Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985-től Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak.

Az előadások a következő témára: "Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985-től Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."— Előadás másolata:

1 Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985-től Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 22 12/1985-86. OGY határozat Terület- és településfejlesztés hosszútávú feladatai változnak Cél: Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása állami támogatással. Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések minél szélesebb körére. Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai alapokon 7 megye 571 települése (ebből3 város: Encs, Lenti, Vasvár) Nagyon csekély hatás az előző időszak településromboló politikája után

3 33 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1986 Forrás: Faluvégi 1995

4 44 Elmaradott térségek jellemzői Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság A tsz-eik kedvezőtlen helyi feltételek mellett gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük veszteséges. A foglalkoztatási lehetőségek hiánya Viszonylag magas a felnőtt korú eltartottak aránya. Az iparosodottság alacsony foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból, a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik. Magas ingázási és elvándorlási arány Elvándorlás (főként propagatív korúak) elvándorlása  országos átlagot lényegesen meghaladó népességfogyás, melynek oka az. A népesség elöregedése

5 55 Elmaradott térségek jellemzői Alacsony jövedelmi színvonal Személyi jövedelem átlag a falusi átlagtól is 4%-kal elmaradt Aprófalvas településrendszer Falvak több mint fele 500 fő alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő alattival. Közlekedési peremhelyzet Vasúttal csak minden ötödik közelíthető meg. Buszközlekedés van, de alacsony a járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség Szakemberek hiánya Fejletlen infrastruktúra A települési infrastruktúra elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú

6 66 2015/1986./XI. 5/Mt.4. Felzárkóztató program Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe lépése  ötéves felülvizsgálat elrendelése Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának mérséklése Eszköze: gazdasági potenciál növelése  Pénzeszközök bővülése; munkalehetőségek szélesedése  lakossági infrastruktúra fejlődése  népességmegtartó erő fokozódása. Forrás: központi és helyi források együttesen.

7 77 Kedvezményezett térségek lehatárolásának változásai 1991: 1988-89-es adatok alapján 961 település (ebből 11 város)  aprófalvas térségekbe fontos a központi kisváros fejlesztése 1993: 1990-es népszámlálási adatok alapján megismétlik 11 mutatóból álló rendszer  gazdasági, demográfiai, iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet) 961-ből 592 maradt kedvezményezett + 294 újonnan  882 település elmaradott Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból az elszórt települések nem részesültek  módszertan a településekre Átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel kiegészül

8 88 84/1993. sz OGY 84/1993. sz. OGY hat. 2 kedvezményezettségi típus: (1): társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (800 település és 33 körzet 600 települése, átfedés miatt): 1084 település (2): azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta  784 település (1) és (2) kategóriában egyszerre („metszet”): KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus  551 település

9 99 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi 1995

10 10 84/1993. sz OGY Múlt rendszer irracionális gazdasági és településpolitikai intézkedéseiből felerősödő egyenlőtlenségeket a piacgazdaságba történő átmenet tovább erősítette. Legsúlyosabb problémák: az egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken. „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.”

11 11 84/1993. sz OGY 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata.

12 12 1997-es felülvizsgálat 30/1997. OGY hat Kistérségi szinten Komplex mutató (társadalmi, gazdasági, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek; tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; az ipari szerkezetátalakítás térségei; a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, átfedés a kategóriák között.

13 13 2001-es felülvizsgálat 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Komplex mutató Lehatárolás kistérség specifikussá tétele  EU támogatások miatt 2001-es OGY hat.: 19 változóból komplex mutató, 3 kedvezményezettségi kategória 64/2004. Korm. rend. e felosztás alapján

14 14 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, azok a statisztikai vonzáskörzetek, melyek meghatározott társadalmi- gazdasági mutatóik tekintetében az országos átlag alatt vannak. Ipari szerkezetátalakítás térségei azok a térségek, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990–1999. között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladja. Vidékfejlesztési térségek, ahol a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap, továbbá a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja.

15 15 Valamint területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek minősítették még azokat a településeket, amelyek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtottak.

16 16 2004-es Korm. rend. Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át. +235 település leghátrányosabb helyzetű

17 17

18 18

19 19

20 20 311/2007. korm rend. Előzmény: területfejlesztésről és –rendezésről szóló 1996/XXI. tv. Kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet  leghátrányosabb 32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális jelzőszámból komplex mutató 174-ből 94 kedvezményezett kistérség 33 komplex programmal segítendő LHH33  lakosság 10%-a 14 leghátrányosabb helyzetű  lakosság 15%-a 47 hátrányos helyzetű

21 21

22 2222 LHH Program előnyei Legnagyobb előny a komplex program Legnagyobb előny a komplex program –Koncentráció elve (ok: kevés forrás) : fókuszban a rászorulók, még a térségen belül, sőt a helyi társadalmon belül is –Partnerség elve: térségi szereplőknek össze kellett fogniuk, kellett, hogy valaki hátralépjen a másik javára (térségi szemlélet) –Nem kellett pályázni, a támogatás megvolt, csak értelmes programmal kellett feltölteni –Térségspecifikus célok (gazdaság, infra vagy társadalom) Sok nehezen forintosítható kezdeményezés kapcsolódott hozzá Sok nehezen forintosítható kezdeményezés kapcsolódott hozzá –Előny a fejlesztési támogatásoknál, pályázatoknál –LHH-s térség–egyetem partnerség –Méltányos turizmus

23 2323 LHH Program hátrányai és értékelése Hátrányok Hátrányok –Kevés idő volt rá, hogy alaposabban tervezni lehessen –Kevés összeg volt rá, hogy hosszabb távon érzékeltesse hatását Összességében pozitív volt Összességében pozitív volt –Legnagyobb előrelépés a „legfejlettebb LHH-soknál” –Legnagyobb visszalépés azoknál, akik épp nem lettek LHH-sok 2015-től Folytatás: Kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rendelet, módosítása a 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet –Ugyanúgy komplex mutató alapján –36 komplex programmal fejlesztendő járás (népesség 10%-a): „leghátrányosabb helyzetű (LHH-s) járások” –18 fejlesztendő járás (népesség 15%-a) –55 kedvezményezett járás (komplex mutató átlag alatti)

24 2424 Integrált város- és településfejlesztési stratégiák IVS: 2007–2013 EU tervezési ciklus IVS: 2007–2013 EU tervezési ciklus –Még elég rövid volt –Kevés idő volt rá –Egységes szempontok szerint (IVS Kézikönyv) ITS: 2014–2020 EU tervezési ciklus ITS: 2014–2020 EU tervezési ciklus –Először megyei jogú városokra, majd járásszékhelyekre –Szakértői csapatban geográfusok, közgazdászok, szociológusok is részt vettek (nem csak mérnökök, építészek, urbanisták) –Jó lett volna, ha a megyei szakértőket is bevontak volna a nagyobb külső (fővárosi vagy régión kívüli) szakértők mellé –Jó vaskos megalapozó dokumentáció  előnyös ha kívülről érkeznek a szakértők –Egységesen előírt fejezetsablonok (összehasonlíthatóság) –Járás egészének bevonása (nem eléggé valósult meg) –Civil közösségek bevonása (nem eléggé valósult meg) –Nagyon rövid idő volt rá

25 25 Összegző gondolatok 1985-ig hivatalosan nem foglalkoztak az elmaradott területekkel. 1950-1970-es évek intézkedései jelentősen fokozták a hátrányos helyzetű térségek leszakadását. 1985: első statisztikai alapokon nyugvó lehatárolás  gazdaságilag elmaradott települések, térségek kijelölése az országban. Település alapútól a kistérség alapú felé mozdultak el a komplex mutatókkal történő lehatárolások. 1986-ban lehatárolt hátrányos helyzetű települések nagy része ma is a 33 LHH-s kistérségbe tartozik.

26 26