A jólét (és a környezeti fenntarthatóság) statisztikai mérési kísérleteiből adódó tapasztalatok egy hazai empirikus vizsgálat alapján Málovics György Szegedi.

Az előadások a következő témára: "A jólét (és a környezeti fenntarthatóság) statisztikai mérési kísérleteiből adódó tapasztalatok egy hazai empirikus vizsgálat alapján Málovics György Szegedi."— Előadás másolata:

1 A jólét (és a környezeti fenntarthatóság) statisztikai mérési kísérleteiből adódó tapasztalatok egy hazai empirikus vizsgálat alapján Málovics György Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet BAROSS_DA07-DA_ELEM_07-2008-0001

2 1.Az előadás kerete, célkitűzései 2.Elméleti dilemmák a jólét (és a fenntarthatóság) operacionalizálásával kapcsolatban 3.Érdekesebb eredmények a hazai jólét mérése kapcsán kistérségi szinten 4.Összegző gondolatok Az előadás felépítése

3 Keret: Baross Gábor Program Az előadás központi témái: Néhány érdekesebb elméleti dilemma a jólét és a fenntarthatóság operacionalizálásával kapcsolatban? (Operacionalizációs választásaink.) Érdekesebb eredmények a hazai jólét mérése kapcsán kistérségi szinten 1. Az előadás kerete, célkitűzései

4 Áttekintett operacionalizációs kísérletek (egydimenziós): –HDI –EANP –GS –ISEW –ÖL –SSI 2. A jólét (és fenntarthatóság) mérésének elméleti dilemmái az operacionalizálási kísérletek alapján Áttekintett operacionalizációs kísérletek (többdimenziós): –EU –ENSZ –Világbank –Magyarország –„Tudományos”

5 2. A jólét (és fenntarthatóság) mérésének elméleti dilemmái az operacionalizálási kísérletek alapján (folyt.) 1.Hány dimenzióban mérjünk? (1-???) 1.Egydimenziós mérés: túlságosan redukcionista 2.Sokdimenziós: áttekinthetetlen 3.Különböző aggregálási szinteken 2.A jóléti, illetve természeti tőkében bekövetkezett változásokat pénzben, vagy egyéb mértékegység(ek)ben értékeljük? 1.Szükséges a pénzbeli értékelés 2.A pénzbeli értékelés irracionális (esetleg egyenesen bűn)

6 2. A jólét (és fenntarthatóság) mérésének elméleti dilemmái az operacionalizálási kísérletek alapján (folyt.) 3.Egy statisztikai elemzésen alapuló szakértői módszer mennyire legitim a jólét, illetve a fenntarthatóság mérőszámainak a meghatározásában? 1.Abszolút legitim („technokrata” álláspont) 2.Egyáltalán nem legitim („demokrata” álláspont) 4.Létezhetnek-e egyáltalán érvényes univerzális jóléti/fenntarthatósági mérőeszközök? 1.Természetesen, a jólét univerzális 2.Nem, annyira eltérő kultúrák/közösségek élnek Földünkön, hogy ez nem lehetséges 3.Nagyon/kevéssé korlátozott mértékben lehetséges

7 3. Érdekesebb eredmények a hazai jólét mérése kapcsán kistérségi szinten

8 1.Jólét és jövedelem Jövedelmi-szegénységi helyzet Jövedelemelosztás

9 3. Érdekesebb eredmények a hazai jólét mérése kapcsán kistérségi szinten (folyt.) 11-ből 6 elméleti jóléti komponenshez sikerült indikátorokat találni, és ezek érvényessége is megkérdőjelezhető

10

11 Következtetések Általános –Számtalan kikerülhetetlen dilemma, ha mérőeszközöket akarunk létrehozni ilyen komplex fogalmak esetén –Az ezekkel kapcsolatos döntések szükségszerűen értékítéletet hordoznak magukban (bár természetesen lehet érvelni egyik vagy másik mellett) –Kutatói feladat: ezeket explicitté tenni Hazai mérések –Statisztikai adatok nagyon korlátozott mértékben állnak rendelkezésre – mérések érvényessége –Adatvezérelt mérések/halmozott előnyök/hátrányok?

12 Köszönöm a figyelmet! E-mail: malovics.gyorgy@eco.u-szeged.humalovics.gyorgy@eco.u-szeged.hu BAROSS-DA07-DA-ELEM-07-2008-0001