Nacionalizmus

17

18  A francia forradalom eseményei  A terror, a rombolás, vallásellenesség, szerény eredmények  A forradalom tagadásaként megjelenik a konzervativizmus  Szülőhazája, Anglia, ahol a polgári fejlődés nem  Forradalom  reformok, szerves fejlődés eredményeként  Szemlélet – nem egységes világfelfogás (-izmus)  konzervativizmus pl.  Metternich (osztrák)   Palmerston (angol)  A konzervativizmus lényege  A hagyományos értékeket megtartja, fokozatos fejlődést képvisel  Liberalizmus alternatívája lett (más Angliában, más Ausztriában)Konzervativizmus

19 „Promised Horrors of the French Invasion or Forcible Reasons for Negotiation of a Regicide Peace. Vide, The Authority of Edmund Burke”

20 A bécsi kongresszus – a konzervativizmus szelleme hatja át

21  1815-től Szent Szövetség szilárd  ’20-as évektől erősödik szembenállás  Spanyolország 1820  1812-es liberális alkotmány visszaállítása  ’23 francia beavatkozás  a liberális rendszer   Portugália 1821  a liberális alkotmány megszilárdul  Észak-Itália 1821  Szárd kir. liberális alkotmány  Dél-Itália 1821  Nápolyi kir. liberális alkotmány  ’23 osztrák beavatkozás  liberális alkotmány  a mozgalom tovább él (carbonari) Forradalmi hullám a húszas években

22 Carbonari mozgalom vezetői osztrák katonák között Itália, mint földrajzi fogalom

23  Az Oszmán Birodalom gyengülése  Szerbia autonómiát szerez  hatalmi vákuum keletkezik  görög függetlenségi harc kezdete  Török-görög háború  görög sikerek  egyiptomi pasa segítsége  Török-egyiptomi túlerő  Orosz segítség a görögöknek  Orosz beavatkozás  a hatalmi egyensúly felborulhat  Angol-francia beavatkozás  A beavatkozás mellett szól a közvélemény „hangja” is A görög szabadságharc (1821-1829)

24  Angol-francia-orosz – Török-egyiptomi háború  Navarino ütközet (1827)  a szövetségesek győzelme  Béketárgyalások  Drinápolyi béke (1829)  Létrejön a független görög állam  Az orosz térnyerést sikerült megakadályozni  a hatalmi egyensúly fennmaradt

25 A Navarinoi ütközet Lord Byron, aki a görög szabadság- ért áldozta életét Balkán a XIX szá- zad első felében

26

27 Források

28 „Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet egy civilizált kö- zösség bármely tagjával szemben - akarata ellenére - erőszakot alkalmaz- ni: mások sérelmének megakadályozása. Az ő saját - fizikai vagy erköl- csi - java nem elégséges indok erre. Nem lehet jogosan kényszeríteni va- lamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert ez lenne a bölcs, netán helyes dolog.” „Az egyén csak annyiért felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint... a nép elnyomja az összesség egy részét, s ez ellen legalább annyira szükséges óvintézkedéseket tenni, mint a hatalommal való visszaélés bármely más formája ellen.”

29 „Egyetlen dolog kell még, polgártársaim - egy bölcs és takarékos kor- mányzat, amely megakadályozza, hogy egyik ember kárt tegyen a másik- ban, de máskülönben szabadon hagy mindenkit saját belátása és szorgal- ma szerint saját boldogulására tevékenykedni, és nem veszi ki a munkás szájából a kenyeret, amit megkeresett...” „Nem szabad az a társadalom, amely nem tartja tiszteletben mindezeket a szabadságokat, s nem teljesen szabad az, melyben ezek nem érvényesülnek feltétel nélkül és korlátlanul.” (John Sturt Mill 1859)

30 „A természet családokat nevel; az tehát a legtermészetesebb állam is, amelyet azonos nemzeti jellegű, egyetlen nép alkot. Ez a nemzeti jelleg évezredeken át fennmarad a népben, a legtermészetesebb módon ki is alakítható, ha a nép saját nemzeti uralkodójának gondja van erre; hiszen minden nép szinten természet nevelte növény, éppen úgy, mint a család, csak az előbbinek több az ága. Semmi sem ellenkezik annyira nyilvánvalóan a kormányzás céljával, mint az államok természetellenes megnagyobbítása, az emberfajtáknak és népeknek egyetlen jogar alatti vad összevonása...” (Johann Gottfried Herder, német filozófus)

31 „Megtartani s egyszerre javítani - ez más jellegű feladat. Ha a régi alkot- mány használható részeit meg akarjuk tartani, s ha az újat hozzá akarjuk illeszteni ahhoz, ami a régiből megmaradt, akkor a termékeny elme min- den erejét, csüggetlen és megfeszített figyelmet, sokrétű összehasonlító és összekötő kepésségét, minden alkotó talentumát mozgásba kell hozni; egymással vetélkedő emberi rossz tulajdonságok egyesített ereje ellen kell felvennie a harcot; a konokság ellen, amely elvet minden reformot, és a könnyelműség ellen, amely mindent tönkretesz. „De az ilyen eljárás - vetik a szememre - túl lassú. Nem olyan gyülekezet számára való, a- mely minden dicsőséget arra tette fel, hogy évszázadokra szóló művet al- kosson hónapok alatt. A javításnak ez a módja hónapokat venne igény- be.”

32 Ez valóban így van, és úgy is kell lennie, ebben áll a módszer remek volta, hogy az idő munkatársul szegődik, így lassan és némelykor észre- vétlen hat. Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, a- hol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem is kő, hanem érző lények, akiket nyomorba dönthetünk gyors és meggon- dolatlan döntésünkkel.” (Edmund Burke, Gondolatok a francia forradalomról, 1790)