Az iskolázottságra ható tényezők: egy nemzetközi panelvizsgálat eredményei Bakó Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Szirák, 2015. november 12-13.

Az előadások a következő témára: "Az iskolázottságra ható tényezők: egy nemzetközi panelvizsgálat eredményei Bakó Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Szirák, 2015. november 12-13."— Előadás másolata:

1 Az iskolázottságra ható tényezők: egy nemzetközi panelvizsgálat eredményei Bakó Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Szirák, 2015. november 12-13.

2  Lipset (1959): „…az oktatás szélesíti az emberek látókörét, képessé teszi őket a tolerancia normájának elfogadására, …visszatartja őket a szélsőséges politikai nézetektől és javítja azokat a képességeiket, melyek a racionális politikai választáshoz szükségesek”  Lipset hipotézise szerint az oktatás előfeltétele a demokráciának.  A legújabb kutatások megerősítették a hipotézist A tézis Bakó Tamás – MTA KRTK KTI 

3 Az antitézis  A kutatók egy része szerint azonban az oksági kapcsolat fordított: a demokrácia oka annak, hogy a népesség képzettebbé válik egy adott országban.  A fordított oksági kapcsolatot döntően szűk mintán és csak alsó-és középfokú tanulói arányokon sikerült eddig kimutatni, vagy szélesebb mintán, de csak az oktatásra szánt kiadások arányán.

4 Irodalom áttekintése  Dee (2007): a képzettség pozitívan hat a szavazási részvételre és a szólásszabadság támogatására  Milligen és társai (2004): a képzettek nagyobb valószínűséggel követik a választási kampányokat a médiában, beszélnek politikáról másokkal és működnek együtt politikai csoportokkal  Bourguignon és Verdier (2000): A gazdag elitnek akkor állhat érdekében a szegények oktatásának finanszírozása, ha az ebből származó jövedelem növekedés meghaladja a későbbi, nagyobb redisztribúcióból fakadó veszteséget.

5 Irodalom áttekintése  Castello-Climent (2008): inkább a többség által elért képzettség növekedés, ami számít a demokrácia meghonosításában és fenntartásában, mint az átlagos iskolában töltött évek száma.  Brown és Hunter (2004): a Polity pontszám pozitívan korrelál az egy főre jutó teljes oktatási kiadással, valamint az alapfokú oktatási kiadások arányával  Gallego (2010): a demokrácia, melyet a Polity pontszámmal mért szignifikáns oksági hatással van az alapfokú oktatásban résztvevők arányára.  Ansell (2010): a demokráciának szignifikáns és pozitív hatása van a GDP százalékában mért teljes oktatási kiadásra, valamint az oktatási kiadás arányára a kormányzati költségvetésben.

6 Kutatási cél és hipotézis  Oktatási szintenként tanulói arányok becslése  Politikai berendezkedés hatásának kimutatása a tanulói arányokra  Viszonylag hosszú időszakot és az országok széles körét lefedve  A politikai berendezkedés mellett további kulturális, történelmi és intézményi tényezők vizsgálata  Hipotézis: a demokráciának alapvetően a közép- és felsőfokú tanulói arányokra van hatása.

7 Adatok  Minta: 74 ország, 1960-2010 között, 5 éves megfigyelési periódus  Függő változó: tanulói arányok (alapfokon, középfokon, felsőfokon), adatok: Barro-Lee adatbázisból (eredetileg 89 ország)  Független változók:  Demokrácia, melyet bináris változóval mérünk, felhasznált adatbázisok (elsődleges: Polity IV., Freedom House, másodlagos: BMR).  1 főre jutó gdp logaritmusa (The Conference Board adatbázisából)  Népesség logaritmusa  Angolszász jogrend (LaPorta és társai alapján)  Etnolingvisztikai heterogenitás (Easterly és Levine adatbázisból)  Muszlim többség (bináris változó )  Gyarmati múlt  Év dummy-k

8 Politikai berendezkedés és tanulói arány

9

10

11 Modellek,,, ahol Y a tanulói arány, X a kontroll változók vektora. Fix-hatás modell: Panel korrigált standard hibák, Prais-Winsten regresszió (panel specifikus AR(1) folyamat), valamint FGLS becslés. Egy komoly probléma: ha fordított oksági irány igaz, akkor a demokrácia változónk endogén. Megoldás: instrumentális változó keresése, mely korrelál a demokráciával, de a tanulói arányokra csak a demokrácián keresztül van hatása.

12 Eredmények FGLSPCSE AlapfokKözépfokFelsőfokAlapfokKözépfokFelsőfok Demokrácia 0.005710.0694***0.197***-0.0009560.0895***0.174*** Demokrácia T-1 0.01480.124***0.134***0.0343**0.158***0.153*** Log gdp/fő 0.0104**0.0676***0.172***0.0202***0.0975***0.258*** Log pop 0.00752*0.0280***0.0909***0.0154***0.0423***0.121*** Angolszász jog 0.02530.308***0.108**0.02950.273***0.0741** Etno index -0.355***-1.186***-1.769***-0.422***-1.189***-1.715*** Muszlim -0.228***-0.319***-0.243***-0.261***-0.234***-0.120** Gyarmat -0.0451***-0.365***-0.390***-0.0540***-0.369***-0.353***

13 Eredmények Fix-hatás becslés AlapfokKözépfokFelsőfok Demokrácia 0.006570.06280.0669 Demokrácia T-1 0.0636*0.176***0.117* Log gdp/fő -0.0196**-0.02750.167*** Log pop 0.006870.004220.0343

14 Összefoglalás  A kutatás eddigi hozzájárulása az irodalomhoz:  Elsőként mutattuk ki egyazon mintán a politikai berendezkedés hatását az oktatási keresletre mindhárom oktatási szinten  Eredményeink azt sugallják, hogy a politikai berendezkedés nagyobb mértékben hat a közép-és felsőfokú oktatásra, mint az alapfokúra  Elsőként mutattuk ki a jogrend hatását az oktatási keresletre. A valószínű hatásmechanizmus az lehet, hogy az angolszász jogrend a kisebb állami beavatkozáson keresztül növeli a képzettségi prémiumot.

15 További tervek  Adatbázis bővítése és kiegészítése annak érdekében, hogy minél több országot tudjunk bevonni az elemzése  A demokrácia index kódolásának felülvizsgálata  Intstrumentális becslés elkészítése a bővített adatbázison  Iskolai végzettség hatása a demokráciára, ugyanezen az adatbázison, időtartam-modellel  Elméleti modell alkotása, mely megmagyarázza a tanulói arányok (oktatás iránt megnyilvánuló kereslet) és a politikai berendezkedés közötti kapcsolatot (képzettségi prémium eltérő demokráciákban és diktatúrákban, lásd Rodrik (1999)).