A Szent István-i állameszme A keresztény-nemzeti kurzus Szegedi gondolat: az ellenforradalmi rendszer politikai ideológiája a két vh. közti Mo.-on. Nem.

Az előadások a következő témára: "A Szent István-i állameszme A keresztény-nemzeti kurzus Szegedi gondolat: az ellenforradalmi rendszer politikai ideológiája a két vh. közti Mo.-on. Nem."— Előadás másolata:

1 A Szent István-i állameszme A keresztény-nemzeti kurzus Szegedi gondolat: az ellenforradalmi rendszer politikai ideológiája a két vh. közti Mo.-on. Nem vált egységes eszmerendszerré, de két fő eleme: 1.Keresztény = nem zsidóantiszemitizmus 2.Nemzeti = liberalizmus-és szocializmusellenesség

2 Katolikus szervezetek Katolikus Lánykörök Szövetsége: KALÁSZ Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete: KALOT 3000 falu, 500 ezer fiatal, 10 éven át működik. Program: műveltebb falu, krisztusibb ember, életerős nép, önérzetes magyar Népfőiskolák, tanfolyamok

3 Klebelsberg Kunó kultuszminiszter A szfvári ciszt. gimn. tanulója Bethlen István kormányának tagjaként meghirdeti a szellemi honvédelmetTK 184. o. margó Kultúrfölényünk megtartása a cseh, román, szerb „beelőzés” veszélye miatt fontos. A konszolidáció központja a kultúrpolitika lesz. A népszövetségi kölcsönt használja erre a célra; honvédelemre ebből semmi sem fordítható. A vallás és a sport ügye is Klebelsberghez tartozik.

4 Az egyetemi reform Az elitet képezni kell, mely Európában viselkedni és tárgyalni képes. Egyetemi reformja decentralizál: erősíti a vidéki egyetemeket (köztük az utódállamok területéről áthozottak jogutódait: Pozsony helyett Pécset, Kolozsvár helyett Szegedet), viszont csökkenti a Pázmány P. Tud. egy. támogatását. Ösztöndíjrendszermagasan kvalifikált értelmiségiek, későbbi Nobel-díjasok kikerülése, pl. Szentgyörgyi Albert

5 Tudományos intézmények, a közgyűjteményi reform Collegium Hungaricumok Berlinben, Rómában, Bécsben (ösztöndíjjal lehetett kijutni) A Tihanyi Biológiai Intézet (Európa első édesvízi kutatóintézete) Vállalja a nemzeti gyűjtemények finanszírozását (fontos múzeumok—viszont a színházakat nem támogatja)

6 A középiskolai reform a gimnázium (történelem, a latin, a görög nyelv) a reálgimnázium (a görög helyett modern nyelvet- francia, angol vagy olasz-lehetett tanulni) a reáliskola (a modern nyelvek és a természettudományos tárgyak) Németet mindegyik iskolatípusban tanítottak. Melyik lehetett a legnépszerűbb? A mi iskolánk melyik középiskola-típusba tartozott? Haladás a korral—de sok egyéb iskolatípus is van; népszerű a polgári iskola, melybe az elemi után lehetett menni; gyakorlatias ismereteket tanított.

7 Népiskolai reform Mo.-on a magyar analfabetizmus magasabb volt (13 %), mint a német írástudatlansági adat (10%), mert a magyar társadalom nem volt annyira polgárosodott, mint a német nemzetiségi társadalom. 1000 iskola, 5000 tanterem, az iskolához tanítói lakás—olyan területeken, ahol korábban nem épült (Alföld, tanyavilág). Tanyaközpontok, legyen min. 20 gyerek. Típusiskolák; 5 féle épületből választás, amelyik a tájba, az építészeti hagyományhoz illik. TK 184. o. kép Az iskola kulturális centrum; legyen benne könyvtár, szolgáljon a gazdák továbbképzésére (a szülőket is oktassák, ne csak a gyerekeket, így a gyerek jobban fog kötődni az iskolához). 5X annyi iskola, mint a dualizmus korában 3X akkora országterületen! Ehhez a reformhoz kellett a legtöbb pénz, ezért ezt hagyta a végére! Soha annyit Mo.-on kultúrára nem áldozott kormány, mint Klebelsberg idejében. A kultusztárca részesedése a költségvetésből 1928-29-ben 10 % volt.

8 A családi háttér szerepe A továbbtanulás szempontjából a tanulás körülményeinél fontosabb volt a családi háttér, a származás, a társadalmi különbségek. Az értelmiség továbbörökítette hozott előnyeit. Legkevesebb esélye a továbbtanulásra a föld nélküli napszámos gyermekének volt. (Van kivétel, pl. Illyés Gyula uradalmi cselédek leszármazottja: franciául tanult az ököristálló mögött, a földesúri család gyermekének nevelőjétől.) http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/eletmod/ jó oldal http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/eletmod/

9 Hóman Bálint kultuszminiszter (1932-42) Ő kezdeményezte a nyolcosztályos népiskolát, mely (a 2. világháború miatt) csak kis részben valósulhatott meg—az ő idejében. 1942-ben lemondott a kultuszminiszterségről, de (1932-től) Székesfehérvár országgyűlési képviselője volt. Neki is köszönhető az 1938-as Szent István-emlékév méltó megünneplése városunkban. Ekkorra épültek fel a mai Széna téri és II. Rákóczi Ferenc „általános iskolák”, elkészült a Romkert, Budapesten kívül csak itt volt országgyűlés stb. A történelemmel foglalkozók Hóman Bálint nevét a máig legszebb stílusban írt magyar történelmi összefoglaló társszerzőjeként ismerik (Hóman-Szekfű). Az új szintézis megalkotására Trianon miatt volt szükség.