Az Európai Unió gazdasági joga III. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió gazdasági joga III. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió gazdasági joga III. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens

2 Közösségi jog elsődlegessége és közvetlen hatálya Van Gend & Loos kontra Holland Adóhatóság ügy: - Hollandia növelte egy termék vámtételét 3 %-ról 8 %-ra; - Ez sértette az EGK Szerződés akkori 12. cikkében található befagyasztási (stand-still) klauzulát. - Az ügyben Hollandia, Belgium és Németország is azon az állásponton volt, hogy a 12. cikknek nincs közvetlen hatálya, és ennek alapján csak a Bizottság és a tagállamok között merülhet fel jogvita (a hagyományos nemzetközi közjog alapján mindenképpen ez lett volna a helyzet). Az Európai Bíróság azonban arra a következtetésre jutott, hogy a közösségi jog közvetlen hatállyal rendelkezik a tagállamokban (attól függetlenül, hogy kihirdették-e vagy sem) és elsődlegességet élvez, azaz letöri a vele ellentétes tagállami szabályokat.

3 Közösségi jog forrásai Elsődleges jogforrások: alapító szerződések és azok módosításai – tagállamok fogadják el és módosítják. Másodlagos jogforrások: rendelet, irányelv, határozat (Unió jogi/jogalkotási aktusai) – az Európai Közösség (politikai) szervei fogadják el és módosítják.

4 Rendelet „A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.” A rendeletek nem sokban különböznek a nemzeti törvényektől.

5 Irányelvek „Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.” A közösség másodlagos jogforrásainak egyik nagyon speciális fajtáját jelentik az irányelvek, amelyek valóban európai sajátosságot képeznek. Az irányelvek címzettjei mindig a tagállamok. Az irányelv szabályozási megközelítése tekintetében azt mondhatjuk, hogy az mindig valamilyen célokat határoz meg, amelyek közösségi szinten kerülnek lefektetésre, de a célok eléréséhez vezető út megválasztását (forma és eszköz) a tagállamokra bízza.

6 Határozatok „A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek.” A harmadik jogszabálytípus a határozat. A határozatot egyedi ügyekben hozzák, tehát ugyan jogszabálynak nevezik, gyakran nem más, mint egyedi ügyben hozott (közigazgatási) döntés.

7 Az EU szervei Három politikai szerv - Miniszterek Tanácsa: tagállamok képviselői – tagállami érdekek képviselete. - Európai Parlament: közvetlenül választott képviselők – európai polgárok képviselete. - Európai Bizottság: Európai Parlament által választott független szakértők – EU érdekeinek a képviselete. Demokratikus deficit: az állampolgárok által közvetlenül választott szerv (Európai Parlament) kellene hozza a „jogszabályokat”, ezzel szemben a legnagyobb súlya a jogalkotási eljárásban a Tanácsnak van – a Parlament hatáskörei folyamatosan bővülnek, a tagállamok azonban félnek feladni saját szuverenitásukat.

8 Az EU szervei Nem politikai szervek: - Európai Bíróság & Törvényszék (korábban: Elsőfokú Bíróság) - Számvevőszék - Európai Ombudsman

9 Együttdöntési eljárás

10 Kizárólagos uniós hatáskörök Vámunió Versenyjog és versenypolitika (uniós dimenziójú magatartások és fúziók) Monetáris politika az Euro-övezet számára Közös halászati politika Közös (kül)kereskedelmi politika

11 Uniós bíróságok Magánfelek általában nem tudnak közvetlenül „kapcsolatba lépni” az európai bírósággal: előzetes döntéshozatali eljárás Vannak azonban közvetlen perek is: kötelezettségszegési eljárás, megsemmisítés iránti kereset, intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset.

12 Előzetes döntéshozatali eljárás Előzetes kérdésElőzetes döntés Tagállami bírósági eljárás Európai Bíróság

13 Az előzetes döntéshozatali eljárás lépései Első lépés: eljárás megindítása a tagállami bíróság előtt. Második lépés: a tagállami bíróság felismeri a közösségi jogi kérdést és úgy dönt, hogy előzetes kérdést intéz az Európai Bírósághoz. Harmadik lépés: kérdések megfogalmazása és megküldése. Negyedik lépés: az Európai Bíróság megválaszolja a kérdéseket és a válaszokat megküldi a tagállami bíróságnak. Ötödik lépés: a tagállami bíróság ítéletet hoz.

14 Tévhitek az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatban Csak folyamatban lévő tagállami per keretében kezdeményezhető. Nem a felek, hanem a tagállami bíróság joga feltenni a kérdést. Ha van közösségi jogi kérdés és lényeges az ügy eldöntése szempontjából, akkor köteles feltenni a kérdést, ezt azonban a bíróság dönti el (igaz, lehet fellebbezni!). Az Európai Bíróság csak a közösségi jogi kérdést válaszolja meg, nem ritkán csak a mérlegelés szempontjait adja meg, és nem dönti el az ügyet kategorikusan.

15 Kötelezettségszegési eljárás Akár a Bizottság, akár valamely tagállam megindíthatja. Mindig valamely tagállam ellen indul. Szakaszai: informális egyeztetés, indokolt vélemény kiadása, bírósági eljárás, nem- teljesítés esetén ismételt eljárás bírság kiszabása érdekében.

16 Megsemmisítés iránti kereset Alapja: a közösségi jogi aktus érvénytelensége (hatáskör hiánya, anyagi jogi szabály sérelme, eljárási szabályok megsértése stb.) Magánfelek csak ritkán rendelkeznek „perbeli legitimációval”, elsősorban akkor, ha ők a címzettek – de egy közösségi aktus semmisségére előzetes döntéshozatali eljárásban lehet hivatkozni! Privilegizált felek: a Közösség szervei.