VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN FORGÓESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 2..

Az előadások a következő témára: "VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN FORGÓESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 2.."— Előadás másolata:

1 VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN FORGÓESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 2.

2 Anyaggazdálkodás Az anyaggazdálkodás a termeléshez és az értékesítéshez szükséges jószágokat (inputok) biztosító tevékenységek és folyamatok összefoglaló elnevezése. Az anyaggazdálkodás a termeléshez és az értékesítéshez szükséges jószágokat (inputok) biztosító tevékenységek és folyamatok összefoglaló elnevezése. Az anyaggazdálkodás részét képezi: Az anyaggazdálkodás részét képezi: anyagszükséglet-tervezési rendszer,anyagszükséglet-tervezési rendszer, operatív anyagellátásoperatív anyagellátás

3 Az anyagszükséglet-tervezési módszerek ABC-rendszer, ABC-rendszer, beépülési fa módszere beépülési fa módszere anyagnormák alkalmazása. anyagnormák alkalmazása.

4 ABC-rendszer Az ABC-rendszer az egyes anyagféleségeket fontossági sorrendben csoportosítja: Az „A” kategóriába kerülnek a vállalat számára kiemelten fontos, értékes anyagok.Az „A” kategóriába kerülnek a vállalat számára kiemelten fontos, értékes anyagok. A „B” kategóriába azok az anyagok kerülnek, amelyeket elegendő egy-egy jellemző csoportba sorolni.A „B” kategóriába azok az anyagok kerülnek, amelyeket elegendő egy-egy jellemző csoportba sorolni. A „C” kategóriába azok az anyagok kerülnek, amelyeket elegendő egy összefoglaló csoportban kezelni.A „C” kategóriába azok az anyagok kerülnek, amelyeket elegendő egy összefoglaló csoportban kezelni.

5 A beépülési fa módszere „A” anyag „B” anyag „C” anyag „D” anyag 1. félkésztermék 2. félkésztermék Késztermék

6 Az anyagszükséglet meghatározása Figyelembe kell venni: a többszintes termékbeépülések hatását (a beépülési fa segítségével jól kezelhető), a többszintes termékbeépülések hatását (a beépülési fa segítségével jól kezelhető), alternatív anyagnormák esetleges meglétét az eltérő termelési „receptúrák” miatt, alternatív anyagnormák esetleges meglétét az eltérő termelési „receptúrák” miatt, az egyes anyagok helyettesíthetőségét, és ennek megjelenítése a tervezésben, az egyes anyagok helyettesíthetőségét, és ennek megjelenítése a tervezésben, az esetleges bizonytalansági tényezőket. az esetleges bizonytalansági tényezőket.

7 Anyagnormák Az anyagnormák közvetlenül kapcsolódnak a készletgazdálkodáshoz, mivel ezek alapján történik a termelés igényeinek a kielégítése. Az anyagnormák közvetlenül kapcsolódnak a készletgazdálkodáshoz, mivel ezek alapján történik a termelés igényeinek a kielégítése. Az anyagnormák megállapításának módszerei: Az anyagnormák megállapításának módszerei: becslésbecslés műszaki-gazdasági számításokon alapuló norma-megállapításműszaki-gazdasági számításokon alapuló norma-megállapítás statisztikai módszerstatisztikai módszer

8 Az anyagnormák fajtái anyagfelhasználási norma: az egy termékmennyiséghez felhasznált anyagmennyiség megengedett szintje (pl. 0,15 m 2 /db). anyagfelhasználási norma: az egy termékmennyiséghez felhasznált anyagmennyiség megengedett szintje (pl. 0,15 m 2 /db). anyagkihozatali norma: egy adott anyagmennyiségből előállítható késztermék mennyisége (pl. 8db/m 2 ). anyagkihozatali norma: egy adott anyagmennyiségből előállítható késztermék mennyisége (pl. 8db/m 2 ).

9 Mindkettő további három normára bontható Nettó norma: a gyártmányba ténylegesen bekerülő anyagmennyiség, azaz a termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiség. Nettó norma: a gyártmányba ténylegesen bekerülő anyagmennyiség, azaz a termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiség. Bruttó norma: a gyártmány előállításához közvet­lenül szükséges anyagmennyiség, ami a nettó normán felül tartalmazza az előállítás közbeni hulladékot és veszteséget. Bruttó norma: a gyártmány előállításához közvet­lenül szükséges anyagmennyiség, ami a nettó normán felül tartalmazza az előállítás közbeni hulladékot és veszteséget. Beszerzési norma: a gyártmány előállításához beszerezendő anyagmennyiség, ami a bruttó normán felül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteségeket is. Beszerzési norma: a gyártmány előállításához beszerezendő anyagmennyiség, ami a bruttó normán felül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteségeket is.

10 Anyagkihasználási mutató A gyártmány nettó és bruttó anyagfelhasználási normájának hányadosa. Pl.nettó norma 0,25 m 2 bruttó norma0,30 m 2 Anyagkihasználási mutató: 0,25 m 2 /0,30 m 2 *100 %= 83,33 %

11 Az operatív anyagellátás Az operatív anyagellátás biztosítja a termelés folyamatos fenntartását. Az operatív anyagellátás menete: utalványozásutalványozás anyagkiadásanyagkiadás anyagkönyvelésanyagkönyvelés főkönyvi feladásfőkönyvi feladás utókalkuláció és normakarbantartásutókalkuláció és normakarbantartás

12 Logisztika A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.

13 A logisztikai rendszer részei A beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékeny- séghez szükséges inputokat szerzi be, és bocsátja a termelés rendelkezésére. A beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékeny- séghez szükséges inputokat szerzi be, és bocsátja a termelés rendelkezésére. A termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át, majd a készterméket a marketing logisztika számára átadja. A termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át, majd a készterméket a marketing logisztika számára átadja. A marketinglogisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja. A marketinglogisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja.

14 A logisztika rendező elvei a kiszolgálási színvonal a kiszolgálási színvonal rendelkezésre állásrendelkezésre állás kiszolgálási időkiszolgálási idő kiszolgálás minőségekiszolgálás minősége logisztikai költségek logisztikai költségek beszerzésbeszerzés készletezéskészletezés értékesítésértékesítés hiányhiány

15 Rendelkezésre állás A rendelkezésre állás azt mutatja meg, hogy a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki. Ez a logisztikai rendszer készenléti állapotát mutatja meg. Képletben: Kielégíthető igények száma Kiszolgálási szint = Összes igény

16 A kiszolgálási idő A kiszolgálási idő az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő. Ez a logisztikai rendszer reakcióidejét mutatja meg.

17 A kiszolgálás minősége A kiszolgálás minősége a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelőségét vizsgálja. Ez a rendszer finomhangolásának mérőeszköze. Reklamációk száma Reklamációk száma Kiszolgálás színvonala = Összes kielégített igény

18 A logisztika költségei A költség-hatékony logisztikai gazdálkodás javítható: a forgóeszközökben lekötött tőke forgási sebességének gyorsításával,a forgóeszközökben lekötött tőke forgási sebességének gyorsításával, a logisztikai rendszerben felmerülő költségek csökkentése révén.a logisztikai rendszerben felmerülő költségek csökkentése révén.

19 A beszerzés költségei szállítási díj szállítási díj rendelésfeladás rendelésfeladás áruátvételi költségek áruátvételi költségek ügyvitel költségei ügyvitel költségei rakodás rakodás minőség­ellenőrzés minőség­ellenőrzés szállítási veszteség szállítási veszteség expediálás expediálás

20 A készletezés költségei raktárfenntartás raktárfenntartás anyagmozgatás anyagmozgatás tárolási veszteség tárolási veszteség adminisztráció adminisztráció értékcsökkenés értékcsökkenés biztosítás biztosítás speciális körülmények biztosítása (pl. hűtés) speciális körülmények biztosítása (pl. hűtés)

21 Az értékesítés költségei kiszállítás kiszállítás adminisztráció adminisztráció kereskedelmi költségek kereskedelmi költségek értékesítési hálózat fenntartása értékesítési hálózat fenntartása visszáru visszáru

22 A hiány költségei elmaradt nyereség elmaradt nyereség adminisztrációs többletköltségek adminisztrációs többletköltségek good-will csökkenés good-will csökkenés késedelmi kötbér késedelmi kötbér állásidőre adott bér állásidőre adott bér rendkívüli beszerzés többletköltsége rendkívüli beszerzés többletköltsége

23 A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága Növeljük a készletek forgási sebességét. Növeljük a készletek forgási sebességét. Csökkenthetjük a forgóeszközökben álló tőkerészt a termelési értékhez vagy a teljes forgalomhoz viszonyítva. Csökkenthetjük a forgóeszközökben álló tőkerészt a termelési értékhez vagy a teljes forgalomhoz viszonyítva.

24 A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonyságának mérése Mutatószámok: forgóeszközök átlagos állománya (kronológikus átlagkészlet),forgóeszközök átlagos állománya (kronológikus átlagkészlet), forgóeszközök forgási sebessége,forgóeszközök forgási sebessége, forgóeszköz-igényesség,forgóeszköz-igényesség, relatív forgóeszköz-megtakarítás.relatív forgóeszköz-megtakarítás.

25 A forgási sebesség A forgási sebesség kétféle módon közelíthető meg: Forgási idő (N): a készletek teljes körforgásához szükséges napok száma (pl. 15 nap).Forgási idő (N): a készletek teljes körforgásához szükséges napok száma (pl. 15 nap). A fordulatok száma (s): adott időszakon belüli megtett fordulatok száma (pl. 365nap/15nap = 24,33 fordulat/év).A fordulatok száma (s): adott időszakon belüli megtett fordulatok száma (pl. 365nap/15nap = 24,33 fordulat/év).

26 Forgási idő A forgási időt (napokban) megkaphatjuk: Az adott időszak átlagos forgóeszköz-állományát (K) elosztva az egy napra eső forgalommal (F). N = K / F Az időegység napjainak számát (I) elosztva a fordulatok számával. N = I / s

27 A fordulatok száma Az adott időszak forgalmát elosztjuk a az időszak átlagos forgóeszköz-állományával. s = F / K Az adott időszak napjainak számát elosztjuk egy körforgás napokban mért időtartamával (azaz a forgási idővel). s = I / N

28 Forgóeszköz-igényesség F i = K / T é A forgóeszköz-igényesség azt jelzi, hogy egységnyi termelési érték előállításához mekkora forgóeszköz lekötésre volt szükség. A forgóeszköz-gazdálkodás annál jobb, minél kisebb ez az érték.

29 Relatív forgóeszköz megtakarítás K cs = F 1 / F o x K o - K 1 A relatív forgóeszközmegtakarítás azt jelzi, hogyan változott a forgóeszköz-gazdálkodás az egyik időszakról a másikra. Amennyiben a forgóeszköz­gazdálkodás javult, K cs pozitív, ha romlott K cs negatív lesz.